Elly Griffiths: A Janus-kő

Fülszöveg: Norwichban ​egy gyerek csontjait találják meg a munkások egy lebontásra ítélt nagy, régi ház ajtónyílása alatt, és a maradványok vizsgálatára Ruth Galloway régészt kérik fel, aki a legutóbbi ilyen eseténél majdnem maga is áldozattá vált. Vajon római kori rituális áldozatról van szó, vagy a gyilkos még közöttünk járhat?

Ruth és Harry Nelson nyomozó ezt szeretné kideríteni – mihamarabb. Amikor rájönnek, hogy a ház egykor gyermekotthon volt, felkutatják azt a katolikus papot, aki vezette annak idején. Hennessey atyától megtudják, hogy negyven évvel azelőtt két gyermek tűnt el az otthonból – egy fiú és egy lány. Soha nem találták meg őket. Miután a szénizotópos kormeghatározás kimutatja, hogy a gyermek csontjai régebbiek, mint az otthon, és abból a korszakból származnak, amikor a ház magántulajdonban állt, Ruth egyre mélyebbre merül az ügybe. Ahogy a tavasz nyárba fordul, világossá válik, hogy valaki elszántan próbálja megállítani a nyomozását azzal, hogy halálra ijeszti őt és születendő gyermekét.

A Janus-kő lebilincselő folytatása a szerző Átkelők (The Crossing Places) című thrillerének.

Alig vártam, hogy újra Dr. Ruth Galloway-jel és Nelson nyomozóval nyomozhassak ősi szimbólumok és rejtett titkok után. Az első rész levett a lábamról, így nagy reményekkel álltam neki a második  résznek, ami a Kossuth Kiadó jóvoltából érkezett hozzám a megjelenéssel egyidőben. 

Ruth-t ezúttal sem kerüli el a régmúltból érkező kiáltás. Egy kisgyermek csontvázát találják meg egy építkezésen, egészen pontosan az ajtó alá temetve, de a koponyát valahol máshol rejtették el. A korábban árvaházként üzemelő épület titkainak nyomába erednek és felkutatják azokat, köztük Henessy atyát, akik akkoriban dolgoztak az árvaházban, amikor két gyermek rejtélyes módon eltűnt. Az ügy viszont egyre szövevényesebbé válik, amikor a múlt és a jelen történései egyre jobban kezdenek összekeveredni. A csontvázak a múltba mutatnak, míg valaki a jelenben Ruth életére tör, miközben a történet egyre rejtélyesebbé és baljósabbá válik. 

Egyszerűen imádom ezt a sorozatot. A karakterek már az első részben is ígéretesek voltak, sok információt megtudtunk a személyiségük és az életük vonatkozásában, most mindez még jobban kibontakozik. Ruth egy váratlan élethelyzetben találja magát és amellett, hogy a magánéleti nehézségeivel is meg kell küzdenie még a nyomozás is a nyakába szakad egy ismeretlennel megfűszerezve, aki az életére tör. Mindezt Ruth profin kezeli, akárcsak a régészeti munkáját. Ennél a karakternél semmi olyat nem éreztem, hogy rá kelljen kiabálnom gondolatban, mert egyszerűen  logikus és bátor női karakter, aki független és minden szempontból törekszik a jóra. Az, hogy egy teljesen hétköznapi kinézetű női karakter, aki tökéletesen elfogadja magát adott számára egy pozitív kisugárzást, amitől én is sokkal jobban tudtam azonosulni vele. Nagyon megkedveltem, akárcsak Nelson-t, bár neki azért vannak hibái, de az ő észjárása és hozzáállása is abszolút illik a történethez. A mellékszereplők pedig izgalmasak, karakteresek és tökéletesen illenek a történetbe, akár a jó, akár a rossz oldalt képviselik. A mellékszereplők közül Cathbad, a druida az, aki a legjobban lenyűgözött, azt kell mondanom, hogy a furcsasága ellenére nagyon is érdekes karakter, imádtam ahogy a vörös lebernyegében mindig felbukkan és feldobja a történetet. Meg kell hagyni, hogy az írónőnek nagy erőssége a karakterábrázolás, amiben a regény sikere is rejlik. Ebben a részben nem egy érzékeny témát is feszeget az írónő, de azt is kellő érzékenységgel, ízléssel és megfontoltsággal teszi. 

A helyszínválasztás ezúttal is levett a lábamról, a szikes láp, az ásatások, a mitológiai utalások, a történelmi háttér és általánosságban az egész atmoszféra tökéletesen illik a krimiszálhoz. Egyszerűen folyamatos borzongással töltött el, amikor Ruth elszigetelt helyen álló kis lakásához ér a leírás, nagyon jól helyezi el az írónő a történet egyes részeit a helyszínek tekintetében. Folyamatos feszültséget tud kelteni a leírásaival, az olvasó számára izgalmas leírásokkal, amit remek legendákkal egészít ki. 

Ebben az esetben a fejezetek előtt a gonosz misztikus és enyhén gótikus elemekkel átszőtt, rövid monológjait olvashatjuk, amik igazán felborzolják az olvasó idegeit és remek felhangot adnak a következő fejezethez. Az egész történetben nagyon élvezetes volt olvasni a történelmi és mitikus idézeteket is. A kutatómunka ebben a regényben is nagyon érezhető volt, ami számomra mindig egy pozitív érzést generál és pluszt ad az olvasási élményhez. 

A krimi része szerintem teljesen rendben volt, nagyon szeretem az ehhez hasonló régmúltba visszanyúló rejtélyeket, miközben a jelenben is történik valami izgalmas a szereplők körül. A regény lezárása is az én ízlésemre volt szabva, nem éreztem azt, hogy máshogy kellett volna történni a dolgoknak (megjegyzem ez nálam azért elég ritkán fordul elő). Egyszerűen nem fényezni szeretném a történetet, hanem jó szívvel ajánlani, hogy a krimi rajongói egy újabb remek olvasási élménnyel gazdagodhassanak. 

Annak pedig szívből örülök, hogy a magyar kiadás borítója jól illik a történethez és sokkal hatásosabbra sikerült, mint az eredeti kiadás borítója. 

Eredeti borító: 

Egy legendákkal átszőtt történet, ami visszanyúlik a régmúltba miközben a jelenben is izzik a levegő a szereplők körül. Számomra ilyen egy tökéletes életszagú krimi, kikapcsol, gondolkodásra ösztönöz. Az olvasás során érzem, hogy a szereplők teljesen a mai világból kiragadott izgalmas karakterek, akikkel könnyű azonosulni. Szeretem amikor egy történet a szórakozás mellett valamilyen értéket is közvetít, ez a regény pedig pont ilyen, erős emberi érzelmeket mutat be, miközben a rejtélyes gyilkosságok kerülnek a középpontba. Szívből ajánlom a műfaj kedvelőinek, személy szerint már alig várom, hogy a harmadik részt is a kezembe foghassam. Ha helyesek az információim már megjelent a 15.! Dr. Ruth Galloway rész is, sőt a 15,5. kiegészítő rész is elérhető már, ami számomra azt mutatja, hogy külföldön is nagy sikernek örvend ez a sorozat. 

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok

Fülszöveg: Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Dani is büszke örömmel indul iskolába, ahol a lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni, Dani nem tud válaszolni. Van amikor jó, s van, amikor rossz. Janikovszky Éva játékosan megírt könyvét Réber László elragadó, színes illusztrációival kisiskolásoknak és szüleiknek ajánljuk. 

Janikovszky Éva történeteit bárhol, bármikor tudom olvasni, az írónő írásai közül mindegyik igazi szeretetbomba a léleknek. 

Valahogy mégis a Már iskolás vagyok című történet áll hozzám a legközelebb. A kötet 1983-ban látott napvilágot és én még emlékszem arra, hogy anyukám nekem is felolvasta a könyvet mielőtt elindultam az első osztályba. 

Idén pedig engem ért az öröm, hogy én olvashattam fel a kislányomnak, aki idén kezdte az iskolát.

Valljuk be, hogy a gyermekek és mi, szülők is egyaránt félve nézünk az első nap elé az új iskolában. Ilyenkor minden és mindenki új, a helyzet is csupa izgalommal és félelemmel teli. Ehhez szerintem mindig jókor jön egy olyan írás, ami mindenkiben feloldja a feszültségeket. Hol volt még a 80-as években, hogy pszichológiai szempontok szerint mélyrehatóan vizsgálták volna a meséket, a  gyermekekre gyakorolt hatását és a félelemoldásban játszott szerepüket, talán csak pedzegették ezt a témát, de széles körben még biztosan nem jutott el a szülőkig, olvasókig. Ma már tudjuk, hogy mit jelent a gyermeki léleknek egy-egy jókor felolvasott mese. A félelemoldás Janikovszky Éva írásaiban teljesen természetesen jön és hat a gyermekek lelkivilágára, az ösztönös mesélés és történetvezetés az, amitől az írónő írásai egytől egyig kis csodák és kiváló felszültségoldók. 

A történet egyszerű, szórakoztató és minden gyermek könnyedén tud azonosulni a kis szereplőkkel. Aranyosak és abszolút kedvelhetőek a karakterek. Pöszke is édes kis óvodás, aki nem igazán vágyik a nagyok világába, jó neki az óvoda, de ahogy megkapja Danitól az iskolatáskát már egyből ostromolja is a kérdéseivel. Danit is megkedveltem, meg persze a többi kis gyermeket is, mert tényleg kortalanok, bármikor olvassuk mindig átjön a kötet mondanivalója. Megállapítható, hogy a gyerekek mindig gyerekek és hasonló dolgok foglalkoztatják őket legyenek bárhol és bármikor a világban. Az olvasás során a kis olvasó is kiderítheti, hogy miért is jó megtanulni írni és olvasni és persze számolni, vagy éppen milyen izgalmas eszközöket használnak az iskolában. 

Ahogy éppen felolvastam a könyvet eszembe jutott, hogy gyermekként mennyire szerettem volna, hogy Dani az én osztálytársam legyen elsőben, azt kívántam bárcsak ismernék valakit az új iskolában. Rákérdeztem és valóban megerősítette anyukám is, hogy volt ilyen irányú óhajom. Érdekes, hogy milyen mélyre raktározott érzéseket hoz fel egy-egy olyan olvasmány, ami gyermekkorunkban  nyomot hagyott bennünk. Ebből is látszik, hogy bizony Janikovszky Éva mélyre ható érzelmeket és érzéseket képes generálni a meséivel, történeteivel. 

Nagyon tetszett az, ahogy Dani végig vezet minket a történeten, érezni, hogy az írónő nagyon tudja, hogy mi zsong a gyermekek fejében, mert ahogy megszólaltatja Danit pont olyan, mint egy 6-7 éves gyermek gondolatainak kivetülése. 

Ez a könyv egy humoros, kedves és vidám íráson keresztül tárja a gyermekek elé az óvoda és az iskola közötti átmeneti időszak örömmel és kötelezettségekkel teli világát. 

Nagyon örülök, hogy a kiadó nem változtatta meg az eredeti illusztrációkat. Réber László rajzai úgy gondolom, hogy utánozhatatlanok, egyszerűségükkel hódítják meg az olvasók szívét. El sem tudnám képzelni ezt a történetet modern rajzokkal, egyszerűen védjegyévé váltak Janikovszky Éva történeteinek Réber László rajzai. 

Ez a kötet generációkon átívelve közvetít értéket, mindegy, hogy a 80-as években vagy a kétezres években olvassuk. Kevés olyan könyvet és írót tudok mondani, mint Janikovszky Éva, aki egészen a gyermekkoromtól ilyen kellemes érzésekkel kísért át a felnőttkorba. A történeteit újra elolvasva pedig már a következő generációt segíti át egy-egy életszakaszon, miközben kiválóan szórakoztat és tanít. Nagyon örülök, hogy ennyi év távlatából ismét a polcunkra került ez a kötet, az biztos, hogy sokáig meg fogjuk őrizni és amikor aktuális csak levesszük a polcról és együtt várjuk az iskolát Danival és barátaival. 

A könyvet köszönöm szépen a Móra Könyvkiadónak! 

Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete

Fülszöveg: „Vicces, ​de gyengéd és megható történet, ami mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy miért olvasunk és miért szeretünk ebben az életben.”

A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át.

Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmes levél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy „senki sem különálló sziget”.

Szerintem minden könyvmolynak szinte kötelező olvasmánnyá válik, ha egy, a könyveket, könyvolvasókat, könyvesboltokat érintő regény jelenik meg. Legalábbis ez nálam így megy és pont. 

Gabriella Zevin, Egy könyvmoly regényes élete című történetét már másodjára olvastam, de még így is tudott újat, többet adni. Egyszerűen imádom, amikor egy könyvbe bele lehet feledkezni és ez a regény pont ilyen, betakar, mint egy meleg takaró.

A.J. Fikry rossz passzban van, romokban az élete és még egy értékes könyvtől is megszabadítják.  Amikor már úgy néz ki, hogy innen nincs számára kiút egy különleges csomagot kap, ami miatt újra kell értékelni az életét és ahogy átértékeli a dolgokat úgy kezd újra kinyílni számára a világ és a könyvesboltja is vele együtt éled fel, sőt a romantika is rátalál. 

Nagyon szépen levezetett történetről beszélünk, ahol az emberi érzések és a könyvek kerülnek a középpontba. Nem feltétlen egy cukormázas regény, de mindenképpen megérinti az érzéseinket és beleszeretünk a történetbe, miközben már csak azt vesszük észre, hogy a könyvesboltos, a zsaru és a többiek mind mind közeli ismerős karakterekké válnak. 

Képzeljetek el az életigenléstől igen távol álló karaktert, aki A.J Fikry névre hallgat és egy könyvesboltot vezet, de egyébként minden tekintetben padlót fogott. Na, itt jön a kérdés, hogy miért imádom mégis ezt a karaktert ennyire? Szerettem a cinizmusát és azt, ahogy az egész karakter megjelent és passzolt abba az atmoszférába, amit a könyv magaköré vont. Sőt, igazán szívmelengető és vicces is tudott lenni, amikor a zsémbességről megfeledkezett.

A könyvek illata és a bolt hangulata végig átjött az olvasás során, a történet is olvasmányos, de az a miliő, ami jellemzi mindent visz, igazi könyvmolyvilág. 

Ebben a könyvben benne van, hogy mire képesek a könyvek, az olvasás szeretete. Képesek az embert a legmélyebb gödörből is a felszínre hozni, egész közösséget összekovácsolni, még akkor is, ha az emberek egyébként sosem kerülnének közel egymáshoz, mert annyira eltérőek. Tetszett, az, hogy szinte minden a könyvek köré épült, de mégis volt tartalma a regénynek és a szereplők is karakteresek voltak. A könyves utalások felvillanyoztak, amit már olvastam az azért, amit meg még nem az pedig azért. Mindig tartogatnak az ilyen utalások rejtett gyöngyszemeket, van, hogy szemezgetek is ilyenkor és felkerülnek a virtuális elolvasandó könyvek listámra. 

Egyszerűen ezt a könyvet jó olvasni és jó szeretni, jó belélegezni a papír illatát és rájönni arra, hogy a könyvesbolt nem csak egy hely a könyvek számára, hanem egy külön világ ahol a történetek élnek, ahova mindig jó betérni és a remény szinte tapintható.

Ha egy sírós, nevetős könyvet kerestek, amiben a könyveké és az érzelmeké a főszerep, akkor jó helyen jártok, ráadásul most nagyon szép borítóval érhető el a könyv. Néha szüksége van a léleknek egy ilyen, belesüppedős történetre, ami garantáltan megmelegíti a szívet. 

A gyász feldolgozása és az új élet kezdete ez a regény. 

A könyve köszönöm az Agave Kiadónak! 

Kisiskolás könyvajánló - Lackfi János: Aranyalma, zsák zsizsik; Miért vagyok gyerek?; Kányádi Sándor: A világlátott egérke

Iskolakezdés idején szerintem sokunkban felmerül a kérdés, hogy milyen könyveket érdemes forgatnia a gyermeknek. Amiatt is fontos kérdés ez, mivel ebben a fogékony életszakaszban érdemes még kiemeltebben odafigyelni, hogy mik azok a könyvek, amit kételyek nélkül adunk gyermekünk kezébe, mit olvashat egyedül, mi az, amihez még kell a szülői segítség és azért számunkra is hozza az olvasás örömét. Ilyenkor a gyermekek még tele vannak kérdésekkel, szeretik a rövid meséket, verseket és a gazdag illusztrációkat. Ez utóbbi szempontjából nem elhanyagolható, hogy legyen úgy kivitelezve, hogy esztétikusan jelenik meg és meg is tudja ragadni a gyermeki képzeletet. Valljuk be ez nem egyszerű küldetés. Ebben a bejegyzésben három, iskolába induló, kimondottan a kisiskolás korosztálynak szóló kötetet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. 

Lackfi János munkásságát követem és szeretem is, ezért nagyon örültem, hogy megjelent a vicces ÁBÉCÉ -je Aranyalma, zsák zsizsik címmel. 

Szerintem itt már eleve elmondhatjuk azt, hogy maga a cím is figyelemfelkeltő, ezért kislányommal együtt érdeklődve kezdtük lapozgatnia  könyvet, melynek borítójáról egy vicces béka és csiga szemezett velünk.

Ahogy az előszóban is visszaköszön, úgy nekem is sikerült egyből Móra Ferenc, Zengő ABC-jére asszociálnom, mert bizony, én még kisiskolásként azt forgattam és emlékeim szerint nagyon is szerettem. 

A könyv az ABC betűit követve halad A-Zs-ig. Minden betűhöz kettő vers tartozik, majd ezt követi egy játékos feladat. 

A versek megfelelnek a hagyományos elvárásoknak, mindent tudnak, amit egy verstől elvárunk, így ezekre nem is térnék ki.  Sokkal inkább a versek tartalmát szeretném kiemelni. Vidáman, viccesen és a gyermekek nyelvén szólnak ezek a versek, mégis egytől egyig mindegyik tartalmaz valami olyan pluszt, amitől a gyerekek érzik rajta a modern világlátást, azonosulni tudnak a verssel és sajátjuknak érzik azt. 

Az illusztráció, a színvilág, a tartalom végig azt éreztetik a gyermekkel és felnőttel egyaránt, hogy ilyen könyvekből lenne érdemes tanulni, mert figyelemfelkeltőek, elűzik az unalmat és garantáltan jókedve lesz a kis olvasóknak. 

Úgy gondolom, hogy az alsós korosztálynál nem lehetet mellé lőni ezzel a könyvvel, biztos vagyok abban, hogy mindenki megtalálja a maga kedvenc versét és feladatát, miközben játszva gyakorolja a betűket. A Móra Könyvkiadó a kor igényeit figyelembe véve méltó folytatását adta gyermekeink kezébe Móra Ferenc munkásságának. Bátran állítom, hogy az ilyen könyvektől lesz izgalmasabb, szerethetőbb a gyermekek számára az olvasás és írás készségének elsajátítása és tökéletesen előkészíti a későbbi értő olvasást is. 

Át is térnék a második ajánlóra, amely egy versválogatás, Miért vagyok gyerek? címmel. Iskolásoknak ajánlott, vagány versekről van szó, itt már a felső tagozat 5.,6. osztálya is kedvére tud majd válogatni. Tehát, ez a válogatás egy picit tágabb korosztályt céloz meg, így nagy előnye a könyvnek, hogy sokáig tudjuk forgatni.

Olyan híres költők versei is helyet kaptak benne, mint Áprily Lajos, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, de, hogy napjainkból is említsek Varró Dániel, László Noémi és Szabó T. Anna és Finy Petra. Ezt a remek sort még sokáig folytathatnám, mert megközelítőleg 50 költő verse köszön vissza a lapokról. 

A kötet nagyobb témakörök köré szerveződik, úgy mint: 

- A világ és én

- Legyek, verebek és többiek

- Ilyen is a családunk

- Viszonyok

- Amilyen kedvem van

- Egyszervolt, holnemvolt

Ami igazán érdekesség volt számomra, hogy olyan versek is szép számmal helyet kaptak, amiket még én sem ismertem, ezt plusz pozitívumként említeném.

Az időben korábban íródott versek közül is több újdonságot jelentet, de biztos vagyok benne, hogy vissza fogok térni hozzájuk, mert szeretem a kötetben helyet kapó költők munkásságát. 

Ilyen új kedvencem lett Ranschburg Jenő: Barátság, szerelem rövid verse vagy éppen Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja (ezt valamikor már hallottam, de a feledés homályába mertült, pedig nem kellene, mert érdekes vers) és ott van például Havasi Attilától A csótány veszése, ami igazán újszerű és biztos, hogy imádni fogják a gyerekek, mert ugye milyen menő, ami picit undi bogár?. 

Emellett az illusztráció is vidámságot sugall, még rakéta mászóka is megjelenik a lapokon (nem tudom emlékeztek-e még rá kedves olvasók?).

Összességében egy nagyon használható kötetről van szó, ami sokszor lekerülhet a polcról és esetleg a versmondó versenyek világában is szerepet kaphat, ha merünk végre kilépni a kötelező klasszikusok árnyékából, mert bizony megérne egy misét. Ez egy olyan gyűjtemény, ami könnyen megszeretteti a versek világát, mert egyszerre hagyományos és újító, tehát minden témához megtaláljuk azt a verset, ami leginkább passzol és feltölt. Nálunk már hetek óta az éjjeliszekrény szerves része lett és még szerintem sokáig az is fog maradni, esténként jó egy-egy verssel lazítani gyermeknek és felnőttnek egyaránt. 

A harmadik olvasmány pedig nem más, mint egyik kedvenc költőm, Kányádi Sándor, az Alma, alma című verse, ami egyszerűen belém ívódott, bármikor el tudom mondani, mert rövidsége ellenére, tartalommal teli és eleven. Pont ezt vártam ettől a meseregénytől is. 

A Világlátott egérke című állatmesét szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A mese nagyjából kettő perc alatt elolvasható fejezetekre osztott, ezért a kezdő olvasók számára is teljesen jól olvasható, megérthető. 69 oldalon 20 fejezet során kalandozhatunk a kisegérrel és társaival.

Az író remekül keveri a régi mesék jellemzőit az újakkal. Kányádi számomra egy újító, mindig valami frisset tudott mutatni a költeményeivel, meséivel. A főiskolai vizsgáim során is többször hoztam fel példaként munkásságát, a gyermekirodalomra való hatását, újításait. 

Kislányommal estéről estére remek kalandokban volt részünk a mezei és a városi egérrel. Az ellentétek itt is nagyon jól voltak megjelenítve. A szereplők kedvelhetőek, a történet a társadalom egy, a gyermekek számára is befogadható lenyomata, amit számukra a szereplők tesznek életszerűvé. Az iskola megjelenítése pedig remek feszültségoldó azon kis olvasók számára, akik nemrégiben lépték át az iskola küszöbét. 

Az eredeti írás 1985-ben látott napvilágot. Azt hiszem az is jelzi a kötet sikerét, hogy már nem ez az első kiadás, sőt, fel is újították, hogy még élvezetesebb köntösben jelenhessen meg. 

Úgy gondolom, hogy egy mese attól sikeres, hogy a gyerekek mellett a felnőtteket is megszólítja, számukra is tud jófajta olvasási élményt nyújtani. Amikor a felnőtt úgy olvas fel, hogy nem élvezi azt, amit olvas, nos, az áthat a mesére és a gyermekre is. Ebben az esetben viszont ettől nem kell tartani, a kis állatok szülőt és gyermeket egyaránt elszórakoztatnak estéről estére. A versek és az illusztrációk pedig tovább fokozzák az amúgy is kellemes olvasási hangulatot. 

Mi itthon nagyon szeretünk mesét olvasni és mindig örülök, amikor egy kiadó igényes gyermekirodalmat jelentet meg, olyat, amibe a szívük és lelkük is kicsit belekerül. A Móra Kiadónál egyértelműen érzem azt, hogy törődnek a kiadványaikkal és törekednek azt olyan formában átnyújtani a családoknak, amitől élmény lesz az olvasás az egész családnak. Én magam szeretettel ajánlom a kiadó összes kötetét, de, ha a 6-10 éves korosztálynak kerestek valamit, akkor feltétlenül nézzétek meg ezeket a köteteket is. (a címekre kattintva elérhetőek a könyvek)

A köteteket köszönöm a Móra Könyvkiadónak! 

Jenny Mollen: A lájkok városa

Fülszöveg: Megan Chernoff tehetséges szövegíró, jelenleg nincs munkája. Második gyereke születése után úgy érzi, az élete megrekedt. A férje munkája miatt családostul New Yorkba költöznek, ahol Meg összeismerkedik Daphne Cole-lal, a gyönyörű, stílusos, ismert anyainfluenszerrel. Értetlenül, de örömmel fogadja Daphne érdeklődését, bókjait, figyelmét – pillanatok alatt bekerül egy exkluzív mama-vacsoraklubba, flancos wellnessprogramokon vesz részt. Daphne megosztja vele az ismertségéből adódó előnyöket, és Meg követői is ezerszámra gyarapodnak. De vajon őszinte a kettejük közötti kötelék? Meg azon kapja magát, hogy sodródik, már nem ura a legfontosabbnak: a férjéhez és két fiához fűződő kapcsolatának. Közben feltűnnek neki a Daphne aprólékos műgonddal kialakított imázsa alatt húzódó repedések. Meg senkire sem számíthat, miközben vissza kellene találnia a valódi életéhez. De egyáltalán mit jelent az, hogy valódi? 

A Hoffington Post szerint Jenny Mollen a legviccesebb nő, ő az, aki nőként írt a Playboy-nak is, sőt színészi babérokra is tört. Ezen tények után nagyon kíváncsi lettem arra, hogy a regényírás, hogy fekszik neki. 

A történet ott kezdődik, hogy Meg Chernoff a családjával együtt New Yorkba költözik, mivel férje, Iliya egy feltörekvő klub-ban kap egy olyan pozíciót, ahol döntési joga van, hogy ki kerülhet be a klub tagjai közé. Míg Iliye dolgozik addig Meg a korábban bimbózó szövegírói karrierjének folytatásáról ábrándozik, de a két gyermek mellől nem olyan egyszerű az érvényesülés. Végül elfogad egy olyan állást, ami nem is fizet jól, nem is várható tőle, hogy a szakmában felfigyelnek rá, de Megnek ott van Daphne Cole, mamiinfluencer, aki valamilyen csoda folytán a barátai közé emeli, sőt elhalmozza Meg-et a figyelmével, így lassan az ő élete felett is kezdi átvenni az uralmat az Insta mögött csillogó élet. 

Felvetődik a kérdés, hogy minden olyan csillogó ahogy azt a celebek láttatják? Erre próbál ez a regény egy lehetséges alternatívát bemutatni, hogy az olvasó olvasmányos, de kicsit abszurd képen át ismerhesse meg a csillogás mögötti valóságot. 

Sajnos vagy sem, de hozzám Meg és Daphne egyáltalán nem tudtak közel kerülni, úgy érzem, hogy az amerikai humor  nem minden esetben jön át az európai olvasó számára. Simán el tudom képzelni, hogy akár a környezetünkben is vannak hasonló instán és a valóságban is nyomuló anyák, Amerikában pedig biztos vagyok benne, hogy tömegesen léteznek a könyvben megformált karakterek. Szinte látható, hogy milyen harcok folynak a legjobb iskolai helyekért, a legtrendibb anyuka ruhákért és összességében a mindenben az "én gyerekem" a legjobb állapotért. Nehéz jól megfogalmazni, hogy milyen külön világ is a gyerekes anyukák világa, de létezik és bizony szólni kell róla, sőt muszáj felhívni a figyelmet, hogy nem biztos, hogy a legjobb irányba megy az internetes trend ennek csoportnak a tekintetében sem. 

Az instagrammon is számos ilyen bejegyzés jön velünk szembe, még akkor is, ha nem követjük az adott "celeb"-et. Egyszerűen egy életstílus lett az instamamik által közvetített tartalmakból, persze azt nem látni, hogy olykor ők is kétségek között gyötrődnek, kialvatlanok és kicsit sem trendy-k. A regény azért ezt is az arcunkba tollja, néhol igen kíméletlenül. 

Úgy érzem, hogy ennek az könyvnek van létjogosultsága és a tengerentúlon nem is véletlen népszerű, mert egy olyan közeget mutat be, ami káros az átlagos tartalomfogyasztókra. Talán az sem véletlen, hogy ez a regény éppen a szülőkre élezte ki a mondanivalóját, mivel a szülés után, a kisgyermekekkel otthon lévő nők a legsebezhetőbbek és a legjobban manipulálhatóak az  instamamik által, illetve nagyon sok tartalmat is fogyasztanak, leginkább a korábban megszokott emberi interakciók hiánya miatt is. 

Igazából egy remek szatíra, gúnyos hangvétellel és számomra kicsit sarkos humorral, de mindenképpen remek figyelemfelhívás abból a szempontból, hogy milyen könnyen áldozattá válhat bárki, akit elvakít a talmi csillogás, akár már a családi életét is kockáztatva egy-egy posztért. 

Amellett, hogy tényleg egy szórakoztató irodalomról van szó, mégis, egyben  edukáció is és ez nekem mindenképpen átadta a mondanivalót. 

Tetszett, hogy egy görbe tükröt tart az írónő a tartalomfogyasztást túlzásba vivők elé, illetve kiváló párhuzamot von a hamis ábrándokat kergető világ, a valóság és a valós értékek között. 

Miután szerintem már túl sokszor leírtam az insta szót, nem maradt más hátra mint, hogy összefoglaljam a véleményem:

A téma fantasztikusan érdekes volt és az alaptörténet is tetszett. A borító pedig tökéletes, így egy borongósabb őszi napon gyorsan olvasható, figyelemfelhívó kötet, ami nem végig olyan rózsaszín, mint maga a borító sejtetné.

A könyvet köszönöm a 21. Század Kiadónak! 

Samantha Downing: A saját érdekedben

Fülszöveg: Teddy ​Crutcher elkötelezett oktatója a neves Belmont Akadémiának. Ugyan szigorú, de mindig következetes, és kizárólag diákjai érdekeit tartja szem előtt. Nem véletlenül nyerte el az Év Tanára-díjat sem. Ám Teddy szemlélete némileg eltér a megszokottól, különösen a tekintetben, hogy mit lehet, és mit szükséges megtenni, hogy tanulóit a helyes útra terelje. Teddynek ugyanígy megvan a maga nézőpontja arról is, miként kellene működnie a tanári karnak, és a maga részéről készen áll rá, hogy a legteljesebb titokban, a saját akarata szerint formálja át hőn szeretett iskolája sok évtizedes tradícióit.

Amikor egy napon Teddy egyik diákjának édesanyja holtan rogy össze egy iskolai ünnepségen, kezdetben senki sem gyanakszik, ám a jelek egyre inkább afelé mutatnak, hogy a munkaközösség elnökének halála nem szerencsétlen véletlen volt csupán, az események pedig olyan titkokat csalnak a felszínre, melyek végleg felborítják az iskola és az egész város életét.

Samantha Downing 2019-ben robbant be a köztudatba Elbűvölő feleségem című regényével, melyben mesteri thrillert szőtt a házastársi viszony nehézségei köré. A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. 

Első regényem az írónőtől, de azt kell mondanom, hogy igazán meggyőzőre sikeredett a találkozásunk. Már az első oldaltól egészen könnyű volt ráhangolódni a történetre, mivel kellemes stílusban és fordulatosan megírt lélektani thrillerről beszélhetünk.

A témaválasztás érdekes, mert ritkán kerül - negatív szemszögből - regény középpontjába tanári kar, akik ebben az esetben ráadásul a diákokkal együtt igazán összetett személyiségjegyeket hordoznak. A regény sok karakterrel dolgozik, eleinte picit tartottam is tőle, hogy esetleg el fogok veszni a részletekben, de nem így történt. Minden szereplő saját hangot kapott, ami nagyon jól megkülönböztette őket egymástól az olvasás során.

A történet szerint egy elit iskolában, a Belmont Akadémián igen nagy presztízse van annak, aki megkapja az év tanára díjat, azonban, mint ilyenkor lenni szokott az emberi természet rosszabbik oldala is előkerül és megindul az ármánykodás, ami végül ebben az esetben gyilkosságokhoz vezet. Teddy Crutcher is egy, az elkötelezett tanárok közül, aki magára vállalja azt a szerepet, hogy megmutassa a gazdag gyermekeknek és szüleiknek, hogy milyen keményen meg kell dolgozni mindenért, legyen szó akár csak egy dolgozatról. A módszerei enyhén szólva is megkérdőjelezhetők, ráadásul igencsak nem kedveli azokat a gazdagokat és gyermekeiket, akikre az iskola épít, így a konfliktus borítékolható.

A regény egyik érdekessége abban rejlik, hogy látjuk, és mindvégig tudjuk, hogy ki a leggonoszabb a történetben, amit meg sem próbál leplezni az írónő, sőt, inkább folyamatosan ráerősít. Ezáltal a karakterrel semmiféle szimpátia nem tudj létrejönni, kizárólag a negatív érzelmeinkre hat. A szereplők saját frusztrációi nagyon érdekesen épülnek be a történetbe, ezáltal gazdagítva a megjelenő személyiségtípusokat, szinte lehámozhatók a rétegek, a rétegek pedig a gonoszság kisebb-nagyobb aspektusait rejtik. Itt minden egyes szereplőnek van takargatnivalója, csak annak mértékében van eltérés.

Érdekes volt betekintést nyerni egy olyan iskola mindennapjaiba, ahol leginkább a pénz mozgatja a szálakat, mind az iskola, mind pedig a családok részéről. Ebbe a közegbe pedig betenni egy olyan tanárt, aki nem ehhez a társadalmi réteghez tartozik, hát, zseniális és feszültséggeneráló.

Teddy személyisége lenyűgözően bontakozik ki a regény előrehaladtával, igazi szociopatával van dolgunk, aki hisz abban, hogy jót cselekszik, legyen szó akár arról, hogy mérget kever, de attól sem riad vissza, hogy megfigyelés alatt tartsa a gyerekeket, de olyan apróságokra is figyel, hogy köhögéscsillapítót keverjen a kávéhoz, ha a kollégái közül valaki meg van fázva. Lényegében Istent játszik. Teddy a tettetés mestere, azonban semmiféle átérzőképességgel nem rendelkezik, kizárólag a saját céljai megvalósítása és az általa jónak gondolt ügy érdekében munkálkodik. Az érzelmi intelligenciája gyermeki szinten maradt, de mindvégig magasfokon manipulálta környezeteté a magára erőltetett érzelmek által.

A regény egy logikusan, ügyesen kifejtett eseménysorozatot mutat be, ahol tudjuk, hogy ki és mit követ el, de igazából csak a végén kattan a helyére a rugó és nyer értelmet az események sorozata. Nagyon tetszett, hogy kívülről lehetett megismerni a szereplők gondolatait, ezáltal végig tudtam követni, hogy éppen mit gondolnak, hol tartanak a cselekmény felgöngyölítésében és hogyan sétálnak mégis bele a számukra kijelölt csapdába. A narratíva pedig szépen, fokozatosan adagolja az információkat, amitől még élvezetesebb az olvasmány, kicsit olyan, mintha az olvasó is egy csíny részese lenne.

Még izgalmasabbá tette a történetet az, ahogy a dolgok kicsúsztak Teddy irányítása alól és így a végkifejlet egyre jobban haladt a katasztrófa irányába.

Ez a történet olyan volt, mint a pók hálója. Mindent áthatottak a bonyolult kapcsolatok és a háttérben munkálkodó motivációk széles spektruma, a komor vihar előtti csend érzése végig ott lebegett. Nagyon érdekes volt látni, hogy látszólag átlagos, intelligens emberek meddig hajlandók elmenni, meddig tudnak elmenni a saját vélt vagy valós igazságuk érdekében.

Egyértelműen érdekes lélektani krimiről van szó, nekem összességében nagyon tetszett. Kiváló olvasási élmény volt annak ellenére, hogy lassabban haladt maga a cselekmény, mégis folyamatosan ébren tudta tartani az érdeklődést. Tetszett a nagyon sokoldalú karakterábrázolás, az érdekes levezetés és a gonoszság fokozatainak szemléletes ábrázolása. Remekül szórakoztam miközben azt próbáltam kitalálni, hogy ki és kinek akar éppen ártani, de legfőképpen miért, mivel sokrétű a cselekmény, ezért nem is volt annyira egyszerű dolgom. Egyedül a vége volt egy kicsit meglepő, nem pont ilyen befejezést vártam, de a karakterek sötét gondolkodásmódja és a fordulatok engem teljesen meggyőztek arról, hogy a jövőben szeretnék még olvasni az írónőtől.

Összességében a tempó kiváló, az idegek megfeszülnek, miközben mindenki várja a következő csavart, ezek azok a tények, amelyek miatt mindenképpen érdemes elolvasni ezt a thrillert.

A könyvet köszönöm az Agave Kiadónak!

Federica Magrin: Tündérek titkos világa (MeseBár #3)

Fülszöveg: Gondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan lesz a csúnya hernyóból szépséges pillangó? Hogy mitől olyan édes a méz? Vagy hogy miért olyan színes a szivárvány?
Könyvünkből megtudhatod, hogy a látható világ mögött milyen szorgos és fontos munkát végeznek a tündérek. Ők azok, akik óvják és széppé varázsolják a növények és az állatok világát. Ráadásul nemcsak új ismereteket szerezhetsz a természetről, hanem a játékos feladatoknak köszönhetően te magad is kipróbálhatod, milyen izgalmas is tündérként ténykedni.
Gyere és ismerd meg ezen aprócska lények különleges mindennapjaikat, tanulj tőlük arról, hogy miként lehet még szebbé, színesebbé tenni a földet!

Gyermekkoromban nagyon örültem volna, ha egy ilyen igényes kiadvány a kezembe kerül és az általam csodált kis lényekkel, a tündérekkel hoz közelebbi kapcsolatba. Mindig is kíváncsi voltam, hogy hol élnek, mit csinálnak pontosan a tündérek, vajon járnak-e iskolába, vannak-e barátaik és milyen az otthonuk. Úgy tűnik így a gyermekkort jóval magam mögött hagyva a Móra Kiadó gondozásában megjelent gyönyörű, keménykötésű mesekönyvből erre is választ kapok.

Esténként kislányommal közösen olvasgattunk a tündérekről és az ő titokzatos világukról. Könnyű dolgunk volt, mert egyszerűen követhető és olvasható a könyv, miközben remekül el is lehet beszélgetni az olvasottakról és együtt böngészni az illusztrációk között. 

Helka, Havaska és Hanga kalauzolják végig a kis olvasókat a tündérek titkos világában. Tündérfalvába utazhatunk és ott avatnak be minket a mindennapi elfoglaltságaikba.

Megtudjuk, hogy bizony, a tündérek is járnak iskolába, ahol egyes tündérek megtanulják az időjárás mesterségét, így kicsit tudósokká is válnak, míg mások az állatok tündérei lesznek és megint mások a növények tündéreivé válnak. 

Ehhez viszont meg kell tanulni, hogy milyen is  a szivárvány, miért esik az eső vagy hogy is  néz ki a hópehely. A kis tündérek azt is megmutatják, hogy a kis olvasó hogyan tudja előállítani otthon a szivárványt színeit. Azt sem titkolják, hogy a természetben melyik növény gyógyító hatású és melyik a legjobb fűszer vagy hogyan tudhatjuk meg, hogy egy fa hány éves. A kis tündérekkel együtt megtanulhatunk szép virágékszereket készíteni. Az állatismeret során megtudjuk, hogy melyik bogár a tündérek kedvence és mi is az a báb, de az állati stratégiák során megismerkedhetünk a mókusokkal, kaméleonnal, hermelinnel és még sok egyéb élőlénnyel. A sütés rejtelmeibe is beavatják a gyerekeket, így iskolába uzsonna gyanánt egy finom süti is készülhet természetesen a tündérek segítségével. 

"Ne feledd, hogy minden változás, a legfontosabb is, mindig egyszerű, hétköznapi cselekedetekből indulnak ki."

 Nagyon kedveltem ezt a mesekönyvet, mert amellett, hogy bevezeti a kis olvasókat a tündérek titkos világába, nem mellékesen edukációs szerepet is betölt. Fontos hangsúly fektetett az írónő a környezet és az élővilág megóvásának fontosságára. Tetszett, hogy az egyes részek logikusan voltak felépítve, a mondanivaló nem volt tömény, hanem pont az 5+ korosztály nyelvezetén íródott, érthető és teljesen befogadható formában. Nem törekedett a nehéz nyelvi megoldásokra, több kisebb részre bontották az oldalakat is, így ez a tematika teljesen gyerekbarátnak mondható. Számomra fontos, hogy olyan könyvet tudjak a gyermekeim kezébe adni, amelyek valamilyen  mondanivalót is tartalmaznak oly módon, hogy közben a szórakozás öröme sem vész el.

                              

Federica Magrin mesés könyve, Claudia Bordin csodás, de mégis modern rajzaival elhozták azt az olvasási élményt, amitől én jó szívvel tudok ajánlani egy mesekönyvet. 

Ezt a könyvet ajánlom abban az esetben is, ha nem tudjuk, hogy mit vigyünk ajándékba egy kis bartánőnek a szülinapi zsúrjára.

A könyv megvásárolható a Móra Kiadónál.

Katy Hays: A kolostor - Kult-könyvek

 A 21. Század Kiadó 2017 őszén indította útjára a Kult-könyvek sorozatát. Olyan sikerkönyvekből válogatnak, amelyeket világviszonylatban a szépirodalom nagyjai között emlegetnek, esetleg egyszerűen csak meghökkentőek, érdekesek, de mindenképpen a könyvmolyok radarján vannak.

Az eddig megjelent és hamarosan megjelenő Kult-könyvek listájáért kattintsatok. 

Régóta szemezgetek a sorozat köteteivel, de bevallom, bátorságom nem mindegyikhez volt. Ezek azok a kötetetek, amelyek olyan mélységeket feszegetnek, amire rá kell hangolódni, legalábbis legtöbbször. 

Jelen regénynél sem elég annyi, hogy mi, olvasók rábökünk, mert éppen jó thrillernek ígérkezik, esetleg egy szórakoztató nyári olvasmánynak. Nem, ezeknél a könyveknél egészen egyszerűen muszáj belehelyezkedni magába a történetbe, mert ahhoz, hogy valóban élvezetes, élményt adó olvasmánnyá váljon át kell venni a hangulatot, az érzéseket, magát a mélyebb mondanivalót is. 

Eljött az idő, hogy ismét egy Kult-könyv kerüljön a kezembe. A megjelenés óta figyelem Katy Hays, A kolostor című thrillerét. Természetesen azt tudtam, hogy annak ellenére, hogy megkapta a regény a thriller címkét mégsem egy hagyományos értelemben vett thrillerről lesz majd szó. Nem is tévedtem, mert sokkal többet kaptam az olvasás során, mint egy lélektani gyilkosságot.

Azt olvastam valahol (sajnos nem jegyeztem meg, hogy hol), hogy egy történetből egybefüggően legalább 30 oldalt el kell ahhoz olvasni, hogy bele tudjunk helyezkedni a cselekménybe, a karakterek lelkiállapotába. Nagyon osztom ezt az álláspontot, hiszen egy olyan könyvnél, ahol nem várható az, hogy az események egyszerűen csak végig sodorjanak minket a könyvön és a történeten, ( ráadásul úgy, hogy nem is mindig kell teljesen odafigyelni ), ott igazán szükség van az értő olvasásra. 

Ennél a könyvnél javaslom a lassabb, de nagyobb mennyiségre történő bontást. Én úgy olvastam, hogy egyszerre nagyjából 80 oldalt, de azt egyáltalán nem kapkodva. Meg is kellett picit erőltetnem magamat, mivel általában gyorsan olvasok, de így sokkal inkább a történetre és a karakterekre tudtam fókuszálni. 

A történet a new yorki Metropolitan múzeum egyik részlegében, a gótikus Kolostorban játszódik. Ann Stillwel az apja iránt érzett gyász elől "menekül" gyakorlatra a Metropolitan múzeumba, de a véletlenek játékának köszönhetően a kolostorban kezdi meg gyakorlati idejét, mint a tarot kutatója. A kutatás vezetője Patrick Roland és gyakornoka, a gazdag Rachel Mondray, akik kapva kapnak Ann segítőkészségén és együtt egyre mélyebbre merülnek a kártyák és érzelmek mágikus világában. A kolostor köré épített gyönyörű kertet Leo gondozza, aki egyre közelebb kerül Ann-hez, de a titkok őt is körülszövik, mint a gótikus épületet.  A kolostorban mindenki keveri a lapokat és forog a szerencse kereke, de az még mindenki számára kérdés, hogy kinél áll majd meg. A gyilkosság a kolostor dolgozóit sem kerülheti el, így a középkori rejtélyek mellé egy 21. századi is bekúszik. 

A gyilkos vajon meddig hajlandó elmenni, hogy övé legyen a hatalom és a dicsőség?

A történet a szabad akarat és a sors kettősségét járja körbe. A regény központi kérdése, hogy a  jövő előre meg van-e írva vagy a cselekedetekkel befolyásolható még. Mind a négy központi karakter érdekes és a történetbe illik, Patrick, Leo, Ann és Rachel egyenként is remekül mozgatják a szálakat, de a négyesük valami igazán titokzatos erőket szabadít fel, amihez a helyszín remek hátteret biztosít. Szerettem azt, ahogy a könyvekkel teli termek, a gótikus folyosók és a gyönyörű  kertek szinte beleolvadnak a történetbe és lassan a szereplők természetes közegeként tűnnek fel.

Az olvasás során egyáltalán nem azt éreztem, hogy ez egy debütáló regény, hanem azt, hogy ez valami csodásan kidolgozott történet, ami anélkül is működik, hogy a thrillerre helyezné a hangsúlyt. 

A regény lassan haladt előre, aprólékosan bemutatva a kutatók munkáját, közben beszippantott a regény atmoszférája, ami hol ragyogott, hol pedig borús és melankolikus volt. Az érdeklődésemet végig fenntartotta a történet, amellett, hogy a thriller szál érdekes volt, nagy csavarokat nem tartogatott, kivéve a végén, amikor tekert egyet rajta az írónő, de nem ez volt az, amitől összességében eldobtam volna magam. Itt egyszerűen a történetvezetés és az atmoszférateremtés vitte a regényt a kiváló kategóriába. Tudom, hogy a mai rohanó világban ez nem mindig és mindenkinek elegendő, de akinek sikerül belehelyezkednie ebbe a városon belüli elzárt világba és maréknyi közösségébe az biztos vagyok bennem, hogy egy lenyűgöző olvasási élménnyel fog gazdagodni.

A szereplők kontroll és birtoklási vágya mindvégig áthatotta a regényt, a sok különálló titok remek kiegészítője volt az eltűnt tarot pakli utáni kutatásnak. Nagyon élveztem, hogy a karakterek személyisége is számos titkot tartogatott és emellett egy történelmi nyomozásban is részt tudtam venni. Ann a zárkózott, önbizalomhiányos lánytól eljut a magabiztos kutatóig, nagyon szerettem ahogy ezt a fejlődést levezette az írónő, számomra ezáltal a regény legérdekesebb karaktere volt, de azt az olvasónak kell eldönteni, hogy ez a fejlődés pozitív vagy negatív irányba mutat. Nem is az eredmény volt a fontos, hanem az, hogy megannyi apró részlet rejtőzött a történetben, amik miatt látszott, hogy az írónő a történelmi téma és a kutatás szakértője. Biztos nem mindenki számára izgalmas egy egyetemi kutatás, de én például kimondottan élvezem, amikor aprólékosan utána kell járni valaminek és sosem tudni, hogy a következő pillanatban milyen jelentőségű felfedezésre kerül sor. Még sokáig olvastam volna a régiségek közötti kutatásról, a gyönyörű épületről és a tarot rejtelmeiről, ráadásul egyik kedvenc történelmi korszakomból a középkorból merítve.

Számomra lenyűgöző volt ez a regény, a csillogás és a sötétség kiváló elegye, ami egy ősi jóslás utáni vágyban ölt testet. Nagyon izgalmas, ahogy a régi idők a 21. századot is be tudják még hálózni, a babonák és hiedelmek ennyire erősen meg tudnak jelenni. 

A regény egy nagyon különleges szemszögből mutatja be a kutatók kicsit sem egyszerű világát. Senki  nem gondolná, hogy mennyi munka és nepotizmus lappang egy-egy zseniális történelmi felfedezés mögött. 

A feszültséggel teli regény egy érdekes jegyzettel zárul, ami elmagyarázza a tarot kártyák jelentését, ami számomra egy igazán kellemes plusz volt. 

Nagyon szerettem olvasni a regényt a maga sötét és komor valójában. A karakterek összetettek, a jellemábrázolás kiváló és a történet is több egy egyszerű kutatás/gyilkosság kettősnél. A lélek mélyére lát az olvasó és közben az írónő elgondolkodtat minket is a saját sorsunkról és arról, hogy valóban létezik-e a szabad akarat. Az pedig hab a tortán, hogy a könyv a  gyönyörű borítója miatt a könyvespolcok éke lesz, igazi mestermunka, az év eddig kedvenc borítóját avattam ezzel a kötettel.

MeseBár - Kisiskolásoknak ajánlom a tanévkezdésre

 Megérkezett a MeseBár első része! 

A rovat kedden és csütörtökön jelentkezik gyermekirodalmi ajánlókkal.

Fogadjátok szeretettel: 

Egy szuper kis csokrot szeretnék a figyelemetekbe ajánlani Móra Könyvkiadó kínálatából. A válogatást kimondottan kisiskolásoknak ajánlom. 

Kezdeném a szuper Ne feledd! lecke- és üzenőfüzettel. Az első oldalakon gyemekünkkel kapcsolatos minden fontos adatot rögzíteni tudunk, majd jöhetnek a házifeladatokról, órarendekről, különórákról az emlékeztetők és a pedagógus-szülő közötti kommunikációnak is jutott hely. Az első 4 évfolyamon nagyon hasznos lesz ez a füzet.

Az olvasás, az értő olvasás az egyik legfontosabb elsajátítandó készség az első években, ehhez nyújtanak segítséget Várfalvy Emőke és Majoros Nóra füzetecskéi. A kis füzetek rövid, nagybetűkkel szedett, a korosztály számára ajánlott írásokat tartalmaznak. A gazdagon illusztrált könyvecskék a szótagolásra is hangsúlyt fektetnek, valamint a végén pedig feladatok és matricák várják a kis olvasókat. A Már tudok olvasni 1. szintű füzetkéit bátran ajánlom az elsős, másodikos korosztálynak.

Az ajánló végére hagytam kislányom kedvencét, az Egy elsős naplóját. Ma, ahogy a fürdőzés után bejöttünk egyből kérte, hogy lapozgassuk át újra és olvassam fel a bevezetőt, ami a kitöltés mikéntjét meséli el és információkat közöl a kis naplótársról, Lufiról, sőt, még egy varázsversikét is. Kislányom alig vája már, hogy szeptember elsején elkezdjük kitölteni Lufival  közös naplóját. Írástudás nem szükséges a naplóvezetéshez, maximum némi szülői segítség. Nagyon várjuk, hogy a tanulás után kikapcsolódásként, napról napra, mint anya-lánya időtöltés együtt töltögessük, olvasgassuk Balázs Ágnes által megálmodott varázsnaplót.

Ti milyen könyvekkel készültök az idei tanévre? 

A könyveket köszönjük a Móra Könyvkiadónak!

Csomagunk érkezett - videós tartalom

 Egy csomagbontós videóval érkeztünk, ezúttal kis segítőm is akadt. 😀

A videó apropója az, hogy a kislányom most kezdi az első osztályt és a Móra Könyvkiadó meglepte őt egy, a korosztálya számára ajánlott könyvcsomaggal. 

A csomagban az iskolakezdéshez hasznos kiadványok mellett a gyermekeknek szóló szórakoztató irodalom is megtalálható. A kiadó palettája igazán sokszínű és igényes, így mindenki megtalálja a gyermeke korosztályának, érdeklődési körének megfelelő köteteket. Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a kínálatot, a friss megjelenéseket, mert igazi gyöngyszemek vannak a kiadó gondozásában, sok kortárs író mellett az örök klasszikusokkal kiegészülve.

Arra gondoltam, hogy mostantól hetente kétszer, kedden és csütörtökön gyermekkönyveket ajánlunk, olyanokat, amik nekünk is nagyon tetszettek, legyen szó újdonságokról vagy az örök klasszikusokról. 

Elárulom, hogy a csomagból a személyes kedvencem Janikovszky Éva, Már iskolás vagyok, játékosan megírt, humoros könyve, a kislányom érdeklődését pedig legjobban,a csinos kis napló keltette fel.   

Remélem örömmel fogadjátok a kislányommal közös tartalmainkat. 

A csomagot nagyon szépen köszönjük a Móra Könyvkiadónak!

Irodalmi pikniken jártam

 Ma délután a Budapest Nagyregény Irodalmi piknik és könyvcsere rendezvényén jártunk. A rakpart ilyenkor nyáron zsong, sétálók, biciklisek, rolleresek, bábeli zűrzavar, ami már önmagában megéri a panorámával kiegészülve, de amikor mindez könyvekkel párosul, akkor maga a csoda. Az Országházától sétálva értük el a helyszínt, ahol már egészen messziről lehetett látni a beígért színes napágyakat és ahogy egy maréknyi ember egy aszatl fölé hajolva nézelődik. Mi viszonylag korán érkeztünk, családilag hat könyvet vittünk, de még alig érte az asztalt már el is "keltek" , legalábbis négy rögtön, a taverna rejtélyét például még az asztalon láttam, amikor eljöttünk. Nagyjából 15 percet töltöttünk az asztalnál és azalatt folyamatosan kerültek elő a táskákból a kincsek. Gyönyörű mesekönyvek, regények, még dvd-k is. Tehát az asztal teli volt, beszélgettek a könyeket szerető emberek. A megunt könyvek pedig egy másik könyvespolcon élhetnek tovább. Nagyon örülök, hogy egy olyan Poirot könyvet sikerült megszereznem, ami még hiányzott a gyüjteményemből, de egy régi Tüskevár és Vuk is a könyvespolc éke lesz ezután.

A hangulat és a kezdeményezés egyaránt üdvözlendő és remélem lesz még több lehetőség a könyvcserére, mert ez az igazi könyvmentés az olvasás népszerűsítésével.

Irodalmi piknik és könyvcsere a rakparton - 2023.08.12.

 Egy igazán remek rendezvényről szeretnék hírt adni, ahol a könyveid új életre kelhetnek és Te is új történetekkel gazdagodhatsz:

Irodalmi piknik és könyvcsere a rakparton

– A Budapest Nagyregény és a Valyo, város és a folyó közös rendezvénye

 Időpont: augusztus 12., szombat 16 óra

Helyszín: Viadukt Terasz (Budapest V., Pesti alsó rakpart)

 A Budapest Nagyregény projekt másfél éves programja túlnő az alkotói folyamat és a kötet kiadásának keretein. Fontos célkitűzése az olvasásnépszerűsítés, illetve az irodalom közösségi élményként megközelítése.

 Augusztus 12-én délután megtöltjük irodalommal és könyvekkel a rakpartot.

Szabad könyvcserét hirdetünk! Hozz egy olyan könyvet, amelyet te is szívesen olvastál, de továbbadnád vagy elcserélnéd egy számodra is új kalandot jelentő könyvre!

 Ha csak pihennél és olvasnál, a Budapest Nagyregény 23 alkotójának műveit is kikölcsönözheted a Nagyregény installációból. Néhány szerzővel személyesen is találkozhatsz a felolvasásokon. Viszünk napozóágyakat, napernyőket, zenét, klasszikus és kortárs szövegeket, instax gépet és lemosható tetkókat!

Töltsük meg a rakpartot olvasó emberekkel, és élvezzük ki a jó idő nyárvégi hullámait a vízparton!

 A Budapest Nagyregény kötet tervezője Salát Zalán Péter, a Fortepan Masters című könyv tervezője, a Német Formatervezési Díj arany fokozatával elismert alkotó.

16:30-kor nyílik meg, és este 7-ig lesz látogatható Salát Zalán Péter és csapatának (Szabó Eszter Sára és Bényi Lilla / MOME Designelmélet szak, Huber Júlia / Tervezőgrafika szak) pop-up kiállítása a Fortepan Masters kurzus keretein belül alkotott, A sűrítés transzparenciája című plakát utóéletének egyik állomásaként.

Facebook esemény

Budapest Nagyregény