2018. július 30., hétfő

Mutogatós poszt, avagy a blogger könyvespolca || Témázzunk

Ismét csatlakozom a bloggerinák (Anett, Bea, Pupi, Dóri) témázásához, amelynek ezúttal a könyvespolcok és az azon található mütyürök, vagyis A gyűjtemények a témája. 
Úgy tűnik mostanában masszívan hát(utó)véd leszek a csapatban, mert számomra (is) izgalmas témák kerülnek elő, legalábbis én így gondolom. 

Ezúttal tehát a könyvespolcok és lakóik kerülnek górcső alá. 

Mindig megszállottan gyűjtöttem valamit, kezdve a csokipapírral, a szalvétán át, egészen a bélyegekig. Azonban ezek a gyűjtögetések egy idő után mindig aktualitásukat vesztették, durvábban szólva, meguntam őket. Azonban a könyvekkel kapcsolatban szerencsére ez még nem történt meg, a Könyv Artúrkodás - Gombóc Artúr után szabadon - a mai napig töretlen. Ezt a szenvedélyt nagymamámtól és anyukámtól örököltem, amiért igazán hálás lehetek.

Sajnos úgy adódott, hogy mire beköltözhetett volna a nappaliba a könyvek hadserege mégsem "könyvtár" került kialakításra, hanem gyerekparadicsom. Amikor a kicsi megszületett kellett a hely a játékhoz és a napi tevékenységekhez, ezért a könyvespolcok felállítása helyett járóka, játszószőnyeg és társaik vették át az irányítást. A könyvek nagy része bedobozolva, a garázsban elhelyezve várja a szebb napokat. 

Ettől függetlenül a nappaliban is megőriztem kettő kis könyves sarkot is.

A fehér polc az, amelyiken folyamatosan változik a kínálat, az elrendezés és természetesen a mütyürkék is. 
Most éppen színek szerint vannak rendezve a könyvek, de van olyan is, amikor mindenféle tematika nélkül, random vannak a könyvek felpakolva. Ez utóbbit kevésbé szeretem, mert jobban preferálom, azt, amikor a dolgok rendben vannak körülöttem,  és nincs ez másképpen a könyvek vonatkozásában sem. 
Tehát a fő könyvespolc a kandalló melletti beugróban kapott helyet. A színeket ne kérdezzétek miért ilyen sorrendben pakoltam fel, de szerintem élőben jobban mutatnak, mint a képen. 
A polc tetején kaptak helyet: képeslapok, könyvjelzők, párásító, légfrissítő, képeslapok (könyves), gyökereztetni való növény és egy - "Az olvasás sosem megy ki a divatból" - vászontáska, amit a 21. század kiadótól kaptam ajándékba. 
Lentebb vannak gyertyák, és igen, jól látjátok Funko helyett nálam pónik vannak. Elárulom nem miattam, hanem azért, mert a kicsi pont rájuk lát a járókából és nagyon szereti őket nézegetni. Aztán vannak még a kertből szedett, majd megszárított rózsaszirmok is egy tálkában, amit néha fotózásnál is felhasználok. Természetesen a mütyürkéket is szoktam cserélgetni, általában mindig az aktuális kedvem szerint kerülnek fel a polcra a dolgok. 

gyűjteményes polc
A nappali másik könyves szekciója egy lépcsőzetesen kialakított fali polc. Ezen a polcon kapott helyett a Lőrincz L. László és a Leslie L. Lawrence gyűjteményem nagyobbik része, illetve néhány Fable könyv is. A könyvek tetején ül egy oroszlán, amit még évekkel ezelőtt a fiam készített ajándékba a könyvimádó anyjának, azaz nekem. Illetve szintén a fiam ajándéka egy kalózfej, amit ő festegetett ki, ezek állandó darabjai a polcnak. Ezen kívül múlt karácsony körül még egy fotó is kikerült a polcra, ezúttal a kicsiről, hogy ő is képviseltesse magát. 

kamasz szekció
Sajnos most éppen ennyi az összes polcom, amelyeknek helyet tudtam szorítani a nappaliban, de ettől függetlenül a lakásban elszórtan fellelhetőek kisebb, de inkább nagyobb mennyiségű könyvkupacok. Ezek azok a könyvek, amelyek éppen olvasás alatt vannak, vagy arra várnak, hogy kézbe vegyük őket. Az éjjeliszekrényről inkább nem is mutatok képet, mert kész káosz, ami rajta van, egy egész Pisai ferde torony, csak éppen könyvekből. Ott vannak azok, amikről hamarosan értékelést kell írnom, vagy valamiért határidősek, aztán a könyvtári és kölcsönkönyvek, végül a saját, még olvasatlan példányaim is.

A kicsi könyvespolcáról most nem hoztam fotót, mert vállalhatatlan, mivel minden nap legalább 1x kipakolja, nekem ebben a melegben meg csak arra van erőm, hogy bedobáljam őket. Tudom nem szép dolog, de vállalom, nincs mindenre időm, sajnos. Apropó, időt árulnak valahol? Tudom, ez minden moly problémája. 

Még megmutatnám a fiam egyik könyvespolcát, ahol ő tart(ana) rendet, de inkább játékszekcióvá kezd átalakulni. Mostanában megint olvasási válságban szenved, ilyenkor a polcát is jobban elhanyagolja, én pedig nem erőltetem, csak csendben kivárom, hogy újra legyen kedve a könyvekhez. 


A bejegyzésbe talán még beleillik, hogy megmutassam a legrégebbi, illetve a legkisebb könyvemet is. 

A legkisebb egy Sanders Moment- Lexikon


A legrégebbi pedig 1910. évi kiadása Verne Gyula, A bundák hazája című kötetének.


A bejegyzés végére egy pár kulisszák mögötti kép, amikor éppen semmi nem úgy áll a polcon és környékén ahogy én szeretném:


Többieknél a polcok:

Pupi, Dóri, Bea, Anett

















2018. július 29., vasárnap

Augusztusban várom! - Újdonságok



Várható megjelenés: 2018.08. 10. - Hannah Rothschild: Valószínűtlen szerelem (Park)




„Ezt ​a könyvet olvasni olyan, mintha megrohamoznánk egy csúcskategóriás cukrászdát: ámulunk-bámulunk, és azt kívánjuk, soha ne érjen véget ez a felséges ízorgia.” 
Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője

A 31 éves Annie McDee-nek nemrég bomlott fel egy hosszú párkapcsolata. A lány rosszkedvű, a munkájában se leli örömét. Épp egy lepukkant régiségboltban keresgél születésnapi ajándékot arra érdemtelen új szeretőjének, amikor a limlomok közt észrevesz egy elkoszolódott festményt. Csekélyke spórolt pénzéből megveszi, aztán sietve finom, szülinapi vacsorát főz – csakhogy az ünnepelt nem jön el. 
A festmény tehát Annie-é lesz, s ő hamarosan gyanakodni kezd, hogy talán jóval értékesebb, mint hitte. Akaratán kívül ugyanis egyszeribe a legkülönfélébb alakok – száműzött orosz oligarcha, kapzsi emírfeleség, gátlástalan műkereskedő – lihegnek a sarkában, akik bármire képesek lennének, csak hogy megkaparintsák az „ócska limlomot”. S miközben Annie megpróbálja kideríteni, ki festhette a képet, az európai történelem sötét titkaival szembesül – de feltárul előtte egy új szerelem lehetősége is.

Hannah Rothschild író, filmrendező. Egész estés dokumentumfilmjeit a BBC és az HBO sugározta, és nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatták. Filmforgatókönyveket ír, cikkei többek közt a Vanity Fairben, a The New York Timesban, a Harper's Bazaarban és a Vogue-ban jelennek meg. 2015 augusztusától a londoni Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöke. Nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye Pannonica. A lázadó bárónő 2014-ben jelent meg magyarul.




Várható megjelenés: 2018.08. 10. M.C. Beaton: Agatha Raisin és az ogre vére (Erawan)




Hiába ​utálja Agatha Raisin az amatőr színjátszást, barátnője, Mrs. Bloxby elcipeli egy falusi műkedvelő előadásra. Agathának nemcsak hogy végig kell ülnie a produkciót, de amikor a függöny lehulltával az egyik főszereplő, a helybéli pék nem jön ki meghajolni, a nyomozót az előadásnál is rémesebb folytatás várja a kulisszák mögött. A kegyetlen módszerrel kivégzett amatőr színész halálát nem sokkal később egy másik rémtett is követi, és az amúgy békés, képeslapra illő Winter Parvában elszabadulnak az indulatok. 
Egy ideig úgy tűnik, az önjelölt színészek hiúsága és sértődékenysége a bűn fészke, ám ahogy Agatha Raisin lassacskán megismeri a falu lakóit, a szálak mindinkább a gyönyörűséges és özvegyen maradt péknéhez vezetnek. Bár Gwen Simple kezére többen is pályáznak, és minden férfi elolvad a közelében, nyomozónk erősen gyanakszik, hogy egy álszent bestiával áll szemben. Még Charlest, Agatha jóbarátját is behálózza a bájos hölgy, ami csak fokozza Agatha bosszúságát.

Természetesen Mrs. Raisint sem kerüli el az újabb románc, mi több: Agatha úgy dönt, elég a magányos estékből, az állhatatlan Charlesból, és beadja a derekát, pontosabban elfogad egy csodaszép gyűrűt.




Várható megjelenés: 2018.08. 15. Michelle Richmond: A házassági szerződés (Libri)





Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.


Hol ​a határ, ha a házasságunk védelméről van szó?

A fiatal házas Alice és Jake ránézésre tökéletes pár. Közös életük végtelen lehetőséget kínál. Alice, aki valaha egy ismert rockbanda énekesnője volt, immár sikeres ügyvédnő, Jake pedig egy prosperáló pszichológiai praxis társtulajdonosa. Miután izgalmas nászajándékot kapnak Alice egyik híres ügyfelétől, úgy döntenek, hogy csatlakoznak a Szerződés nevű rejtélyes és exkluzív csoporthoz.

A Szerződés célja roppant egyszerűnek tűnik: a házasságok boldogságának és épségének megőrzése. A szabályok legtöbbje is logikus. Mindig vedd fel a telefont, ha a házastársad hív. Havonta adjatok egymásnak figyelmes ajándékokat. Negyedévente egyszer utazzatok el valahová együtt…. És sose beszéljetek senkinek a Szerződésről. 
Alice-t és Jake-et kezdetben lenyűgözik a fényes partik, a közösségi érzések, a hozzájuk hasonlóan gondolkodó párok hirtelen kitáruló világa.

Aztán egyikük megszegi a szabályokat.

A fiatalok hamarosan rádöbbennek, hogy a Szerződés felei számára a tagság éppúgy élethosszig szól, mint a házasság. És a Szerződés bármire képes azért, hogy ez így is maradjon.

Jake és Alice számára az álomházasság hamarosan lidércnyomássá válik…




Várható megjelenés: 2018.08. 16. Georges Simenon: Az evertoni órásmester (Agave Könyvek)




Dave Galloway egy óra- és ékszerüzlet tulajdonosa Evertonban, egy amerikai kisvárosban. Életében központi szerepet játszik kamasz fia, akit egyedül nevel, mivel a fiú anyja évekkel ezelőtt otthagyta őket. Boltja és lakása ugyanabban a házban vannak, munkája pontos napirend szerint zajlik. Egy napon azonban a fiú egy közelben lakó lánnyal együtt olyan ügybe bonyolódik, ami szembeállítja őt apjával és egész addigi környezetével. Galloway egyetlen barátja, Musak segítségével próbálja felderíteni az ügy szálait. Ahogy megkísérli visszanyerni fia bizalmát, lassan ráébred, mi az a közös, több generációt jellemző vonás, ami a család minden férfi tagjának életét alakította.













Várható megjelenés: 2018.08. 31. Kerry Wilkinson: A lány, aki visszatért (Álomgyár)

Tizenhárom ​évvel ezelőtt Olivia Adams eltűnt. Most pedig visszatért… Vagy mégsem? 
Amikor a hatéves Olivia Adams eltűnt a kertjükből, Stoneridge kisvárosa felbolydult. Hogyan tűnhet el egy gyermek egy nyugodt angol kisvárosból? 
Tizenhárom év eltelt, és most Olivia visszatért. Az édesanyja meg van róla győződve, hogy a lánya az, de a többiek kétkedve fogadják. Ha valóban ő az eltűnt lány, akkor hol lehetett eddig? És mi történt azon a napsütéses délutánon? 
Ha egy csalóval van dolguk, akkor mégis ki lenne elég vakmerő ahhoz, hogy átverjen egy édesanyát, aki elvesztette a gyermekét. És miért tenne ilyet? 
Aztán itt vannak azok, akik jobban szeretnék, ha Olivia egyáltalán nem kerülne elő. A múlt az múlt, és néhány titkot nem volna szabad felfedni.

„Az a fajta könyv, amit képtelen vagy letenni.” – I Love Reading UK 
„Fantasztikus olvasmány egy fantasztikus szerzőtől.” – Stardust Book Reviews 
„Alig bírtam kivárni, mi fog még történni!” – Cameron Book Reviews 
„WOW… Micsoda olvasmány!” – Have Books, Will Read

2018. július 28., szombat

Jo Jakeman - Megtörhetetlen || Mit bír ki egy nő a gyermekéért?

Vigyázat!  A Fülszöveg cselekményleírást tartalmaz.
Fülszöveg: Milyen ​messze mennél el, hogy bosszút állj az exeden?
A válások gyakran elég mocskosak. Ez alól Imogené sem kivétel. Phillip rossz ember, zsarnokoskodó, és kellően eltökélt ahhoz, hogy amennyire csak lehet, megnehezítse Imogen dolgát. Ezért a férfi ultimátumot ad: Imogen vagy elhagyja a családi házat két héten belül, vagy elveteti a nő felügyeleti jogát közös fiuk felett.
Egy őrült pillanatban Imogen valami elképzelhetetlen dolgot tesz. Olyat, amitől végre átveszi az irányítást, hosszú évek óta először. Elég elszánt ahhoz, hogy megvédje a fiát bármi áron, kiharcolja magának a tiszteletet és megbüntesse a férjét.
De Imogen nem számolt a férfi volt feleségével, sem az új szeretőjével. Vajon mi történik akkor, ha a két nő alaposan összekuszálja a terveit?
Jo Jakeman fordulatos pszichológiai thrillere egy izgalmas bemutatkozó regény a bosszúról és az emberi kapcsolatok átértékeléséről.

„Egy zseniális debütáló regény” – Fiona Cummins, írónő
„Bódító, fordulatos, egy kis fekete humorral fűszerezve” – Roz Watkins, írónő

Véleményem:

Jo Jakeman bemutatkozó regénye, a Megtörhetelen rögtön egy olyan társadalmi problémát - családon belüli erőszak - feszeget, amiről mindenki "szeret" hallgatni. Jakeman bátran nyúl a témához és természetesen nincs hiány semmiből, ami a családon belüli erőszak témaköréhez tartozhat. Pszichés bántalmazás, fizikai erőszak, fenyegetés, hazugságok mind-mind szerves részei az elbeszélésnek.

 Úgy érzem, hogy az író a regény megírása előtt alapos kutatómunkát végzett a témában, és ezáltal nagyon jól sikerült megragadnia a kulcskérdést, miszerint el kell, el lehet-e mondani a családon belül, zárt ajtók mögött történteket. Hisznek-e majd az áldozatnak, ha nincs konkrét bizonyíték? Hisznek-e akkor, ha az egyik fél köztiszteletnek örvend a saját környezetében? Ezek mindig nagyon nehéz kérdések egy ilyen szituációban, pont ezért örülök, hogy azt tudom írni, hogy a téma alaposan körbe lett járva és ki lett aknázva az összes fontos aspektusa ebben a regényben. 

Emellett egy erős társadalomkritika is ott lappang a háttérben. A társadalomnak egy olyan szegmense kerül ábrázolásra, ahol az elnyomó fölényben van a pozíciója, a rangja miatt, még az elnyomott(ak) halkan elszenvedik a napi szintű zaklatást, de senkihez nem tudnak fordulni. Sőt, megjelenik a szégyen, a magány egy bizonyos formája is, amikor inkább eltűrik a szenvedést, mint még az elején fellépnének a kínzóval szemben, miközben remélik, hogy megváltozik az adott személy, vagy ami még rosszabb, hogy önhibáztatás lép a helyébe. 

Nagyon jól kiteljesedik a brutalitás legenyhébb és legsúlyosabb formája is ebben a regényben. Áldozat és elkövető egy nagyon furcsa viszonyba kerül, ami ritkán, de meg is fordulhat. Ebben a regényben most ezt a furcsa helyzetet követhetjük végig. Lassan haladunk a lépcsőfokokon, de egyre magabiztosabbá válnak azok a karakterek, akikről elsőre azt gondolhattuk, hogy igen labilisak, sőt inkább ellenszenvesek. 

A regény felépítése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elbizonytalanítson minket annak vonatkozásában, hogy valójában hol van a határa a zaklatásnak, mikor fordul meg a kocka, mi kell ahhoz, hogy egy - vagy több - áldozat átlépje azt a lélektani határt, amikor már minden mindegy a számára. A regény egy igazán érdekes fordulattal kezdődik, amikor megtudjuk, hogy ki van a koporsóban, így nem is igazán tudjuk először elhelyezni a szereplőket a jó-rossz skálán. Ezt követően ahogy a temetés előtti 22. napon elindul az események felgöngyölítése úgy bonyolódunk bele egyre jobban ennek a furcsa kis társaságnak az életébe, ahol a középpontban egyetlen férfi áll. A 22 nap történéseivel párhuzamosan kicsit mélyebbre is visszaáshatunk az időben, hogy megértsük az ok és okozati összefüggéseket a maguk nyers valójában. 

Számomra ez a furcsa, a végéről indító megközelítés nagyon tetszett, mert annak ellenére, hogy úgy tűnik spoileres a könyv az eleje miatt, mégsem fog tudni elvenni a történet éléből, a szereplők motivációjának feltárásából semmi lényegeset. Ettől függetlenül szerintem az a megoldás egy hajszállal jobb lett volna és egy csöppet még jobban tudta volna fokozni a feszültséget az író, ha az 1. fejezet a történet végére kerül, de, mint írtam nekem így is, ebben a hagyományostól eltérő megközelítésből is tetszett. Ahogy elgondolkodtam rajta, arra jutottam, hogy talán azért is került ilyen formában felépítésre a történet, hogy leginkább a pszichére tudjon hatni, és folyamatos kérdéseket ébresszen bennünk olvasás az során, hiszen a koporsóban fekvő személy mindig valahogy együttérzést vált ki, így már a történet elején érdekes hangulatban kezdjük meg az olvasást. 

További nehezített pályaként megjelenik egy rossz anya-lánya viszony, elhagyatottság, egy gyermek, akit meg kell védeni, és olyan érzelmi sérülések a három nő részéről, amelyek várhatóan egyszer ki fognak törni, csak a kitörés nagysága és kimenetele kérdéses mindvégig. 

"Egykor Phillip a megváltóm volt. Azt ígérte, kiszabadít egysíkú életemből, de csak azért mentett ki az egyik toronyból, hogy egy másikba zárjon."

Karakterek:

Annak ellenére, hogy viszonylag kevés szereplő van a középpontban nagyon gyorsan pörgő leírást olvashatunk, ami a négy kiemelkedő karakternek köszönhető. Folyamatosan mozgásban tartják a cselekményt. 

Kezdeném Phillip Rochester-rel, aki egy nagyon összetett személyiség, amely összetettséget az író kiválóan meg tudott ragadni. Apróságokkal tette izgalmassá a karakter leírását, kiteljesedését. Folyamatosan gondolkodásra és érzelmek kiváltására ösztönzi az olvasót a karakter minden egyes cselekedete, amit hangsúlyossá tesz a kiszámíthatatlanságával. Számomra ez a karakter volt a legizgalmasabb, leginkább elemzésre érdemes. 

Imogen a feleség karaktere a legfontosabb női karakter, köré összpontosul a másik két nő, Naomi a jelenlegi barátnő és Ruby, a volt feleség. Imogen anyaként jelenik meg, és ez a fő irányvonal a cselekedeteinek mozgatórugója, amolyan anyatigris, aki néha elveszíti a realitását és kicsúsznak a kezei közül az események. Néhol éreztem némi bizonytalanságot az ő részéről, sőt ki merem jelenteni, hogy vele egy picit átesett a ló másik oldalára az írónő. Imogennel túl sokat szeretett volna nyújtani, de néha ez vált a karakter hátrányára. 

Naomi a sajnálatraméltó, de ugyanakkor legelevenebb karakter, a leginkább emberi reakciókkal. Nekem ő lett volna a kedvenc szereplőm, ha a kicsit butácskára beállított szerepet nem hangsúlyozták volna túl. Valójában a végéig  nem tudtam eldönteni, hogy a magyar fordítás lett túl alpári beszédstílusban előadott, vagy az írónő direkt így képzelte el, amin egy picit csodálkozom a többi karakter kidolgozottsága mellett,  de nekem ez a beszédmodor elég zavaróvá vált a a 393. oldal végére. Sajnos egy picit ez elvitte a karakterben rejlő lehetőséget, mert nem lehetett rá és a cselekedeteire rendesen koncentrálni. 

Ruby teljesen semleges, sőt egy picit idegesítő volt számomra, ő volt a totál bizonytalanság és naivitás tökéletes megtestesítője. Úgy gondolom, hogy mivel nagyon idegesített, ezért vele is valamit jól csinált az író, tehát alkalmas volt az érzelmeimmel való játékra. 

Összességében nem volt gondom a karakterekkel, első, bemutatkozó regény szereplőiként teljesen rendben voltak. 

Összegezve:

Az egész történet olyan volt, mint egy hullámvasút, egyik pillanatban magasan ívelt, de utána lerántott a mélybe. Olvasás közben többször legszívesebben csak sikítani tudtam volna, hol a félelemtől/féltéstől, hol attól, hogy miért nem tudják racionálisan látni a szereplők saját helyzetüket. Tetszett, hogy a mélység után rögtön jött egy emelkedő, amikor én magam is úgy gondoltam, hogy mégis az volt a helyes döntés, amit ebben a helyzetben meghoztak a karakterek. Folyamatos bizonytalanság, feszültség jellemzi a regény vonalvezetését. 
Összességében, ahogy felültünk erre a hullámvasútra az elejétől a végéig gyors száguldásban és ijesztő magasságokban és mélységekben robogtunk, nagyon élvezetes olvasmány volt. 

Erős pszichológiai thriller, ami folyamatos analizálásra és kíváncsiságra ösztönöz egy ígéretes elsőkönyves írótól. 


A könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak!

Eredeti cím: Sticks and Stones

Fordította: Gálvölgyi Judit

Oldalszám: 400

ISBN: 9786155763533

Megjelenés éve: 2018


2018. július 18., szerda

Kőgazdag ázsiaiak a megfilmesítés kapujában

Fülszöveg: Amikor ​Rachel Csu, a fiatal, intelligens New York-i egyetemi tanár beleegyezik, hogy a nyarat Szingapúrban töltse barátjával, a szintén egyetemi tanár Nicholas Younggal, egy szerény, békés családi fészket képzel el, ahol azzal a férfival töltheti majd az idejét, akihez egyszer talán férjhez megy. Úgy tervezik, kipihenik a munka fáradalmait, és egyben hivatalosak Nick gyerekkori barátja, Colin Khoo és a gyönyörű Araminta Lee világraszóló esküvőjére is. 
A lány nem is sejti, hogy Nick otthona történetesen egy palota, hogy többet ül majd magánrepülőgépen, mint autóban, és hogy a legfurcsább, legőrültebb, leggazdagabb emberek fogadják, akikkel életében addig találkozott. 
Szatirikus, eredeti humorral átszőtt portré, letehetetlen olvasmány elképesztő gazdagságról és fényűzésről. A Kőgazdag ázsiaiak trilógia bepillantást enged az ázsiai sznob nagyvilági körök életébe, lenyűgöző módon ábrázolja a régi és az újgazdagok közötti ellentéteket, a családi kötelékeket és az ezzel járó – gyakran kínos – kötelezettségeket. 
A trilógia következő kötetei: Kőgazdag barátnő; Kőgazdag problémák

„Vannak gazdagok, mocskosul gazdagok és vannak kőgazdagok… A könyv mulatságosan állítja pellengérre a szinte felfoghatatlan gazdagságot és az ázsiai nagyvilági népek őrültségeit.” 
People magazin 
„Finoman dekadens… Ez a 48 karátos strandolós olvasmány őrületesen vicces.” Entertainment Weekly 
„Eredeti és szórakoztató… Olyan volt, mintha hullámvasúton ülnék. Imádtam!” Jackie Collins

Véleményem:


A luxusfeleségek elbújhatnak a napszemüvegük mögé, mert a nyomába sem érhetnek a szingapúri milliárdosoknak, főleg a nőknek. Viszont a történet egy picit eszembe juttatta a Dallast, ahol mindenki ármánykodott a családban, ahol csak kapkodtuk a fejünket a sok szereplő és azok kusza rokoni viszonya láttán. Na, ezek az őrült ázsiaiak is kicsit hasonlítanak egy szappanopera szereplőire, de valahogy a keleti kultúra misztikuma azért megmaradt. 
Tegyük össze a kelet és a nyugat legjavát és máris megkapjuk a szereplők profilját, őrülten gazdag ázsiaiak, megbolondítva egy mit sem sejtő átlagos menyjelölttel. Ekkor már meg is van az alap a bonyodalmakhoz és a kontraszt (átlagos - gazdag) által jól szemléltethető luxushoz. 

Talán többet elmond a könyvről, hogy Hollywood már le is csapott a megfilmesítésére, és hamarosan láthatjuk a Kőgazdag ázsiaiakat a mozivásznon is. Azonban, aki szeretné a mozi előtt belevetni magát a luxus legfelsőbb szintjeibe, az intrikába és a remek leírásokba az bátran vegye kézbe ezt a kívül is cukormázas rózsaszínbe burkolt könyvet. Itt jegyzem meg, hogy a magyar borítót én nagyon szeretem, szerintem sokkal jobban illik a történethez, mint az eredeti borítók. 

Nézzük ki is Kevin Kwan, hiszen itthon nem igazán ismerhetjük a munkásságát. Kevin 1950-ben született, Szingapúrban, azonban az egyetemet már az Államokban végezte. Számos nívós magazinnak és cégnek dolgozott mielőtt megalapozta volna a saját hírnevét a Kőgazdag ázsiaiak című könyvvel, illetve trilógiával, hiszen ez egy sorozat bevezető része. 

Kevin Kwan a világon népszerű kung-fu helyett a luxus Ázsiára és erős sztereotípiákra építette a regényt, amely, mint írtam egy trilógia első kötete, tehát még lesz folytatás, aminek én nagyon örülök. 

Érdekes olvasmány ez az őrülten gazdag ázsiaiakról, a kicsit sem hagyományos életükről, középpontban Szingapúrral és annak gazdagok által birtokolt csillogásával. 

A regény egy luxus esküvő köré összpontosul, ahol a teljes kínai arisztokrácia képviselteti magát, hiszen egy ilyen kiemelkedő eseményről senki nem hiányozhat, főleg, aki számít valamit a társadalmi körökben.


"- Biztos vagy benne? - kérdezte Rachel újra, és lassan fúni kezdte a csészéjében gőzölgő teát. Szokásukhoz híven a Tea&Sympathy nevű teázó egyik ablaka melletti asztalnál ültek. Nick éppen az imént hívta meg Rachelt, hogy töltse vele a nyarat Ázsiában."

A történet középpontjában Nicholas, egy szingapúri aranyifjú és annak családja áll, akik annyira gazdagok, hogy birtokukat még a google szeme elől is rejtegetik, egy botanikus kert mögött megbújva élnek, egy gyönyörű épületben, ami szinte már-már palota. Gondosan óvják magánéletüket, hogy még a többi gazdag ázsiai számára is rejtély, kik ők valójában, ezért is sikerülhet Nicknek az Államokban látszólag átlagos életet élni. Egy nap Nicholas hazalátogat az Államokból újdonsült barátnőjével, Rachel Chu-val, aki igaz, hogy professzor, de a származása kétségeket ébreszt, főleg a "kedves" leendő anyósában. Rachel helyzete sem egyszerű, mert a látogatás előtt fogalma sem volt arról, hogy Nick családja milyen gazdag, és ezzel neki sem könnyű megbirkózni.  A Young család megszámlálhatatlanul sok családtagja mind-mind a saját problémáival van elfoglalva, élik a gazdagok mindennapjait és köréjük összpontosul a regény többi kőgazdag szereplője, kiterjedt rokoni hálója. 

Kőgazdag kontra átlagos. Ebből nagyon jól kezd építkezni az író, és igazán kontrasztosan , humorosan, olvasmányosan tudta az olvasó elé tárni az átlagos mércével szinte felfoghatatlan gazdagságot. Ezen belül is két szintje jelenik meg a gazdagságnak: a szárazföldi Kínából származó újgazdagok, illetve a tengerentúli kínaiak. Az író nagyon jól látja a kínai arisztokrácia és újgazdag közötti ellentéteket, amit szintén bevisz a történetbe.  Megtapasztalhatjuk a sokféle hozzáállást Nick és Rachel karakterére levetítve. Olyan érzelmek szövik a történetet, mint kíváncsiság, gúny, irigység, látszat szívélyesség, passzív agresszió, kételyek, félelmek. Ezektől úgy érezzük, hogy nem tudunk kívülálló szemlélők maradni, mindenképpen állást foglalunk és ezáltal bekerülünk a történet folyamába. Ami az ázsiai gazdagoknak mindennapos, az a legtöbb ember számára felfoghatatlan magasságokba szárnyal, sokszor a pazarlást és a mértéktelenséget juttatva az eszünkbe, amire szintén felhívja a figyelmünket a könyv. 

Ezek a gazdag ázsiai családok olyan dolgok körül forognak, mint elrendezett házasságok, ingatlanportfóliók, ruhavásárlás, utazások és leginkább mások életében való vájkálás, illetve beavatkozás, persze szigorúan a köreiken belül. 

Rachel karakterét szerettem a legkevésbé, tipikusan a jó kislány, akit az ember menyasszonyként elképzel, szép és okos. Benne nem igazán láttam semmit, ami felkeltette volna az érdeklődésemet, számomra semleges maradt mindvégig.  
Astrid lett a kedvencem, aki igazán érdekes nőként jelent meg, nagyon kíváncsi voltam az ő történetére, amely folyamatosan kisebb adagokban, a szereplők között lépegetve jelent meg. 

Rachel mellett úgy érzem a többi karakter igazán színesre, érdekesre sikerült, ami egy chick lit tekintetében bizony nem hátrány. Megadja a sava borsát az olvasásnak, hiszen a karakterek azok, amelyek el tudják varázsolni igazából az olvasót. 

Nekem Kwan stílusa is nagyon tetszett, sok szinonimával elkerüli a gyakori ismétléseket a szavak vonatkozásában, ami gondolom nem kizárólag a magyar fordításnak köszönhető, amely nem sikerült rosszul jelen esetben. 

A sznobizmus is áthatja a történetet, azonban ahelyett, hogy unalmassá tenné a történéseket inkább remekül belesimul és kiemeli azt.

További pozitívum, hogy izgalmas tájakra és gasztronómiai utazásra is visz minket az író a történet mellett a kultúra is nagy hangsúlyt kapott, ezért is kimondottan szerettem olvasni ezt a könyvet.

Az is nagyon tetszett, hogy olvasás során nem kellett kínai nevekkel bajlódni, hanem angol neveket használta a szerző, így könnyebb volt követni, hogy ki kicsoda. Emellett a lábjegyzetek és családfa is sokat segítettek a szleng megértésében, amelyek használata adott egyfajta pluszt a stílushoz. 

Összegezve: 

A Kőgazdag ázsiaiak szórakoztató, de ugyanakkor elgondolkodtató olvasmány is, nem egy sztereotípiát vett fel, amire rá is erősít az író. Üdítően hatott, hogy ezt a chick lit-et nem női író jegyzi, hanem egy olyan férfi, aki éveken át belelátott Ázsia luxusvilágába, és tudott hozni egy minőségben és stílusban is szórakoztató, olvasmányos írást. Nem is csoda, hogy tovább is gondolta, és nem állt meg egészen további két részig, a Kőgazdag barátnő; Kőgazdag problémák című kötetekig, amelyek hamarosan itthon is megjelennek, tehát nem maradunk folytatás nélkül. Egyetlen negatívum az volt, hogy néha túl bő lére voltak engedve a részletek, néhol enyhe túlgondolásokat, túlzott aprólékosságot éreztem. 

A könyvet köszönöm a Kossuth Kiadónak!


Eredeti cím: Crazy Rich Asians
Oldal: 432
ISBN: 9789630992718
Fordította: Németh Dorottya


2018. július 10., kedd

Számot vetek - könyvek az elmúlt félévből, amelyek valamiért maradandóak voltak

1. A legjobb 2018-as olvasmányod

Lugosi Viktoria ajvé kötete tetszett a legjobban, egyszerűen imádtam ezt az izgalmas időutazást és érzelmekkel teli történetet. 

                                                         



2. A legjobb folytatás, amit 2018-ban olvastál

Tóth Gábor Ákos Édesvízi mediterrán sorozatának 4. része volt ez a  könyv, amit eredetileg trilógiának tervezett az író, de az olvasók máshogy gondolták.

                                                       

3. Friss megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél

Matt Haig, Ha megáll az idő, ami azért érdekel nagyon, mert szeretek minden olyan könyvet és filmet, amelyben az idő valamilyen központi szerepet kap, legyen az időutazástól kezdve bármi, ami kicsit is eltér a hagyományostól.

                                                 



4. Legjobban várt friss megjelenés az év második felére

TUDOD, ​MEDDIG TART MEGÁSNI EGY SÍRT?
A jóképű bankár férjre fényes jövő vár. A tehetséges filmrendező feleségre ígéretes karrier. Nászútjuk fantasztikusan kezdődik a trópusi Bora Bora szigeten. Koktélok, lustálkodás, napozás az óceánparton. Aztán búvárkodás közben rátalálnak egy hatalmas zsák készpénzre és ékszerre. 
Úgy döntenek, senkinek sem szólnak a titkukról. Hiszen ha más nem tud a vagyonról, miért ne tartanák meg? És ezzel kezdetét a veszi a pokoli eseménysorozat, amelyről végig nem tudni, vajon ki mozgatja a szálakat a háttérben. 
Catherine Steadmant, a színésznőt, sok millióan ismerik. A Downton Abbey, a Tudorok, és Az ifjú fáraó című televíziós sorozatokban nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Színpadi szerepeiben is sikert sikerre halmoz, jelölést kapott a legrangosabb brit színházi elismerésre, a Laurence Olivier-díjra.

Catherine Steadman szerzőként eddig ismeretlen volt. De ennek a debütáló thrillerének a kiadási jogát még a megjelenés előtt elkapkodta tucatnál is több nemzetközi kiadó, köztük a Lettero is. A megfilmesítési opciót a Reese Witherspoon által alapított Hello, Sunshine! filmgyártó vállalat szerezte meg.
5. Legnagyobb csalódás

Egyértelműen John Green-től a Teknősök végtelen sora, egy hype-olt teljesen középszerű írás. 


                                                        

6. Legnagyobb meglepetés

Meglepett, hogy tetszett a stílus, a történet és a karakterek is, sőt az atmoszféra is remekül hozta az A.Christie stílust.

                                                       

7. Kedvenc új szerző (debütáló vagy számodra új)

Egyértelműen Lugosi Viktória hódított meg a Vándorhomárral, idén az új kedvenc íróm lett.

                                                            

8. Legújabb könyves szerelem

Idén az életrajzi kötetetek lettek az új szerelmek, inkább műfajként említeném.

9. Legújabb kedvenc karakter

Jo Nesbø Macbeth-je lett az első év top karaktere. 

                                                    

10. Egy könyv, amin sírtál.

Az ajvé volt az, amin sírtam és nevettem is. 

11. Egy könyv, ami boldoggá tett

Ez is egyértelműen az ajvé volt. 

12. Kedvenc filmes adaptáció, amit idén láttál

Nem volt ilyen, nagyon ritkán nézek adaptációkat, így idén az év első felében ez kimaradt.

13. Kedvenc értékelés, amit idén írtál

Jo Nesbø Macbeth-je

14. A legszebb könyv, amit idén vásároltál (vagy kaptál)

Imádom ezt a borítót! 

                                                  

15. Melyik könyveket szeretnéd elolvasni az év végéig?

A teljesség igénye nélkül: 




16. Kiket jelölsz?

Mindenkit, akik velem együtt jöttek rá, - picit későn - hogy mégis szeretnék kitölteni ezt a kérdéssort. 

Akik már összegeztek:

Amadea
BubuMaczko,
 Dóri
Nikkincs,
 Nita
Pupilla
Zakkant,
Lobo
 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon