Jane Austen halála után majd' háromezer levelét semmisítették meg, így azokkal együtt odavesztek Jane életének titkai is. De vajon mi merült feledésbe?
Emma Grant Austen-kutató mindig a szabályok szerint élt: házas, jó tanári állása van és tervezi az „előírt” két gyereket is. Ideális élete darabokra hullik, amikor férjét rajtakapja egy másik nővel. Austen-sugallta romantikus elképzeléseiről kiderül, hogy ostoba álmok. Emma elárulva és egyedül érzi magát.
Amikor plagizálással vádolják, az állását is elveszíti, és Angliába utazik egy kétségbeesett küldetésre az eltűnt Jane Austen levelek után, azt remélve, hogy így helyreállíthatja megtépázott hírnevét. Egy remeteként élő özvegyasszony azt ígéri Emmának, hogy megmutatja neki a leveleket, ha megígéri, hogy megtartja Jane titkait, és végrehajt egy sor feladatot. A feladatok teljesítése közben Emma bejárja Jane Austen Angliáját, új szemmel néz az írónő és a saját életére, és összehozza a sors egy régi baráttal is…
Miközben Emma felfedezi a legendás író legbelsőbb gondolatait és küzdelmeit, lassan ráeszmél, hogy Jane-nek mi oka volt a titkolózásra, és azt is megtapasztalja, mi a valódi lojalitás.
Kacagtató, szívszorító és sziporkázó olvasmány.
Egy rövidebb értékelés erejéig szeretnék beszámolni egyik legutóbbi romantikus olvasmányomról. Igazából sajnos azt kell mondanom, hogy nem lett az év kedvence, inkább úgy jellemezném, hogy egy romantikus esti kikapcsolódásként megállja a helyét, de hosszú távon nem maradnak velem, érzelmileg nem tudott feltölteni, langyos vizekre eveztem.. Ráadásul most meglepő módon az eredeti borító sikerült sokkal jobban, számomra a fenti borító nem tükrözi annyira a történetet, mint ez:
Először örültem, hogy egy, Jane Austen-hez kapcsolható, modern, romantikus sorozat indul be, igaz eltérő történetekkel, de austeni kötődésekkel, de még nem vagyok biztos benne, hogy el szeretném majd olvasni a következő részt. Mondom ezt annak ellenére, hogy már magyarul is elérhető az írónő következő kötetete: Mr. Darcy összetörte a szívemet.
Jane Austen tönkretette az életem, úgy gondolom, hogy egy ilyen hangzatos címmel bíró olvasmány Jane Austen kedvelőinek szinte csábítóan kihagyhatatlan. Sosem tudhatjuk, hogy egy gyöngyszemre lelünk, esetleg egy nagy baklövésre. Jane Austen nevével szinte bármi eladható, amihez ezáltal egyre több író nyúl, ami nem biztos, hogy jó, legalábbis nekünk olvasóknak, hiszen nekünk kell kiválogatnunk a búza közül az ocsút. Jelen esetben leginkább langyosnak tudnám jellemezni a történetet, egy-egy villanásnyi érdekességgel.
A történet szerint Emma - aki az irodalom professzora és Austen szakértő - karrierje és házassága romokban hever, így minden adott, hozzá, hogy Angliába utazzon, ezzel eleget téve egy titokzatos meghívásnak, ami Austen elveszett leveleivel kecsegteti, amely által szakmailag ismét a helyére kerülhetne az élete. Persze semmi sem olyan egyszerű, mint aminek látszik, így a romantika és a levelek által Emma egy kalandos kutatás részesévé válik, bejárva Jane Austen életének fontos helyszíneit.
Az írónő remekül keverte a fikciót a valósággal, nehéz volt kibogozni, hogy hol van a tények határa. Egyre jobban elkezdett ismét érdekelni Austen életrajza, így az olvasás szüneteiben több dolognak is utánanéztem, leginkább a levelekre koncentrálva. Ezt egyértelműen a könyv pozitívumai közé sorolnám. Mindig becsülöm azt egy olvasmányban, amikor arra tud ösztönözni, hogy vegyem a fáradtságot és utánanézzek konkrét tényeknek.
Tetszett, hogy Mrs. Parrot csoda figurája vezeti Emmát hol az orránál fogva, hol az igazság felé terelgetve. Nagyon ügyes cselszövő és remek színfoltja a regénynek az idős hölgy. Nekem ő volt a kedvenc karakterem a könyvben, nem pedig Emma, mert őt sokkal nehezebben tudtam elhelyezni egy bizonyos vonalon, mivel a karaktere elég szélsőségesen ingadozott az érzelmi skálán, néha nem értettem a cselekedeteit, néha pedig nagyon is együtt tudtam vele érezni. Professzorként számomra nem állta meg a helyét, kicsit több spirituszt és logikát vártam volna, de sajnos ennek a karakter híján volt. Emma karaktere csalódás volt, sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, a romantikus szálhoz tartozó férfi karakter nevét most éppen fel sem tudom már idézni, de nem is igazán próbálkozom vele, annyira nem volt jelentősége a történetben, kérlek, ezt most nézzétek el.
A levelek viszont remek vázat biztosítottak a történetnek, érdekessé tudták tenni, kíváncsi lettem Jane Austen titkára, vártam, hogy mikor bukkan fel egy újabb levél, újabb információmorzsákkal Austen életére vonatkozóan. A levelek természetesen Anglia egy-egy austeni tájára is elkalauzolták Emmát és vele együtt minket is, ezek a szösszenetek nem voltak rosszak, sőt jó áttekintés volt az utazás.
Összességében olyan kis semmilyen olvasmány, Emma részéről a romantikus szál nekem nagyon kevés volt, a vége pedig csalódás, úgy éreztem, hogy gyors lezárást kapott, amit annyira nem kedvelek, így sajnos hiányérzetem maradt. A történelmi utalások, utazások, a titkos társaság bevonása, a levelek köré épült történetvezetés tetszett. Molyon 4 csillagot adtam rá, de most visszagondolva lehet, hogy 3,5 lenne a valós (javítom is), mert eléggé vissza kellett gondolnom, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem a könyv, pedig nem volt régen, mikor becsuktam.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése