Borsa Brown: Jakuza

 

Fülszöveg: Tiltott szerelem

Rebecca Collins egy pillanat alatt veszít el mindent.

Egy idegen városban, Tokió neonfényei alatt ébred rá, hogy a szabadsága egy ismeretlen kezébe került, akinek jóformán csak a nevét tudja.

Levi Yata, a japán-amerikai férfi egyszerre megmentő és maga a fenyegetés. Hiába leplezi a testét fedő irezumi tetoválásokat, a múltja szorosan összefonódik a jakuzával, ahol a becsület törvény, a kötelesség lánc, a szeretet pedig veszélyes gyengeség.

A nő számára a férfi a túlélés ígérete. Ám ebben a világban az érintés nem mindig a gyengédség jele, olykor a hatalomé.

A férfi számára a nő a legnagyobb kockázat. De a vágy nem mindig hozza el a beteljesülést, olykor csak egy motor, amely mozgatja a szálakat.

Minden érintés veszélyt jelent. És minden döntés vérrel pecsételődik meg.

Mert a japán alvilágban nincs helye érzelmeknek. Az örök tartozás törvénye mindent felülír, még a szerelmet is.

Borsa Brown regénye egy sötét, szenvedélyes, pszichológiai feszültséggel átszőtt történet hatalomról és hűségről. A japán maffia ismeretlen, elzárt világába kalauzolja az olvasót.

Rajongtam az Arab sorozatért, ezért nagy várakozással kezdtem el a Jakuza című regényt is, hiszen Japán és a kultúraja ezúttal is nagyon vonzott.

 A nő-férfi kapcsolat ebben a történetben is lenyűgözött, az írónő fantasztikusan adagolja a gyengébb nem védtelen, de mégis nőies, ősi ösztönökkel felruházott női és a határozott, erős és hatalamközpontú férfi kapcsolatát. Megsúgom, az erotikus szál is teljesen renben volt, ami számomra fontos, mert nem szeretem, amikor a cselekmény épül az erotika köré és nem fordítva.

A regény nagy erőssége számomra a kultúra bemutatása a szemléletes leírások és az a történetvezetés, ami Borsa Brown sajátja, a kiváló párbeszédek gördülékennyé teszik az olvasást és szépen kirajzolódik egy zárt közösség és világ, ahova kevesen kapnak betekintést. Szeretem, hogy sokszor, alapos kutatások után megír Nekünk, olvasókank egy ilyen szórakoztató, de mégis sok tanulsággal és érzelmekkel teli, viharos történetet.

A karakterközpontú írásmód pozitív és minden esetben eléri nálam, hogy vonzódjak a karakterekhez, ezúttal sem volt ez máshogy, Levi és Rebecca egyánt intelligensek, kedvelhetőek és perzselőek voltak. A jakuzák titkos világa pedig elvarázsolt és sokkal jobban elkezdett érdekelni a téma, mint az olvasás előtt gondoltam volna.

Egyedül a gondolati részek nyomatéksoítása akasztott meg néha a történetben, ezeket én picit kigyomláltam volna a nagyobb wow hatás eléréséhez, de ezen kívül én nagyon éltem a történetet.

Az Arab sorozat továbbra is a kedvencem, de a Jakuza is előkelő helyet foglal el a zsánerben olvasott regények között.

Impulzív, érzelmes és nagyon egzotikus, ami garantált olvasási élményt fog adni. A nyár legfülledtebb története, ami elrepít egy olyan világba, ahova csak kevesen szeretnének vagy tudnak bejutni, nekünk most itt a lehetőség. 

Ti se hagyjátok ki, és a vége, hát fokytatásért kiállt, igaz Levi?🤩🥰

Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna (Finlay Donovan 1.)

 

Elle Cosimano Nemzetközi Thriller Díjat nyert YA regényével, a Nearly Gone-nal, emellett számos fiatal felnőtteknek szóló írása került kiadásra, sőt, több irodalmi díjra is jelölték, de a Finlay Donovan ölni tudna volt az első olyan regénye, amely kimondottan a felnőtt korosztályt szólította meg.

A regény Szabados Ági, Nincs időm olvasni kihívásának júniusi közös könyve. A fülszöveg nagyon ígéretes volt és a borító is igazi vidám kikapcsolódást ígért, ezért rögtön felkeltette a figyelmemet. Az pedig adott némi lökést, hogy az Instagramon lépten-nyomon szembejött velem a regény ajánlója és az a sok fotó, amiket a borítóról készítettek a csoport tagjai. Minekután mostanában amúgy is rá vagyok kattanva a közösségi közös olvasásokra, gyorsan be is szereztem e-book formában a regényt. Az e-bookot olyan esetekben sokkal célszerűbbnek találom, amikor nem ismerem az írót, esetleg valamilyen impulzus hatására szeretném elkezdeni a regény olvasását és nincs elegendő háttérinformációm ahhoz, hogy biztosan szeretném a polcomon tudni a fizikai példányt. Így történt ezzel a regénnyel is, de miután elolvastam és tudom, hogy egy sorozat első része, már nem vagyok biztos benne, hogy a második rész megjelenésével egyidejűleg nem szeretnék-e ebből is egy fizikai példányt, mert nagyon éltem a történetet.

A történet szerint Finlay Donovan éli az elvált, gyermekeit egyedül nevelő szülők kicsit sem könnyű életét, közben pedig a karrierjét is próbálja építgetni, mint írónő, de az alkotói válság ebben azért erősen akadályozza. Az ügynökével egy étteremben találkozik, hogy megbeszéljék a készülő krimijének a részleteit, de a szomszéd asztalnál ülő hölgy félreérti a beszélgetést és egy furcsa üzenetet hagy Finlay táskájában. Ő pedig emiatt egy egészen váratlan helyzetben találja magát és már csak azt veszi észre, hogy egy olyan bűnügy főszereplőjévé vált, amivel eddig csak a regényei lapjain találkozott és egyelőre nem látja a kiutat sem. A kicsi üzenet pedig egy dominó effektust indít el és hőseink akarva akaratlanul, de kénytelenek sodródni az árral, mert a tetteiknek egyre súlyosabbak a következményei és minden szereplő más-más módon, de érintetté válik. Természetesen Finlay is egyértelműen elveti a gyilkosság gondolatát, de egy hulla valahogy mégis a csomagtartójában landol és tudja, hogy neki mindenképpen meg kell szabadulnia tőle, még azelőtt, hogy a rendőrség a nyomába eredne. Persze az élet nem áll meg egy ilyen „kis” apróságtól, a regényével haladnia kell, így a saját életéből merít ötletet, de eközben ott lebeg a feje felett, hogy volt férje és a menyasszonya elveszik a gyermekek felügyeleti jogát, ezért igyekszik, hogy látszólag minden tip-top legyen az életében, de a sok titok miatt egyre jobban csúszik ki a lába alól a talaj. Ha mindez nem lenne elég a maffia is tiszteletét teszi hősnőnknél.

Valaki olyan női főszereplőt vártam, mint A szingli fejvadász sorozat Stephanie Plum-ja. Nem is kellett csalódnom, mert Finlay ugyanolyan vicces, szeleburdi és abszolút a szomszéd lány karakter volt, mint Stephanie, csak éppen a ló másik oldalán ült, azaz a bérgyilkos anyukák kicsit sem megszokott hétköznapjaiba csöppent. Az írónőnek sikerült egy olyan karaktert megalkotnia, akivel annak ellenére is könnyű azonosulni, hogy a morális határokat feszegetve egyensúlyoz a helyes és helytelen cselekedetek között, sőt le is dönti azokat a bizonyos határokat. A mellékszereplőkkel is teljesen elégedet voltam, Veron is jópofa, életrevaló karakter volt, a gyerekek is igazi kis személyiségek, de a férfi karakterek is nagyon jól hozták a hódító szerepüket, még annak ellenére is, hogy ez a szál részemről nem teljes megelégedettséggel zárult és csak remélni tudom, hogy a következő részekben még alakul a szerelmi vonal.

A regény a humoros és könnyed hangvétele mellett súlyos morális kérdéseket feszeget és felkínálja az olvasónak, hogy a tények ismeretében is kitart-e Finlay mellett. Nekem ez volt az egyetlen olyan aspektusa a történetnek, ami miatt fél csillagot le tudtam vonni, mert nem feltétlen mutat jó példát a regény, de azt is el tudtam fogadni, hogy egy fikcióban olyan érzelmi és gondolati sík is megengedett lehet, ami az etikai szabályok ellen szól. Végül is miért ne, ha az írás ennyire szórakoztató tud lenni és úgy is közel tudtam érezni magamhoz a női karaktereket, hogy egyáltalán nem értettem egyet a cselekedeteikkel. Nagyon elgondolkodtató, hogy ilyen esetben mit tennénk, biztosak lehetünk abban, hogy mi a józan eszünkre hallgatnánk? Tehát amellett, hogy remekül szórakoztam az olvasás során, többször el is gondolkodtam azon, hogy én mit tettem volna Finlay helyében.

Elle Cosimano ezzel a regénnyel megalkotta egy olyan sorozat első részét, amely véleményem szerint karakteres, pörgő, humoros, de ugyanakkor megvan benne az a rejtély faktor és női sors is, amik izgalmassá teszik a történetet. Csak ajánlani tudom nyári kikapcsolódáshoz és ne felejtsük el, hogy nem kell túl komolyan venni, elég csak sodródni az árral.

Fülszöveg:

Finlay ​Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz. Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni.

Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell.

Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe.

Elle Cosimano az anyaság minden örömét és megpróbáltatását bemutató regénye pergő stílusú és őrülten szellemes, letehetetlenül szórakoztató olvasmány.

Baráth Viktória: A Főnök

Valóban ​te irányítod a saját életedet?
Ana Moreno békésen él Albuquerque leggazdagabb negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik az esküvőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, amikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni.
Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket?
Baráth Viktória, az Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

Baráth Viktóriától korábban még nem olvastam, hiába volt az Első tánc sokak körébe népszerű, nálam valahogy kimaradt. Ismerkedésünket A Főnök olvasásával kezdtem és már hetekkel ezelőtt befejeztem, de időt kellett adnom magamnak, hogy minden leülepedjen, mert bizony engem felkavart - jó értelemben - a történet.

Már a regény borítójából sejteni lehet, hogy siker, pénz és csillogás várható, de ami belül van az még ennél is sokkal lenyűgözőbb. Igazi viharos érzelmeket kap az olvasó és biztos vagyok benne, hogy mindenki kapkodni fogja a levegőt, ahogy a történet pörög és formálódik. 

Megismerkedhetünk Ana Moreno-val az elkényeztetett, luxuséletet élő cicababával, akinek hirtelen a "kedves" vőlegénye jóvoltából lejjebb kell adnia az addigi életviteléből, nem is kicsit, mert egy váratlan fordulatnak köszönhetően az alvilág legmélyebb bugyraiban találja magát Ryan felügyelete alatt, ahol a vagy megszoksz, vagy megszöksz elv uralkodik, ja, hogy itt az utolsó opció nem opció? Ana választ és egy új, számára addig elképzelhetetlen életet kezd élni. 

Az első meglepetés az volt, hogy a regény helyszíne nagyjából nem sokat változik a történet során, de meglepő módon ez egyáltalán nem volt zavaró, hiszen annyi érzelem és cselekmény futott egyszerre a szemünk előtt, hogy nem volt időm olyan apró dolgokon agyalni, hogy miért egy középpont köré helyezkedik a történet. Nem volt túlírva, nem a külsőségek domináltak, úgy, mint a luxus környezet, vagy menő autók, ékszerek, hanem helyette az érzelmekre és a karakterekre került a hangsúly. Ez utóbbi számomra pozitív élmény volt.

Nagyon tetszett, hogy leginkább a szereplők belső gondolatai és cselekedetei tudták előre vinni a történetet. Annak ellenére, hogy a téma nem könnyed és a szereplők sem a tipikusan elsőre megszeretem őket figurák, mégis viharos érzelmeket tudtak kiváltani belőlem. Ráadásul ezek az érzelmek hullámvasúton történő utazáshoz voltak hasonlíthatóak, hiszen hol szerettem és teljesen azonosultam velük, hol pedig ököllel tudtam volna őket püfölni, mert annyira máshogy gondolkodtak és cselekedtek, mint ahogy az az én értékrendemhez viszonyítva elvárható lett volna tőlük.

"Hogy hogyan váltam azzá, aki most vagyok? Már magam sem tudom pontosan. Minden olyan régen történt, de egyvalami tisztán él az emlékezetemben: a rettegés. A félelem és a kétségbeesés sodort magával, én pedig hiába kutattam kapaszkodó után, minden kicsúszott a kezeim közül."

Ana és Ryan egyenrangú karakterek, akik szinte megelevenedtek a lapokon. Forrt a levegő köztük, szerethető és gyűlölhető volt egyszerre mindkettő. Képesek voltak nagyfokú érzelmeket kiváltani, ami a zseniális karakterábrázolásnak volt köszönhető. A két szereplő együttesen teremtett egy lebilincselő atmoszférát maga köré, szerintem ez volt a nagy erőssége ennek a regénynek.

Először gyanakodtam, hogy nem én vagyok a célközönség, mert az alvilág és a téma elég messze áll tőlem, de rá kellett jönnöm, hogy ebben a regényben sokkal több van, mint egy rosszfiú és egy cicababa furcsa kapcsolata. Két eltérő háttérrel rendelkező ember egymásra találása elevenedik meg, igazi viharos érzelmek és a pszichére ható cselekmények sorozatával. 

Örültem, hogy gyorsan pörgött a történet, már az elején meg volt a nagy durranás, amit még több robbanás követett, nem gondoltam, hogy egészen a végéig ennyire le fog nyűgözni egy számomra ilyen idegen környezetben játszódó regény. Végtére bevallhatom, hogy nem tudtam elengedni a szereplők kezét és szinte le sem tudtam tenni a regényt, még evés közben is velem volt, pedig ez ritkán fordul elő mostanában.

A vége pedig OMG, hát valami döbbenetes, bátor és vakmerő, szinte sokkolja az olvasót!

Összességében egy kidolgozott, pörgős és izgalmas történet. Nem egy tipikus romantikus regény, hanem egy kemény, izzó és érzelmekkel teli alvilági mese, egy csipet erotikával fűszerezve. A karakterek pedig teljesen belesimulnak a környezetükbe, szinte megelevenedtek a lapokon. 

Még több ilyen regényt szeretnék olvasni Baráth Viktóriától!

A könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak és Baráth Viktóriának!

Borsa Brown-A maffia ágyában

A Borsa Brown írói álnév mögött nem is gondolnánk, hogy egy váci illetőségű magyar hölgy bújik meg, hivatalosan Szobonya Erzsébetnek hívják és amellett, hogy karriert épít, két gyermeket nevel még az írásra is jut ideje.

Első kötete A maffia ágyában címmel jelent meg. 

Amikor  csak a könyvet forgattam, azaz tettem az éjjeliszekrényről a könyvespolcra és vissza még meg voltam győződve, hogy egy számomra eddig ismeretlen külföldi szerző munkája, talán angol, vagy amerikai lehet az illető. Majd kutakodni kezdtem, hogy valójában ki írhatta a könyvet, ekkor jutottam el az Álomgyár oldalára , ahol lehullott a lepel és több információval is szolgálnak a szerzőről.

Nem is tudom miért pakoltam hetekig a könyvet, talán mert jó volt ránézni a borítóra és várni, hogy mit fog adni a könyv, vagy néha azért, mert túl nehéznek gondoltam egy maffia történetbe belefogni, egyszóval nem tudtam mit várjak, mire készüljek. 

Valójában nagyon örülök, hogy erőt vettem magamon és elolvastam, igaz egy nap alatt kiolvastam a könyvet az elejétől a végéig.  Gyorsan olvasható, mert nem kell sokat agyalni a történeten, mert elég egyszerű, bár nem árt, ha fel vagyunk készülve, hogy száguldani kell a történettel együtt, mert bár az egyik sorban még Angliában van és hezitál Suzanne a másik sorban már Olaszországban van és ott is bár látja, hogy semmi nem olyan, mint a mesében mégis folytatja a már-már önsanyargatással teli napokat. Nekem ez picit túl sok, de lehet csak én vagyok ezzel így, én jobban élveztem volna, ha picit lassabb tempóban folydogál a történet.

Ennek ellenére élvezetes volt, mert kikapcsolt,  annak ellenére is, hogy butuskának gondolom  Suzanne-t, aki köré a történet épül, egy a száját befogni nem képes és a saját sorsa fölött uralkodni képtelen nőnek láttam,  aki beleszeret egy olyan férfiba akibe nem kellene, mert bár ügyvéd, de a maffiához is gyengéd szálak kötik. Innentől kezdve a rabjává válik a férfinak, nem tud tőle szabadulni, aki szereti ugyan Suzanne-t a maga módján, de akár meg is tudná ölni, ha  a szükség úgy hozza, bár sokszor úgy tűnik, hogy nem lenne rá képes, de valószínűleg a családhoz és a maffiához kötőtő szálak az erősebbek. Egyébként csodálom, hogy Suzanne "csak" ennyire hozta ki a sodrából, mert bár nő vagyok egyszer-egyszer engem is irritált a csaj magatartása, hozzáállása.

Aztán ott a másik dolog, ami nekem nem tetszett, mégpedig  Suzanne családi szálai számomra furcsán vannak megjelenítve, mivel nincs olyan erős családi kötelék, hogy harcoljanak a szülők a gyermekükért, jegyzem meg még azt sem derült ki, hogy tudják-e hova ment, mit csinál, hogy éppen esküvő előtt áll, vagy csak úgy általában él-e még. Egyszer sem jelennek meg a történet aktív résztvevőiként, a testvéri szál egyszer-egyszer feltűnik ugyan és próbálja a szerző a könyv folyamán elhitetni az olvasóval, hogy a testvéri szeretet mennyire erős Suzanne és a testvére között, de nekem ez a része nem jött át, bár tény, hogy nem is erről kell szólni a könyvnek, hanem a gyenge nő és az erős, néha már zsarnoki férfi viszonyáról. 

Furcsa, de a férfi főszereplő, Massimo számomra sokkal érdekesebb karakter lett volna, mint Suzanne. Érdekes lett volna az ő szemszögéből is látni a történteket. 

A történet vége nagyon tetszett, bár kicsit szerintem hihetetlen és valószínűleg nem igazán kivitelezhető a valós életben segítség nélkül egy ilyen akció. Sőt nem tudom hány ember lenne arra képes, amit Suzanne meglépett. Igaz ezért vannak a könyve, hogy a valóságból kiragadjanak bennünket és ne a sablonok alapján történjenek a dolgok vagy éppen az alapján amit elsőre racionális lépésnek gondolnánk. Bevallom én azt gondoltam, reméltem, hogy elszöknek és élik az életüket, együtt....

Nem egy habos-babos lányregény az biztos. Nem érzem úgy mintha egy szép kerek történetet kaptam volna, inkább egy se eleje, se vége love story-t.

Szerettem-e? Nem tudom igazából..... Érdekelt, de néha bosszantott. Kicsit lehetett volna kevésbé tömör és kidolgozottabb, de rossznak sem mondanám egy szombat délutánra mindenképpen ajánlom, most még akciós is a kötet.

Lényegében tetszett a történet, de mégis 5/3 azaz egyszer olvasom kategória.

Fülszöveg:

Suzanne Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc…

Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között?

„A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv.

BORSA BROWN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata.

Kiadása éve: 2013

Fogyasztói ár: 2490 Ft

A líra kiadónál most akciós! : 1245 Ft, ennyit mindenképpen megér

http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/sci-fi-fantasy-krimi/a-maffia-agyaban

ISBN: 9786155252211