Romantikusok a régens kor Angliájából, avagy kettő könyvet ajánlok

 

Az ​1809-es londoni báli szezon szenzációjának a tizenhét éves Miss Eliza Balfour és a nála huszonöt évvel idősebb, mogorva Somerset gróf menyegzője számított, és senki nem is sejtette, hogy Eliza szíve valójában a gróf jó kiállású unokaöccséért dobog.

Tíz évvel később Eliza hirtelen megözvegyül, és a nemesi címének, illetve az örökségének hála végre-valahára a saját kezébe veheti az életét. Miután hosszú évekig mások elvárásainak igyekezett megfelelni, komoly elhatározást tesz, hogy ezentúl úgy él, ahogy neki tetszik. Kuzinjával Bathba utazik, ahol újból festeni kezd, megtanul kocsit hajtani, és a népszerű fürdőváros legmegosztóbb új lakójával, a hírhedt Lord Melville-lel ismerkedik – mindezzel óhatatlanul megszegve az úrihölgyekre vonatkozó szigorú illemszabályokat.

Miután a botrányos viselkedéséről hajdani szívszerelme, az ifjú Lord Somerset is értesül, Eliza kénytelen belátni, hogy a szabadság számtalan izgalmas lehetőséget kínál ugyan, de előbb-utóbb komoly árat kell fizetnie érte. Az idős gróf halálával második esélyt kapott a boldogságra, de vajon képes élni vele? Sikerül kiállni magáért, és megtalálni a helyét a legfelsőbb körök bonyolult világában? Ha a szívére hallgat, semmi sem lehetetlen…

Az 1800-as évekbe bizony bele lehet merülni, főleg akkor, amikor egy kényelmes olvasási élmény társul hozzá.

Pontosan ilyen regény Sophie Irwin-től a Botrányos életű hölgyek kézikönyve.

Nagyon boldog voltam, amikor megláttam, hogy megjelent Sophie Irwin, Hölgyek kézikönyve sorozatában a Hozományvadász hölgyek kézikönyve utána a Botrányos életű hölgyek kézikönyve is.

Az első részt kedveltem, így nem volt kérdés, hogy rögtön lecsapok a második részre is, hiszen ismét a kedvenc korszakomban (az 1800-as évek eleje) kalandozhattam, ráadásul olyan női karakterekkel, akik függetlenek, erősek, kedvelhetők, még ha nem is rögtön a regény elején, de fejlődnek és megérnek a történet során, rászolgálnak az olvasó bizalmára.

A cím ne tévesszen meg senkit, itt bizony nem egy száraz kézikönyvet kapunk, hanem igazi női furfangot, humort, bájt és romantikát.

Hősnőnk, a fiatalon megözvegyült grófnő, Eliza, aki az örökségének köszönhetően kénytelen kilépni az árnyékból és örökösnőként megmutatni a környezetének, az irigyeinek, újdonsült barátainak és hajdani szerelmének is, hogy újra tud élni. Miközben keresi az útját ügyesen lavírozik az elvárások és a saját vágyai között, eközben az előírásoknak megfelelően próbálja magát távol tartani a botrányoktól. A csavar kedvéért új ismeretségek születnek, Lord Melville és Lord Somerset felforgatják Elza védett kis világát. Ehhez a kibontakozóban lévő szerelmi háromszöghöz a hátteret Bath fürdővárosa adja, ahol válaszút elé kerülnek a szereplők és csak rajtuk áll, hogy milyen irányt vesz az életük. Nálam ennyi pont elég is volt a kikapcsolódást garantáló olvasási élményhez.

Eliza története mellett az, amit szeretnék még kiemelni nem más, mint Margaret és Caroline megjelenése. Mindkét hölgy üde színfoltot hozott a történetbe, nagyon szerettem, hogy olyan vagányok és az is nagyon kellemes volt, ahogy a kor szellemiségétől merőben eltérő életszemléletüket megformálta az írónő.

A regény pimasz, üde, szerethető és mégis kicsit botrányos.

A két rész egyértelműen olvasható külön-külön is, de szerintem célszerű sorrendben, egymás után olvasni őket, mert úgy lesz igazi az olvasási élmény.

1812. ​Lady Augusta és Lady Julia, a Colebrook-ikrek tiszteletre méltó hölgyek hírében állnak a londoni elit köreiben. Abban a reményben, hogy sikerül elterelnie a jegyesét gyászoló Julia figyelmét, Augusta elvállal egy megbízást: egy barátnő számára kell néhány titkos levelet és egy értékes ékszert visszaszerezniük egy zsarolótól.

Ám ami kalandnak indul, komoly feladattá válik, s a hölgyek nemsokára már olyan nőket segítenek ki szorult helyzetükből, akik már semmiben sem reménykedhetnek. Így mentenek meg egy feleséget a gyilkos hajlamú férjétől, elrabolt kislányokat egy hitvány bordélyházból, és egyáltalán nem is őrült nőket egy hátborzongató tébolydából. Lojális komornyikjuk és az újdonsült, útonálló társuk segítségével vállalkoznak a veszélyesebbnél veszélyesebb feladatokra, miközben ők maguk is célponttá válnak, s talán még a rangjuk sem védi meg őket a legrosszabbtól.

ALISON GOODMAN nem pusztán rendkívül tehetséges író, akinek munkáit a mesteri, szédítő, humoros, magával ragadó, akciódús, részletgazdag megjegyzésekkel illetik, hanem a régenskor szakértője is, akit méltatnak a minden oldalon megnyilvánuló kiváló kutatómunkájáért, a nők szabadságával és választáshoz való jogával kapcsolatos kérdések felvetéséért, és a történelmi miliő mesteri ábrázolásáért.

Ismert arról, hogy remekül megy neki a kontratánc, hogy a ruhatára tele van a régenskornak megfelelő darabokkal, és hogy képes akár messzire is elutazni egy finom uzsonnáért. Ausztráliában, Melbourne-ben él, és az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Európát járja a könyveivel.

Feminista felütéssel indít a regény, Austen hangvétele, szellemessége és kora egyértelműen áthatja ezt a kicsit sem átlagos regényt. Nem a kor úrinői jelennek meg a lapokon, hanem igazi, belevaló és bevállalós nők, akik ráadásul ikrek.

Gus és Julia, a Colbrook nővérek igazi példaképek, különleges nők, akik eltérő jellemmel rendelkeznek, de mégis bátrak és szórakoztatók. Lord Evan pedig a rosszfiú, aki igazából szerethető karakter és nagyon illik Gus-hoz.

Kimondottan tetszik, hogy az írónő karakterei 42 éves korukban érik el azt, hogy ki mernek lépni a kor nőire kényszerített klisék közül és mernek önmaguk lenni, kiállni az igazság mellett és az elnyomók ellen, még akkor is, ha az életüket teszik kockára.

Vannak igazán kemény leírások, jelenetek (pl. egészségügyi problémák részletezése, kemény volt olvasni), de összességében egy nagyon olvasmányos és izgalmas regény, amelyben szerettem a karaktereket, a három különálló kalandot pedig meg tudtam élni a szereplőkkel együtt.

Ez a regény megmutatja, hogy a nők bármilyen életkorban, korszakban és adottság mellett ki tudnak törni a kötöttségekből és bebizonyítják - leginkább önmaguknak-, hogy van értelme másnak lenni, mint amit a társadalom, a környezet elvárna.

Szelíd romantika, hit, remény, bátor kalandok, komor leírások és érdekes női karakterek jellemzik a történetet. Mégis, a sok komorság ellenére a regény megőrizte a humort, ami feloldotta az ellentéteket, ezáltal lett igazán kellemes olvasmány a regény.

Alig várom, hogy jöjjön a folytatás és újabb kalandokat élhessek át a Colbrook nővérekkel és Lord Evan-nel.

Rachel Burton: Könyvesbolti karácsony

Idén nagy kedvem van karácsonyi témájú könyveket olvasni, így szeretnék ajánlani egy olyan olvasmányt, ami engem igazán meglepett és kellemes olvasási élménnyel ajándékozott meg. Tavaly decemberben ez a regény volt a NIOK (Nincs Időm Olvasni kihívás) közös könyve. Még akkor decemberben abszolváltam is az olvasást (az elsőt, amit időben sikerült elolvasnom a kihívás részeként), de csak most hozom az ajánlót, hogy aki lemaradt róla az ne habozzon tovább és a karácsonyi hangolódás jegyében kedvet kapjon elolvasni a regényt. 

Egy könnyed, habos kis karácsonyi regényt vártam a borító alapján, rajta a cuki tacsival, de ennél sokkal mélyebb, érzelmesebb és felemelőbb olvasmányt kaptam. 

Megan Taylor több, mint három éve eltemetkezett a kis családi könyvesboltjukban, York-ban, ahol édesanyja támogatásával vezeti az üzletet és próbál elbújni az elől, ami elől igazából nincs menekvés, a gyász elől. Egészen jól sikerül kizárnia a külvilágot, amíg egy karácsonyi könyvbemutatót nem rendeznek a könyvesboltban a bestseller írónak,  Xander Stone-nak. A találkozásuk nem indul éppen felhőtlenül, de kiderül, hogy a gyász összeköti kettőjüket, majd elindul köztük egy olyan folyamat, amire egyikőjük sem számított és nem is tudják, hogy hova fog vezetni. A regény végére kiderül, hogy Megan-nek sikerül-e megmenteni  a könyvesboltot mielőtt csődbe menne és megnyílik-e Xander előtt, illetve a másik nagy kérdés, hogy Xander is közel engedi-e magához Megan-t azok után, hogy úgy gondolja, hogy elárulta őt. El kell dönteniük, hogy mi az, amiért érdemes küzdeni és mi az, amit el kell engedni egy életre. 

Két megtört lélek egymásra találását és megnyílását követhetjük végig Megan és Xander karakterein keresztül. A két szereplő fejlődése és felépülésének egy nagyon szép története ez, igazi romantikus, rózsaszín hangulati elemek becsempészésével. A romantika és a gyászfeldolgozás az, ami leginkább tapintható az olvasás során. Elemi erővel sújtja a karaktereket a múltjuk és folyamatosan saját magukat szorítják korlátok közé, ami a regény fő vonalát jeleni. Hiába az a támogató közeg, amely a szereplőket körülveszi, nekik mégis egymásra volt szükségük ahhoz, hogy újra úgy érezzék, hogy élnek.

Azt is nagyon kedveltem, hogy két olyan karakter állt a regény középpontjában, akiknek fontos az irodalom és ezáltal sok, leginkább romantikus irodalmi utalást is találhatunk a regényben. Érdekes volt látni, hogy mindkettőjüknél más a gyászfeldolgozás és más fázisoknál tartanak, de mégis tudnak segíteni egymásnak az elengedésben. 

A mellékszereplők nagyon jól illettek a történetbe, kedveltem őket és tetszett, hogy előrelendítették az eseményeket, amikor már úgy éreztük, hogy elakadt valami a szereplők között és kezd elcsúszni a történet. Ezt az elcsúszást, leginkább azért éreztem, mert kezdett nem működni a kémia Megan és Xander között, de ilyenkor jött valaki és előre mozdította a történetet. 

Imádtam, hogy az írónő a tacsit nem a női karakterhez társította, így aranyos volt ahogy mindig a férfi karakter mellett jelent meg, picit lágyította a karakter marconaságát, ami eleinte talán még kicsit zavaró is volt Xander tekintetében. 

A helyszínválasztás pedig nem is sikerülhetett volna jobban, hiszen egy könyvesboltban járunk, ahol a karácsonyra készülnek és még egy régensség kori összejövetelt is rendeznek a könyvklub részére, ami több vicces szituációhoz vezet, ezek a részek vidám színfoltok voltak az egyébként komolyabb témák mellett. 

A gyász mellett megjelenik a szülő-gyermek viszony, a baráti és munkakapcsolatok fontossága is. Nagyon tetszett az, ahogy az írónő a vidám és szomorú témák között megtalálta azt a törékeny egyensúlyt, amitől az olvasás kellemes tudott maradni és nem lépte át azt a határt, amikor már nyomasztóvá válik egy történet.

Egy romantikus regény mélyebb gondolatokkal, ami elandalít, elgondolkodtat és kikapcsol, ráadásul a karácsonyi hangulatot is szépen tudja hozni. A romantika és a könyvillatú olvasmányok kedvelőinek szívből ajánlom karácsonyra ezt a kötetet. 

Fülszöveg: Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy hóvihar. Egy idegen. Egy szikra. A tökéletes szerelmi történet kezdete… vagy mégsem?

A könyvesboltot vezető Megan Taylor tudja, hogy az élet néha igencsak zűrös és bonyolult. A fiatalon özveggyé lett nő számára az elmúlt néhány év kétséget sem hagyott efelől. A festői Yorkba költözött, hogy új életet kezdjen, de csak még inkább elzárkózott a világ elől.

Úgy tűnik azonban, a díjnyertes író, Xander Stone megadja számára a kezdő lökést. Szó szerint. Egy élelmiszerboltban ugyanis egyenesen a bokájára tolja a bevásárlókocsiját, majd később nem átallja Megan könyves ízlését kritizálni. A nő szívesen helyretenné ezt az arrogáns, gőgös – és őrülten szexi – idegent, ám kiderül, épp az ő könyvesboltjában tartja majd az új könyve bemutatóját még karácsony előtt.

Megan már épp előmerészkedne a csigaházából, hogy ismét megtanulja élvezni az életet, amikor kiderül: az újbóli szerelembe esés nem egészen úgy alakul, mint a könyvek lapjain.

Beth Moran: Let it snow - Szerelem karácsonyra

 Tudom, hogy karácsonyig még több, mint egy hónap van, de az ajándékok beszerzését nem árt időben elkezdeni. Az elkövetkező időszakban csupa olyan karácsonyi ajándéknak is tökéletes olvasmányt és ajándékötletet fogok hozni, amiknek én  magam is nagyon örülnék és a családnak, barátoknak is bátran ajándékoznám a fa alatt.

 Bea Armstrong a helyi csatorna szomszéd lányos stílusával, mint időjós szerezte meg a hírnevét. Persze az ő munkája sem fenékig tejfel, mert mindenhol vannak irigyek, így úgy néz ki, hogy új állás után kell néznie. A karácsonyt a családjával készül tölteni a Charis House-ba, a sherwood-i erőd közepén, ami nem ígérkezik Bea számára túl pihentetőnek, sőt egy igen komoly családi dráma közepében találja magát. Annak sem igazán örül, hogy Henry Fairfax, a szomszéd srác, akivel nem éppen felhőtlen a barátságuk, szintén ott lesz. Ám egy váratlan telefon után egy autóban találja magát Henry-vel, miközben Skóciába tartanak. A Skóciában töltött két nap alatt rájön, hogy mindenki változik és ő egy lehetetlen érzelmi helyzetben találja magát, miközben a családi szálak is tovább bonyolódnak.

 

Nagyon szerettem ezt a bohókás, családias, romantikus és természetesen nagyon karácsonyi történetet. Megvolt benne mindaz, ami igazán szerethetővé tette a történetet: család, barátok, rivalizálás, titkok és esély az újrakezdésre, a megbékélésre és az értékek megőrzésére, természetesen az elmaradhatatlan karácsonyi ünnepséggel megkomponálva. Beát nem lehetett nem szeretni, egy olyan fiatal nő, aki még hisz az őszinteségben, gondoskodó, vidám és szerethető, amolyan lány a szomszédból. Az írónő nagyon jól hozta a karaktert, igazán bájossá tudta varázsolni. Henry-t is megkedveltem, aki kitartó és szórakoztató is egyben, sőt a problémákat is remekül kezeli. Emellett Adam-et is pont telitalálatnak éreztem ebben a történetben a maga ösztönösségével, Bea szülei pedig igazi érző szív a kemény kéreg alatt típusok voltak. Egyszóval szinte az összes karakterben volt valami olyan érzelmesség, ami miatt jól belesimultak a történetbe. Joy nagyi a maga éleslátásával és titkaival, néha esendőségével pedig olyan volt, mint bármelyikünk nagyszülője, akinek mindig van egy jó szava mindenkihez.

Nagy kedvencem volt a skóciai kaland, ami tele volt humorral és romantikával, miközben egy fura milliárdos kastélyában folyt a harc az időjósok által áhított állásért. Nem is tudom, hogy ezek után merjek-e majd manókat kitenni karácsonyi dekorációnak (haha). Imádtam, hogy mindenütt hó és még több hó, ami itthonról már nagyon hiányzik, így picit úgy éreztem magam olvasás közben mintha én magam is a ropogós hóban lépkednék.

A romantika és a szeretet egy méltó kibontakozása ez a regény. A maga egyszerű történetvezetése mellett a karakterek hozzáadnak annyit az eseményekhez, hogy úgy érezzük, a szívünkig hatolnak a történések.  Beth Moran olyan írói stílussal, leírásokkal, érzelmekkel és vidámsággal meséli el ezt a történetet, hogy ünnepi hangulatba kerülünk és szívünk szerint mi is ott lennénk a kis családdal és a gyerekekkel a sherwood-i erődben.

Szívből ajánlom ezt a gyönyörű, élfestett könyvet a karácsonyi napokra, amikor kint hideg van, de a szívünket felmelegíti a szeretet és jut időnk egy karácsonyi kalandra.

A könyvet köszönöm a Kossuth Kiadónak! 

• 130 x 205 mm, puhatáblás, éldekorált
• 384 oldal
• ISBN 978-963-636-119-8
• Ár: 4053 Ft

Carol Kirkwood: A görög hold alatt

 Fülszöveg: Hollywoodból el tud menekülni. A múltjától is el tud?

Shauna Jackson A-kategóriás filmsztár, az élete tökéletes. Hírnév, vagyon, házasság. Legalábbis látszólag tökéletes minden.

Amikor botrányba keveredik, Shaunának oda kell visszatérnie, ahol húsz évvel ezelőtt megváltozott az élete, egy idilli görög szigetre.

Ithos újra megigézi, és előtörnek keserédes emlékei arról a régi nyárról, egy férfiról, akit nem tudott feledni, és egy rég eltemetett titokról.

Vajon megragadja az esélyt Shauna, hogy szembenézzen a múlttal?

Carol Kirkwood első regénye, a Hotel on the Riviera Sunday Times bestseller lett. Ez a második könyve.

A Halloween-i és az őszi időszak kiváló alkalmat kínál a nehezebb olvasmányokhoz, ami természetes, de ilyenkor egy-egy horror, thriller közé muszáj beiktatni egy könnyedebb olvasmányt is, mert egyszerűen kívánja a lelkivilágom.

A melegebb napokról tartogattam Carol Kirkwood, A görög hold alatt című romantikus, de mondanivalóval bíró regényét.

A regény Írországon keresztül Görögországba repít minket és meg sem állunk egészen Los Angelesig. Igazi élményutazás ez, amibe minket, olvasókat és a női karaktert, Shauna Jacksont, az A-kategóriás hollywood-i sztárt egyaránt belerántja az írónő.

A regény kiválóan kiragadja az olvasót a borús mindennapokból és igazi élményutazást kínál, felülhetünk a görög vizeken hajózó jachtra és a leírások igazi nyaralós élménnyé varázsolják az egyébként igen mély mondanivalót is tartalmazó írást. Ettől a kettősségtől egy olyan kellemes atmoszférával rendelkező írás bontakozik ki előttünk, hogy egyszerűen kedvet érzünk mi magunk is elindulni egy utazásra a múltba.

Nagyon szeretem azokat a történeteket, amik két idősíkon futnak, ezzel egy olyan változatos olvasási élményt kapunk, amely miatt igazán érdekes lesz a történet. Az írónő kiváló stílusban mutatja be a ’80-as évek és a 2000-es évek történéseit, igaz a szereplők ugyanazok, de a fejlődésük szinte tapintható a lapokon. A két idősík eseményei közül nem hiányozhat a gazdagok csillogó világa, amit Shauna-n keresztül is megismerhetünk, de a leírások is igazán erősen hozzák a csillogást és a mögötte megbújó ellenpólust. A romantika mellett a kaland, a rejtély és az ellentétek is részét alkotják a történetnek, amitől igazán élvezetes olvasmány lesz ez a regény.

Az írónő nagyon jól felépítette a karaktereket, még azokat is, akik nem voltak az események sodrásában, megkedveltem az érzelmes, de céltudatos Shauna-t, a kicsit vadóc Roxy-t és a karizmatikus Demetrioszt is, de Shauna anyukája is kiemelkedő jellemábrázolást kapott, így összességében elmondhatom, hogy nagyon kellemes volt a karakterábrázolás a regényben, amit én nagy erősségének is tartok.

A regény az érzelmek és értékek széles palettáját mozgatja a szemünk előtt, fontos szerepet kap a barátság, a romantika, a család, a bizalom és összességében az emberi értékek. Ami számomra még pozitívum volt, hogy a nehezebb kérdéseket is könnyed, olvasmányos és teljesen feldolgozható írásmódban tárgyalta a szerző, úgy, mint a megcsalás, a gyász, a szülő-gyermek viszony, a hírnévvel járó nehézségek.

Ez a regény igazi napsütést hoz a borús és kicsit egyhangú őszi napokon, jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szívesen elmerülne egy kellemesen andalító, de értékkel bíró történetben a görög hold alatt.

Az újrakezdés és az időtlen boldogság utáni vágy kiválóan megírt története, mesés tájakon, igazi csavaros történetvezetéssel.

 

 A kötetet köszönöm a 21. Század Kiadónak!

Alba Ferro: A szerelem igazsága - Isteni játszmák 2.

Fülszöveg: Az ​istenek ideje lejárt a földön. Athena, a bölcsesség és igazság istennője mégsem hagyhatja magára az emberiséget, miközben egyenesen a megsemmisülés felé rohan egy újabb civilizáció. De az új világban a szó többet ér, mint a kard. Alkalmazkodva ehhez, Athena Washington kegyetlen hatalmi játszmáiba merül.

Itt éri utol Eros átka, ami elvágja istennői képességeitől, de akkor sem adja fel. Az sem tántorítja el, amikor az elnök fia nyíltan támadja médiaszerte. Keményebb ellenféllel is találkozott már.

Csak egy idióta tréfának tűnt, amikor Wyatt O'Rinn lekicsinylő megjegyzést tett Athena Caraballo képviselőnőről egy esti tévéshowban. Aztán minden hírcsatorna ezzel lett tele. És ahogy Wyatt arra kényszerül, hogy minél többet Athenával foglalkozzon, annál inkább úgy érzi, hinni akar neki.
Aztán egyszer csak azon kapja magát, hogy egyedül vannak egy szobában, és az erő, ami vonzza őket egymáshoz, sokkal hatalmasabb bárminél.

Athena retteg, hogy nem képes szeretni, Wyatt úgy hiszi, senkiben sem bízhat. Vajon képesek-e mégis esélyt adni egymásnak?

Ritkán olvasok fantasy-t, de Alba Ferro írónő történeteivel kivételt teszek, mert az első rész a rövidsége ellenére is annyira magával ragadott, hogy a második mitikus részt is mindenképpen szerettem volna elolvasni.

A kötet röpke 158 oldal és a FairBooks Kiadó gondozásában látott napvilágot, jelenleg még friss és ropogós, már ahogy egy e-book ropogós lehet. A fizikai könyv illatának hiánya mit sem vont le az olvasási élményből, mivel az írónő ezúttal is fantasztikus átérzéssel jelenítette meg az isteni és a modern világ karaktereit. Istenek, akik köztünk élnek, sőt igencsak megcsavarintják a földi halandók mindennapjait, mekkora ötlet!

Ezúttal Athena-t kísérhetjük el földi kalandjai során. A modern kor és Pallasz Athéné ereje összekapcsolódik és ismét egy csodás írás született, kiegészítve egy igazán figyelemreméltó férfi karakterrel, Wyatt O’Rinn-nel.

Az írónő stílusa gördülékeny, gyorsan pergő képkockák és perzselő atmoszféra kíséri végig a kisregényt. Szerettem a karaktereket és azt ahogy a két szereplő története önmagában és összességében is kibontakozott. Szerintem a mitológia modern korba történő megjelenítése iskolapéldája a műfajnak. A társadalomból kiragadott karaktertípusok mágnesként való taszítása és vonzása is adott egy plusz feszültséget az elbeszéléshez, a karakterek jelleméhez, amelyek ezúttal is nagyon jól kidolgozottak voltak.

A sorozat felnőtt tartalmat is megjelenít, amire mindenképpen szerettem volna felhívni a figyelmet, de teszi ezt a felnőtt olvasók számára teljesen elfogadható módon, tehát az erotikus címke miatt egyáltalán nem érdemes aggódni. 

Eros és Desiré története után új kedvencet avattam a műfajban, egy hibája volt, hogy rövidre sikerült én még szívesen olvastam volna tovább is, szerintem még van potenciál a sorozatban.

 Mindenképpen ajánlom olvasásra ezt a kellemes, humoros, romantikus és még megannyi pozitívummal bíró történetet. 

Az e-könyvet köszönöm FairBooks Kiadónak! 

A  kötet most mindössze 770 Ft-os akciós áron vásárolható meg. (Eredeti ár: 1100 Ft)

Jud Meyrin: Mélyre ásott titkok

Fülszöveg: Az olasz Alpok festői kisvárosa ismét felbolydul. Tetemeket találnak mélyen a földbe ásva Lily Bolton frissen felújított házának kertjében. Lily attól tart, most már sosem mossa le magáról, hogy ahová lép, ott hulla terem, és nem ez az egyetlen problémája. A livignói nyomozás ugyanis elhunyt apja egyik korábbi ügyéhez kapcsolódik, meglepően kellemetlen módon. Ráadásul a végéhez közeledik a nyári szabadsága, de ő még mindig nem tudja, hogyan kezelje a mostohabátyja iránt érzett tagadhatatlan vonzalmát.

Az Itáliai rejtélyek harmadik részében Lily és Raffaele a múlt mélyére ás, ám lehet, hogy nem feloldozást találnak, hanem még több tragédiát.

 

 A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy előolvashattam Jud Meyrin  március 10-én megjelent kisregényét, a Mélyre ásott titkokat. 

A reggeli smoothiem mellé tehát egy remek krimivel indítottam a napomat,  nagyjából egyetlen nap alatt kiolvastam, mert annyira lekötött és megmozgatta a kíváncsiságomat Lily és Raffaele párosa. 

Ez a regény beérett, egyszerűen letehetetlen, a karakterek között izzik a levegő és a krimi szál is pont tökéletes. Mindvégig annyira belefeledkeztem az olvasásba, hogy csak úgy koppant, amikor kiderült, hogy ki a gyilkos, valahogy a főszereplők olyan elbűvölőek, hogy a történet csak úgy sodort magával és tényleg élményt nyújtott, mind a romantika, mind pedig a csavaros történetvezetés szempontjából. 

Azt pedig különösen imádom, hogy egy olyan kisregényt olvashattam, ami kizárólag e-book formátumban jelenik meg, de mégis a hazai kínálat egyik legjobb szerkesztésű köteteként tartom számon, mivel igényes és egyértelműen látszik, hogy az író mellett a  szerkesztő és összességében mindenki, aki a regényen dolgozott szívvel-lélekkel csinálta. A borító is magáért beszél, varázslatos, ahogy a helyszín is, az olasz Alpok. 

Egy kellemesen feszült, de mégis elbűvölő atmoszféra hatja át az olvasást.

Egyszerűen nem tudom megunni ezt a sorozatot, ahogy letettem az olvasómat rögtön azon agyaltam, hogy legközelebb milyen kalandokba keveredik majd a kedvenc nyomozópárosom (tudom Raffaele hivatalosan nem nyomozó, de én tiszteletbeli bűnfelderítőként tekintek rá, mert remekül kiegészíti a hivatásosokat). 

Köszönöm az élményt és szívből ajánlom a sorozatot, mert egyszerre romantikus és feszültséggel teli az első laptól az utolsóig.

Most csomagban szenzációs áron tudtok hozzájutni a sorozathoz, mindösszesen 1690 Ft egyben a három rész:

Könyvcsomag: 

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. - Legújabb irodalmi szerelmeskönyv

 Nyáry ​Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.

Fülszöveg: A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.

Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is, hogy miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor, miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

Nyáry Krisztián számomra a nagybetűs irodalmi (Szerelem)Mesélő. Mindannyian emlékszünk, hogy az irodalom órákon megannyi önéletrajz került elénk irodalmi nagyjaink életére vonatkozóan, de ha jól belegondolunk ezek az önéletrajzi adatok semmit nem mondtak számunkra, nem láttuk mögöttük az embert, kizárólag az évszámokat, meg a száraz tényeket, mikor születtek, mikor haltak meg, miket írtak. Már ezeken az órákon én többet vártam, mindig elkalandoztak a gondolataim és tudni szerettem volna, hogy valójában hogyan éltek, alkottak és szerettek ezek az emberek, milyen érzésekből táplálkoztak az írásaik, legyen szó bármilyen zsánerről. Sokáig nem láttam az embereket az írásaik mögött, de Nyáry Krisztián megadta azt a pluszt a gyűjteményeivel, amit mindig is kerestem az irodalomban, ezáltal egy hiánypótló írást tudott átadni.

Arra már nem emlékszem, hogy mikor kezdtem követni a facebook oldalát, de a bejegyzések olvasása során már akkor el-elkalandoztak a gondolataim a régmúlt időkbe, inspirálóan hatottak rám ezek a bejegyzések. Megmutatták, hogy az irodalomnak van egy rejtett aspektusa, az Ember, az érző Ember.

Nevezhetjük a kötetet a hivatalos megnevezés alapján kulturális ismeretterjesztő kiadványnak, de ennél sokkal többről van szó. Érzelmekkel átitatott irodalmi csemegékről, amit sikerült remek stílusban tálalnia, gyönyörű kiadványokban megjelentetni és egy olyan értéket átadnia, amit én akár a középiskolai tananyag kiegészítő irodalmává is tennék. Úgy gondolom, hogy a kötetben megjelenő alkotók írásait Nyáry Krisztián gyűjteményei értelmezhetővé, megérthetővé teszik és egy egészen új érzelmi megvilágításba helyezik.

József Attila életére vonatkozó rész számomra az egyik legkedvesebb a kötetből, hiszen egy lenyűgöző irodalmi munkássággal rendelkező költőről van szó, akinek nagyon szeretem a verseit, a gyűjteményben megjelenő életrajzi részlettel kiegészítve most egészen más, a korábbiaktól eltérő megvilágításban látom a költő érzelemvilágát, a benne munkálkodó komor, melankolikus, néhol segítségért kiáltó gondolatokat.

József Attila után számomra a másik izgalmas személy Pilisi Róza írónő volt, aki korának megosztó személyisége volt és kedvenc történelmi krimimben, az Ambrózy báró eseteiben is feltűnt.

A gyűjtemény egyes részei nem nyúlnak túl hosszúra, de összességében annyi érzelmet és stílust tömörített bele az író, hogy szinte érezni a felszabaduló energiát az olvasás során. Nagyon sok érzelmet megmozgatott bennem szinte minden megírt szerelem, vívódás és emberi érzelem. Ettől érzem azt, hogy ennek a kötetnek érdemes minél több olvasóhoz és tanulni vágyó fiatalhoz eljutnia.

A gazdagon illusztrál kötet ezúttal 20 szerelemről mesél a régmúltból. Az írói stílus és az a kutatómunka, ami megelőzte a megjelenést megkérdőjelezhetetlen, bravúros. Az összeállítás ezúttal is színes, így mindenki meg fogja találni a hozzá legközelebb álló történetet, de biztos vagyok benne, hogy bárhol csapjuk is fel a könyvet minden egyes olvasás során fog tudni valami pluszt hozzátenni az érzelmeinkhez és az addigi irodalmi ismereteinkhez, sőt engem kimondottan ösztönzött arra, hogy egy-egy kedvenc íróm további írásaival is megismerkedjem, így vettem le a polcról Móricz Zsigmond, Pipacsoka  tengeren című kisregényét, ami a gyűjtemény elolvasása előtt még nem volt tervben.

"Joga volt a szerelemhez, mert hisz azért áldozta egész életét"

Szerettem olvasni ezt a gyönyörű, kiforrott és érzelmekkel átitatott irodalmi gyűjteményt, biztos vagyok benne, hogy többször is le fog kerülni a polcról, amelynek méltó éke ez a gyönyörű kötet.  Szülőként, olvasóként és pedagógusként is szívből ajánlom elolvasásra a kötetet és várom a következő irodalmi kalandozást Nyáry Krisztiánnal. 

Függelék:

József Attila és Gyömrői Edit

Kisfaludy Károly, Heppler Katalin és Löffler Nina

Dsida Jenő és Imbery Melinda

Kafka Margit és Bauer Ervin

Kassák Lajos és Kárpáti Klára

Petőfi Sándor és Mednyánszky Berta

Galgóczi Erzsébet és Gobbi Hilda

Molnár Ferenc és Barta Vanda

Hunyady Sándor és a Nők

Vajda János és Kratochwill Georgina

Móricz Zsigmond és Magoss Olga

Kármán József és Markovich Miklósné

Kosztolányi Dezső és Keresztes Erzsébet

Pilisy Róza, Krúdy Gyula és Peklár Gyula

Gelléri Andor Ede és Dreier Julianna

Ignácz Rózsa és Makkai János

Tompa Mihály, Böszörményi Katalin és Soldos Emília

Osvát Ernő szerelmei

Gérecz Attila és Drechsel Mária

Szabó Lőrinc, Kozmutza Flóra és Illyés Gyula

Az íróról - Nyáry Krisztián:

író, irodalmár, kommunikációs szakember

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, majd a Magvető és az Atheaneum könyvkiadók igazgatója. Jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója és Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetőjeként dolgozik. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei. A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Festői szerelmek című kötetében 19−20. századi magyar festők párkapcsolatait mutatja be, Fölébredett a föld című könyvében pedig 1848−49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Legújabb kötete, az Életemnél is jobban a 2018-ban megjelent Írjál és szeressél című szerelmeslevél gyűjtemény folytatása. Posztjait a Facebookon ma már több mint  ezren követik.

A könyvet köszönöm szépen a Corvina Kiadónak!

Alba Ferro: Gyémánt szívhúr

 Fülszöveg: Erost, a szerelem istenét évezredekkel ezelőtt megfosztották a hatalmától, és az emberek közé száműzték. Most azonban úgy érzi, karnyújtásnyira került tőle a hazatérés. Csak magába kell bolondítania Desiré Janette Roux-t.

Desiré kutatóként azon dolgozik, hogy megfejtse különleges képességét, közben igyekszik jó anyja lenni a kislányának, akit egyedül nevel. Esélye sincs visszaverni Eros közeledését, de miért is akarná? Egyetlen forró együttlét, és ismét csupán jó szomszédok lesznek… Ugye?!

Idei egyik elhatározásom, hogy többet olvasok magyar szerzőktől, így nagyon örültem, hogy elolvashattam Alba Ferro, Gyémánt szívhúr című írását. A történet a maga röpke 80 oldalával egy este alatt kényelmesen elolvasható, rövidsége ellenére mégis egy igazán kerek tartalmat rejt, amin kellemesen  meg is lepődtem. A romantika és erotika (18-as karika ott figyel) határán mozgó történet szereplői nagyon érdekes, a mitológiából eredeztetett karakterek voltak, ez számomra kimondottan üdítően hatott az olvasás során. A regény mozgatórugója a Földre száműzött Eros, aki próbálja összegyűjteni a hatalmának elveszett darabkáit, amihez az egyik út Desiré Roax professzorasszonyon keresztül vezet, ezért megkörnyékezi a nő babysitterét, akitől azt várja, hogy utat nyit a professzorhoz, de a rikító hajú törékeny nő teljesen elvarázsolja és Eros sem önmaga többé, miközben a küldetése is ott kattog az agyában. 

Természetesen egy kis csavar itt is van, de mielőtt túl sokat elárulnák a történetből inkább elmesélem, hogy igazán tetszett az írónő stílusa, az, ahogy az írás rövidsége mellett jól kidolgozta a karaktereket és még egy cuki kutyust is bevont, aki szerintem mindenkinek a kedvence lesz. Desiré karaktere izgalmas volt, teljesen eltért a megszokott sablontól és mindvégig nagyon szerethető tudott maradni, nekem ő lett a kedvencem a regényben, nagyon jól illett hozzá a különleges képessége is. A jól kidolgozott karakterek mellett az írás másik erőssége, amit nagyon bírtam, azok a párbeszédek voltak és szerencsére vicces részekből sem volt hiány. 

Úgy gondolom, hogy minden megvolt ebben a kisregényben, amire egy pár órás kikapcsolódás alatt szüksége lehet az olvasónak. 

Jó szívvel ajánlom a műfaj kedvelőinek ezt a csábos, vicces, de leginkább a szerelemről szóló történetet. A szív húrjai kifürkészhetetlenek, kövessétek Ti is Eros-szal és Desiré-vel!

Az e-book-ot köszönöm a FairBooks Kiadónak!

Amennyiben a webshopból történő  rendelésnél (fizikai példányok esetében) a megjegyzés mezőbe beírjátok HKRISZTINA , akkor egy kis meglepetés is kerül pluszban a könyvek mellé a csomagba.

Jud Meyrin, Vércseppek a hóban - Itália rejtélyek I.

 

Fülszöveg:  Lily Bolton nyomozó Londonban. A munkája az élete, és ez tökéletesen meg is felel neki. Igyekszik elfeledkezni félig olasz származásáról, ám váratlan meghívást kap Livignóba. Az anyja, akitől rég elhidegült, férjhez készül menni karácsonykor.Lily, bár megfogadta, hogy többet be sem teszi a lábát az országba, mégis elutazik az esküvőre. Úgy gondolja, azt a pár napot könnyedén átvészeli, de hiba csúszik a számításába. Ráadásul mindjárt kettő.  

Raffaele, a szemtelenül szexi mostohabátyja. És egy vérbe fagyott holttest a sípályán. 

Jud Meyrin legújabb sorozatában, az Itáliai rejtélyekben az olasz Alpokba kalauzolja el az olvasókat izgalmakkal, fordulatokkal, romantikával teli kisregényeivel.

 

 

 Viszonylag ritkán olvasok kisregényeket, de miután elolvastam az írónő Felföldi rejtélyek sorozatának két megjelent kötetét egyértelmű volt, hogy megvásárolom e-book formátumban a Vércseppek a hóban című kisregényt is, amely az Itáliai rejtélyek 1. része.

Skócia után éles váltással ezúttal a csodás, hófödte Alpokba, Livignóba repített el a történet. Micsoda helyszínválasztás! Így ősz végén, tél elején kimondottan jólesik elmerülni a csodás havas tájban és kalandozni a sípályákon. Számomra ezzel már egy remek indítást is kapott az olvasás, remekül bele tudtam helyezkedni a történetbe.

A főszereplő ismét egy nyomozó, Lily Bolton, aki Londonból érkezett, hogy részt vegyen az anyukája esküvőjén. A lelkesedése megkérdőjelezhető, de nagyon igyekszik és félre teszi az elveit, miszerint megszakít minden kapcsolatot Olaszországgal és az ottani gyökereivel. Azonban ez nem megy annyira egyszerűen, mert képbe kerül Raffaele, aki éppenséggel a mostohabátyja. Főhőseink érzelmei ezáltal kicsit összekuszálódnak, de nehezítésként a sípályán még egy holttest is ott hever, Lily pedig nem tudja meghazudtolni rendőr mivoltát és megpróbálja kideríteni ki áll a gyilkosság hátterében.

Az írónő nagyon sok érzelmet, hetyke kis krimiszálat és izgalmas leírásokat sűrített bele a röpke 100 oldalas kisregényébe. Annak ellenére, hogy rövid fizikálisan maga a regény az olvasás során ez szinte alig volt érezhető, mert egyértelműen egy nagyon kerek történetet kaptam. Köszönhető mindez szerintem annak is, hogy igazán mozgalmas a történet, pont jó arányban van eltalálva a krimi és a romantikus szál egyaránt. Tetszett, hogy semmi nem volt túlbonyolítva, emiatt úgy tudtam olvasni, hogy folyamatosan egy logikus vonal mentén haladt a történet, nem voltak nagy kiugrások, elkalandozások, hanem egyszerűen csak a kellemes, lényegre törő olvasási élmény maradt meg. 

Tetszett, hogy a krimi szálnál megvolt a lehetőség, hogy ne egy elkövetőre fókuszáljunk mégis annyira kellemes ütemben derült fény az igazságra, hogy nem éreztem fárasztónak vagy akárcsak egy percig is unalmasnak a történetet. A szexi mostohatestvér karakterének beillesztéséért a történetbe pedig egy pacsi jár, remek húzás volt, amolyan tiltott szerelem érzetet adott a történetnek, mégsem csöpögős formában, hanem amolyan körömrágósan. Bevallom nagyon drukkolok nekik és várom a következő Raffaele és Lily történetet. 

Amennyiben a webshopból történő  rendelésnél (fizikai példányok esetében) a megjegyzés mezőbe beírjátok HKRISZTINA , akkor egy kis meglepetés is kerül pluszban a könyvek mellé a csomagba.

Az írónő nagyon belopta magát a szívembe, mert úgy gondolom, hogy az írásai krimi kategóriában a világ bármely pontján megállnák a helyüket, de a romantikus szálat is egyre erősebben tudja hozni. A karakterei egyértelműen szerethetőek, könnyű velük azonosulni és ami a legjobb, hogy folyamatosan fejlődnek a regény során és egyre mélyebb érzelmeket tudnak előhozni ahogy haladunk előre az időben és a cselekményben. A leírásokat szeretném még a figyelmetekbe ajánlani, amelyek az írónő regényeinek az igazi erősségei, nagyon jól választja meg a helyszíneket és nagyon jól illeszti hozzá a szereplőit. Egyszerűen szinte hibátlan történetet olvashattam, köszönöm az élményt, én biztos követni fogom Jud Meyrin, alias Megyeri Judit munkásságát a továbbiakban is. 

Natalie Jenner: A Jane Austen társaság

Fülszöveg:  A ​szeretet, a szerelem, a társadalmi rang és a pletyka olyan összetett tánca ez a regény, melyre még Jane Austen is büszke lenne.”

– BookBub

Közvetlenül a második világháború után az eldugott angol falucskában egy hasonló érdeklődésű emberekből álló, szokatlan társaság szerveződik, hogy valami egészen rendkívülit hozzanak létre.

Mintegy száz évvel korábban a kis angol falu, Chawton volt Jane Austen, Anglia egyik legnagyszerűbb írójának utolsó otthona. A nagy házban most távoli leszármazottak élnek, a régi birtok pedig hanyatlásnak indult. Ám a szerző és a regényei iránti lelkesedés tovább él a faluban; buzgó rajongói – a helyi doktor, a gyászoló özvegy, a birtok jogtanácsosa, a fiatal szobalány, a magányos gazda és Jane egy távoli rokona, kiegészülve egy műkereskedővel és a híres hollywoodi filmsztárral –, megalakítják a Jane Austen Társaságot, hogy megőrizzék az írónő szellemi örökségét, és népszerűsítsék a műveit. Egy haláleset miatt azonban a birtok és vele együtt Austen öröksége, így a társaság küldetése is veszélybe kerül, ám a társaság ekkorra már jóval több ennél. Miközben a tagok életét számtalan tragédia árnyékolja be, és a háború okozta veszteségekkel is szembe kell nézniük, az átélt traumák feldolgozásában éppúgy segítik egymást, ahogyan Austen történetei segítették őket egész életükben.

„Aki gyógyírt keres jelen világunk káoszára, jóleső nyugalomra lel a társaság tagjai között, akiknek az élete talán egyszerűnek tűnik, ám a lelküknek szüksége van arra a balzsamra, melynek Jane Austen a szakértője volt.” – The Washington Post

„Zseniálisan megírt történet, mely elképesztően izgalmasan fűzi egybe nyolc ember életét. Varázslatos, megnyugtató utazás a múltba.”

– Barbara Delinsky, New York Times-bestsellerszerző

„Elbűvölő elbeszélés. A szerző magával ragadó karakterépítése párosul Austen karaktereink elemzésével, mely betekintést nyújt a titokba, miként jelentek meg Austen életének mozzanatai a saját könyveiben.”

– Publishers Weekly

„A Jane Austen Társaság keserédes mese az irodalom erejéről és Jane Austen regényeinek szeretetéről, mely gyógyítja és felemeli a lelket.”

– Marie Benedict New York Times-bestsellerszerző

A szerzőről:

Natalie Jenner Angliában született, Kanadában nőtt fel, és a Torontói Egyetemen tanult, ahol először angol irodalomból, majd jogból diplomázott. Évtizedeken át dolgozott a jog világában, emellett megnyitotta saját független, Archetype Books nevű könyvesboltját Oakville-ben, ahol családjával és két mentett kutyájával él. Mindig is hatalmas rajongója volt Jane Austennek.

A világon sokan ismerik és elismerik Jane Austen munkásságát, ezért talán nem vagyok egyedül azzal, hogy szeretném a lehető legtöbb oldalról megismerni az írónő életét. Ilyenkor pedig az sem olyan fontos számomra, hogy esetleg egy történelmi tényeken alapuló, de mégis fiktív írásról van szó. A lehetőség mindig ott van ilyenkor is, hogy az írásaival kapcsolatos friss meglátásokra és eddig általam nem ismert életrajzi részletekre bukkanhatok. Austen erőssége egyértelműen a karaktereiben és az éles nyelvezettel megírt párbeszédeiben rejlett, amit szerintem azóta sem sikerült senkinek leutánozni. Ezáltal most sem ért csalódás, hogy bár a regény stílusa tetszett, viszont a párbeszédek nem adták vissza a nagy előd tehetségét, de ettől függetlenül ezt nem éreztem zavarónak. Nagy reményekkel telve kezdtem hát bele az olvasásba. Az egyértelműen gyanítható volt a cím alapján, hogy a regény erősen kötődik majd Austen-hez és nem is kellett csalódnom.

A történet Chawton-ba repít minket, oda ahol Jane Austen 1809-től életének utolsó 8 évét töltötte. Ez számomra elég is volt ahhoz, hogy a regény már a megjelenésének környékén felkeltse a figyelmemet, pedig a könyv írójáról, Natalie Jenner-ről semmit sem tudtam, se a stílusáról, sem pedig arról, hogy milyen kutatómunka előzi meg általában egy-egy regényének megírását.

Ahogy ismeretes Austen leveleinek nagy részét a családja megsemmisítette, mert úgy gondolták, hogy meg kell őrizniük Austen imázsát. Természetesen ez a tény is jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a történetbe egy kis fikciós csavar is kerüljön, ezáltal az olvasót elgondolkodtassa, hogy vajon milyen titkokat rejthettek azok a bizonyos levelek.

A cselekmény a 2. világháborút követő időszakban játszódik, végig érezni lehet, hogy mennyire gondterhelt még az atmoszféra, amely csak nagyon lassan oldódik fel párhuzamot vonva a szereplők életútjával.

A fő motívum, ami végigkíséri a történtet, az a kétezer könyv, melyek egészen az 1700-as évekig datálhatók, és sokukat kifejezetten a család számára kötötték bőrbe, a borítókra pedig rányomták a Knight család pecsétjét, ezáltal kapcsolatba hozva őket az Austen családdal, Jane-nel, a fivérével, Edward-dal és nővérével, Cassandra-val.

A regény annak ellenére nagyon szépen összeállt, hogy eleinte nagyon lassan indult be. A szereplők külön-külön kerültek bemutatásra, sőt az időben is ugrált az írónő, mindez picit belassította a történet kibontakozását. Egy ponton viszont a nyolc karakter összekapcsolódott egy közös cél érdekében és így olvasmányossá vált a regény, a karakterük fejlődésnek indult. Ez a cél pedig nem volt más, mint Austen örökségének megmentése, miközben a birtokért és az örökségért több irányból is harc indul.

A szereplők kitalált karakterek, de az általuk olvasott művek, austen-i utalások mind valós történelmi tényeken alapszanak, sőt a helyszínek is a mai napi felkereshetők, ez számomra nagyon pozitív volt, ezáltal tudtam szeretni a cselekményt is.

Tetszett, hogy a karakterek között jól működött a kémia és összességében a romantikus szállal és az austeni történettel is elégedett voltam, még annak ellenére is, hogy nem tudtam meg sok újdonságot az írónő életéről, de a fikciós rész vitt magával.

A karakterek egyáltalán nem voltak unalmasak, mert mindannyian eltérő családi háttérrel, anyagi helyzettel és foglalkozással rendelkeztek, szerintem ez megadta azt az érzést, hogy nagyon színesek és érdekesek a szereplők. Volt köztük orvos, tanár, hollywood-i sztár, tinédzser, farmer, tanár, örökös és kurátor is. Ezáltal nekem nagyon sokoldalúnak tűnt a történet és annak ellenére, hogy az írónő szép lassan haladt a cselekménnyel, a szereplők bemutatásával a lezárás felé, most mégsem éreztem azt, hogy untam volna magamat olvasás közben.

Sőt egy kis meglepetésként ható, de nagyon szépen a történetbe simuló LMBTQ szál is megjelenik.

Nagyon szeretem, amikor egy író ilyen szépen keveri a valóságot a fikcióval. Egy keserédes történet bontakozik ki az olvasó szeme előtt, a karakterek mindegyike cipel ugyan valamilyen terhet, mégis az élet felülírja a szabályokat és találnak egy olyan kapcsolódási pontot, amivel mindannyian kicsit ki tudnak lépni a sors által rájuk rótt szerepükből. Szövetkeznek a történelem egy darabjának megmentésére, megalapítják a Jane Austen Társaságot.

A könyv sok olyan utalást és fiktív történést is tartalmazott, amely által Jane Austen művei és az általa képviselt, sokak által becsült irodalom közelebb kerül hozzánk, olvasókhoz. Örülök, hogy Ismét egy kedvemre való történetet olvashattam, amelyben Jane Austen öröksége került a középpontba. Emellett mindvégig érezni lehetett azt, ahogy az írónő nagy szeretettel próbálja átadni Austen szellemiségét.

A regényt pedig szívből ajánlom azoknak is, akik nem Austen rajongói, mert nem szükséges az életrajzának vagy a regényeinek az előismerete ehhez az üdítő nyári olvasmányélményhez.

 Idézetek:

-   

 "    Az idős férfiak korlátoltságáról.

-        Knightley nem olyan idős.

-        Ahhoz elég idős, hogy több esze legyen – mondta dr. Gray."

 

-        A ház, amelyet keres, ott van hátul – mondta -, éppen a templomon túl. A Nagy Háznak hívják. Ott lakik a Knight család. Miss Austen édesanyjának és nővéreinek sírja pedig pont itt van…. látja, miss, itt, a templom fala mellett? 

A nő arca hálásan ragyogott fel az információ hallatán, örült, hogy a férfi lassan belemelegszik a beszélgetésbe. 

 

Beth O'Leary: Otthoncsere - Mini-könyvklub, május

Fülszöveg: Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Leena ​túl fiatal ahhoz, hogy egy helyben toporogjon.

Eileen túl idős ahhoz, hogy mindent újrakezdjen.

Talán itt az ideje, hogy helyet cseréljenek…

Amikor a maximalista Leena Cottont két hónap kényszerszabadságra küldik, miután tönkretesz egy fontos prezentációt a munkahelyén, a lány a nagyanyjához menekül. Eileen nem olyan rég újra egyedülálló lett, ráadásul hamarosan betölti a nyolcvanat. Szeretne egy második esélyt kapni az élettől, hogy megtalálja a szerelmet, ám az aprócska yorkshire-i faluban nem sok szóba jöhető agglegény akad. Amikor Leena értesül a nagymamája helyzetéről, felajánlja neki, hogy költözzön Londonba, a lakásába. Amíg Eileen a szerelmet keresi a nagyvárosban, addig a lány vigyáz a vidéki házára. Gyorsan kiderül azonban, hogy a másik cipőjébe lépni sokkal nehezebb, mint amire számítottak. Leena hamar rájön, hogy távkapcsolatban élni nem is annyira romantikus, mint remélte, ráadásul ott van még az a bosszantóan tökéletes – és zavarba ejtően jóképű – tanár is, aki mindenben igyekszik lepipálni őt. Eközben Londonban Eileen beleveti magát az online párkeresés bugyraiba, pedig a tökéletes társ talán közelebb van hozzá, mint gondolná. 

Leena és Eileen eltérő generációhoz tartoznak, de a Cotton nők között is létezik egy csodás kapocs, ami csak nagyszülő és unoka között jöhet létre, melyre a regény is kiválóan ráépül.

A történet az elején nem indul vidáman, mivel kiderül, hogy Leena testvére meghalt, ezzel a család – nagymama, anya, lánya - darabjaira hullik, máshogy kezdik feldolgozni a gyászt, eltávolodnak. Leena egy munkahelyi pánikrohamot követően hazamegy Yorkshire-be, nagymamájához, az akkor már a 79. életévét taposó Eileenhez, hogy feltöltődjön. Eileen a falu szíve-lelke, de közben ő maga is küzd a belső démonjaival, igy elfogadja Leena sorsfordító ötletét, mégpedig, hogy egy időre cseréljenek életet. A történet nagyjából ezzel veszi igazán kezdetét, a karakterek ekkor kezdenek kibújni a csigaházukból.

Az írás remek példát mutat arra, hogy mennyit számít az, hogy ki merjünk és ki is tudjunk mozdulni a komfortzónánkból. Nagyon kellemes volt számomra arról olvasni, ahogy a szereplők egy másik perspektívából kezdték nézni az életüket, amely által ki tudtak teljesedni, le tudták dobni azokat a terheket, amelyeket hosszú idő óta cipeltek.

A regény alapötletét nagyon érdekesnek tartom, egyértelmű, hogy tele van lehetőségekkel a téma, főleg, hogy egy teljesen eltérő korosztály mindennapjait cseréli ki az írónő. Felemelő volt olvasni, hogy a felgyorsult életet élő Leena miként lassul le és szedi össze élete szétesőben lévő darabkáit vidéken, még a nagyi miként alkalmazkodik a pörgős, számtalan lehetőséget kínáló nagyvárosi élethez. Emellett a saját életükből átvett energiák miként bontakoznak ki és adnak plusz töltést egy teljesen másik környezetben.

Előbbiek miatt a regény atmoszférája igazán rendkívüli volt, energikus, megnyugtató és inspiráló is egyben.

Kedvenc karakterem a vidám, pörgős, igazi energiabomba, de nem a hagyományos nagymama összképet mutató Eileen volt. A kisvárosi projektek mellett próbálja a gyászt is feldolgozni, amit az unokája elvesztése okozott, emellett a lányáról is gondoskodik, akit szó szerint maga alá temetett a gyász, de a randizás lehetősége is a napirendjén van, sőt izgalmas kis listákat is vezet, hogy miként érheti el a céljait. Imádtam azt az energiát, ami átjött az olvasás során. Ő volt az, aki a leginkább meg tudta ragadni azt a lehetőséget, amit a sors felkínált neki. Nem töprengett azon, hogy mi lehetne máshogy, hanem ki mert állni önmagáért és másokért is, amivel sikerült jobbá tennie a saját és szűk környezetének életét is. Igazán inspiráló karakter bontakozott ki előttem.

A társkeresős részek is tetszettek, a mai kor lehetőségeit akár hetvenen túl is ki lehet használni, melyre jó példát mutatott ez a regény. A legmegkapóbb az volt, ahogy Eileen közel a nyolcvanhoz is ilyen erősen életigenlő és meg tudta élni a pillanatokat, amik energiát adtak számára.

Leena szerelmi szála is érdekes volt, tetszett az, hogy nem ez került a történet középpontjába, mégis érezzük, hogy egy kedves, puhatolózó, óvatos nyitás jelenik meg két fiatal között. Igaz, Leena a nagyvárosi élete vonatkozásában nem mindig látta a fától az erdőt, de ez már csak így szokott történni a való életben is, így nem bosszantott ez sem.

Nekem egyedüli gyenge pont Leena és az édesanyja viszonya volt, valahogy úgy éreztem, hogy nem pontosan ez a dinamika illett volna regény hangulatához. Leena anyukája számomra gyenge karakterként jelent meg, valahogy nem jött át az anya-lánya között kialakult távolságtartó kapcsolat mondanivalója. Számomra inkább nyögvenyelős, struccpolitikát folytató személyeknek tűntek, amikor együtt jelentek meg. A vége felé éreztem azt, hogy az anya is jobban részesévé vált a történetnek, végre hozott döntéseket és Leena is nyitottabbá vált vele kapcsolatban.

Egy kiváló regény veszteségről, kapcsolatokról, kortalanságról, továbblépésről és a szeretet erejéről. Bátran ajánlom azoknak, akik mélyebb érzésekről, témákról szeretnének olvasni, de mégis üdítő formában.

Beth Pattillo: Jane Austen tökretette az életem

 Fülszöveg: Vigyázat! A fülszöveg Cselekményleírást tartalmaz.

Jane ​Austen halála után majd' háromezer levelét semmisítették meg, így azokkal együtt odavesztek Jane életének titkai is. De vajon mi merült feledésbe?

Emma Grant Austen-kutató mindig a szabályok szerint élt: házas, jó tanári állása van és tervezi az „előírt” két gyereket is. Ideális élete darabokra hullik, amikor férjét rajtakapja egy másik nővel. Austen-sugallta romantikus elképzeléseiről kiderül, hogy ostoba álmok. Emma elárulva és egyedül érzi magát.

Amikor plagizálással vádolják, az állását is elveszíti, és Angliába utazik egy kétségbeesett küldetésre az eltűnt Jane Austen levelek után, azt remélve, hogy így helyreállíthatja megtépázott hírnevét. Egy remeteként élő özvegyasszony azt ígéri Emmának, hogy megmutatja neki a leveleket, ha megígéri, hogy megtartja Jane titkait, és végrehajt egy sor feladatot. A feladatok teljesítése közben Emma bejárja Jane Austen Angliáját, új szemmel néz az írónő és a saját életére, és összehozza a sors egy régi baráttal is…

Miközben Emma felfedezi a legendás író legbelsőbb gondolatait és küzdelmeit, lassan ráeszmél, hogy Jane-nek mi oka volt a titkolózásra, és azt is megtapasztalja, mi a valódi lojalitás.

Kacagtató, szívszorító és sziporkázó olvasmány.

Egy rövidebb értékelés erejéig szeretnék beszámolni egyik legutóbbi romantikus olvasmányomról. Igazából sajnos azt kell mondanom, hogy nem lett az év kedvence, inkább úgy jellemezném, hogy egy romantikus esti kikapcsolódásként megállja a helyét, de hosszú távon nem maradnak velem, érzelmileg nem tudott feltölteni, langyos vizekre eveztem.. Ráadásul most meglepő módon az eredeti borító sikerült sokkal jobban, számomra a fenti borító nem tükrözi annyira a történetet, mint ez: 

Először örültem, hogy egy, Jane Austen-hez kapcsolható, modern, romantikus sorozat indul be, igaz eltérő történetekkel, de austeni kötődésekkel, de még nem vagyok biztos benne, hogy el szeretném majd olvasni a következő részt. Mondom ezt annak ellenére, hogy már magyarul is elérhető az írónő következő kötetete: Mr. Darcy összetörte a szívemet. 

Jane Austen tönkretette az életem, úgy gondolom, hogy egy ilyen hangzatos címmel bíró olvasmány Jane Austen kedvelőinek szinte csábítóan kihagyhatatlan. Sosem tudhatjuk, hogy egy gyöngyszemre lelünk, esetleg egy nagy baklövésre. Jane Austen nevével szinte bármi eladható, amihez ezáltal egyre több író nyúl, ami nem biztos, hogy jó, legalábbis nekünk olvasóknak, hiszen nekünk kell kiválogatnunk a búza közül az ocsút. Jelen esetben leginkább langyosnak tudnám jellemezni a történetet, egy-egy villanásnyi érdekességgel.

A történet szerint Emma - aki az irodalom professzora és Austen szakértő - karrierje és házassága romokban hever, így minden adott, hozzá, hogy Angliába utazzon, ezzel eleget téve egy titokzatos meghívásnak, ami Austen elveszett leveleivel kecsegteti, amely által szakmailag ismét a helyére kerülhetne az élete. Persze semmi sem olyan egyszerű, mint aminek látszik, így a romantika és a levelek által Emma egy kalandos kutatás részesévé válik, bejárva Jane Austen életének fontos helyszíneit.  

Az írónő remekül keverte a fikciót a valósággal, nehéz volt kibogozni, hogy hol van a tények határa. Egyre jobban elkezdett ismét érdekelni Austen életrajza, így az olvasás szüneteiben több dolognak is utánanéztem, leginkább a levelekre koncentrálva. Ezt egyértelműen a könyv pozitívumai közé sorolnám. Mindig becsülöm azt egy olvasmányban, amikor arra tud ösztönözni, hogy vegyem a fáradtságot és utánanézzek konkrét tényeknek.

Tetszett, hogy Mrs. Parrot csoda figurája vezeti Emmát hol az orránál fogva, hol az igazság felé terelgetve. Nagyon ügyes cselszövő és remek színfoltja a regénynek az idős hölgy. Nekem ő volt a kedvenc karakterem a könyvben, nem pedig Emma, mert őt sokkal nehezebben tudtam elhelyezni egy bizonyos vonalon, mivel a karaktere elég szélsőségesen ingadozott az érzelmi skálán, néha nem értettem a cselekedeteit, néha pedig nagyon is együtt tudtam vele érezni. Professzorként számomra nem állta meg a helyét, kicsit több spirituszt és logikát vártam volna, de sajnos ennek a karakter híján volt. Emma karaktere csalódás volt, sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, a romantikus szálhoz tartozó férfi karakter nevét most éppen fel sem tudom már idézni, de nem is igazán próbálkozom vele, annyira nem volt jelentősége a történetben, kérlek, ezt most nézzétek el. 

A levelek viszont remek vázat biztosítottak a történetnek, érdekessé tudták tenni, kíváncsi lettem Jane Austen titkára, vártam, hogy mikor bukkan fel egy újabb levél, újabb információmorzsákkal Austen életére vonatkozóan. A levelek természetesen Anglia egy-egy austeni tájára is elkalauzolták Emmát és vele együtt minket is, ezek a szösszenetek nem voltak rosszak, sőt jó áttekintés volt az utazás. 

Összességében olyan kis semmilyen olvasmány, Emma részéről a romantikus szál  nekem nagyon kevés volt, a vége pedig csalódás, úgy éreztem, hogy gyors lezárást kapott, amit annyira nem kedvelek, így sajnos hiányérzetem maradt. A történelmi utalások, utazások, a titkos társaság bevonása, a levelek köré épült történetvezetés tetszett. Molyon 4 csillagot adtam rá, de most visszagondolva  lehet, hogy 3,5 lenne a valós (javítom is), mert eléggé vissza kellett gondolnom, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem a könyv, pedig nem volt régen, mikor  becsuktam.