Michelle Godard-Richer: Into the fog

 Fülszöveg: Ice fog descends upon Dickens, Alberta, growing thicker and thicker until Heidi Crawford can no longer see the coniferous forest and snow-capped mountains outside the windows of her Jeep. A huge four-legged shape moves in the mist. She slams on the brakes and squeezes her eyes shut.

When Heidi opens her eyes, the fog is gone, but so is her life as she knows it. Instead of forest and snow, she’s on a single street in a tiny town, trapped in a scorching hot desert away from her daughter Emma. And she isn’t alone. Fifteen strangers are trapped in Ghost Town and soon, they begin disappearing, one by one.

Michelle Godard-Richer's INTO THE FOG is an unputdownable, chilling isolation thriller about a single mother separated from her daughter and trapped with fourteen strangers — one of whom is a killer.

Saját fordítás: Jégköd ereszkedik le az albertai Dickensre, ami egyre sűrűbbé válik,  Heidi Crawford már nem látja a fenyőket és a hófödte hegyeket sem a Jeepje ablakain át. Hatalmas négylábú alak mozog a ködben. Megnyomja a féket, és lehunyja a szemét.

Amikor Heidi ismét kinyitja a szemét, a köd eltűnt, de az ő eddigi élete is. Erdő és hó helyett  egy aprócska város egyetlen utcáján találja magát, egy perzselő sivatagi csapdában, távol a lányától, Emmától. És nincs egyedül. Tizenöt idegen rekedt a Szellemvárosban, és hamarosan elkezdenek egyenként eltűnni.

Michelle Godard-Richer INTO THE FOG című regénye egy letehetetlen, borzongató  thriller az elszigeteltségről, egy egyedülálló anyáról, aki elszakadt a lányától és csapdába esett tizennégy idegennel – akik közül az egyik gyilkos.

Michelle Godard-Richer Into the Fog című thrillerje teljesen meglepett és lenyűgözött.

A kötetet e-book formátumban került hozzám az Instagramon futó egyik, a nemzetközi olvasók számára is nyitott Book Tour keretében. A fülszöveg alapján úgy gondoltam, hogy ez egy olyan regény, ami számomra érdekes történéseket és koncepciót dolgoz fel az egyik kedvenc zsáneremben.

A történet szerint Heidi Crawford éli az egyedülálló szülők életét a bájos, de jeges alberta-i városban, Dickensben, krimiket ír, iskolába viszi a lányát, mint bárki más. Egy reggel miután elvitte Emmát az iskolába és éppen hazafelé tart hirtelen áthatolhatatlan köd ereszkedik a tájra és mindent beborít. Miközben már az utat sem látja, egy hirtelen árny miatt rátapos a fékre, a kocsi megcsúszik, ő pedig eközben egy pillanatra becsukja a szemét, de mire újra kinyitja a Jeep-je már Ghost Town-ban, egy forró sivatagi városban áll, Heidi pedig ott találja magát 14 ismeretlen ember társaságában.

A városban senki nem tudja, hogy kerültek oda, hol vannak, vagy miképpen lehetne elhagyni a várost. Mindeközben egyre furcsább dolgok történnek és emberek tűnnek el nyomtalanul, ezért Heidi saját nyomozásba kezd, sőt onnan kap segítséget ahonnan nem is várná. Ghost Town lakói már több lehetséges elképzelést is kitaláltak arra, hogy hol lehetnek, talán a purgatóriumban, talán egy idegen űrhajón, de térerő és egyéb menekülési útvonal hiányában, a megmagyarázhatatlanul újratöltődő élelmiszerbolt és kis szállásuk látszólagos biztonságában látszólag a helyzetbe belenyugszanak és élik a mindennapjaikat. Akár akarják, akár nem, lassan be kell látniuk, hogy csapdába estek és a gyilkos köztük jár. Azt sem tudja senki, hogy kiben lehet megbízni és milyen rejtélyek lappanganak a falakon és a városon túl. A kérdés már csak az, hogy kijutnak-e erről a bizarr helyről mielőtt ők is eltűnnének.

Alapvető félelmeket írt meg az írónő, amelyek mindannyiunkban ott lakoznak, gondolok itt olyanokra, mint az elszigeteltség, a családtól való elszakadás, szeretteink hátra hagyása, az egyedüllét és a teljes kiszolgáltatottság érzése.

Az írónő nagyon erős atmoszférát teremtett a regényben és kiválóan jeleníti meg az emberek legnagyobb félelmeit. A kiút keresése és a gyilkos utáni hajsza gördülékenyen, izgalmas formában és nagyon látványosan került kidolgozásra. Egyszerűen imádtam olvasni, hogy Heidi nem adja fel és megtesz mindent annak érdekében, hogy minél hamarabb kijusson a szorult helyzetéből és hazatérhessen a lányához.

Nagyon kedveltem Heidi karakterét, mert egy rátermett nő, aki a lehetőségekhez képest pozitív tud maradni és megőrzi a logikus gondolkodását.

A regény egy misztikus elemekkel is gazdagon átszőtt thriller, amiből a romantika sem hiányozhat, de fontos kérdéseket is feszeget, így olvasása közben garantált a borzongás és a szórakozás is. A koncepció kiváló, az írói stílus és karakterábrázolás pedig mesteri. Tetszett az, ahogy a szálak egyre csak bonyolódtak, miközben mi magunk is nem egy teóriát állítunk fel és együtt izgulunk Heidiért és Emmáért.

A magyar olvasók számára egy jó hír, hogy a regény nyelvezete könnyen érthető azok számára is, akik éppen ismerkednek a nyelvvel.

Ez a regény a könyvmolyok számára olyan, mint a matematikusnak egy nehezen megoldható többismeretlenes egyenlet.  Tökéletes olvasmány a novemberi ködös napokon. 

Cím: Into the Fog

Zsáner: Fiction, Action/ Adventure, Thriller, Mystery, Horror 

Isolation thriller, murder mystery, dystopian future

Megjelenés: Sept 30, 2023

Oldalszám: 298

S.J. Kincaid - A Kárhozott

A ​kárhozott könyörtelen.

A kárhozott legyőzhetetlen.

A kárhozottnak egyetlen feladata van: hogy öljön azért a személyért, akiért létrehozták.

Nemezist arra teremtették, hogy egy galaktikus szenátor leányát, Sidoniát védelmezze. Egymás mellett nőttek fel, de semmilyen értelemben nem testvérei egymásnak. Nemezis boldogan adná az életét Sidoniáért, és ezt is várják tőle. Ölne is érte, annyi életet oltana ki a védelmében, amennyi csak szükséges.

Amikor az őrült császár értesül arról, hogy Sidonia atyja felkelést szított ellene, a szenátor leányát a Galaktikus Udvarba rendeli. Túszként kell szolgálnia az apja ellen. Nemezis csak egy módon óvhatja meg Sidoniát: ha Sidoniává válik.

Nemezis, a gyilkológép magát Sidoniának álcázva elutazik a császári udvarba, ahol korrupt politikusok és kétszínű szenátorok gyermekeinek körében kell eljátszania a szerepét. A viperafészek minden zuga újabb veszélyt rejt, de Nemezis nem vetheti be ellenük valódi képességeit: mindent kockára tenne azzal, ha leleplezné a titkát.

Amíg a birodalom egyre repedezik és mind jobban fenyegeti a nyílt lázadás, Nemezis megtanulja, hogy több rejtezik benne, mint csupán gyilkos ereje. Igazabb emberségre lel önmagában, mint amilyet a valódi emberek többségénél tapasztal. A veszélyek, akciók és intrikák árnyékában talán épp ez az emberség lesz az, ami megmenti az életét – és a birodalmat.

Ritkán kezdem az értékelést egy karakterrel, de most kivételt teszek, mert annyira ott van a topon Nemezis, hogy muszáj vele kezdenem a mondandómat.  

Tehát Nemezis karakteréből az írónő kihozta a lehető legjobb kárhozottat. Vad, pusztító, látszólag érzelemmentes humanoid, de a felszín alatt ott dobog az emberi szíve is, hiába minden génmódosítás és manipuláció. Számomra Ő testesítette meg az igazi halálos fegyvert, Mel Gibsonék elbújhatnak mögötte. A regény elejétől, ahogy először találkozunk Nemezis-szel érezni lehetett, hogy ott lapul benne valami, amit nem lehetett pontosan megnevezni, vagy a helyére rakni, de ott van és ki akar belőle törni, legyen az szeretet, szerelem, sírás, félelem vagy bármilyen más emberi érzés, amit addig szándékosan elnyomtak a tervezői. 

A történet elején remekül ellátta a feladatát amire teremtették, pusztított és nem gondolkodott, majd váratlanul betoppant az életébe Sidonia, aki onnantól kötelezően a mindene volt, akár az élete árán is hajlandó lett volna megóvni. Mi olvasók pedig érezzük, hogy Nemezis alakul és folyamatosan változik, érzelmi viharok jönnek és mennek, mi pedig egyre jobban megkedveljük ezt a furcsa nem ember, de nem is állat humanoidot. 

Számomra az utóbbi idők egyik legígéretesebb karaktere lett Nemezis. 

Mindenki úgy hisz, hogy a kárhozottak nem ismerik a félelmet, de én életem első éveiben mást nem is ismertem. Félelem bénított meg azon a reggelen is, amikor az Impyreanek eljöttek megnézni a karámomban.

A történet szerint Nemezist Sidonia mellé rendelik testőrnek, akinek kötelessége ugyebár szeretni az úrnőjét, ami jelen esetben nem okoz gondot Nemezis számára, hiszen Sidonia egy borzasztó kedves lány, aki meglátja Nemezis érző emberi oldalát és szinte testvérként cseperednek fel, így amikor eljön az idő Sidonia képtelen a császár parancsára bántani az ő kárhozottját, inkább elrejti a világuk szeme elől. Folyik ez mindaddig, amíg Sidonia apja rossz fát nem tesz a tűzre és a császár kegyeiből kiesve el nem kell küldenie lányát az "udvarba", ahova már a Kárhozott érkezik meg Sidoniaként. A cél megmenteni Sidoniát, mindenáron. Az út és  az áldozat mit sem számít, Nemezis szeme előtt csak ez lebeg, addig amíg nem történik valami, valami döbbenetes.

Azon nem kell meglepődni, hogy ez a csel milyen módon történhet, hiszen ez egy olyan hihetetlen és bizarr jövő, hogy bármi megtörténhet, illetve senki és semmi nem az aminek látszik. A technika annyira fejlett, hogy még álmodni sem mertük, hol vannak már a plasztikai sebészek?! Nélkülük is lehetsz bármilyen és csak rövid idő kérdése, senki nem ismeri a másik valódi arcát, mindenki szerepet játszik a másik előtt. 

Ez alól egyetlen kivétel a kedvenc férfi karakterem, az őrült Tyrus Domitrian. Annyira őrült, hogy az már zseniálissá válik. Egyszerűen kiismerhetetlen az utolsó pillanatig ott volt bennem a kérdés, hogy ki ez a fickó és mi lesz a következő lépése? Szinte ugyanolyan zseniálisan kidolgozott és izgalmas a karaktere, mint Nemezisé. Amellett, hogy nem egy Adonisz mégis ott van benne az a bizonyos plusz, amitől mindenkiben érzelmeket vált ki, hol dühöt, hol sajnálatot, hol pedig imádatot. 

Nagyjából már a regény legelején beindulnak a történések és ez mindvégig ki is tart a 480. oldalig. Annyira pörgős és ütős maga a történet, hogy szinte letenni is alig akartam, mert folyton ott motoszkált bennem, hogy mi történik ebben a bizarr világban és milyen meglepetést tartogat még az írónő, vagy éppen milyen extra csavart tud még belevinni. Elárulom csavarokból, ármányból, intrikából és akcióból sem volt hiány a leheletnyi romantika mellett. 

Erőssége a regénynek a karaktereken túl a világfelépítés. Nagyon szerettem ennek a világnak a lapról lapra történő kibonatakozását, nagyon összetett, izgalmas és remekül ábrázolt. Szinte láttam magam előtt a szemléletes leírásoknak köszönhetően az egyes helyszíneket,szintén a leírásoknak  köszönhető, hogy az izgalmas cselekmény mellett 480 oldalon keresztül fenn tudta tartani a figyelmemet és elhitette velem, hogy a nem is olyan távoli jövő akár ilyen is lehet. 

Szerettem, hogy vannak olyan szereplők, akik ősi életszemlélete mellett él bennük a fejlődés utáni vágy is és ott vannak velük szemben a technika vívmányait maximálisan kiélvező, de a fejlődést teljes mértékben elutasító karakterek. Ez a kettősség nagyon jó viszály alapot szolgáltat, végre nem egy sablonos ellentét áll a regény középpontjában. 

Érzésre olyan mintha az Olümposz keveredne a futurisztikus űrrel és némi Földről menekített életérzéssel. Talán így tudnám legjobban leírni a regény hangulatát és annak helyszíneit. 

Végre, végre egy író, aki nem innen-onnan kapott elő részleteket, hanem valójában megteremtette a szereplőket és a helyszíneket. Nem kellett azt éreznem, hogy a Harry Potter, az Éhezők viadala vagy egyéb innen-onnan kiragadott részleteken kell átrágnom magam, hanem teljesen ki tudtam élvezni ezt az új világot, az egyedi karaktereket és azok fejlődését. 

Elmondhatom, hogy A kárhozott a kedvenc disztópiámmá lépett elő! Nagyon várom a sorozat folytatását is. Az már csak a hab volt a tortán, hogy a borítóját már a megjelenés előtt is imádtam, igazán illik a regényhez. Egy gyönyörű, gyenge pillangó, de ha kinyítja a szárnyát kések röpködnek, ki ne asszociálna egyből a pillangókésre? A grafika pedig kiválóan sikerült hozzá. Végre egy regény, ami kívül és belül is pont olyan izgalmas, mint amilyennek látszik!

A végére pedig egy kis extra poén, ami olvasás közben esett meg velem. Talán tudjátok, hogy nemrég született meg a kislányom, így sokszor éjszaka olvasok. Olvasás közben hirtelen nem értettem, hogy mi lehet az a koszmókáromló, mire leesett, hogy kozmoszkáromlóról van szó. 

Tipp! Ne olvassatok túl fáradtan, mert a röhögéstől még éberebbek lesztek!

A könyvet köszönöm a Twister Miedianak és a Kildarának