Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton

Fülszöveg: Két keletnémet lány a Balatonra utazik autóstoppal 1980 nyarán. Balatonfüreden megismerkednek egy magyar egyetemistákból álló társasággal, akik meghívják őket a fővárosba. Így aztán autóstoppal Budapestre indulnak újdonsült barátaikhoz, ám sohasem érkeznek meg…

Három évvel korábban egy csepeli gimnazista lány Zuglóba indul a barátnőjéhez, hogy együtt készüljenek fel egy másnapi dolgozatra. A Boráros téri HÉV-megállóban látják utoljára, aztán feltehetően beszáll egy autóba, és nyoma vész.

Vajon ugyanaz az ember rabolta el őket? És ha igen, miért? Egyáltalán: mi lett velük? Életben vannak még?

A nyomozást vezető Adorján Máté főhadnagynak ezekre a kérdésekre kell megtalálnia a választ. Ebben most is segíti a kedvese, a szépséges pszichiáter, Lendvay Laura, aki a rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik megrajzolni az elkövető (vagy elkövetők) bűnügyi profilját.

A végkifejlet azonban mindannyiukat meglepi…

 

 Kettő olyan regényt is olvastam júliusban, amelyek a krimi-thriller vonalon mozogtak, valahogy a nyári nagy melegben kellemes kikapcsolódást nyújtanak a borzongatóbb történetek, így ebből a zsánerből is szoktam csemegézni a könnyedebb olvasmányok mellé.

Az első könyv, amit szeretnék ajánlani, az Zajácz D. Zoltán, Haragos Balaton című regénye, amely a Véres Balaton trilógia 2. része.

A történet szerint két német lány érkezik a Balatonhoz a keleti blokkból, akik a nyarat utazgatással és nyári élmények gyűjtésével szeretnék tölteni. A balatoni sátorozás után azonban nyomuk veszik, de mire felfedezik az eltűnésüket és fény derül a személyazonosságukra, addigra a nyomozás szempontjából hosszú idő eltelik, így a nyomok hűlnek és egyre kevesebb az esély, hogy a gyilkos nyomára találjon Adorján Máté főhadnagy és maroknyi csapata, kiegészülve Lendvay Lendvai Laura pszichiáterrel. A nyomozók nagyon hamar kapcsolatot látnak egy korábbi, budapesti eltűnési eset és a német lányok ügye között, így egyszerre több szálon indítják meg a nyomozást, sőt egy nem várt segítséget is kapnak Lipótmező egyik lakójától. A szálak összekuszálódnak, a lényeges és a lényegtelen információk csak úgy ömlenek, így a kis csapatnak nincsen egyszerű dolga, mert ahogy minél mélyebbre ásnak, úgy bukkan fel egyre több elfeledett borzalom is, az idő és a nyomozó énjük pedig hajtja őket a megoldás irányába.

A történet alapjaiban nagyon tetszett, érdekes volt, hogy külföldi áldozatokat állít az író a regény középpontjába, azonban a lányok eltűnésével együtt elhagyjuk a Balatont is. Nagyon sajnáltam, hogy ezúttal Budapestre kerül a nyomozás során a hangsúly, még úgy is, hogy Kaszás Rita korábbi eltűnésével mindenképpen Budapestre vezetnek a szálak és igazából ez a vonal adja a keretet a német lányokkal kapcsolatos nyomozásához is. Nagyon tudtam volna szeretni, ha az előző részhez hasonlóan a balatoni vidék és emberek kerülnek a középpontba, de így is élvezetes olvasmány a regény, mert egészen a történet végéig jól felépítetten követhettük a nyomokat és együtt gondolkodhattunk a nyomozókkal. A végén természetesen megvolt a csavar, meg összességében minden összeállt, de mégis maradt bennem egy olyan érzés, hogy az utolsó részt az író gyorsan be szerette volna fejezni, ezért összetömörítette a cselekményt és ezáltal számomra túl gyorsan pörögtek fel az események a regény többi részéhez képest. Nagyon tetszett ezen kívül, hogy a krimi szál mellett helyet kapott egy kicsi misztikus vonal is, ami nagyon feldobta a cselekményt, de még nem vitte el egy másik irányba.

A karakterek érdekesek és szerethetők voltak, Laurával és Mátéval elfogult vagyok az első rész óta, de a csapathoz tartozó rendőröket mindenképpen szeretném kiemelni, mert nagyon szimpatikusak, intelligensek és ezáltal egy következetes, ügyes kis csapat került Máté mellé, az összetartozás érzése végig áthatotta a szereplők egész lényét. Laura továbbra is nagyon impulzív, okos nőként jelent meg, ő áll legközelebb hozzám, nagyon tudok azonosulni a gondolkodásával. Szerettem ahogy Máté és Laura között az összhang szinte felforrósítja a lapokat, kedvenc magyar könyves karaktereimmé váltak és nagyon elégedett voltam a jellemfejlődésükkel is.  A mellékszereplők kiválasztása és megjelenítése szintén nagyon jól sikerült, tipikus karakterei a korszaknak, akár a megjelenésük, akár a gondolkodásmódjuk tekintetében. Véleményem szerint a leírások mellett az író egyik erőssége továbbra is a karakterábrázolás.

A retro életérzést ismét remekül hozta a regény, a társadalmi szereplők nagyon hangsúlyosan érzékeltették a korszakot. A regényben használt kifejezések, a leírások, a helyszínek egyaránt hozták a 80-as évekre annyira jellemző, ma már nehezen megragadható atmoszférát.

Összességében nagyon szerettem a történetet, annak ellenére, hogy maradt bennem egy olyan érzés, hogy a kevesebb több lett volna. Gyorsan olvasható, remekül megírt, igazi csemege a krimi rajongói számára. A regény az első résszel együtt adja az igazi élményt, de önállóan is bátran olvasható.

Csak jelzem, hogy szeptemberben várható a trilógia harmadik része, a Dermesztő Balaton, amit személy szerint alig várok, hogy elolvashassak és új retro nyomozási élménnyel gazdagodjak. Utoljára talán Böszörményi Gyula, Ambrózy báró esetei kapcsán éreztem ilyen izgatott várakozást a megjelenés előtt. 

Minna Lindgren: Nyomozás az Alkonypagonyban (Helsinki nagyik akcióban 1.)

 Fülszöveg: Ki ​gondolná, hogy a helsinki Alkonypagyony Idősotthonban mindenféle bűncselekmények történnek: gyanús halálesetek, hamisítások, lopások, gyógyszerügyletek? Az otthon két 90 év fölötti lakója, Siiri és Irma biztosan nem.

A barátnők élete, ahogy a többi lakóé is, leginkább abból áll, hogy vörösborozással, villamosozással és az egyre gyakoribb temetésekkel próbálják agyonütni az időt. Az Alkonyligetben történt szokatlan dolgok felderítése azonban érdekesebbnek bizonyul számukra, mint a kártyaparti a Nagykövettel, Anna-Liisával és a Kalapos Hölggyel – nem is beszélve az örökös kézimunkázásról, tornázásról és tangóharmonika-estekről, amelyeken inkább csak a személyzet iránti szánalomból vesznek részt az otthon lakói.

Minna Lindgren kíméletlenül humoros trilógiájának első kötetében megismerhetjük a lélekben nagyon is fiatal, minden lében kanál Siirit és Irmát, akik korukat meghazudtoló energiával vetik bele magukat a gyanúsabbnál gyanúsabb ügyek felgöngyölítésébe. Irma néniék kedvenc időtöltése, a villamosozás révén szinte elénk tárul a finn főváros, miközben a csetlő-botló nagyikkal együtt sírunk és nevetünk – leginkább nevetünk! – elképesztő kalandjaikon.

A Nyomozás az Alkonypagonyban szívmelengető történet öregkorról, barátságról és magáról az életről, egy teljesen átlagos idősotthonban, ahol a halálnál is rosszabb, ha a demenciaosztályra kerül az ember gyógyszeres kezelésre, és a legélesebb eszű öregnek sem sikerül teljesen kibogoznia az összekuszálódott szálakat.

A trilógia első része egyenesen Helsinkibe kalauzol minket, az Alkonypagonyba, ahol az idősek számára fenntartott lakások mellé ellátást és szolgáltatásokat is biztosítanak. Azonban az időseket könnyű kihasználni, így szereplőink számos akadályba, sőt egyenesen a sérelmükre elkövetett bűncselekményekbe ütköznek, amit a maguk sajátos módján próbálnak kezelni és megoldani. Egy kisebb tűzeset pedig egész lavinát indít el, ahol csak egymásra és Mika-ra a fiatal „angyalukra” számíthatnak.

Egy könnyed, humoros olvasmányra vágytam, de sokkal többet kaptam. Minna Lindgren egy remek társadalomkritikát tár elénk, mégpedig egy méltatlanul mellőzött társadalmi rétegen keresztül bemutatva. Az írás az idős korosztályra koncentrál, az ő mindennapi gondjaival és saját kis világuk bonyolult történéseivel. A regény sokszor volt humoros, aranyos, de leginkább elgondolkodtató és néhol szomorkás. Az írás valójában az idős emberek késői éveinek egy szatírája, viszont nagyon olvasmányos stílusban megírva, tetszett az atmoszféra és a kusza történetvezetés sem tudott megingatni az olvasás során.

A főszereplők 90 felettiek, Siiri Kettunen a főszereplő, akinek megismerhetjük a gondolatait, érzéseit, félelmeit és rajta keresztül a többi lakó mindennapjait. Sokszor nem értik az ok okozati összefüggéseket és össze is zavarodnak, de valahogy a halálvárás mellett mindig kibogozzák a dolgokak, közben folyik a bor és csilingel a villamos.

A narráció néhol ahogy írtam zavaros, de ez is csak azt az érzést hivatott erősíteni, hogy egy 90 fölötti karakter elbeszéléseiből ismerjük meg a történéseket. Több olyan pont van, amire nem találunk megoldást, de lényegében inkább egy teljes folyamatot figyelhetünk meg, amikor nem feltétlen a cselekmény a fontos, hanem maguk a karakterek és az ő belső vívódásaik, gondolataik, kapcsolati hálójuk.

A személyzet is jellemző képet mutat, a belefásult, saját boldogulásával törődő és minden mást zavaró tényezőként megélő karakterek által bemutatva. Bennük is ott van legtöbbször a jószándék szikrája, de nem tudják, akarják megélni. Ez is tipikus társadalmi probléma, amivel bárki szembesülhet a világ minden táján.

Siiri, Irma és Anna-Liisa triója nagyon kedvesen és humorral, alázattal mutatja be az időskort, annak minden nyűgjével együtt. Nagyon furcsa belegondolni, hogy milyen evidenciákra nem is gondolunk, miközben éljük a rohanó életünket. Eközben az idősek a halált várják, mert nehezen múlik az idő, miközben nem foglalkoznak már velük és a társadalom nyakán is inkább nyűgnek érezhetik magukat.

Számomra nagyon átjött a könyv üzenete, miszerint attól, hogy idős valaki még nem bolond, csak kicsit máshogy látja már a világot, benne a történéseket és még több odafigyeléssel méltó és tevékeny életet élhetnek.

Nem pont azt kaptam, amit vártam, de nagyon örülök, hogy elolvashattam a könyvet, mert olyan gondolatokat ébresztett, amivel igenis foglalkozni kell.  Lényegében a karakterek adták meg a történet magját, nagyon kedveltem, hogy önmagukhoz is a kellő, szarkasztikus humorral álltak, ez volt az, ami folyamatosan lendített a történeten. Szívből ajánlom a regényt, mert példát állít mindannyiunk számára alázatból, szeretetből és elfogadásból. 

A könyv megrendelhető: Kossuth Kiadó

Júniusi és féléves zárás

 Június

Egy hosszabb összefoglalóval készültem, mivel ebben a bejegyzésben nem csak a június hónapról lesz szó, hanem félévi összegzést is szeretnék belesűríteni.

Júniusban ismét volt pár kötet, amelyeknek nem tudtam ellenállni (milyen meglepő), a leginkább Musso, A brooklinyi lány című regény keltette fel az érdeklődésemet, így rögtön lecsaptam rá, de az olvasás még várat magára, szeretnék kellőképpen ráhangolódni az író stílusára. Probst regényét viszont gyorsan el is olvastam a KönyVakáció kihívás keretében és meg sem álltam a következő kötetig, ami a kihívás közös könyve, Nyáron a párom. Probstról annyit, hogy igazi meglepetés volt számomra, azt hiszem a hónap kedvence ez a könyv lett.

Beszereztem

Guillame Musso, A brooklinyi lány

Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában

Emily Henry, Nyáron a párom

M. C. Beaton, Ha egy üzlet beindul

Naomi Krupitsky, A Család

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Leslie L Lawrence: A jakfarkas zászló

Julie Caplin, Az Északi Fény Panzió

Heidi Swanin, A napsütötte Nightingale tér

Szlávicsek Judit, Hullmásír

Dinah Jefferies, A toszkán grófnő

Megint időszerű elgondolkodnom, hogy több a beszerzésem (11), mint az olvasási kapacitásom és mostanában a klasszikusokat is szeretném picit előtérbe helyezni, mint például Jane Austen újrázások. Sőt a könyvtár is nagyon tervben van, legalább a nyári zárás előtt jó lenne beszerezni egy szép kis polcnyit. Egyetlen pici mentségem, hogy a Könyvhétre nem jutottam ki, de valamivel mégis kárpótolni szerettem volna az olvasó énemet.

Elolvastam

Natalie Jenner, A Jane Austen társaság

A hivatalos Downton Abbey ötórai tea szakácskönyv

Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában

M. C. Beaton, Ha egy üzlet beindul

Emily Henry, Nyáron a párom

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Georeg Orwell, Állatfarm

Agatha Christie, Halál a felhők között

Az olvasásaim száma a hónapban így 9 regény lett.

A szakácskönyv annyira megtetszett, hogy már több receptet is elkészítettem és gyakran bele-bele lapozok.

A kedvencem ez a citromos sütemény volt:

M. C. Beaton-nal új vizekre eveztem Agatha Raisin után szabadon. Habár ezzel a történettel annyira nem vett meg magának az írónő, de a stílus és az alapötlet miatt mégis úgy gondolom, hogy fogom folytatni a fura, szegény rokon társasággal a kalandokat.

Jane Austen újraolvasásnak nagyon örülök, mert mostanában hanyagoltam a klasszikusokat, viszont úgy gondolom, hogy A Büszkeség és balítélettel egy kis erőt kapok, hogy kizökkenjek a mostanában bejáratott zsánereim karmaiból (romantika, krimi, thriller).

A Könyvhétre nagyon készültem, de sajnos egy fránya vírus azt mondta, hogy idén ez elmarad, legalábbis számomra. Annak viszont nagyon örültem, hogy a közösségi médiumokat elárasztották jobbnál jobb fotókkal és videóval a könyvszerető Molyok.

Facebookon csatlakoztam a Klasszikus Könyvklubhoz, ahol a tagok megoszthatják egymással a kedvenc klasszikus irodalomhoz tartozó olvasmány élményeiket, valamint közös könyvek is lesznek, cél pedig egy év alatt minimum 12 klasszikus regényt elolvasni.

Személyes

Összeszedtem a bátorságomat és bejelentkeztem egy online nyelvvizsgára, amitől a technikai háttér miatt még tartok egy kicsit.

Instagramon továbbra is igyekszem aktívan jelen lenni. Kedvenc insta képem a hónapban egy klasszikus túrós zsemle lett, amit megbolondítottam némi vaníliával és lekvárral.

A legszuperebb, hogy lett egy labrador kiskutyánk, aki 1 hét alatt szobatiszta lett és erre nagyon büszke vagyok. Az instán ebben a témában is osztottam meg pár – remélem – hasznos tanácsot.

Voltunk vidéken rokonlátogatóban, ahol egy csepp faluban gyönyörű levendulákat láttam, egyszerűen ez az a virág, amit nem tudok megunni. Fotózni és szagolgatni is imádom.

Több kirándulás is belefért a hónapba, aminek nagyon örülök és szeretnék minél többet túrázni a nyáron.

A nyár nálunk a kerti nyaralás jegyében fog telni, így felállítottuk a medencét, igaz csak hónap végén, de lehet fürdeni, remélem az idő is így gondolja majd. A medence mellett az olvasáshoz pedig egy kis sarkot is kialakítottam, ahol a boldogsághoz elég lesz egy jó könyv és egy pohár jeges tea.

Félév

A félévben nem mondom, hogy annyit tudtam olvasni, mint amennyit szerettem volna, de nem vagyok elégedetlen, majd az őszi hónapokban igyekszem behozni. Június utolsó napjáig összesen 23 kötetet olvastam el, de voltak félbehagyások is, nem is kevés, igyekszem elengedni a görcsös kényszert, hogy mindent muszáj befejeznem, amit elkezdek.

Oldalszám szempontjából nagyjából 7416 oldalnál járok.

Legnagyobb meglepetés

Chris Carter, A hívás

Egyértelműen egy átlagos thrillert vártam, de sokkal durvább (jó értelemben) történetet kaptam, biztos, hogy fogok még olvasni az írótól.

Legjobb friss megjelenés

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Nagyon jól szórakoztam az olvasás során, végre egy író, aki humoros és tabukat is döntöget, sőt az erkölcsi normáknak ellentmondó cselekedetre bírta rá a hősnőjét, úgy, hogy közben az olvasó számára kedves tudott maradni a karakter. Nekem nagyon tetszett az első része a történetnek.

Legtöbbször olvasott műfaj

Továbbra is a krimi vezet, még dolgozom rajta, hogy színesebb legyen a zsáner listám.

Leghosszabb és legrövidebb könyv

Leghosszabb könyv Jane Austen, Büszkeség és balítélet című regénye volt. A legrövidebb olvasmányom pedig George Orwell, Állatfarmja

Legszebb borítójú könyv

Kedvenc könyv a szórakoztató irodalomból

Ide is Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna regényét hoznám

Kedvenc kiadó

A 21. Század Kiadó

Kedvenc könyvcím

Agatha Raisin és a nagy veteményesviszály

Kedvenc könyves kihívás

Könyvelem Csaba KönyVakáció című kihívása

Kedvenc könyv, amelyből adaptáció is készült

Poirot történetek közül A titokzatos kék vonat, de az Agatha Raisin sorozatot is kedvelem, leginkább Ashley Jensen alakítása miatt

Kedvenc fülszöveg

M. C. Beaton: Ha egy üzlet beindul

Ha ​egy üzlet beindul! – Az Agatha Raisin sorozat kedvelőinek

Az élet nem egyszerű, ha arisztokratának születsz, de nincs egy vasad sem. Így van ezzel Lady Fortescue is. Csakhogy neki zseniális ötlete támad: mi lenne, ha londoni, egykor pompás, mára megkopott házát elegáns szállodává alakítaná?

Tervéhez kiváló segítőket talál: csupa hozzá hasonló, elszegényedett előkelőt. Például belép a csapatba Sir Philip – mondjuk úgy, kreatív ügyvezetőként. Tőle egy kis tolvajlás sem áll távol, ha a szálloda érdekei úgy kívánják. A felszolgált ételekért pedig Miss Harriet James, egy vagyontalan kisasszony lesz a felelős, akire pár éve még francia szakács főzött. És az üzlet csodásan beindul. Kár, hogy semmi sem lehet tökéletes…!

Vicces félreértések, ravasz cselszövések és meglepő kalandok sora vár a lelkes csapatra ebben a fordulatos és romatikusan szórakoztató regényben a nagysikerű AGATHA RAISIN és HAMISH MACBETH sorozatok szerzőjétől.

Kedvenc magyar szerző

Böszörményi Gyula továbbra is nagy kedvencem, de Zajácz D. Zoltán stílusát is megkedveltem a retro krimije által.

Kedvenc külföldi szerző

Agatha Christie, ez szerintem nem is nagyon fog változni

Legkedveltebb könyv

A félévben nagyon szerettem Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában című regényét, ahol egy család három nőtagja kalauzol minket végig az egymásratalálás és önmaguk megismerésének folyamatán.

Három könyv, amelyet biztosan elolvasok az év hátralévő részében

Heidi Swain, A napsütötte Nightingale tér

Deborah Feldman, Exodus

Guillaume Musso, A brooklyni lány

Friss/későbbi megjelenések, amiket nagyon várok

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle, a könyvtár királynője

R. Kelényi Angelika: Manna Marina

Robert Galbraith: A koromfekete szív