James D. Jenkins és Ryan Cagle: A ​sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról

 

Fülszöveg: A ​World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia, mely bemutatta a világnak Veres Attilát.

Egy olasz falu, mely egyetlen térképen sem szerepel; egy spanyol boszorkánynövendék, aki szellemekkel és vámpírokkal tölti az idejét; egy törekvő francia nyomozó, aki nem rest okkult tudást latba vetni a sikerért, vagy épp egy perui író, aki bármit megtenne a hírnévért. Csupán néhány momentum a horror műfajának egyik leggrandiózusabb irodalmi válogatásából, melyhez a Valancourt Books szerkesztői több tucat nemzet majdnem húsz különböző nyelven írt horrorirodalmából válogattak, hogy elhozzák a legkiválóbb történeteket.

A könyv összes idegen nyelvű novellája ebben a kötetben jelent meg először angolul, az eleve angol nyelven írt művek pedig – olyan országokból, mint például a Fülöp-szigetek – ekkor kerültek először kiadásra az Egyesült Államokban. Ráadásul ebben a gyűjteményben debütált a tengerentúlon Veres Attila, az Odakint sötétebb, az Éjféli iskolák és A valóság helyreállítása szerzője, aki azóta már lehetőséget kapott egy önálló novelláskötet megjelentetésére is The Black Maybe címmel.

A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról címe nem túloz: példa nélküli vállalkozás, igazi ínyencség a horror műfaj szerelmeseinek.

Az Agave Kiadó így tavaszra elhozta nekünk James D. Jenkins és Ryan Cagle szerkesztette horror antológiát, melyben magyar író, Veres Attila is bemutatkozik a horror rajongóinak, akik szerte a világon megismerhetik ezt a remek válogatást.  

A horror irodalmat általában a legtöbb olvasó angol nyelven alkotó, angolszász írókhoz köti, leginkább még mindig csak őket tartják számon, mint King, Gaiman, Poe - a teljesség igénye nélkül -, pedig a horror műfaja szerte a világon egyaránt megmozgatja az írók és az olvasók fantáziáját is. 

A szerkesztők ebben az antológiában kimondottan törekedtek arra, hogy ismeretlen és eddig angolra nem fordított íróktól, a világ minden tájáról válogassanak össze izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket. 

Érdemes komolyan venni ezt a válogatást, mert gyöngyszemekre bukkanhatunk, hiszen Svédország, Magyarország, Románia mellett a világ számos rejtett és kevésbé rejtett zuga is tartogat olyan írásokat, amelyektől az olvasás során kiráz minket a hideg és közben számos ismeretlen kultúra félelmeihez kalauzol el minket. Érdemes kalandozni az 5 kontinens között egy sötétebb világba, ahol a félelem az úr, de közben megmutatja Afrika, Európa, Dél-Amerika rejtélyeit, hiedelemvilágát és az ott élő emberek sötét gondolatait, amik oly annyira eltérőek, hogy a műfaj kedvelői mindenképpen érdemesek tarthatják a megismerésüket. 

Nagyon szerettem azt, ahogy az egyes régiók, országok folklórja és hiedelemvilága keveredett a kultúrával. Remek írások születtek és kellemes kalandozás volt eddig ismeretlen horror írásokkal. 

Általában estére időzítettem az olvasását, mert sokakkal ellentétben szeretek este valami izgalmas olvasmányban elmerülni. Nagyon tetszett, hogy viszonylag rövid horror történeteket találtam a könyvben, így az egyes olvasások alkalmával, akár 2-3 írást is megismerhettem. Többet nem szerettem volna egyszerre elolvasni, mivel a kultúrák közötti ugrásokkal így is pont elég izgalmat és élményt kaptam az írásoktól. 

Azt is tudtam szeretni, hogy a 21 történet előtt mindig volt egy rövid bevezető a szerkesztők részéről, ami képbe helyezett, hogy mit is várhatok az olvasástól. Nagyon kedveltem, hogy nem csak úgy elénk dobták a történeteket, hanem érezni lehetett, hogy szerették és a szívükön viselték az írásokat, amelyeket beválogattak a kötetbe. 

Nem vagyok elfogult, DE! Veres Attila története levett a lábamról. Nem csobog a vér, de a pszichés hatása, na, az maradandó, ez az az írás, ami a műfaj kedvelőinek kötelező. Igen, mi magyarok ebben is jók vagyunk, örülök, hogy Veres Attila elindult azon az úton, hogy megismerje a világ, mert biztos vagyok benne, hogy a története a világon mindenkit meg fog érinteni és még többet szeretne olvasni az írótól. 

Egy kis érdekesség a végére, hogy a 21 szerzőből 9 nő, ez azt is jelenti, hogy a hölgyek is szép számmal jelen vannak a műfaj alkotói között, amit én külön üdvözölök, mert az ő szemszögük számomra még érdekesebb a műfajban. 

Szívből ajánlom ezt a kiváló gyűjtemény a horror műfaj kedvelőinek, illetve mindazoknak, akiket érdekel a természetfeletti és nyitottak a világra, ahol megbújnak ezek a remek alkotások. Úgy gondolom, hogy a történetek legalább 90%-a le fogja nyűgözni az olvasókat és számomra az is teljesen kellemes élmény volt, hogy nem feltétlenül csak tipikus horror történetek jelentek meg, hanem a műfajon belül széles volt a választék a könnyedebbtől az igazi keményebb történetek irányába. 

A második kötet is remélem hamarosan elérhető lesz itthon is, mert én személy szerint nagyon élveztem, hogy megismerhettem sok-sok érdekes történetet, amitől a legtöbbször a hideg is kirázott. 

A könyvet köszönöm szépen az Agave Kiadónak! 

Rose Tremain: Lily - A bosszú meséje

Fülszöveg:  A ​Gustav-szonáta, a Zene és csend és A kegyelem szigetei című díjnyertes regények szerzőjétől

1850-ben egy fiatal rendőr egy londoni parkban talál egy csecsemőt. Lily Mortimer árvaházban cseperedik, aztán vidékre kerül, nevelőszülőkhöz. Gyermekkorát Suffolkban tölti. Amikor dolgozni kezd, Belle Prettywood londoni parókaszalonjában talál munkát. Látszólag minden rendben, de Lily mindeközben borzasztó titkot őriz.

Sam Trench, az egykori fiatal rendőr nem veszíti szem elől a fiatal nőt, akit annak idején, csecsemőkorában megmentett. Amikor viszontlátják egymást, azonnal kölcsönös vonzalmat éreznek – Lily biztos abban, hogy Samnél megtalálja boldogságát. De lehetséges, hogy éppen ő fogja leleplezni a bűnt, amit a lány elkövetett? Ő fogja elhozni Lily számára a halálos ítéletet?

TIMES – AZ ÉV EGYIK LEGJOBB KÖNYVE

Richard and Judy Book Club

„Lenyűgöző… Tremain zsigeri elevenséggel kelti életre a viktoriánus Londont ebben a mélyen emberi regényben, miközben bűn és jóvátétel, elutasítás, szegénység és bűntudat témáit bontja ki.” – Observer

„Pompás, kristálytiszta próza, megragadó cselekmény.” – Daily Telegraph

„Ez a történet nemcsak hogy felnő az atmoszférikus, szívbe markoló regénykezdethez, hanem még emeli is a tétet… Bámulatos történetmesélés, ahol a bosszú és a jóvátétel egységben valósul meg.” – Mail on Sunday

„Tremain újabb letehetetlen alkotása a viktoriánus Londonba vezet, ahol a bátor Lily alakja kel életre a regény lapjain.” – Good Housekeeping

„Tökéletes írásmód, érzelmektől túlcsorduló történet a viktoriánus korból.” – Times

„Tremain tehetsége abban áll, hogy szereplői az élet minden területén megfordulnak, ennek ellenére megalapozottan jelenítik meg a regény szerzőjének világképét.” – Harper's Bazaar

„Egyik kedvenc szerzőm.” – Nina Stibbe

„Tremain az egyik legjobb ma élő regényíró.” – Sara Collins

„Lüktetően eleven… más nem tud így írni, hogy megszakadjon tőle az ember szíve.” – Neel Mukherjee

Olvasói vélemények:

„Lélegzetelállító történet szerelemről, árulásról, az élet igazi nehézségeiről.”

Susan H.

„A Lily egészen életteli… első osztályú történelmi próza.”

Sheila R.

„Megragadó törénet, amelynek fordulatai mindvégig lenyűgözik az embert… rég olvastam már ilyet.”

Caroline K.

A könyv olvasása során rögtön Dickens, Twist Olivér című regénye motoszkált a fejemben. A korszak, az árvaház, az árva gyermek, de Rose Tremain regénye egy sokkal sötétebb, kegyetlenebb képet mutat be.  Egyértelműen nem tudom azt mondani, hogy egy könnyed irodalmi alkotásról, regényről van szó. Az árva gyermek megjelenítése, illetve az, ahogyan megjeleníti az író Lily életét, már ad a regénynek egészen az elejétől egy sötét, komor, sőt talán bizarr hangulatot. 

Egy erős kezdés után, ami némi idillt is megidéz rögtön egy feneketlen mélységbe kerülünk Lily-vel együtt. Érzelmes és bódító történetvezetéssel van dolgunk, ezt mindvégig éreztem az olvasás során.

Érdekes volt, hogy az árva gyermekeket mennyire felelőssé teszik az anyjuk bűnéért, ez számomra az egyik legkegyetlenebb momentuma volt a történetnek, hiszen ez olyan lelki sérülésekhez vezet, amelyeket szinte képtelenség ép ésszel feldolgozni, szinte borítékolható a tragédia. 

Annak ellenére, hogy a regény témája sötét és kegyelten mégis gyönyörű leírások foglalják keretbe, amely leírásokba szinte bele is lehet feledkezni és némiképpen tompítja az éles részeket. 

Számomra a regény nagy pozitívuma az, miként a barátság fontos szerepet kap, ami értéket képvisel és megérdemli az értő olvasást. Azonban nem árt ha a sorok között is tudunk olvasni, hogy a cselekmény összetettségét is megértsük, illetve szeretni tudjuk ezt a történetet annak ellenére is, hogy nem adja magát könnyen. Bonyolult kapcsolatokat él meg Lily, ahonnan már-már úgy tűnik, nehéz győztesen kikerülni, de minden lappal egyre több erő sugárzik Lily-ből, egy kedvelhető, de nagyon érdekes, összetett személyiség. 

Belle volt számomra az, aki színt vitt ebbe a komor hangulatú regénybe, szerettem azokat a részeket, amelyekben megjelent, mint barát és ott volt Lily mellett.

Az olvasás során a legnehezebb az érzelmeinkkel megbirkózni, mert egy hullámvasútra ültet minket az író, amiről nehéz leszállni. Az olvasás során pedig felmerül bennünk, hogy az erkölcsileg helytelen viselkedés mennyire oldozható fel a körülmények figyelembevételével. Összességében kemény kérdések, amelyekre nehéz választ találni, de nem is ez a regény lényege, hanem egy erős női karakter középpontba állítása, olyan leírásokkal és történelmi háttérrel kiegészítve, amelyek érdekessé, olvasmányossá és elgondolkodtatóvá teszik a történetet.

Ami talán a legjobban tetszett az az atmoszféra, amit zseniálisan épített fel a szereplők köré az írónő  és szerencsére a korszak is nagyon szépen megelevenedett a lapokon. A viktoriánus kor eleve az egyik kedvenc korszakom, de most egy kicsit más szemszögből is megismerhettem, ami még inkább tetszett az olvasás során.

Szerettem, hogy a regény végig követi Lily felnőtté válását és annak komor történéseit, a csecsemő Lilyből egy viszontagságos úton válik 18 éves korára bátor és határozott fiatal nővé. 

A befejezésért pedig mindenképpen megéri végig elolvasni a regényt, mert egy gyönyörű, megható és egyben felemelő lezárást kapunk egy erős női karaktertől. 

Összességében szerettem ezt a szépen megírt, erős narratívával bíró regényt és ajánlom olvasásra mindazoknak, akik szeretik a történelmet és nem riadnak vissza attól, hogy egy erős női karakterről olvassanak, aki nem hétköznapi felnőtté válást tudhat a magáénak. 

Múlnak a napok, a tél alattomosan bevon mindent, és Lili úgy érzi, csak a vasárnapok ígérete tartja életben, a templom magas ablakainak színes üvegén beeső  fénynek és az idegen pillantásának ígérete, amely éppolyan maradandó, mint az a fény. 

A levegőnek, amelyet beszívtak, olyan íze volt, mint az elégett és semmivé lett dolgoknak. És szüntelenül mozgott. 

Az első lecke, amit a gyerekek megtanulnak a londoni Lelencházban, saját elhagyatottságuk leckéje volt. Emlékeztették őket (néha naponta), hogy velük nem törődik senki, őket nem szereti senki, csak a jóságos Isten.  

A könyvet köszönöm szépen a 21. Század Kiadónak! 

Kaszás György: A mi kutyánk zseni

Fülszöveg:  

A nagy sikert aratott A mi kutyánk hülye – Az én gazdáim hülyék című könyv régen várt folytatása Zazi kutya és gazdái mostanra lángelmei magasságokban szárnyaló szellemi képességeiről. Mert időközben persze hogy kiderült, hogy a nevezetteknek mégiscsak van sütnivalójuk. Hovatovább agyasok. Sőt: géniuszok. Figyelem: a könyv olvasásához tömérdek hahaha és hihihi szükségeltetik!

Szerintem mindenki a saját kis kedvencét tartja a legcukibbnak, legokosabbnak, de vajon mi az, amivel Kaszás György mégis tud valami újat, valami mást átadni az olvasóinak, amivel meggyőz minket, hogy az Ő kutyájuk, Zazi tényleg zseni?! 

Bevallom, kíváncsivá tett ez a röpke 152 oldalas kis könyvecske a vidám borítójával és figyelemfelkeltő címével. Leginkább tette mindezt azért, mert humoros könyvet általában nehéz írni, hiszen lehet, hogy egy poénon valaki jót nevet, még mások póker arccal veszik ugyanazt a viccet. Szóval nehéz műfaj a humor, legalábbis én így gondolom, ezért mindig örülök annak, hogy vannak bátor írók, magyarok is, akik a humor zsánerét választják, sőt találnak hozzá kiadót is. 

Kicsit utánanéztem Kaszás Györgynek és az ő munkásságának. Sajnos túl sok információt nem sikerült felkutatnom, de  azért megtudtam, hogy huszonsok éve kreatívgondolkodás- és nyilvánosbeszéd-trénerként, coachként működik (lira.hu) és fontos számára az őt körülvevő környezet. Egyaránt ír szakmai és humoros köteteket.  

 Térjünk is vissza jelen bejegyzés központi kötetére, A mi kutyánk zsenire. A vidám borítón túljutva amin rögtön megakad a szemünk azok nem mások, mint Elek Lívia vidám kis  illusztrációi. Szerintem nagyon kedves és szinte elengedhetetlen, hogy a humort jópofa rajzokkal kísérjék. Ettől sokkal élettelibb lesz a szöveg is és jobban stimulálja az érzékeinket és a humor is sokkal jobban átjön az olvasás során. 

Nálam a rajzokkal már akkor telitalálatot lőtt volna ez a könyv, ha szöveg nem lenne mellette. Azonban szerencsére a rajzok mellett a szöveg is tetszetős. 

Tartalmas humorbombákat kapunk, ami az olvasás során kellemesen robban szét. Nem megy túlzásokig az író, egyszerűen azt kell mondanom, hogy szórakoztató rövid fejezeteket kínál. Szerintem  nem érdemes egyszerre kiolvasni a könyvet, még akkor sem, ha csábítóan rövidkék a kis részek, mert azt tapasztaltam, hogy kisebb adagokban még nagyobbat üt. Olyan jófajta felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szóló esti kis szösszenetek ezek, amelyeket egy kellemes pihentető alvás előtt szeretek én magam is olvasni. 

Külön tetszett, hogy a szerzői kis anekdoták után egy éles váltással Zazi, kutyahősünk is szót kap, mert szót is érdemel. Innentől az ő szemszögéből folytatódik a kötet. 

Nekem egyértelműen Zazi része volt a kedvencem, nagyon tetszett, hogy kutyafejjel milyenek is lehetünk mi, gazdik. Sok dologban magunkra ismertem, hiszen a mi Theodorunk is hasonlóan láthat minket, láthatja az őt körülvevő embereket, környezetet. 

Nagy szeretettel ajánlom ezt a humoros, a nevetőizmokat bőven megdolgoztató egyúttal kedves, de némi tanulsággal is szolgáló kötetet mindazoknak, akik szeretik az állatokat és a humort. 

Így zárásként néhány kis szösszenet a kötetből:

Az én gazdáim éles elméjűek. Ám néha mégis olyan furcsák. Mondok egy példát. Nem hengergőzik a kutya!, mondják mindig, amikor épp hengergőzök. Nem hengergőzik a kutya. Na, de melyik kutya nem hengergőzik, ha én akkor momentán hengergőzök? Van itt netán egy másik kutya, amelyik viszont nem hengergőzik? Nincs. Miért mondják hát azt, hogy nem hengergőzök, amikor hengergőzök? 

Az óvatosság hipotézis

A póráz arra való, hogy a gazdi ne szökjön el, vagy ne adj' isten! ki ne fusson az úttestre az autók közé. 

A könyvet köszönöm a Corvina Kiadónak! 

A képek és a szöveg szerzői jogvédelem alatt állnak, másolásuk, megjelentetésük a szerző engedélye nélkül tilos! 

Jud Meyrin: Mélyre ásott titkok

Fülszöveg: Az olasz Alpok festői kisvárosa ismét felbolydul. Tetemeket találnak mélyen a földbe ásva Lily Bolton frissen felújított házának kertjében. Lily attól tart, most már sosem mossa le magáról, hogy ahová lép, ott hulla terem, és nem ez az egyetlen problémája. A livignói nyomozás ugyanis elhunyt apja egyik korábbi ügyéhez kapcsolódik, meglepően kellemetlen módon. Ráadásul a végéhez közeledik a nyári szabadsága, de ő még mindig nem tudja, hogyan kezelje a mostohabátyja iránt érzett tagadhatatlan vonzalmát.

Az Itáliai rejtélyek harmadik részében Lily és Raffaele a múlt mélyére ás, ám lehet, hogy nem feloldozást találnak, hanem még több tragédiát.

 

 A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy előolvashattam Jud Meyrin  március 10-én megjelent kisregényét, a Mélyre ásott titkokat. 

A reggeli smoothiem mellé tehát egy remek krimivel indítottam a napomat,  nagyjából egyetlen nap alatt kiolvastam, mert annyira lekötött és megmozgatta a kíváncsiságomat Lily és Raffaele párosa. 

Ez a regény beérett, egyszerűen letehetetlen, a karakterek között izzik a levegő és a krimi szál is pont tökéletes. Mindvégig annyira belefeledkeztem az olvasásba, hogy csak úgy koppant, amikor kiderült, hogy ki a gyilkos, valahogy a főszereplők olyan elbűvölőek, hogy a történet csak úgy sodort magával és tényleg élményt nyújtott, mind a romantika, mind pedig a csavaros történetvezetés szempontjából. 

Azt pedig különösen imádom, hogy egy olyan kisregényt olvashattam, ami kizárólag e-book formátumban jelenik meg, de mégis a hazai kínálat egyik legjobb szerkesztésű köteteként tartom számon, mivel igényes és egyértelműen látszik, hogy az író mellett a  szerkesztő és összességében mindenki, aki a regényen dolgozott szívvel-lélekkel csinálta. A borító is magáért beszél, varázslatos, ahogy a helyszín is, az olasz Alpok. 

Egy kellemesen feszült, de mégis elbűvölő atmoszféra hatja át az olvasást.

Egyszerűen nem tudom megunni ezt a sorozatot, ahogy letettem az olvasómat rögtön azon agyaltam, hogy legközelebb milyen kalandokba keveredik majd a kedvenc nyomozópárosom (tudom Raffaele hivatalosan nem nyomozó, de én tiszteletbeli bűnfelderítőként tekintek rá, mert remekül kiegészíti a hivatásosokat). 

Köszönöm az élményt és szívből ajánlom a sorozatot, mert egyszerre romantikus és feszültséggel teli az első laptól az utolsóig.

Most csomagban szenzációs áron tudtok hozzájutni a sorozathoz, mindösszesen 1690 Ft egyben a három rész:

Könyvcsomag: