Fülszöveg: Erost, a szerelem istenét évezredekkel ezelőtt megfosztották a hatalmától, és az emberek közé száműzték. Most azonban úgy érzi, karnyújtásnyira került tőle a hazatérés. Csak magába kell bolondítania Desiré Janette Roux-t.
Idei egyik elhatározásom, hogy többet olvasok magyar szerzőktől, így nagyon örültem, hogy elolvashattam Alba Ferro, Gyémánt szívhúr című írását. A történet a maga röpke 80 oldalával egy este alatt kényelmesen elolvasható, rövidsége ellenére mégis egy igazán kerek tartalmat rejt, amin kellemesen meg is lepődtem. A romantika és erotika (18-as karika ott figyel) határán mozgó történet szereplői nagyon érdekes, a mitológiából eredeztetett karakterek voltak, ez számomra kimondottan üdítően hatott az olvasás során. A regény mozgatórugója a Földre száműzött Eros, aki próbálja összegyűjteni a hatalmának elveszett darabkáit, amihez az egyik út Desiré Roax professzorasszonyon keresztül vezet, ezért megkörnyékezi a nő babysitterét, akitől azt várja, hogy utat nyit a professzorhoz, de a rikító hajú törékeny nő teljesen elvarázsolja és Eros sem önmaga többé, miközben a küldetése is ott kattog az agyában.
Természetesen egy kis csavar itt is van, de mielőtt túl sokat elárulnák a történetből inkább elmesélem, hogy igazán tetszett az írónő stílusa, az, ahogy az írás rövidsége mellett jól kidolgozta a karaktereket és még egy cuki kutyust is bevont, aki szerintem mindenkinek a kedvence lesz. Desiré karaktere izgalmas volt, teljesen eltért a megszokott sablontól és mindvégig nagyon szerethető tudott maradni, nekem ő lett a kedvencem a regényben, nagyon jól illett hozzá a különleges képessége is. A jól kidolgozott karakterek mellett az írás másik erőssége, amit nagyon bírtam, azok a párbeszédek voltak és szerencsére vicces részekből sem volt hiány.
Úgy gondolom, hogy minden megvolt ebben a kisregényben, amire egy pár órás kikapcsolódás alatt szüksége lehet az olvasónak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése