A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horror. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horror. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 26., vasárnap

Amanda Brack: Wednesday - Nem hivatalos, de annál hátborzongatóbb színezőkönyv


Fülszöveg: Vigyázat! Sötét világ tárul fel az itt következő rajzokon! Dacolj minden társadalmi szabállyal, élesítsd a… ceruzáid és színezd át magad Wednesday Addams komor és felforgató világán! Minden Addams-rajongó számára igazi csemege ennyi morbid és kísérteties figura egy rakáson, márpedig Amanda Brack illusztrátor hűen adja vissza a sorozatból jól ismert helyszínek, tárgyak és szereplők karakterét. Itt a lehetőség, hogy megmártózz Nevermore legkülöncebb tanulójának sötét képzeletében. Kísérd el a temetőbe, segíts neki élesre csiszolni a guillotine-t, kotyvasszatok valami veszélyes elegyet, nézzetek szembe együtt a múlt árnyaival, végül engedjétek szabadjára a dühötöket – no meg a tarantulákat! Amanda Brack New Yorkban élő grafikus, aki szenvedélyesen szeret történeteket illusztrálni. Igen, a legmorbidabbakat is. 


Szerintem másnál is jön az az érzés, hogy ősszel vágyunk valamire, ami eltér a nyár vidám hangulatától, kicsit más, de megnyugtató.


Nálam őszre jöhetnek a fekete-fehér minták, a koponyák, falevelek és akár a pókok is, most mindez pedig színezőbe van rejtve.


Nálunk telitalálat lett ez a kicsit hátborzongató, de nagyon is Wednesday-színező. A 48 oldalas kiadvány azoknak szól, akik a sorozat és/vagy a karakter kedvelői, mint nalunk is mindenki egészen a fiatal felnőttektől a korai Addams Family-n edződött felnőttekig, Christina Ricci éppúgy zseniális volt a karaterformálásban, mint Jenna Ortega.


A rajzokban ott a gótikus elegancia, a fekete humor, és az a semmihez sem hasonlítható Wednesday-féle szarkazmus, ami az összes oldal hangulatát megadja. Tényleg kikapcsol az, ahogy az apró részleteken dolgozhatok miközben valamilyen a tartalomhoz illő zene szól a háttérben.



Most kedvünk és aktuális hangulatunk szerint kelthetjük életre Wednesday sötét világát.
Amanda Brack illusztrációival pedig megjelenik Nevermore, amit pedig idén ősszel mi magunk kelthetünk életre.
Ceruzákat előkészíteni és indulhat az őszi relaxációs színezés!









J.D. Barker: Valami az emeleten


Fülszöveg: Egy kísértetház születéséhez valakinek előbb meg kell halnia.

New Castle-ben, az álmos partvidéki kisvárosban a tizenhét éves Billy Hasler élete hamarosan borzalmas fordulatot vesz. Amikor legjobb barátja, David Spivey örököl egy titokzatos házat egy közeli szigeten, úgy tűnik, tökéletes helyet találtak arra, hogy együtt töltsék az utolsó nyarukat a főiskola előtt. Nincsenek szülők. Nincsenek szabályok. Nincsenek következmények.

Miközben elmélyednek a sziget sötét történelmében, felébresztenek egy ősi, gonosz erőt, amely generációk életére volt hatással. Az ártatlannak induló nyári kaland hamarosan vérfagyasztó lidércnyomássá fajul.

Valami az emeleten hátborzongató történet barátságról, áldozathozatalról és az emberi értelem számára felfoghatatlan sötétségről. J.D. Barker ezúttal a horror műfajában engedte szabadjára a képzeletét, története letehetetlen az utolsó dermesztő pillanatig.


 A 4MGY sorozatával engem teljesen lesokkolt és megvett magának az író. Így nem is volt kérdés, hogy meg szeretném ismerni a legújabb horror-thrillert regényét is, ami egy csipet misztikumot is ígér. Ezúttal egy elhagyatott sziget, egy váratlan örökség, diákok, akik szabadságra vágynak és valami ősi, ijesztő erő került a középpontba.


Számomra a fiatal felnőttek és a thriller/horror műfaj ötvözése minden esetben valami elemi erőt ad a történethez és ez most sem volt másként.

Mondom is, hogy milyen volt számomra ismét J.D. Barker-rel kalandozni a sötétben.
A könyv lassan építkezik, de ahogy haladtam előre egyre inkább elkezdte felrántani a leplet múltbeli titkokról és a nagyon erősen ábrázolt emberi kapcsolatokról. A középpontban a barátság, a lojalitás, és az egymásért meghozott áldozatok álltak. A túlélés pedig szépen lassan igazi tétté vált.
Szerettem:
- A borzongató atmoszféra, ami nem eresztett, hanem egyre erősebb lett.
- A történetet apránként kellett összerakni, néha az egymásra pakolt rétegeket le kellett húzni és újrakezdeni a gondolkodást, hogy megtudjam hova tart a történet és a karakterek.
• A karakterek több, mint jók voltak, fiatalok, lendületesek, a "miénk a világ és a perc" szemlélettel, így a történet és a karakterek dinamikája működött.
Amit kevésbé szerettem:
- A kezdés lassú volt, több információt pedig feleslegesnek éreztem és ez az érzés a regény végén is megmaradt
A történet bekúszott a bőröm alá, tette úgy ahogy csak J.D. Barker tudja fokozni a sötétséget és a vésszel teli atmoszférát.
Szívből ajánlom, ha szereted a jól ötvözött horror, misztikum és thriller elemeket, ha bírod a nyomasztó részleteket és ha élvezed, hogy neked kell meghámozni a történetet, addig amíg a héjtól el nem jutsz a legbelső és legapróbb magig.

2024. március 17., vasárnap

Riley Sager: Már csak egy maradt

Fülszöveg: „TIZENHÉT ÉVES VOLT, SZINTE GYEREK, KISHÚGÁT KÖTÉLLEL GYILKOLTA MEG.” Így kezdődik az a gyerekvers, amelyről ma már sokan nem tudják, honnan származik. De 1929-ben a Hope család kegyetlen lemészárlása sokkolta Amerikát. A rendőrség azóta sem jött rá, ki követte el. Az egyetlen túlélő Lenora volt, a család kamaszlánya. Ám mindig is tagadta, hogy ő tette volna. Az elmúlt 50 év alatt senkinek se volt hajlandó beszélni a tragédiáról, és ki sem lépett az elátkozott, düledező villából.

„APJA TESTÉT KÉSSEL SZURKÁLTA SZÉT, ELVETTE ANYJA BOLDOG ÉLETÉT.” Lenora mostanra már idős, tolószékes asszony. A legutóbbi agyvérzése óta megnémult, és csupán egy írógép segítségével képes kommunikálni. Amikor új ápolónő érkezik hozzá, az egyik éjjel váratlanul lekopogja az írógépen, hogy mindent el szeretne mondani. És ahogy egyre több részlet kiderül a véres tragédiáról, az ápolónő elbizonytalanodik: vajon mennyire veszélyes Lenora, ez a látszólag törékeny, idős asszony?



Riley Sager-rel az ismerkedést a sokak által kedvelt, Várj, amíg sötét lesz gótikus jegyeket hordozó, de ütős pszicho-thriller regényével kezdtem. Ennél a könyvnél úgy voltam vele, hogy az írónak azt a magas lécet nehéz lesz ismét megugrania, de azt kell mondanom, hogy sikerült.  

Nem csalódtam a Már csak egy maradt thrillerben sem, annak ellenére, hogy ez számomra kevésbé hozta a rettegés érzését, sokkal inkább a pszichére ható írás volt, ahol senki sem az, akinek látszik és ezt már egészen a regény elejétől erőteljesen lehet is érezni. 

Ennek a gótikus jegyekkel átszőtt történetnek Kit McDeere áll a középpontjában, aki lényegében otthon ápolja az ágyhoz kötött betegeket és az ügynöksége ezúttal egy hírhedt beteghez, Lenora Hope-hoz közvetíti ki, akiről az a hír járja, hogy 1929-ben brutálisan végzett a családjával. Mivel Kit korábban szakmai hibát követett el, ezért nem igazán volt lehetősége válogatni a megbízások között, így beköltözött a szikla szélén omladozó kúriába, a Hope's End-be. 

Egy olyan házba került, ami már csak a megjelenésével is felborzolja az idegeket, Lenora hatása alól pedig Kit sem tudja kivonni magát, folyton ismétlődik a fejében a Lenoráról szóló gyilkos dalocska, aminek ő maga sem tudja eldönteni, hogy adjon-e hitelt és van-e oka félni az ápoltjától és a ház többi lakójától. 1983-ban, amikor a történetünk játszódik Lenora többszörös agyvérzés miatt csak a bal kezét tudja mozgatni, amivel elkezd Kit-tel kommunikálni egy írógép segítségével, így az időben ugrálva, szép lassan kibontakozik előttünk Lenora családjának sötét és véres múltja. Eközben a házban is furcsa dolgok történnek, Kit-nek pedig döntenie kell, hogy marad és végére jár ennek a különös családi rejtélynek vagy feladja és visszatér a mogorva apja házába.

Kit karaktere igazán erős és logikus gondolkodású. Annak ellenére bízik az ösztöneiben, hogy a körülmények teljesen másfelé terelik. Végre egy olyan karakter, aki nem mond teljesen ellent a logikus gondolkodásnak. Nekem egyértelműen egy szimpatikus női karaktert mutatott be az író, akinek a gondolkodásmódja közel állt hozzám. 

Riley Sager ezúttal is olyan atmoszférát teremtett meg a tengerparti sziklaszirten magányosan omladozó Hope's End-del, hogy a hideg futkos az ember hátán, amikor a morajlások egyre közelebb érnek a házhoz és lakóihoz, szinte hallani lehet a ház rezdüléseit és sóhaját. A leírások mind a házról, mind annak lakóiról élénkek és kísértetiesek, minden és mindenki rejtőzködik és fél ebben az ódon épületben. Szerettem ezt a hangulatot és szinte úgy éreztem az olvasás során, hogy én is ott vagyok a ferde falak között, az árnyas szobákban, ahol a víz és a szél tombolása áttör a falakon. 

Számomra tehát a történet erősségei egyértelműen a leíró részek voltak és a váltott szemszögből történő történetmesélés, ami jelen esetben az írógépes megoldással és hirtelen váltásokkal  nagyon jól sikerült. 

A fordulatok pedig számolatlanul értek az olvasás során, amikor azt hittem, hogy egy szál el van varrva kiderült, hogy távolról sem, maximum még egy hurok keletkezett a történetben. Az író egyszerűen az utolsó pillanatig tudta fokozni a feszültséget és folyamatos meglepetéseket okozott. 

A regény pedig ezúttal remek lezárást kapott, a megszokottól merőben eltérőt és szokatlant, egyáltalán nem olyat, mint amit az előzmények alapján vártam volna. Azt is szerettem a történetben, hogy a hangulatokat is manipulatívan tudta változtatni az író, ami nagy hatással volt rám az olvasás során és a végén is. 

Lényegében teljesen elégedett vagyok, izgalmas, fordulatokkal és titkokkal teli olvasási élményt kaptam. 


2023. november 9., csütörtök

Michelle Godard-Richer: Into the fog

 Fülszöveg: Ice fog descends upon Dickens, Alberta, growing thicker and thicker until Heidi Crawford can no longer see the coniferous forest and snow-capped mountains outside the windows of her Jeep. A huge four-legged shape moves in the mist. She slams on the brakes and squeezes her eyes shut.


When Heidi opens her eyes, the fog is gone, but so is her life as she knows it. Instead of forest and snow, she’s on a single street in a tiny town, trapped in a scorching hot desert away from her daughter Emma. And she isn’t alone. Fifteen strangers are trapped in Ghost Town and soon, they begin disappearing, one by one.

Michelle Godard-Richer's INTO THE FOG is an unputdownable, chilling isolation thriller about a single mother separated from her daughter and trapped with fourteen strangers — one of whom is a killer.

Saját fordítás: Jégköd ereszkedik le az albertai Dickensre, ami egyre sűrűbbé válik,  Heidi Crawford már nem látja a fenyőket és a hófödte hegyeket sem a Jeepje ablakain át. Hatalmas négylábú alak mozog a ködben. Megnyomja a féket, és lehunyja a szemét.

Amikor Heidi ismét kinyitja a szemét, a köd eltűnt, de az ő eddigi élete is. Erdő és hó helyett  egy aprócska város egyetlen utcáján találja magát, egy perzselő sivatagi csapdában, távol a lányától, Emmától. És nincs egyedül. Tizenöt idegen rekedt a Szellemvárosban, és hamarosan elkezdenek egyenként eltűnni.

Michelle Godard-Richer INTO THE FOG című regénye egy letehetetlen, borzongató  thriller az elszigeteltségről, egy egyedülálló anyáról, aki elszakadt a lányától és csapdába esett tizennégy idegennel – akik közül az egyik gyilkos.



Michelle Godard-Richer Into the Fog című thrillerje teljesen meglepett és lenyűgözött.

A kötetet e-book formátumban került hozzám az Instagramon futó egyik, a nemzetközi olvasók számára is nyitott Book Tour keretében. A fülszöveg alapján úgy gondoltam, hogy ez egy olyan regény, ami számomra érdekes történéseket és koncepciót dolgoz fel az egyik kedvenc zsáneremben.

A történet szerint Heidi Crawford éli az egyedülálló szülők életét a bájos, de jeges alberta-i városban, Dickensben, krimiket ír, iskolába viszi a lányát, mint bárki más. Egy reggel miután elvitte Emmát az iskolába és éppen hazafelé tart hirtelen áthatolhatatlan köd ereszkedik a tájra és mindent beborít. Miközben már az utat sem látja, egy hirtelen árny miatt rátapos a fékre, a kocsi megcsúszik, ő pedig eközben egy pillanatra becsukja a szemét, de mire újra kinyitja a Jeep-je már Ghost Town-ban, egy forró sivatagi városban áll, Heidi pedig ott találja magát 14 ismeretlen ember társaságában.

A városban senki nem tudja, hogy kerültek oda, hol vannak, vagy miképpen lehetne elhagyni a várost. Mindeközben egyre furcsább dolgok történnek és emberek tűnnek el nyomtalanul, ezért Heidi saját nyomozásba kezd, sőt onnan kap segítséget ahonnan nem is várná. Ghost Town lakói már több lehetséges elképzelést is kitaláltak arra, hogy hol lehetnek, talán a purgatóriumban, talán egy idegen űrhajón, de térerő és egyéb menekülési útvonal hiányában, a megmagyarázhatatlanul újratöltődő élelmiszerbolt és kis szállásuk látszólagos biztonságában látszólag a helyzetbe belenyugszanak és élik a mindennapjaikat. Akár akarják, akár nem, lassan be kell látniuk, hogy csapdába estek és a gyilkos köztük jár. Azt sem tudja senki, hogy kiben lehet megbízni és milyen rejtélyek lappanganak a falakon és a városon túl. A kérdés már csak az, hogy kijutnak-e erről a bizarr helyről mielőtt ők is eltűnnének.

Alapvető félelmeket írt meg az írónő, amelyek mindannyiunkban ott lakoznak, gondolok itt olyanokra, mint az elszigeteltség, a családtól való elszakadás, szeretteink hátra hagyása, az egyedüllét és a teljes kiszolgáltatottság érzése.

Az írónő nagyon erős atmoszférát teremtett a regényben és kiválóan jeleníti meg az emberek legnagyobb félelmeit. A kiút keresése és a gyilkos utáni hajsza gördülékenyen, izgalmas formában és nagyon látványosan került kidolgozásra. Egyszerűen imádtam olvasni, hogy Heidi nem adja fel és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél hamarabb kijusson a szorult helyzetéből és hazatérhessen a lányához.

Nagyon kedveltem Heidi karakterét, mert egy rátermett nő, aki a lehetőségekhez képest pozitív tud maradni és megőrzi a logikus gondolkodását.

A regény egy misztikus elemekkel is gazdagon átszőtt thriller, amiből a romantika sem hiányozhat, de fontos kérdéseket is feszeget, így olvasása közben garantált a borzongás és a szórakozás is. A koncepció kiváló, az írói stílus és karakterábrázolás pedig mesteri. Tetszett az, ahogy a szálak egyre csak bonyolódtak, miközben mi magunk is nem egy teóriát állítunk fel és együtt izgulunk Heidiért és Emmáért.

A magyar olvasók számára egy jó hír, hogy a regény nyelvezete könnyen érthető azok számára is, akik éppen ismerkednek a nyelvvel.

Ez a regény a könyvmolyok számára olyan, mint a matematikusnak egy nehezen megoldható többismeretlenes egyenlet.  Tökéletes olvasmány a novemberi ködös napokon. 





Zsáner: Fiction, Action/ Adventure, Thriller, Mystery, Horror 
Isolation thriller, murder mystery, dystopian future
Megjelenés: Sept 30, 2023
Oldalszám: 298

2023. március 25., szombat

James D. Jenkins és Ryan Cagle: A ​sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról

 

Fülszöveg: A ​World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.



Az Agave Kiadó így tavaszra elhozta nekünk James D. Jenkins és Ryan Cagle szerkesztette horror antológiát, melyben magyar író, Veres Attila is bemutatkozik a horror rajongóinak, akik szerte a világon megismerhetik ezt a remek válogatást.  

A horror irodalmat általában a legtöbb olvasó angol nyelven alkotó, angolszász írókhoz köti, leginkább még mindig csak őket tartják számon, mint King, Gaiman, Poe - a teljesség igénye nélkül -, pedig a horror műfaja szerte a világon egyaránt megmozgatja az írók és az olvasók fantáziáját is. 

A szerkesztők ebben az antológiában kimondottan törekedtek arra, hogy ismeretlen és eddig angolra nem fordított íróktól, a világ minden tájáról válogassanak össze izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket. 

Érdemes komolyan venni ezt a válogatást, mert gyöngyszemekre bukkanhatunk, hiszen Svédország, Magyarország, Románia mellett a világ számos rejtett és kevésbé rejtett zuga is tartogat olyan írásokat, amelyektől az olvasás során kiráz minket a hideg és közben számos ismeretlen kultúra félelmeihez kalauzol el minket. Érdemes kalandozni az 5 kontinens között egy sötétebb világba, ahol a félelem az úr, de közben megmutatja Afrika, Európa, Dél-Amerika rejtélyeit, hiedelemvilágát és az ott élő emberek sötét gondolatait, amik oly annyira eltérőek, hogy a műfaj kedvelői mindenképpen érdemesek tarthatják a megismerésüket. 

Nagyon szerettem azt, ahogy az egyes régiók, országok folklórja és hiedelemvilága keveredett a kultúrával. Remek írások születtek és kellemes kalandozás volt eddig ismeretlen horror írásokkal. 

Általában estére időzítettem az olvasását, mert sokakkal ellentétben szeretek este valami izgalmas olvasmányban elmerülni. Nagyon tetszett, hogy viszonylag rövid horror történeteket találtam a könyvben, így az egyes olvasások alkalmával, akár 2-3 írást is megismerhettem. Többet nem szerettem volna egyszerre elolvasni, mivel a kultúrák közötti ugrásokkal így is pont elég izgalmat és élményt kaptam az írásoktól. 

Azt is tudtam szeretni, hogy a 21 történet előtt mindig volt egy rövid bevezető a szerkesztők részéről, ami képbe helyezett, hogy mit is várhatok az olvasástól. Nagyon kedveltem, hogy nem csak úgy elénk dobták a történeteket, hanem érezni lehetett, hogy szerették és a szívükön viselték az írásokat, amelyeket beválogattak a kötetbe. 

Nem vagyok elfogult, DE! Veres Attila története levett a lábamról. Nem csobog a vér, de a pszichés hatása, na, az maradandó, ez az az írás, ami a műfaj kedvelőinek kötelező. Igen, mi magyarok ebben is jók vagyunk, örülök, hogy Veres Attila elindult azon az úton, hogy megismerje a világ, mert biztos vagyok benne, hogy a története a világon mindenkit meg fog érinteni és még többet szeretne olvasni az írótól. 

Egy kis érdekesség a végére, hogy a 21 szerzőből 9 nő, ez azt is jelenti, hogy a hölgyek is szép számmal jelen vannak a műfaj alkotói között, amit én külön üdvözölök, mert az ő szemszögük számomra még érdekesebb a műfajban. 

Szívből ajánlom ezt a kiváló gyűjtemény a horror műfaj kedvelőinek, illetve mindazoknak, akiket érdekel a természetfeletti és nyitottak a világra, ahol megbújnak ezek a remek alkotások. Úgy gondolom, hogy a történetek legalább 90%-a le fogja nyűgözni az olvasókat és számomra az is teljesen kellemes élmény volt, hogy nem feltétlenül csak tipikus horror történetek jelentek meg, hanem a műfajon belül széles volt a választék a könnyedebbtől az igazi keményebb történetek irányába. 

A második kötet is remélem hamarosan elérhető lesz itthon is, mert én személy szerint nagyon élveztem, hogy megismerhettem sok-sok érdekes történetet, amitől a legtöbbször a hideg is kirázott. 

A könyvet köszönöm szépen az Agave Kiadónak! 

2019. január 6., vasárnap

J.D. Barker: Az ötödik áldozat - a 4MGY visszatér - rövid értékelés

Fülszöveg: A ​negyedik majom folytatásában egy új sorozatgyilkos járja Chicago utcáit, miközben Sam Porter nyomozó egyre mélyebbre ás a Négy Majom Gyilkos sötét múltjában.

Porter nyomozót és csapatát az FBI eltiltotta a Négy Majom Gyilkos vadászatától. Amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak a Jackson park lagúnájának befagyott vizében, a rendőrök pillanatok alatt kiderítik, hogy Ella Reynoldsról van szó, aki három héttel korábban tűnt el. De vajon hogyan került oda? A lagúna vize hónapok óta be van fagyva. Ráadásul nem ez az ügy egyetlen furcsasága. Ella Reynolds egy másik lány ruháit viseli, aki két nappal korábban tűnt el. Miközben a Chicagói Rendőrség nyomozói mindent elkövetnek azért, hogy felderítsék a fordulatokban gazdag ügyet, Porter titokban a Négy Majom Gyilkost üldözi. Pontosan tudja, hogy a legkönnyebben úgy találhat a nyomára, ha megkeresi az anyját. Amikor a kapitány tudomást szerez Porter szabadidős tevékenyéségéről, felfüggeszti a nyomozót, és társainak, Clairnek és Nash-nek egyedül kell megtalálnia az új gyilkost.
Porter megszállottan üldözi a célpontját. Egy szemcsés fotót követ Chicagótól egészen New Orleansig, és közben egy olyan sötét világra bukkan, amely minden képzeletét felülmúlja. Arra is rádöbben, hogy csupán egyetlen olyan hely létezik, amely még egy sorozatgyilkos elméjénél is ijesztőbb: az anyja tudata, aki világra hozta őt.


Mostantól rövid vélemények, benyomások, érzések olvashatóak a blogon! A miértekért kattints!

Számomra ezt nyújtott a könyv: 

- Remek kikapcsolódás
- A műfaj egyik legjobbja
- Kidolgozott karakterek




Sokkal jobban élveztem, mint az első részt, pedig az sem volt piskóta. Azonban az ötödik áldozat igazán leásott a legsötétebb elmék legmélyére. A karakterek remekül kidolgozottak, izgalmasak, imádtam az összetettségüket. A csattanókból több is adódott, igaz, aki szemfüles már nagyjából a közepén ki tudta logikázni, hogy kinek hol a helye ebben a bonyolult kirakósban. 

Remek írói stílus, filmkockaként pergő történet, imádtam. 
A fél pontot azért vontam le, mert az egyik motívum, ami a gyilkost jellemezte már megjelent a Gyilkos elmék című sorozatban is, így annak okozati visszakövetése már kevésbé volt izgalmas számomra. Azt nem tudom, hogy az író koppintotta a sorozatból az ötletet vagy fordítva, de érezhető átfedés van a karakter mozgatórugója és a kivitelezés mibenlétében is. Emiatt picit csalódott voltam, de ettől függetlenül az utóbbi idők legjobb thriller-horror sorozata J.D Barker regénye. 
A függővég pedig ismét folytatás után kiált, alig várom, hogy kiadják! Ajánlom mindenkinek, aki rajong a műfajért, mert ez igazi csemege, minden szempontból.


2015. szeptember 15., kedd

John Cure: A gonosz új arca

"A holtak visszatérhetnek az élők világába? 
John Marllow, a Véres Casanova néven ismert pszichopata, brutális kegyetlenséggel erőszakol meg és mészárol le nyolc nőt. A sorozatgyilkos végül az FBI elől menekülve egy elhagyatott házban öngyilkosságot követ el. Csakhogy a vérfürdő közel húsz év múlva újra kezdetét veszi, mindössze azzal a különbséggel, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetett szexuális indíttatású gyilkosságok áldozatait immáron az Interneten keresztül hálózza be a gonosz ragadozó. Joseph Church, a feltörekvő író régi álma válik valóra, amikor megjelenő új regénye végre nagy sikert arat, azonban ezzel egy időben a felhőtlenül boldognak látszó házassága kártyavárként omlik össze. Eddiet, a rémálmokkal küzdő kamaszfiút megtalálja az első szerelem. Felhőtlen, boldog szárnyalását viszont egy a túlvilágról érkező gonosz szellem árnyékolja be, aki egyre jobban az irányítása alá vonja a fiút. Gemsi, a fiatal és agilis nyomozónő hosszú éveket töltött az FBI fedett ügynökeként a maffiába beépülve. Mégis a legveszélyesebb küldetése most vár rá, amikor az Interneten ismerkedő sorozatgyilkosnak akar csapdát állítani. Csapatával úgy vélik, egy másolós gyilkos nyomában vannak, azt nem is sejtik, hogy a gonosz lelkek is visszatérhetnek az élők világába. John Cure új könyve az élethű szereplőivel, hátborzongató hangulatával és lebilincselő történetvezetésével ismét a misztikus pszichothrillerek legjobbjai közé tartozik."

8 év telt el az első John Cure regény megjelenése óta, hiszen 2007-ben adták ki a Hontalan lelkek című regényt, ami nem éppen ma volt, de megnyugtatok mindenkit, hogy megérte a várakozást. Az író régi olvasói is biztosan örömmel fogják fogadni az új regényt, az új olvasók pedig biztos vagyok benne, hogy kedvet kapnak a korábbi kötet elolvasásához. 

Azt kell mondanom, hogy, mint a jó bor, a jó regényt is az idő érleli. A Gonosz új arca idén júliusban jelent meg és egy igazi vad, misztikus pszichothriller kerülhetett az olvasók kezébe, de kezdjük is a kivesézést, csak, hogy stílusos maradjak. 

"Az életünk folyamán vannak események, melyeket nem lehet elkerülni."

Először is a borító ragadta meg a figyelmemet, ami eléggé hátborzongatóra sikeredet, ránézésre előre vetíti, hogy mi is vár ránk miután kinyitjuk a könyvet és elkezdjük az olvasást. Zseniális, hogy színek nélkül is ennyire kifejező lett a látvány a borító középpontjába helyezett ijesztő szemeknek köszönhetően, tükrözi a regényt uraló feszültséget és gonoszságot. 

A történet alapját a sorozatgyilkosság témaköre adja, csak éppen azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a sorozatgyilkos, vagy annak tökéletes másolója közel 20 év eltéréssel újra űzni kezdi az "ipart". Mindamellett, hogy részletgazdag leírásokat kapunk az elkövetés módjáról és mikéntjéről egy izgalmas nyomozásban is részünk lesz Gemsi ügynök vezetésével. Gemsire nem kevesebb feladat hárul, mint kibogozni az elvarratlan szálakat és összerakni a mozaikokat amire szüksége van ahhoz, hogy megértse a néha ép ésszel felfoghatatlan tetteket. Amennyiben még időben levonja a kellő konzekvenciát, talán van esélye megállítani a Gonoszt, amennyiben egyáltalán lehetséges megállítani. A kérdés az, hogy vajon sikerül-e neki, vagy ő maga is áldozattá válik? 
Azt kell mondanom, hogy mindvégig izgultam Gemsi nyomozó sikeréért, vele együtt próbáltam ötletelni, hogy mi módon lehet egy ilyen beteg elme nyomára bukkanni. Igazán elgondolkodtató volt, hogy hány ilyen ember szaladgálhat a világunkban és talán tőlünk egy karnyújtásnyira éli a látszólag átlagos életét. Talán érezhető, hogy többször elkalandoztam olvasás közben, hiszen kellőképpen leterheli és folyamatos összpontosításra készteti az embert a történések szakadatlan sora. Ráadásul a sok nehezen emészthető leírás miatt még jobban hat a pszichénkre és ezáltal teljesen a cselekmények hatása alá kerülünk. 

 A megdöbbentő és megrázó események mellett egy család életébe is bepillantást enged az író, akik akár élhetnék a tökéletes amerikai álmot, szép feleség, sikeres családfő és okos gyermek, de mégsem kapnak erre esélyt. A gyermeket kicsi korától kezdve rémálmok gyötrik, de vajon jelentéssel bírnak ezek az álmok, vagy túlreagálják őket? 
Az olvasás során elkezdtem magam is megfejteni a történéseket, hiszen igazán szeretem a krimiket, de valahogy a történet előrehaladtával egyre jobban a bűvkörébe vont a cselekmény és maga a nyomozás csak másodlagossá vált, hiszen belefeledkeztem a leírásokba és a karakterek életének alakulásába. 
A cselekmény több szálon futva juttatja el az olvasót a végkifejlethez, de közben kijut bőven a borzongásból és látványos jelenetekből, amelyek valósághű leírásuk miatt én magam is szinte úgy éreztem, hogy az adott helyen ott vagyok, mint valamilyen külső megfigyelő és  bevallom ettől néha a hideg futkosott a hátamon. 

A kedvenc karakterem Gemsi ügynöké, aki időt és energiát nem kímélve törtet előre a célja felé, nevezetesen, hogy elkapja az egyik legkegyetlenebb sorozatgyilkost még mielőtt még több áldozatot szedne, ráadásul különös kegyetlenséggel. Nagyon szimpatikus női karaktert ismertem meg, független és erős nő, pont annyira, mint amennyire egy ilyen durva thriller megköveteli. Eddie számomra mindvégig talány volt, talán az egyik legösszetettebb karakter, akiknek sokszor nagyon jól belelátunk a gondolataiba, ami végig ad egy izgalmas alaphangulatot a történetnek, ébren tartja a kíváncsiságunkat. Agatha és Joseph Church, Eddie szülei nekem egy picit zárkózottak volta, hozzájuk nem kerültem olyan közel, fontos szereplői a történetnek, de nekem ők most semlegesek maradtak mindvégig, örültem volna, ha sokkal többet tudok meg a gondolataikról és lelkiállapotukról. John Marllow karaktere nagyon ki lett találva, ahogy megjelenik a feszültség tapinthatóvá válik, szinte új Freddie Kruger lett számomra. 



Összességében

Teljesen elégedett vagyok a történettel és a szereplőkkel egyaránt, pont ott volt vad és egy picit alpári ahol kellett és ott volt eseménydús ahol elvártam, szerencsére nagyon kevés volt az üresjárat, ezért a figyelmemet is mindvégig ébren tudta tartani a regény. Összességében egy remek pszichothriller, aminek sikerült kimozdítania a komfortzónából és még többet és többet szeretnék a műfajból. Nem simogatta a lelkemet az író, hanem úgy odavágott, hogy miután végeztem a könyvvel szerintem meggondolnám, hogy kivel és hol ismerkedem, úgy ahogy bárki tenni fogja, aki elolvasta a könyvet. A nyomozós szál is pont el volt találva, nem lett bő lére eresztve, hanem lényegre törően, céltudatosan le lett vezetve. A vége is nagyon tetszett, igaz nem maradt függővég, de pont úgy volt jó ahogy volt. Végre egy történet, ahol úgy éreztem, hogy tudom mi játszódik le a szereplőkben az adott szituációkban. Egyedül a végén szeretettem volna jobban belelátni Joseph Church gondolataiba, de ez már biztos csak az én defektem.  

Érdekes atmoszféra, látványos leírások és kidolgozott karakterek jellemzik a történetet. Ajánlom mindenkinek, aki borzongásra vágyik. Ideális olvasmány esősebb napon egy finom kávé társaságában. A félelem garantált. 


A dedikált könyvért köszönet a Mogul Kiadónak

 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon