Lisa Perrin: Mérgek királynői

 

Lucrezia Borgia, Kleopátra és más gyilkos asszonyok érdekes sorsát olvasva talán egyszer csak azon kapjátok magatokat, hogy drukkoltok valamelyiküknek – például Sally Bassettnek, aki a bermudai rabszolgafelkelés jelképévé vált. Esetleg Giulia Tofanának, a 17. századi olasz nők hősének, aki az Aqua Tofana nevű keveréket kínálta boldogtalan kortársainak, hogy megszabadulhassanak erőszakos férjüktől.

Különleges könyv a világtörténelem méregkeverő hölgyeiről. Ismerkedjetek meg több, mint 25 méregkeverő hölggyel, akiket a szerelem, a féltékenység, a pénz, a bosszúvágy, a kapzsiság vagy egyszerűen a kétségbeesés vezetett tetteikhez. A tematikus fejezetekre tagolódó kötetet a szerző, Lisa Perrin egyedi grafikái díszítik. A szintén gazdagon illusztrált bevezető a legismertebb mérgek eredetével és hatásával foglalkozik, sőt készítésük módja is kiderül belőle. A nők bármire képesek. Akár gyilkosságra is.

Ezúttal egy gyönyörű könyvet ajánlok Nektek és szeretteiteknek karácsonyi ajándékként. Egy varázslatos kaland a mérgek világában, egy igazán nagyszerű gyűjtemény segítségével.

A nők is viszonylag gyakran váltak gyilkossokká a történelem során, ki kényszerből, ki pedig pusztán élvezetből. Gyakran fortélyokhoz, mérgekhez folyamodtak, ami érdekessé teszi a kivitelezést és a felderítést egyaránt. Ne feledjük, Agatha Christie is előszeretettel adta gyilkosai kezébe és áldozatai szájába a mérgeket, őt magát is lenyűgözték ezek a szerek és az előállításuk, de bátran mondhatom, hogy szerintem minden embert érdekel ez a téma, mert titokzatos, sötét, de ezáltal izgalmas.

A kötet ezúttal is hozza a Familium.hu, ajándékok a szeretteidnek megszokott luxust, ami sugárzik a borítón és a lapokon keresztül is, melyek gyönyörű fehérek és kellemes lapozgatni is. A kötetben találkozhatunk méregábécével, titokozatos nőkkel, érdekes történetekkel és gyönyörű illusztrációkkal egyaránt. Engem teljesen magához vonzott ez a jól megírt és tematikusan szépen rendezett gyűjtemény.

199 oldal, 25 méregkeverő nő, démoni leírások és ismertetők. Lisa Perrin megfogta a nők és mérgek kapcsolatának lényegét.

Szívből ajánlom ezt a kalandot a mérgek és méregkeverők démoni, komor és titokzatos világába!

"Élj vagy Halj, csak ne Mérgezz meg Mindent!" - Anne Sexton"

A könyv elérhető a Familium Kiadó oldalán!

Lisa Hannet: Viking nők

 Fülszöveg: Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek szerető családjuk és törékeny szívük van. A lelkem mélyén mégis aggodalommal tölt el a tudat, hogy kultúrájuknak sötét aspektusai is léteznek: az erőszak, amely végigvonul az életükön (a csatatéren, de azon kívül is), a traumák, amelyeket más embereknek (ellenségeiknek, szomszédaiknak, rabszolgáiknak) okoznak, valamint az emberáldozatok. A brutalitás nem korlátozódik a férfiak világára, sok nő is kegyetlen, gyakran egyenesen ijesztően félelmetes, jóllehet ezzel egyidejűleg a viking világ nagyszerű vívmányairól és csodáiról csak áradozni tudok… Azok a történetmesélők, mint amilyen én is vagyok, mindig ezekből az ellentmondásokból és rejtélyekből táplálkoznak. 

Elmondhatom, hogy nagyon sok történelmi fikció megfordult már a kezeim között. Azonban Lisa Hannett, Viking nőkről szóló írása kiemelkedik a sorból. Egyszerre szórakoztató és tudományos írás. Nem tudom azt ígérni, hogy egy gyorsan olvasható, könnyed olvasmány lesz, de azt viszont ígérhetem, hogy átfogó képet nyújt a korszakról, amely egyébként nem határolható be könnyen és széles földrajzi spektruma által változatos képet nyújt a kor társadalmáról, embertípusáról és atmoszférájáról.

A saga-k áthatják a kötetet, de sokkal többek az egyes fejezetek, mint a szájhagyomány útján, a régi korból kiragadott írások, mesék. Egyszerre szépirodalom és tudományos értekezés, amit néhol az író képzelete befoltozott, kiegészített, de csak pont olyan arányban, hogy az olvasó úgy érezze, hogy az írás egyben a szórakoztató irodalmi zsánernek is megfelel. Fantasztikus műfajkeveredés ez a kötet!

Az írónő kendőzetlenül, a maga puszta valójában mutatja be a viking nőket és természetesen a férfiakat is, amitől a 21. században elborzadunk vagy meglepődünk, de pont ez adja azt a pici szikrát, amitől arra vágyunk, hogy a következő fejezetben egy újabb érdekes női életutat, kiragadott élethelyzetet ismerjünk meg.

Ezek a nők számunkra ismeretlenek, de mégis megmutatják a maguk női mivoltát és azt a kitartást, akaraterőt és elemi ösztönt, amivel előre tudták vinni a társadalmukat, ami nem titok, erősen férficentralizált.

Számomra meseszerű élmény volt elkalandozni a viking korba és megismerni azokat a nőket, akik lehettek rabszolgák, hercegnők, anyák, szeretők és még sorolhatnám, de mindannyian érző lények, akikben ott munkál az ősi NŐ.

Szívből ajánlom ezt a kiváló, műfajában egyedi történelmi áttekintést.  Számomra ez a kötet egy nagyon kedves olvasási élményként fog megmaradni és biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben is le fogom emelni a polcról.

A könyvet köszönöm szépen a Corvina Kiadónak! 

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3. - Legújabb irodalmi szerelmeskönyv

 Nyáry ​Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.

Fülszöveg: A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.

Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is, hogy miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor, miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

Nyáry Krisztián számomra a nagybetűs irodalmi (Szerelem)Mesélő. Mindannyian emlékszünk, hogy az irodalom órákon megannyi önéletrajz került elénk irodalmi nagyjaink életére vonatkozóan, de ha jól belegondolunk ezek az önéletrajzi adatok semmit nem mondtak számunkra, nem láttuk mögöttük az embert, kizárólag az évszámokat, meg a száraz tényeket, mikor születtek, mikor haltak meg, miket írtak. Már ezeken az órákon én többet vártam, mindig elkalandoztak a gondolataim és tudni szerettem volna, hogy valójában hogyan éltek, alkottak és szerettek ezek az emberek, milyen érzésekből táplálkoztak az írásaik, legyen szó bármilyen zsánerről. Sokáig nem láttam az embereket az írásaik mögött, de Nyáry Krisztián megadta azt a pluszt a gyűjteményeivel, amit mindig is kerestem az irodalomban, ezáltal egy hiánypótló írást tudott átadni.

Arra már nem emlékszem, hogy mikor kezdtem követni a facebook oldalát, de a bejegyzések olvasása során már akkor el-elkalandoztak a gondolataim a régmúlt időkbe, inspirálóan hatottak rám ezek a bejegyzések. Megmutatták, hogy az irodalomnak van egy rejtett aspektusa, az Ember, az érző Ember.

Nevezhetjük a kötetet a hivatalos megnevezés alapján kulturális ismeretterjesztő kiadványnak, de ennél sokkal többről van szó. Érzelmekkel átitatott irodalmi csemegékről, amit sikerült remek stílusban tálalnia, gyönyörű kiadványokban megjelentetni és egy olyan értéket átadnia, amit én akár a középiskolai tananyag kiegészítő irodalmává is tennék. Úgy gondolom, hogy a kötetben megjelenő alkotók írásait Nyáry Krisztián gyűjteményei értelmezhetővé, megérthetővé teszik és egy egészen új érzelmi megvilágításba helyezik.

József Attila életére vonatkozó rész számomra az egyik legkedvesebb a kötetből, hiszen egy lenyűgöző irodalmi munkássággal rendelkező költőről van szó, akinek nagyon szeretem a verseit, a gyűjteményben megjelenő életrajzi részlettel kiegészítve most egészen más, a korábbiaktól eltérő megvilágításban látom a költő érzelemvilágát, a benne munkálkodó komor, melankolikus, néhol segítségért kiáltó gondolatokat.

József Attila után számomra a másik izgalmas személy Pilisi Róza írónő volt, aki korának megosztó személyisége volt és kedvenc történelmi krimimben, az Ambrózy báró eseteiben is feltűnt.

A gyűjtemény egyes részei nem nyúlnak túl hosszúra, de összességében annyi érzelmet és stílust tömörített bele az író, hogy szinte érezni a felszabaduló energiát az olvasás során. Nagyon sok érzelmet megmozgatott bennem szinte minden megírt szerelem, vívódás és emberi érzelem. Ettől érzem azt, hogy ennek a kötetnek érdemes minél több olvasóhoz és tanulni vágyó fiatalhoz eljutnia.

A gazdagon illusztrál kötet ezúttal 20 szerelemről mesél a régmúltból. Az írói stílus és az a kutatómunka, ami megelőzte a megjelenést megkérdőjelezhetetlen, bravúros. Az összeállítás ezúttal is színes, így mindenki meg fogja találni a hozzá legközelebb álló történetet, de biztos vagyok benne, hogy bárhol csapjuk is fel a könyvet minden egyes olvasás során fog tudni valami pluszt hozzátenni az érzelmeinkhez és az addigi irodalmi ismereteinkhez, sőt engem kimondottan ösztönzött arra, hogy egy-egy kedvenc íróm további írásaival is megismerkedjem, így vettem le a polcról Móricz Zsigmond, Pipacsoka  tengeren című kisregényét, ami a gyűjtemény elolvasása előtt még nem volt tervben.

"Joga volt a szerelemhez, mert hisz azért áldozta egész életét"

Szerettem olvasni ezt a gyönyörű, kiforrott és érzelmekkel átitatott irodalmi gyűjteményt, biztos vagyok benne, hogy többször is le fog kerülni a polcról, amelynek méltó éke ez a gyönyörű kötet.  Szülőként, olvasóként és pedagógusként is szívből ajánlom elolvasásra a kötetet és várom a következő irodalmi kalandozást Nyáry Krisztiánnal. 

Függelék:

József Attila és Gyömrői Edit

Kisfaludy Károly, Heppler Katalin és Löffler Nina

Dsida Jenő és Imbery Melinda

Kafka Margit és Bauer Ervin

Kassák Lajos és Kárpáti Klára

Petőfi Sándor és Mednyánszky Berta

Galgóczi Erzsébet és Gobbi Hilda

Molnár Ferenc és Barta Vanda

Hunyady Sándor és a Nők

Vajda János és Kratochwill Georgina

Móricz Zsigmond és Magoss Olga

Kármán József és Markovich Miklósné

Kosztolányi Dezső és Keresztes Erzsébet

Pilisy Róza, Krúdy Gyula és Peklár Gyula

Gelléri Andor Ede és Dreier Julianna

Ignácz Rózsa és Makkai János

Tompa Mihály, Böszörményi Katalin és Soldos Emília

Osvát Ernő szerelmei

Gérecz Attila és Drechsel Mária

Szabó Lőrinc, Kozmutza Flóra és Illyés Gyula

Az íróról - Nyáry Krisztián:

író, irodalmár, kommunikációs szakember

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, s bár a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, hobbija az irodalom- és művelődéstörténet maradt. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs vezetője, majd a Magvető és az Atheaneum könyvkiadók igazgatója. Jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója és Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetőjeként dolgozik. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel két kötet született, az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei. A szerző Igazi hősök és Merész magyarok címmel megjelent könyveiben olyan emberekről írt, akiknek élete és személyes döntései ma is példaszerűek. Festői szerelmek című kötetében 19−20. századi magyar festők párkapcsolatait mutatja be, Fölébredett a föld című könyvében pedig 1848−49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Legújabb kötete, az Életemnél is jobban a 2018-ban megjelent Írjál és szeressél című szerelmeslevél gyűjtemény folytatása. Posztjait a Facebookon ma már több mint  ezren követik.

A könyvet köszönöm szépen a Corvina Kiadónak!

Paula McLain: Napkeringő

„Egy ​nap Karen majd könyvet ír róla – megírja őt, és ezzel örökre eggyé kovácsolja kettejüket. És én hiányzom majd azokról a lapokról.”

Karen Blixen nevét széles körben ismertté tette az emlékiratain alapuló Távol Afrikától című mozi, amely a dán bárónő és az angol Denys Finch Hatton szerelméről szól. Ám arról nem mesél a film, hogy ebben a kapcsolatban létezett egy titokzatos harmadik…

Paula McLain, A párizsi feleség című sikerkönyv szerzőnője új regényében az 1920-as évek Kenyájának gyarmati világába repíti vissza az olvasót. A Napkeringő a félelmet nem ismerő és elbűvölő fiatal angol arisztokratának, Beryl Markhamnak állít emléket.

Beryl egy angol lord gyermekeként nő fel Brit Kelet-Afrikában, a későbbi Kenyában. Miután az édesanyja elhagyja, apja és a birtokukon élő kipszigisz törzs neveli fel. Szabadon csatangol, bennszülött fiúkkal fut versenyt, és mindent megtanul a versenylovakról. Rendhagyó neveltetésnek köszönhetően öntörvényű fiatal nővé cseperedik, aki lelkes rajongója a vadonnak, és minden porcikájában érti és érzi a természet finom egyensúlyát. Ám egy nap minden, amit addig ismert és szeretett, semmivé foszlik, és Beryl végzetes kapcsolatok sorába menekül.

Szokatlan stílusával felkelti a Boldog-völgyi társaságként elhíresült bohém és dekadens közösség figyelmét, és lelki társat talál Karen Blixen írónőben és szerelmében, Denys Finch Hattonben. Végül ez a karizmatikus kalandor lesz az, aki utat mutat Berlynek saját szíve vadregényes útvesztőjében. Szenvedélyes szerelmükben talál rá önmagára és hivatására – a repülésre.

McLain elsöprő erejű története a 20. század eleji Afrika varázslatos vidékén járva egy rendkívüli nő életét tárja elénk, aki jóval megelőzte saját korát, s volt mersze szabadnak lenni, még akkor is, ha ezért nagy árat kellett fizetnie. Rabul ejtő olvasmány az elszántságról és az akarat erejéről.

Számomra azért is volt érdekes ez a regény, mert Karen Blixen Volt egy farmom Afrikában kötete valósággal elbűvölt, amikor korábban olvastam. Nagyon kedves karakterré vált számomra Karen, az ültetvényes asszony, ezért most örültem, hogy még akkor is, ha nem róla szól ez a történet, de valamilyen szinten mégis jelen lesz és reméltem, hogy egy hasonlóan érdekes, a férfiak világában is sikeres nőt ismerhetek meg Beryl Markham személyébe, erre az írónő számomra pedig garancia volt. Kevesen tudják elmesélni olyan színesen és varázslatosan az 1900-as évek elejét, mint Paula McLain.

A regény során bepillantást nyerhetünk Karen Blixen életébe egy másik nézőpontból, ahol véleményem szerint kicsit sem hízelgően ábrázolják. Egy hisztis, a szerelembe foggal körömmel kapaszkodó és egyáltalán nem összeszedett nő képe bontakozik ki, ami bevallom az előzmények után igencsak meglepett.

Karen és szeretője, Denys kapcsolatában volt egy titokzatos harmadik fél, aki árnyékban maradt, de mégis karizmatikusan ott volt kettőjük körül. A titokzatos nőt pedig ezáltal a regény által ismerhetjük meg. A nőt, akinek elsőként sikerült betörni a kemény és férfias lóversenyek világába és később aviátorként szelte a levegőt, feláldozva nagyon sok, számára is fontos érzelmi kötődést és értéket. 

Beryl még gyermekként került Kenyába, ahol igen hamar csak az apjára számíthatott, majd 16 éves kora után csak magára, hiába ment férjhez mégis egyedül kellett boldogulnia, ezáltal belevág egy kalandos életbe, ahol szinte nem ismer korlátokat, amit eltervez azt vagy így, vagy úgy, de megvalósítja, még akkor is, ha igen magas árat fizet érte. 

Beryl visszaemlékezése nagyon élvezetes formába került az olvasó elé, a történések peregnek és folyamatosan valami lázba tartja a képzeletünket. Teljes és átfogó társadalomrajzot ugyan nem kapunk a gyarmati helyzetről, de ízelítőt igen a fekete kontinens titokzatos világából, ami remek hátteréül szolgál az elbeszélésnek és kontrasztot teremt Beryl és hazája között. Gyönyörű leírások és gördülékeny elbeszélés jellemzi végig a regényt, ezt nagy pozitívumként értékelem. 

A karakterek, leginkább Berylé remekül kidolgozottak és elevenek, lehet érezni Berylen a belőle áradó optimizmust és elhivatottságot, de ugyanakkor azt is, hogy egy olyan nő, aki nem hajlandó a kompromisszumra, ha valamit a fejébe vesz. Nagyon megszerettem ezt a kemény női szereplőt, még akkor is, ha volt olyan élethelyzete, vagy cselekedete, amivel nem tudtam azonosulni, de az élet márpedig ilyen, nem éppen úgy történik minden ahogy elterveztük és erre Beryl életútja nagyon jó példa. 

Egy teljesen más Kenya rajzolódik ki előttünk, ahol nem minden romlatlan és gyönyörű, hanem egy igenis kemény gyarmatosító világ találkozik a vad Afrikával, ami bizony feszültségek és nehézségek forrásává válik és ahol az erkölcsöket igen lazán értelmezték a 20. század első felében. Itt élnek, küzdenek és szeretnek a regény szereplői, ezáltal mi is megízlelhetjük Afrika kegyetlenebb énjét is. Nagyon érdekes volt egy ilyen nézőpontból olvasni a kontinensről, az őslakókról és a gyarmatosítókról. Szerettem a regényt az első laptól az utolsóig, elvarázsolt és megérintett. 

Egyetlen hiányérzetem maradt, mert ezt is meg kell említenem, mégpedig, hogy Beryl repüléshez fűződő kapcsolata nem volt olyan kidolgozott, mint a szerelmi élete, pedig ez is egy nagyon érdekes része lehetett volna történetnek, hiszen ez életének egyik meghatározó és kulcsfontosságú eseménye volt. Igen, nekem emiatt egy kicsit, de tényleg csak egy kicsit elkapkodott volt a befejezés, hiszen mégiscsak átrepülte ez a nő az Atlanti-óceánt és erre vonatkozóan nem kapunk túl bőbeszédű leírást.  

A regényt 5/4 csillagra értékeltem.

Aki szeretné Beryl történetét egyenesen Beryl tollából olvasni, akkor elárulom, hogy kiadta az önéletrajzi írását, amire én magam is nagyon kíváncsi lettem:

https://moly.hu/konyvek/beryl-markham-kovetem-a-napot

Továbbá szívből ajánlom Karen Blixen önéletrajzát, a Volt egy farmom Afrikábant

https://moly.hu/konyvek/karen-blixen-volt-egy-farmom-afrikaban

R. Kelényi Angelika: Váláshelyzet - Ember tervez, szomszéd végez

Meg lehet-e tartani egy férjet harminc év házasság után?

Mit tegyünk, ha a férj válni akar, mert elege lett az unalmas, érdektelen házasságából, és az unalmas, érdektelen feleségéből?
Le lehet-e győzni egy fiatalabb, dögösebb ellenfelet, aki szemet vetett a jól szituált férjre?
Túl lehet-e élni egy válást, mely után totálisan megváltozik az élet?
Találhat-e új jövőképet az, akit ennyi év után dobnak el?

Az ötvenes éveiben járó Karolina azt gondolja, hogy a férje el akarja hagyni a szép Gabiért, akinek azonban kisebb gondja is nagyobb annál, semmint a szomszédja öregedő párjával foglalkozni. A házasságát féltő nő mindent bevet, hogy vetélytársát kiüsse a nyeregből, és elképzelése szerint esélyes, hogy ez sikerült is neki.

Csendes irigység és féltékenység dúlja Gesztenyéskert békés utcácskáját, mígnem megérkezik a legszexibb pasi, aki valaha is az idilli kertváros macskaköveit koptatta, hogy felkavarja az állóvizet, és megvalósítsa Karolina terveit.R. Kelényi Angelika korábbi sikerkönyveihez hasonlóan most is egy sokak által ismert, kemény élethelyzetet dolgoz fel a maga humoros, laza stílusában.

Ez immáron a harmadik R. Kelényi Angelika regény, ami eljutott hozzám és be kell vallanom, hogy kíváncsian vártam, hogy az írónő most milyen társadalmi problémából fog meríteni a maga megszokott humoros stílusában.

Az előző két regényről szóló értékelésem már elérhető, az Egy hajszálon múlt- Amikor a feleség megőrül és a Negyven felé pártában - nőcik a pácban. Még az előbbi a családalapítás előtt, vagy éppen a közepén csücsülő nőket célozta meg, addig az utóbbi a társkeresés, a szinglilét és a bizonyos ketyegő biológiai óra kattogását hallgató nők bizonytalan, de humorral és célokkal teli mindennapjait mesélte el. 

Nem árulok el titkot azzal, hogy az előző két regény is nagyon tetszett, így igen magas elvárásokkal kezdtem neki az aktuális kötetnek és elárulom, hogy nem kellett csalódnom, de nézzük is, hogy miért írom ezt. 

"Balajtiné Kemény Karolina a függöny mögül leste az utcát. Tudat, hogy mennyire vényasszonyos, amit tesz, mégsem tudott ellenállni a csábításnak, hogy - ha csak kukkolva is, de - részese lehessen a szomszédasszony szerelmi életének. Kurucz Gabirella úgy váltogatta a partnereit, mint más a fehérneműjét. Legalábbis Karolina így látta."

Igazából nagyon kíváncsi voltam, hogy most az életút mely szakaszán lévő nők kapnak reflektorfényt, mivel az nem is volt kérdés, hogy ismét nőkről nőknek szóló regényt fogok olvasni. Nagyon örültem neki, amikor kiderült, hogy a már biztosnak látszó családi háttérrel, kirepülő gyerekekkel és látszólag idilli kisvárosi élettel bíró nők kerülnek előtérbe. Hiszen 40 felett is van élet és mivel még én is előtte állók, (bár még van addig némi időm), így a kíváncsiságom határtalan a témában, egyszóval kapóra jött a téma. 

Az alaptörténet nagyon leegyszerűsítve, hiszen nem szeretném ellőni a poént, azaz a történet végét, mert biztosak lehetnek benne az olvasók, hogy nem a szokványos befejezést kapják. Tehát adott két nő, szomszédok, egy gyönyörű kertváros, de a látszólagos idillt megzavarja a zöld szemű szörny, az irigység és a harag, melyek jó alapot szolgáltatnak a félreértések láncolatához. A két főszereplő nő teljesen különböző, de mégis oly sok közös van bennük, amit elsőre ők maguk sem fedeznek fel. Keserves leckét kapnak a sorstól, ami legfőképpen abból adódott, hogy mindketten biztosnak hitték a meghitt családi életüket, ami hamar rémálommá változik számukra és maguknak kell megpróbálni a saját lábukra állva kikecmeregni a csávából. Meg kell küzdeniük a démonaikkal és a kérdés már csak az sikerül-e visszaszerezniük a korábbi életüket, vagy meg kell próbálniuk egy teljesen új életet felépíteni. 

Kiváló témát feszeget az írónő, hiszen a férfiak kapuzárási pánikja elég gyakori jelenség a kifelé idilli összképet mutató pároknál is, de ugyebár sosem lehet tudni mi lappang a felszín alatt. Sok nőtársam talán a regény elolvasása után rá fog arra ébredni, hogy, amit esetleg unalmasnak, vagy biztosnak hisz nem is annyira biztos. Rá kell döbbennünk, hogy tennünk kell azért, hogy megőrizzük amink van, mert könnyen csúnya vége lehet annak, hogy belesüppedünk a mindennapokba és hagyjuk, hogy erőt vegyen rajtunk a fásultság és ezáltal nem törődünk a láng őrzésével, ami a kapcsolat alapja lenne. 

A két főszereplő Karolina és Gabi is elköveti azt a hibát, hogy természetesnek veszi a megszokottat és emiatt egy teljesen új élethelyzettel kell szembenézniük, ami nem is olyan könnyű. Mindkét nő a maga módján próbálja új alapokra helyezni az életét, amihez Tábori Attila a börtönviselt, jóképű kertész megjelenése is hozzájárul. Vajon a két nő, akinek egyaránt tetszik a kertész milyen módon fog egyezségre jutni? Lesznek-e még boldogok, vagy a keserűség jut nekik, mert már túl későn vették észre, hogy elromlott valami?

Karolina és Gabi is egyaránt erős nők, akkor is ha magukról ezt éppen nem tudják elképzelni. Számomra Gabi karaktere volt szimpatikusabb, mert lazábban és normálisabban állt a mindennapi nehézségekhez, mint Karolina, aki inkább megpróbálta másokban keresni a hibát, minthogy észrevette volna a saját hibáit. A regény végére azonban Karolina is fejlődésen ment keresztül, ami kimondottan tetszett, mert nem a nyávogás és irigység dominált, hanem igenis a tettvágy és küzdeni akarás. Attila karaktere viszont nem került közel hozzám, annak ellenére sem, hogy fontos szereplő, nem kapott túl nagy teret. Mindvégig mellékszereplő marad, nem lép elő főszereplővé, nem tesz nagy dolgokat, egyszerűen megmarad háttérzenésznek.   

Attól viszont ne féljünk, hogy a könyv le fog minket taglózni, mert Angelika most is gondoskodik arról, hogy ez a társadalmi probléma is a lehető leghumorosabb formába kerüljön az olvasó elé. Mindamellett, hogy remekül szórakozunk arra sarkall minket nőket, hogy gondolkodjunk el a párkapcsolatunkon és azon, hogy mi a magunk részéről mindent megteszünk-e azért, hogy az idill, ami számunkra fontos és kialakult megmaradjon. 

Összegezve

Egy regény, amit jó szívvel ajánlok minden nőtársamnak kortól függetlenül, mivel fontos problémákra hívja fel a figyelmünket, amire egy párkapcsolatban nem lehetetlen egy kis odafigyeléssel felkészülni és talán annak függvényében, hogy elgondolkodunk bizonyos dolgokon tehetünk is valamit azért, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint Gesztenyéskert utcácska lakói. 

Született feleségek magyar módra, tabudöntögetés és humor magas fokon! 

Remélem, hogy hamarosan ismét bepillanthatunk Geszetenyéskert lakóinak mindennapjaiba és folytatódik a történet, mert szerintem még bőven van a témában lehetőség, ami feldolgozásra vár, mert mint látjátok az én fantáziámat is megmozgatta és elgondolkodtatott, hiszen ebben a bejegyzésben egy kicsit a saját gondolataimba is bepillantást engedtem a témával kapcsolatban.

Ismét humoros, elgondolkodtató és stílusosan megírt R. Kelényi Angelika regényt olvashattam, köszönet érte az Álomgyár Kiadónak