2024. március 17., vasárnap

Riley Sager: Már csak egy maradt

Fülszöveg: „TIZENHÉT ÉVES VOLT, SZINTE GYEREK, KISHÚGÁT KÖTÉLLEL GYILKOLTA MEG.” Így kezdődik az a gyerekvers, amelyről ma már sokan nem tudják, honnan származik. De 1929-ben a Hope család kegyetlen lemészárlása sokkolta Amerikát. A rendőrség azóta sem jött rá, ki követte el. Az egyetlen túlélő Lenora volt, a család kamaszlánya. Ám mindig is tagadta, hogy ő tette volna. Az elmúlt 50 év alatt senkinek se volt hajlandó beszélni a tragédiáról, és ki sem lépett az elátkozott, düledező villából.

„APJA TESTÉT KÉSSEL SZURKÁLTA SZÉT, ELVETTE ANYJA BOLDOG ÉLETÉT.” Lenora mostanra már idős, tolószékes asszony. A legutóbbi agyvérzése óta megnémult, és csupán egy írógép segítségével képes kommunikálni. Amikor új ápolónő érkezik hozzá, az egyik éjjel váratlanul lekopogja az írógépen, hogy mindent el szeretne mondani. És ahogy egyre több részlet kiderül a véres tragédiáról, az ápolónő elbizonytalanodik: vajon mennyire veszélyes Lenora, ez a látszólag törékeny, idős asszony?



Riley Sager-rel az ismerkedést a sokak által kedvelt, Várj, amíg sötét lesz gótikus jegyeket hordozó, de ütős pszicho-thriller regényével kezdtem. Ennél a könyvnél úgy voltam vele, hogy az írónak azt a magas lécet nehéz lesz ismét megugrania, de azt kell mondanom, hogy sikerült.  

Nem csalódtam a Már csak egy maradt thrillerben sem, annak ellenére, hogy ez számomra kevésbé hozta a rettegés érzését, sokkal inkább a pszichére ható írás volt, ahol senki sem az, akinek látszik és ezt már egészen a regény elejétől erőteljesen lehet is érezni. 

Ennek a gótikus jegyekkel átszőtt történetnek Kit McDeere áll a középpontjában, aki lényegében otthon ápolja az ágyhoz kötött betegeket és az ügynöksége ezúttal egy hírhedt beteghez, Lenora Hope-hoz közvetíti ki, akiről az a hír járja, hogy 1929-ben brutálisan végzett a családjával. Mivel Kit korábban szakmai hibát követett el, ezért nem igazán volt lehetősége válogatni a megbízások között, így beköltözött a szikla szélén omladozó kúriába, a Hope's End-be. 

Egy olyan házba került, ami már csak a megjelenésével is felborzolja az idegeket, Lenora hatása alól pedig Kit sem tudja kivonni magát, folyton ismétlődik a fejében a Lenoráról szóló gyilkos dalocska, aminek ő maga sem tudja eldönteni, hogy adjon-e hitelt és van-e oka félni az ápoltjától és a ház többi lakójától. 1983-ban, amikor a történetünk játszódik Lenora többszörös agyvérzés miatt csak a bal kezét tudja mozgatni, amivel elkezd Kit-tel kommunikálni egy írógép segítségével, így az időben ugrálva, szép lassan kibontakozik előttünk Lenora családjának sötét és véres múltja. Eközben a házban is furcsa dolgok történnek, Kit-nek pedig döntenie kell, hogy marad és végére jár ennek a különös családi rejtélynek vagy feladja és visszatér a mogorva apja házába.

Kit karaktere igazán erős és logikus gondolkodású. Annak ellenére bízik az ösztöneiben, hogy a körülmények teljesen másfelé terelik. Végre egy olyan karakter, aki nem mond teljesen ellent a logikus gondolkodásnak. Nekem egyértelműen egy szimpatikus női karaktert mutatott be az író, akinek a gondolkodásmódja közel állt hozzám. 

Riley Sager ezúttal is olyan atmoszférát teremtett meg a tengerparti sziklaszirten magányosan omladozó Hope's End-del, hogy a hideg futkos az ember hátán, amikor a morajlások egyre közelebb érnek a házhoz és lakóihoz, szinte hallani lehet a ház rezdüléseit és sóhaját. A leírások mind a házról, mind annak lakóiról élénkek és kísértetiesek, minden és mindenki rejtőzködik és fél ebben az ódon épületben. Szerettem ezt a hangulatot és szinte úgy éreztem az olvasás során, hogy én is ott vagyok a ferde falak között, az árnyas szobákban, ahol a víz és a szél tombolása áttör a falakon. 

Számomra tehát a történet erősségei egyértelműen a leíró részek voltak és a váltott szemszögből történő történetmesélés, ami jelen esetben az írógépes megoldással és hirtelen váltásokkal  nagyon jól sikerült. 

A fordulatok pedig számolatlanul értek az olvasás során, amikor azt hittem, hogy egy szál el van varrva kiderült, hogy távolról sem, maximum még egy hurok keletkezett a történetben. Az író egyszerűen az utolsó pillanatig tudta fokozni a feszültséget és folyamatos meglepetéseket okozott. 

A regény pedig ezúttal remek lezárást kapott, a megszokottól merőben eltérőt és szokatlant, egyáltalán nem olyat, mint amit az előzmények alapján vártam volna. Azt is szerettem a történetben, hogy a hangulatokat is manipulatívan tudta változtatni az író, ami nagy hatással volt rám az olvasás során és a végén is. 

Lényegében teljesen elégedett vagyok, izgalmas, fordulatokkal és titkokkal teli olvasási élményt kaptam. 


2024. március 16., szombat

Frissek, amiket várok

 


A Starling-ház egy csodásan modern gótikus fantasy Alix E. Harrow tollából, akinek a Tízezer ajtót is köszönhetjük.

Néha egy olyan házról álmodom, amit még soha nem láttam…

Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros –, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett.

A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki.

Félnem kellene, de álmomban nem tétovázom.

Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához –, nem tud ellenállni a kísértésnek.

Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni.

Álmomban otthon vagyok.

És most harcolnia kell.

Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre.

Megjelenés: 03.19.



A Titkok erdeje. “Váratlan csavarok, kifejezetten mély, lélektani ábrázolások és izgalmas ugrások a múlt és jelen történései közt… Gillian Flynn Éles tárgyak című remekművének intenzitásával és rémületével vetekszik.”
New York Times Book Review

Naomi Shaw egykor hitt a dolgok különlegességében. Huszonkét évvel ezelőtt két legjobb barátnőjével, Cassidyvel és Oliviával az erdőben barangolva töltötték a nyarat, saját varázslatos játékukat játszva. A vakációjuk azonban tragikus véget ért: Naomit megtámadták. Csodával határos módon túlélte a tizenhét késszúrást, és azonosította támadóját. A lányok vallomása börtönbe juttatott egy sorozatgyilkost, aki korábban már hat áldozatot szedett. Mindenki hősként ünnepelte őket.

Pedig hazudtak.

Évtizedekig őrizték végzetes titkukat. Most azonban Olivia el akarja mondani az igazságot, így Naomi visszatér a kisvárosba, ahol felnőtt, hogy kiderítse, mi történt valójában az erdőben. Bármilyen veszélyes is legyen a válasz.

Kate Alice Marshall első felnőtteknek írt regénye 2023 váratlan meglepetése volt a krimi- és thrillerrajongók körében, a kötet több év végi toplistára is felkerült új tehetséget üdvözölve a műfajban.

“Úgy ragadja meg az olvasó figyelmét, ahogy semmi. Ez a könyv sokkol – sötét és rendíthetetlen, csavaros és szúrós.”
Riley Sager, a Várj, amíg sötét lesz szerzője

Megjelenés: 03.26.



Az utolsó nyár. A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat, Budapest ostromát. Ennek megfelelően elsősorban a hadtörténetre és a politikatörténetre összpontosító feldolgozások készültek az időszakról. Az utolsó nyár című könyvében Ablonczy Balázs a hadi események mögé tekint: azt kutatja, mi történt Magyarországon abban a három nyári hónapban, amikor hirtelen felgyorsult a történelem kereke. Hogyan éltek az emberek a hétköznapokban, hogyan vészelték át a bombázásokat, a kiürítéseket, mi módon látták el magukat és családjukat.
Miközben a szövetségesek partra szállnak Normandiában és Provence-ban, kezükre jut Párizs és Róma, Varsó és Szlovákia felkel a németek ellen, Románia pedig átáll, addig Magyarország lakosai vidékre mennek, élelmiszerjegyeket pecsételtetnek, ásnak és főleg sokat gyalogolnak. Hogyan élik meg ezt a három hónapot egészen addig, amikor 1944. augusztus végén a szovjet csapatok elfoglalják az első magyarországi falut, a háromszéki Sósmezőt? A német megszállással hatalomra jutott Sztójay-kormány és a körülötte lévő politikusok, értelmiségiek hogyan képzelik el az ő országukat? Mit terveznek és mi valósul meg ebből? És vajon dobáltak-e a szövetséges repülők robbanó játékokat, engedelmeskedtek-e a lakók egy női légóparancsnoknak, és mihez kezdtek a székelyek egy tevével?

Ablonczy Balázs 1974-ben született Budapesten. Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Szakterülete a huszadik század első felének magyar történelme. Családjával Budapesten él. A Jaffa Kiadónál eddig hat kötete jelent meg, a legutóbbi: Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák (2022).

Megjelenés: 05.06.



Az időjós lány. Ari Abramst mindig is lenyűgözte az időjárás, ezért nagyon szereti a tévés meteorológusi állását. Főnöke, a legendás seattle-i időjós, Torrance Hale túlságosan el van foglalva a volt férjével, a csatorna hírigazgatójával folytatott viharos kapcsolatával ahhoz, hogy mentora lehessen Arinak, pedig a lány nagyon vágyna rá. Ari, aki mindenben meglátja a jót, és örök optimista, ettől teljesen elkeseredik. Úgy tűnik, csak egyetlen ember érti meg a bánatát: Russell Barringer a kedves, de visszafogott sportriporter.

Egy rémesre sikeredett karácsonyi buli után Ari és Russell úgy döntenek, hogy összefognak, és megoldják főnökeik kapcsolati problémáit. Miközben mindent bevetve, jó szándékúan dolgoznak az újraegyesítésen, nem várt fordulat következik be a saját életükben.

A Russell-lel való szoros együttműködés azt is jelenti, hogy a Arinak vállalnia kell a férfi előtt mindazt, amiről senkinek nem beszél. De vajon Russell el tudja fogadni Ari jó és rossz oldalát is...?

Rachel Lynn Solomon, az Ex Talk - Szerelem első szakításra sikerszerzője ismét fergeteges romkommal örvendezeti meg az olvasót.

Megjelenés: 04.30.





Az ajtók könyve.
ÉLFESTETT KIADÁS!

Vannak ajtók amelyeket sosem lenne szabad kinyitni...
Cassie Andrews teljesen átlagos életet él. A napjait szeretett könyvei között tölti, egy New York-i könyvesboltban, ahol segít a betérő vásárlóknak, rendszerezi a polcokon a regényeket, és kávét készít az olvasósarokban üldögélőknek. Egészen addig, amíg egy havas, téli estén az egyik törzsvásárló egy különleges kötetet nem hagy rá. Az asztalon heverő apró könyv barna bőrfedele olyan kopott és repedezett, mint az ajtóról pattogzó régi festék, és úgy néz ki, mint valami napló, amelybe valaki hosszú éveken át gyűjtötte a gondolatait.
Ám ez nem egy átlagos könyv. Hanem Az ajtók könyve.
A megfejthetetlen szavakat és rejtélyes rajzokat tartalmazó kötet csupán egy dolgot ígér: a segítségével a tulajdonosa átléphet bármelyik ajtón, és máris a világ másik pontján találhatja magát. Csakhogy van, aki egy ilyen hatalommal bíró könyvért bármit megtenne. Mert bár nem csupán egyetlen különleges kötet létezik a világon, mégis ez a könyvgyűjtők által leginkább vágyott példány - és van, aki a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy megszerezze. Cassie régi és új barátok segítségével menekülőre fogja, a célja pedig, hogy eljusson a különleges könyveket rejtő Könyvtárba...

Megjelenés: 04.29. 



Jóllehet Emily Wilde professzor nem tudja, hogyan kell társaságban viselkedni - vagy egyáltalán elérni, hogy meghívják valahova -, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a tudományos közösség első, mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik, amitől pályafutása felívelését várja, és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna.

Ám Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvik csodás, de zord falujába. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily társas készségek hiányában hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily egyetemi riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja.

Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, máskülönben fennállna a veszélye annak, hogy Bambleby kisajátítja magának az összes felfedezés érdemét. Ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is.

Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

Megjelenés: 04.23. 



A szekta. Mina Dabiri nyomozónak és csapatának ugyancsak meggyűlik a baja egy eltűnt kisfiú ügyének kivizsgálásával. Arra egykettőre rájönnek, hogy az eset hasonlít egy korábbi emberrablásra, amelynek nem lett jó vége, ám a nyomozás ezen a ponton megfeneklik. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy a bűntények sora folytatódni fog, és egyetlen gyerek sincs biztonságban Stockholmban.
Mina végső elkeseredésében a mentalista Vincent Walderhez fordul, aki az emberi psziché avatott szakértőjeként már a segítségükre volt korábban egy nyomozásban. Akkor közel kerültek egymáshoz, de két éve nem beszéltek. A csoportban nem mindenki nézi jó szemmel Vincent visszatérését, mert kételkednek benne, hogy ezúttal hasznát veszik-e. Csakhogy nincs vesztegetni való idejük, mert az óra ketyeg, és a legvédtelenebbek vannak veszélyben.


Megjelenés: 04.15.





A szomszéd titka mindig sötétebb. "Fantasztikus! Leesett az állam!" - Sandy's Book a Day Blog

"Könnyek folytak le az arcomon... Ámulatba ejtett..." - Jaynie's Book Reviews

A tökéletesség álarca mögött bújik meg a könyörtelen igazság
Mindenki a Hogarth utcában akar élni, a szép, fákkal szegélyezett sugárúton, a fehér házakkal. Westék, az új család tökéletesen beleillenek a képbe. Katherine és John őrülten szerelmesnek tűnnek, valamint tüneményes ötéves ikreik boldogan rohangálnak a gyönyörű smaragdzöld pázsitjukon.

De az emberek hamarosan elkezdenek tűnődni: miért nem csatlakoznak a grillpartikhoz? Miért utasítják el, ha valaki bébiszitterkedne nekik? Miért nem invitálják be őket magukhoz soha?

Minden családnak vannak titkai. Azonban semmit nem lehet örökké elrejteni, és az év legforróbb napján mindenre fény derül. A zárt ajtók mögött kibontakozik egy tragédia, és a hajnali madárcsicsergést szirénák hangja hasítja ketté. Ezután a békés Hogarth utca már soha többé nem lesz a régi.

A #1 Amazon bestsellerszerző Nicole Trope lebilincselő és fordulatokkal teli pszichológiai thrillere tökéletes választás mindenkinek, aki egy kis borzongásra vágyik. Már csak az a kérdés, te mennyire ismered a szomszédodat?

"A bizonytalanság megőrjített. Majd kiesett a szívem az izgalomtól." - Ana's Attic Guest Reviewer

"Alig várom, hogy több könyvét is olvashassam az írónőnek!" - Nerd Problems

Megjelenés: 04.03.



Álomkastély Franciaországban. Gyöngyöző pezsgő, meleg vajas croissant és egy kis je ne sais quoi...

Hattie Carter-Jones szívét összetörték. Méghozzá apró darabokra. Testileg-lelkileg mélyponton van, úgy érzi, menedékre van szüksége, ahol a sebeit nyalogathatja. Így aztán kapva kap barátnője ajánlatán, hogy szervezze meg az esküvőjét, méghozzá a franciaországi Champagne régió egyik álomszép kastélyában.

Hattie semmire sem vágyik kevésbé, mint a romantikára, arra meg végképp nem számít, hogy a szívdöglesztő Luc Brémont besétál az életébe. A simogató napsütésben eltöltött piknikeken és a helyi piacon tett séták során, az ínycsiklandó illatok kavalkádjában azonban felötlik benne, hogy elképzelhető, hogy nem csupán menedékre van szüksége, hanem egy kellemes nyári flörtre is. Vagy talán egy kicsit még annál is többre...

Megjelenés: 04.03.

2024. március 15., péntek

Olvassunk eredeti nyelven (is)!

 

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék ismét kedvet csinálni az eredeti nyelven történő olvasáshoz. Korábban is voltak már bejegyzések a témában, de sosem árt újra és újra ajánlani, azt, ami számunkra is fontos és valamilyen pluszt ad a mindennapjainkhoz. Csak elkezdeni nehéz, mint oly sok dolgot az életben, de utána már szinte várja az ember az újabb és újabb élményeket, amihez sok pluszt ad az, hogy értünk és értelmezünk egy számunkra idegen nyelven. Mindig jó fejlődni és ezáltal kinyílik a világ, mert nagyon sok olyan történet nem ér el kis hazánkban, amit akár sorozatként szeretnénk folytatni, akár számunkra ismeretlen szerzőkkel szeretnénk új ismeretséget kötni. 




Az eredeti nyelven történő olvasást nagyon fontosnak tartom, hiszen egy teljesen másfajta élményt ad a szöveg, mint a fordítások, legyenek azok bármennyire szakszerűek és irodalmi szempontból is korrektek. Az eredetinél érezhetjük az író, a karakterek és a történet legapróbb rezdüléseit, elmerülhetünk az írók által használt szófordulatokban és ráadásul egy varázslat részeseivé válunk. Ez a varázslat, nem más, mint megérteni egy számunkra idegen nyelvi szókészlettel rendelkező író elbeszélését, és igen, ez maga a csoda, amihez sok gyakorláson és autodidakta tanuláson át vezet az út. Nekem 20 évembe telt, mire eljutotta odáig, hogy viszonylag magabiztosan tudom forgatni ezeket a köteteket, de állítom, megérte a ráfordított időt.

Fontosnak tartom, hogy rendelkezzünk az adott idegen nyelv alapjaival, de onnantól csak rajtunk áll, hogy kinyíljon a világ és eleinte több szótárhasználattal, majd később már-már rutinosan, végül pedig odáig eljutva, hogy élvezzük és megéljük az eredeti nyelven történő olvasás élményét.

A nyelvtudásom jelenleg a középfok közepén, felső határán van, de bevallom korábban ez magasabb szinten állt, sajnos idővel megkopott. Az utóbbi pár évben viszont elkezdtem újra felépíteni az alapoktól a nyelvtudásomat, amihez számomra a kedvenc, angol nyelvterületen alkotó íróim hozták meg az áttörést. Az első regény, amit már magabiztosan olvastam az Cara Hunter regénye volt, azt hiszem ez az írónő által, részemre dedikált kötet hozta meg a nagy áttörést, azóta pedig nincs megállás, hiszen hónapról hónapra minimum egy eredeti nyelven megjelent kötetet elolvasok. A másik pozitívum, hogy nem feltétlen kell megvárni minden esetben a kedvenc írónk magyar nyelvre lefordított történeteit, persze előfordul, hogy magyarul is elolvasom az adott kedvencet és levonom a következtetést, hogy az élmény mindig picit más és más, de ettől szép minden nyelv.

Kedvenc lelőhelyeim: Amazon, NetGalley, Háda könyves részlege (kilóra adják az angol, német könyveket), piacok

 

A bejegyzés azért jött létre, mert hiszek benne, hogy eredetiben olvasni menő!

2024. március 8., péntek

Maria Pettersson: Fantasztikus nők

 Fülszöveg: Fantasztikus nők, döbbenetes, elképesztő sorsok. Hogyhogy eddig nem ismertük őket? Létezik, hogy senki sem írt regényt, verset, ódát, szatírát az életükről, tetteikről? Többségüket elnyelte a múlt süllyesztője; apjuk, férjük, fivérük árnyékában ritkán vettek róluk tudomást, akármilyen zseniálisak voltak is a maguk nemében, sőt, nem csak a maguk nemében. Szerencsénkre Maria Pettersson pótolta a hiányt, amikor megírta ezt a közel száz, hihetetlenül izgalmas női sorsot.




A mai jeles naphoz illő, kivételes, egyben inspiráló gyűjteményt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani nőkről, de nem csak nőknek.

Úgy gondolom, hogy nem is találhattam volna méltóbb könyvet a nemzetközi nőnap alkalmából, mint Maria Pettersson izgalmas, kalandos és a történelem során valamilyen szempontból kiemelkedő asszonyait, hölgyeit bemutató ismeretterjesztő kötetét, a Fantasztikus nőket.

Ez a könyv egy egyedülálló gyűjtemény, amit lassan, apránként érdemes megismerni, ezáltal elmerülve a századok folyamán kimondottan eltérő, de valahol mégis közös női sorsokban, inspirálóan ható élettörténetekben.

Egyszerűen szerettem ezeket a hibátlan, rövid, tömör, de mégis lényegi elemeket megfogó bemutatásokat. Azt hiszem az írónő nagyon jól megragadta az egyes karakterek lényét és átütő bemutatásokkal gazdagított minket, olvasókat.

Általában szeretem a rendezettséget, itt viszont kényszert éreztem, hogy ugráljak a gyűjteményen belül, hiszen külön kategóriákra osztották a könyvet: tudósok, uralkodók, művészek és sportolók, aktivisták és másként gondolkodók, bűnözők és üldözőik, katonák, harcosok, kémek és természetesen a világutazók, kalandorok sem  maradhattak ki.

Személyes kedvenceim a női világutazók és kalandorok voltak.

Összességében, egy igazán színes, érdekes, világos felépítésű és informatív gyűjteményt ajánlok a figyelmetekbe. Érdemes időről időre elővenni és inspirálódni a régmúlt világban feltűnt fantasztikus nők életéből.

 A könyvet köszönöm a Corvina Kiadónak!

2024. március 1., péntek

Rachel Trethewey: A Churchill lányok

Fülszöveg: Nagy-Britannia legjelentősebb politikusának lányai akkor is igényt tarthatnának az olvasó figyelmére, ha nem lennének önmagukban is rendkívüli személyiségek. Diana, a politikusfeleség, Sarah, a híres filmszínésznő és Mary, az aktív közszereplő nagyon különböztek egymástól, és az életük is másként alakult, de mindvégig erős testvéri szeretet kötötte őket össze. Mint a legbelső körbe tartozók, kulcsszerepet játszottak apjuk és az ország sorsában. A könyv nemcsak az ő hol boldog, hol nyomorúságos életükbe nyújt betekintést, maga Churchill és a korabeli Nagy-Britannia is ott van minden oldalon – olyan közelségben, ahogyan még sohasem láttuk.



A közelgő nőnap alkalmából szerettem volna olyan könyvet  olvasni, amelyben erős nőket állítanak a középpontba, így elkezdtem böngészni a témában megjelent könyvek között. Igen szigorú, általam meghatározott kritériumoknak is meg kellett felelnie a könyvnek, azaz legyen életrajzi ihletésű, de mégis olvasmányos, olyan nőről/nőkről szóljon, akik inspirálni tudnak az erejükkel, kitartásukkal, esetleg a történelemben játszott szerepükkel és természetesen legyen az írás történelmileg is korhű, számomra eddig nem olvasott téma. 

A keresgélés után megtaláltam Rachel Trethewey, A Churchill lányok című életrajzi kötetét, amely minden szempontnak megfelelt és egy kellemes olvasási élményt remélhettem tőle. 

A kötet a Churchill család pompás és egyben izgalmas, de ami a legfontosabb aprólékosan kutatott életrajza volt, az írónő a legapróbb részleteket is feltárva mutatta be a Churchill családot, ide értve az életükben szerepet játszó embereket, helyszíneket és korrajzot is.   A kronológiában visszanyúlt egészen Winston és Clementine gyermekkoráig és az életüket meghatározó szülőkig. A kutatómunka már egészen a kötet elejétől kezdve lenyűgözött, ilyen aprólékosan és gondosan megválasztott felépítést és szép mondatszerkesztéseket mindig öröm olvasni, azt hiszem az írói tehetség és a magyar fordítás ezúttal nagyon szép eredményt hozott. Ezt követően az életrajz áttért az öt Churchill gyermek bemutatására (a 3 életben maradt lányra fókuszálva) és ezt követően lineárisan halad előre az életútjuk, amely kisgyermekkor és a korszak nevelési sajátosságain át elkalauzol minket a felnőtt Churchill lányok kibontakozásáig.  Számomra sok pozitívumot jelentett, hogy nagyon szépen bemutatásra került Winston miniszterelnökké válásához vezető, sokszor nehéz időszak is, amelyben a női családtagjai igen hangsúlyosan meghatározó szerepet töltöttek be. 

Ahogy utána olvastam még senki nem írt az írónő előtt ennyire részletesen a Churchill lányokról, Dianáról, Sarah-ról, Marigoldról és Maryről, ezért is piszkálta a fantáziámat, hogy többet megtudjak erről a rendkívüli családról és arról, hogy vajon miért nem foglalkoztak eddig a családdal és ezáltal mondhatni, a történelmet is meghatározó nőkkel.

Lényegében az írás három fő egységre volt osztható:  A korai évek,  a háború évei és a háború utáni évek. Nagyon szerettem, hogy a női sorsok és kapcsolatok kibontása és megrajzolása mellett a történelmi háttér is nagy hangsúlyt kapott. Úgy gondolom, hogy a száraz történelem tankönyvek helyett ehhez a kötethez hasonló írásokat kellene a tanulók kezébe adni, talán sokkal nagyobb kedv és megismerési vágy lenne a jutalom. 

Ebben a formában még a brit történelem is érdekes tudott lenni, mert volt egy keret, jelen esetben a történelem, ami szépen magába foglalta a fő témát: Churchill és a család. Egyáltalán nem államférfiként tudtam erre az intelligens és érdekes férfira tekinteni, hanem apaként, férjként, aki mellesleg az erős háttérországa nyújtotta biztonságos vizein egy országot is el tud irányítani, nem is akárhogyan! Olyan bensőséges, meghitt kapcsolatot ábrázol az életrajz, amit nem is sejtettünk volna erről, a történelmi dokumentumokban néha mogorvának tűnő férfiról. 

Emellett nagyon érdekes volt a korszak nevelési elveit és a szülő-gyermek kapcsolatot is megismerni, ami merőben eltér a ma ismert és elfogadott felfogástól. Ennek ellenére sikerült sikeres, intelligens és ambiciózus gyermekeket nevelni és útjukra engedni. Ez is számomra egy olyan pluszt tett az olvasási élményhez, amitől igazán megszerettem ezt az írást és biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben is le fog még kerülni a polcról akkor, amikor inspirációra vágyom. 

Összességében számomra ez egy csodás életrajz volt veszteségről, fájdalomról, de ugyanúgy a mély szeretetről, szülői szerepvállalásról és az eltéphetetlen testvéri kötelékről, amely érzéseket az olvasás során elvitathatatlanul áthatotta a történelem egy érdekes korszaka.


A könyvet köszönöm a Corvina Kiadónak!





2024. február 2., péntek

Jud Meyrin: A kastély réme - Felföldi rejtélyek 3.

 Fülszöveg: Egy gyönyörű kastély, ami titkokat, szenvedélyt és halált rejt

Francesca Blair krimiíró, akit letaglózott egy személyes tragédia. Képtelen visszatalálni a korábbi életébe, képtelen írni, pedig mindig is így birkózott meg a körülötte történtekkel: belefoglalta egy regénybe.
Amikor a tudomására jut, hogy a gróf halott húgának szellemét látták a közeli Glamisi kastélyban, úgy érzi, ez az a sztori, amivel kilábalhatna az írói válságból. Csak ki kell derítenie, mi lapul a kísértethistória mögött.
Mert kísértetek nincsenek.
Vagy talán mégis?
És vajon igaz, amit az emberek beszélnek, hogy a gróf húgát a saját férje ölte meg?
Francesca Glamisbe megy, ahol azonnal elbűvöli a megrendítő múltú, karizmatikus férfi. De Blake Lorimer tényleg ártatlan, vagy ő a kastély réme?

Szívszorító történet veszteségről, bűnről és a mindent elemésztő szerelemről.



A Felföldi rejtélyek 3.része, A kastély réme ezúttal is borzongató hangulatával, kidolgozott karakterábrázolásával és a megszokott, izgalmas történetvezetésével vett le a lábamról.

A korábban megismertkarakterek – Tristan és Lottie - ezúttal, mint mellékszereplők jelennek meg a történetben, de nincs oka az aggodalomra, mert a helyüket Francesca és Blake foglalják el, akik az újdonság erejével pezsdítően hatottak. Izgalmasnak találtam, hogy ezúttal egy írónő került a középpontba, természetesen, mint amatőrnyomozó és kapott maga mellé egy karizmatikus, de meglepően nyers karaktert, Blake-et. Annak ellenére tökéletesen működött a karakterek között a kémia, hogy a finom és a nyers jellemvonások tapinthatóan erős kontrasztot alkottak.

A kastély kiváló hátteret biztosított a krimi szálnak és némi hátborzongató misztikus hatást is adott a regényhez. Gyilkosságok, családi játszmák és számtalan titok, ráadásul mindez két idősíkon összesimítva, szerintem ez az izgalmas krimik egyik jól beváltreceptje. Számomra az atmoszféra is nagyon fontos, talán fontosabb is, mint a sok csavar, így teljesen elégedett voltam, mert ezúttal az írónő a részletekre is nagyon nagy hangsúlyt fektetett és mégis izgalmas történetet írt.

A regény összetett, a személyes tragédiákon és a romantikán át a bűn és a misztikus vonal is erősenkirajzolódott. Az információk pont annyira vannak apránként adagolva, hogy összezavarják az olvasót és csak a végére sikerüljön a szereplőkkel együtt kibogozni ezt a kusza családi rejtélyt.

Továbbra is nagyon szeretem Jud Meyrin stílusát, a műfajban és magyar viszonylatban azt gondolom, hogy letette a névjegyét és én nagyon várom a következő Felföldi rejtélyeket, de Itáliában is szívesen kalandozom az írónő által megteremtett karakterekkel.


Egy regény, amiben a múlt titkai megrengetik a jelent.

A könyvet köszönöm FairBooks Kiadó !

2024. január 27., szombat

Elisa Shua Dusapin: Tél Szokcsóban

Fülszöveg: Szokcso tengerparti kisváros Dél-Koreában, az észak-koreai határhoz közel. Az üdülési szezonon kívül néptelen, álmos panzióba egy francia képregényrajzoló érkezik, aki titokzatos személyiségével és szokatlan viselkedésével felkelti a panzióban dolgozó fiatal lány érdeklődését. Különös kapcsolat alakul ki a két idegen között, akik a beszélgetéseik során épp annyit mutatnak meg magukból, hogy elkerüljék a további intimitást. Miközben számos részletet tudunk meg a szokcsói halpiac ízeiről és a koreai ételek elkészítésének technikáiról, a regény csupán félszavakkal, mégis hatásosan érzékelteti a szereplők érzelmeit, a határvidék fenyegetését vagy a dél-koreai szépségkultusz visszásságait. Elisa Shua Dusapin regénye feszült, minden érzékre ható mestermű elhallgatásról, szenvedélyről, kultúrák közötti különbségekről. 



Elisa Shua Dusapin debütáló regénye rétegregény. Rétegregény több szempontból is, egyrészt csak egy bizonyos olvasói réteget fog tudni maga mellé állítani, másrészt szinte látjuk magunk előtt az olvasás során azt, ahogy a rétegek lehámlanak a karakterekről és csak a natúr valóságot mutatják meg magukból és itt most képletesen kell érteni, hiszen a gondolataik és érzelmeik kerülnek lecsupaszításra. 

A kötet maga tiszta, egyszerű. Nincsenek nagy hullámvölgyek, kizárólag a sivár táj és a szereplők sivár világa jelenik meg. Ebben a sivárságban kezdenek el pislákolni a kíváncsiság, remény és vágy fényei. 

A borító amolyan jellegtelen grafikával jelenik meg - vélhetően tudatos választás eredményeként-, de a színek használata mégis felhívja magára az olvasó figyelmét. Valahogy ilyenek a karakterek is, elsőre semmilyenek, sőt egyhangúak, de ahogy a rövid történet halad előre úgy derül fény a belső énjük színeire és gondolataik kuszaságára. 

Mondhatni egy rövid, de érdekes történet, ami ami egy mozaik darabka Dél-Korea lenyomatából.

Azt vettem észre, hogy ez a próza bizony bekúszott a bőröm alá és napokig foglalkoztatott a női karakter, akit fizikai valójában alig-alig ismerünk meg, de a végére mégis úgy érezzük, hogy ismerjük a gondolatait, érzéseit és a teljes lényét.

Az elszigeteltség és a kevés információ, amit az író átad teszik a sivár történetet mégis valamilyen színes kavalkáddá. Szinte érezzük a halpiac szagát, a sós levegőt, sőt még az emberek verejtékét is. A narrátor végig a sötétből irányítja az érzéseinket és ez valami furcsa, de mégis jóleső olvasási élményt nyújtott. 

Ízelítőt kapunk a téli Dél-Koreából, abból, hogy a világ minden táján küzdenek az átlagemberek a belső démonjaikkal, legyen az a testképzavar vagy a magány kivetülése. 

Ebben a regényben rengeteg érzelem és sivárság összpontosul, mindez úgy, hogy egy délután alatt magunkba szippanthatjuk ezt az érzelmi zűrzavart. 

A mai napig nem tudom eldönteni, hogy szerettem-e ezt a történetet, de azt mindenképpen elmondhatom, hogy kár lett volna kihagyni, mert nem emlékszem arra, hogy mikor volt rám egy rövid írás ilyen ellentmondásos hatással. 


2024. január 4., csütörtök

NetGalley-ről olvasom /angol nyelven / Te kipróbáltad már?

Idén az egyik könyves tervem az, hogy többet olvasok idegen nyelven, azaz angolul. Angol nyelvterületen megszámlálhatatlanul sok kötet jelenik meg, ráadásul a kedvenc cozy mystery zsáneremben is számos regény lát napvilágot. Örülnék neki, ha itthon is ennyi kötetből lehetne válogatni, de a piac nagysága miatt ez szinte megvalósíthatatlan, ilyenkor keres tehát az ember lánya valamilyen alternatívát. 



A hónap és az év első 1000 oldalán Robert Galbratith Cormoran Strike 7., legújabb részének köszönhetően már túl is vagyok. Pár nap alatt ledaráltam a regényt, egyszerűen a letehetetlen kategória volt. Így már semmi akadálya nem volt annak, hogy belekezdjek egy angol nyelvű regénybe, amihez én általában a NetGalley-t hívom segítségül. Hosszú évek óta használom az oldalt, hol többször, hol kevesebbszer, de eddig nem csalódtam benne. Az értékeléseimet általában Goodreads-en vagy a saját NetGalley fiókomban teszem közzé a könyv adatlapján, így a blogon még nem sokszor volt olvasható bejegyzés ezekről az olvasásokról. 



Regisztárció, szerintem fontos tudnivalók:

- Szerintem mindenképpen érdemes beregisztrálni az oldalra még akkor is, ha nem vezetsz blogot, de van legalább egy Goodreads fiókod és olvasol angol nyelven. A regisztráció egyszerű, nem kell meghívó;

- Az értékelésedért cserébe kérhetsz ki könyveket, amik legtöbbször a megjelenés elött kerülnek a kiválasztott olvasókhoz;

- A magánkiadásokat itt is egyszerűbb elérni, de a neves kiadók kötetei is megtalálhatók a kínálatban, ami el kell, hogy mondjam szerintem igen bőséges és sokszínű;

- Minél több releváns értékelésed lesz, úgy lesz egyre könnyebb az áhított könyvet kikérni. Az pedig megkönnyíti a dolgodat, ha van egy olyan Instagram oldalad, YouTube fiókod ahol kiteszed a storykat, shortokat, videókat, fotókat, de ezek hiánya sem kizáró ok elég lehet a Goodreads is; 

- Természetesen a fiókodba kerülő könyvekért nem kell fizetni és egyszerűen lehet a Kindle fiókra kérni, vagy letölteni, igaz itt vegyétek figyelembe, hogy acsm file érkezik és azt át kell konvertálni, de az online pár pillanat;

Tehát ez egy szuper lehetőség azok számára, akik angol nyelven is szeretnének olvasni és van türelmük, elszántságuk ahhoz, hogy másokkal is megosszák a véleményüket; 

Akkor sem kell elkeseredni, ha az első kikérések nem sikerülnek, mert a kiadó munkatársai az írók is dönthetnek úgy, hogy nem Neked adják ki a könyvet, de hidd el, hogy minél többször értékelsz a csatlakoztatott fiókjaidon, úgy fogsz kapni könyveket is recenzióra. Tehát win-win helyzet ez, de szükséges hozzá energiabefektetés is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem szabad túlzásba esni, mert könnyen abban a helyzetben találhatod magad, hogy nincs elég időd elolvasni a könyvet, esetleg nyelvi nehézségeid adódnak, így annyit kérj, amennyit biztosan tudsz vállalni. 



Milyen nyelvtudással olvasok:

A Kindle szótárnak köszönhetően nekem nem jelent túl nagy akadályt egy-egy regény, de nagyjából 1,5x annyi idő kell hozzájuk, mint a magyar nyelvű társaikhoz. A nyelvtudásom - olvasás szempontjából - valahol a  középfok felső részén van (ami sajnos idáig kopott le az évek során, volt ez jobb is, de amit nem használunk az ugye...), így teljesen jó ütemben tudom olvasni az adott könyveket. 

Összességében kipróbálásra mindenképpen ajánlom az oldalt, mert szerintem egy kiváló lehetőség nyelvgyakorlásra és olyan történetek elolvasására, amik várhatóan magyar nyelven nem kerülnek kiadásra. 

Nálam jelenleg a képeken látható 4 kötet van recenzióra. Terveim szerint február végére fogom tudni elolvasni és értékelni őket, ez havi 2 angol nyelven történő olvasást jelent, többet nem mernék bevállalni. Amint látom, hogy milyen mértékben tudok haladni úgy fogok február közepén újra szétnézni az oldalon újdonságok után kutatva.


A tagok idén egy reading journal-nak is örülhetnek, mert azt az üzemeltetők minden tagjuk számára elérhetővé teszik. Szerintem az is egy igazán igényes, pdf formátumban elérhető kiadvány.



Amennyiben elakadnátok vagy kérdésetek van, keressetek nyugodtam valamelyik oldalamon vagy e-mailben. 


2023. december 31., vasárnap

5......4....3...2..1...2024! Összegzem a 2023. évet!

Még alig múlt el karácsony, sőt, mivel 26. délután és este írom ezt a posztot, így még hivatalosan karácsony van, de már lassan a "vége az évnek" lázban ég mindenki. 

Ilyenkor általában az ember lánya szép lassan elkezdi számba venni, hogy mi minden történt vele az adott év során. Számomra a 2023. év teljesen pozitív kicsengésű, persze voltak hullámvölgyek, ahogy az elmúlt években szinte mindenkinél, legalábbis, ami a szűkebb, s tágabb környezetemet illeti, de olyasmi nem történt, ami nagyon rányomta volna a bélyegét a napjaimra. 

A blog tematikájára való tekintettel itt kizárólag a könyves összegzésre szeretnék koncentrálni. 

Az olvasásaim tekintetében elmondhatom, hogy a hosszú évek tapasztalatának és az egyre bővülő kínálatnak köszönhetően kevés alkalommal nyúltam mellé. Nem voltak kiemelkedő "nagyon utálom" olvasások, viszont volt pár olyan alkalom, amikor sikerült olyan könyveket választani, amelyek közül biztos lesz még újraolvasás is. 

Talán azzal nem mondok újat, hogy Agatha Christie idén is végig mellettem volt, amolyan komfortolvasásként. 

A Moly.hu pedig a korábbi évekhez hűen idén is biztosít pro tagságot az olvasóknak, így a statisztikát onnan könnyedén ki tudom nyerni, nem kell a grafikonok világába elkalandoznom, ahhoz, hogy meg tudjam mutatni Nektek az idei évemet. 

Sajnos egyetlen könyves eseményre sem tudtam idén kilátogatni, amit igazából nagyon sajnálok, mert a terveim között előkelő helyen szerepeltek a fesztiválok. 

Kezdjük azzal, hogy kereken 80 db könyvet olvastam el, ami kb. 26000 oldalt jelent, persze némi csúszás a kiadások miatt lehet, de nagyjából ennyi, ami szerintem nem kevés. Idén 20 db kötettel és kb. 6000 oldallal többet sikerült olvasnom, amivel nem értem el a kitűzött 100 olvasmányt, de közelebb vagyok hozzá. 

Sikerült 50 bejegyzést készítenem a blogra, ami közel sem az összes olvasmányom, de elég jó arányban sikerült hírt adnom olyan regényekről, könyvekről, amelyeket olvasásra és ajánlásra érdemesnek tartottam idén. Az oldalmegtekintések száma 159293 volt. 

Újra olvasós lesz: Várj, amíg sötét lesz Riley Sager-től, egyszerűen a műfajon belül zseniális ez a történet, mai kicsit könyv a könyvben. Engem megfélemlített és elbűvölt egyszerre. 

Sorozat, ami kedvenc: mondhatom, hogy továbbra is Richard Osman, Csütörtöki nyomozóklubja az a sorozat, ami idén is kedvenc lett. Az utolsó ördög szerintem a legjobb része a sorozatnak, mély mondanivalója mellett a megszokott karakterek szórakoztattak minket. 

Számomra újdonságként egy magyar író, akinek a könyveivel szeretném folytatni az ismerkedést 2024-ben is: Patkó Ágnes, Halálos rozé (Szekszárdi vörös 1.), mert nagyon érdekel, hogy mivé nővi ki magát a magyar cozy mystery

Itt szeretném megköszönni a kiadóknak és munkatársaiknak, valamint a szerzőknek, hogy idén is bizalmat szavaztak nekem és elküldték azt a sok friss megjelenést, amivel színesíteni tudtam az olvasásaimat és ajánlóimat. (Agave Kiadó, 21. Század Kiadó, Móra Kiadó, Fairbooks Kiadó, Európa Kiadó, Kossuth Kiadó, Familium)

Álljon itt a "száraz" statisztika:

Olvasott könyvek:


Elolvasott oldalak: 



Walt Disney – Aranyhaj és a nagy gubanc
Samantha Vérant: Hét levél Párizsból
Georges Simenon: Maigret karácsonya / Hét kis kereszt
Alba Ferro: Gyémánt szívhúr
Jean-Luc Bannalec: Halál Bretagne-ban
Baráth Katalin: Afázia
Leslie L. Lawrence: Szemiramisz elefántjai
Rita Falk: Császármorzsa-dráma
Zajácz D. Zoltán: Dermesztő Balaton
Georges Simenon: Maigret revolvere
Jud Meyrin: Boldogságra kényszerítve
Georges Simenon: Maigret és a furcsa idegen
Lione Stanislav: Csillagom
Bella Ellis: Ördögi csontok
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3.
Jud Meyrin: Mélyre ásott titkok
Kaszás György: A mi kutyánk zseni
Rose Tremain: Lily
Szepes Mária: Pöttyös Panni
James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról
Alice Feeney: Kő papír olló
Heather Webber: Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban
Harry herceg: Tartalék
Hadházi Anita: Örökölt múlt
Lucy Score: Amin sosem leszünk túl
Kate Mosse: Labirintus
Erica James: Nyár a Comói-tónál
Bagó Tünde: Ella háborúja
Jakupcsek Gabriella: A napos B oldal
Nathalia Holt: Okos csajok
R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma
R. Kelényi Angelika: Halálos Hollywood
R. Kelényi Angelika: Rejtélyes Rio
Lisa Jewell: A föld nyelte el
Dan Moore: Heuréka!
R. Kelényi Angelika: Szédítő Balaton
Emily Henry: A könyvek szerelmesei
Chris Whitaker: Ahol az égbolt véget ér
Margaret Atwood: Macskaszem
12 új Miss Marple-sztori
Robin O'Wrightly: Andrea & Andrea
Freida McFadden: Gyilkos örökség
Virginie Grimaldi: Csillagfényes utazás
Katy Hays: A kolostor
Jenny Mollen: A lájkok városa
Zajácz D. Zoltán: Gyilkos Balaton
Samantha Downing: A saját érdekedben
Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok
Isabella Maldonado: A titkos kód
Clémence Michallon: A csendes bérlő
Sir Steve Stevenson: A rejtélyes bengáliai eset
Király Anikó: A balatoni sellő
Szlavicsek Judit: Légy/ott
Kovács Krisztián: Minden csendes és nyugtalan
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Benjamin Stevenson: A családomban mindenki gyilkos
Beth Moran: Let It Snow – Szerelem karácsonyra
Sarah Pearse: A pihenőhely
Robin Perini: Elfeledett titkok
Szabó Magda: Sziget-kék
Patkó Ágnes: Halálos rozé
Szepes Mária: Harkály anyó
Elly Griffiths: The House at Sea's End
Guillaume Musso: Angélique
Lucy Worsley: Agatha Christie
M. C. Beaton: Egy hölgy talpig pácban
Ashley Poston: Halott romantika
Douglas Preston – Lincoln Child: A csontok rejtélye
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a meztelen igazság

közösségi médiumok közül az Instagramra helyeztem idén is a fő hangsúlyt, ahol a követőim száma elérte az 5000 főt, amiért kimondhatatlanul hálás vagyok. Nagyjából 1000 fős növekedést jelent az előző évhez képest.

Facbookon jelenleg 710-en vagyunk, ez is szép szám, jövőre szeretném, ha több hírrel és érdekességgel is bővülne az oldal, természetesen a megszokott ajánlók mellett. 

Pár kedvenc fotó az idei évről:


Ha szívesen látnátok több személyes tartalmat, akkor keressétek az Instagram oldalamon a story-kat. 



Az hiszem nem maradt más hátra, minthogy megköszönjem, hogy itt voltatok, szintén hatalmas köszönet a kiadóknak, hogy idén is bizalmat szavaztak nekem  és végezetül, de nem utolsós sorban szeretnék nagyon boldog, könyvekben gazdag új évet kívánni! 



 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon