Elle Cosimano Nemzetközi Thriller Díjat nyert YA regényével, a Nearly Gone-nal, emellett számos fiatal felnőtteknek szóló írása került kiadásra, sőt, több irodalmi díjra is jelölték, de a Finlay Donovan ölni tudna volt az első olyan regénye, amely kimondottan a felnőtt korosztályt szólította meg.
A regény Szabados Ági, Nincs időm olvasni
kihívásának júniusi közös könyve. A fülszöveg nagyon ígéretes volt és a
borító is igazi vidám kikapcsolódást ígért, ezért rögtön felkeltette a figyelmemet.
Az pedig adott némi lökést, hogy az Instagramon lépten-nyomon szembejött velem
a regény ajánlója és az a sok fotó, amiket a borítóról készítettek a csoport
tagjai. Minekután mostanában amúgy is rá vagyok kattanva a közösségi közös
olvasásokra, gyorsan be is szereztem e-book formában a regényt. Az e-bookot
olyan esetekben sokkal célszerűbbnek találom, amikor nem ismerem az írót,
esetleg valamilyen impulzus hatására szeretném elkezdeni a regény olvasását és
nincs elegendő háttérinformációm ahhoz, hogy biztosan szeretném a polcomon
tudni a fizikai példányt. Így történt ezzel a regénnyel is, de miután
elolvastam és tudom, hogy egy sorozat első része, már nem vagyok biztos benne,
hogy a második rész megjelenésével egyidejűleg nem szeretnék-e ebből is egy
fizikai példányt, mert nagyon éltem a
történetet.
A történet szerint Finlay
Donovan éli az elvált, gyermekeit egyedül nevelő szülők kicsit sem könnyű
életét, közben pedig a karrierjét is próbálja építgetni, mint írónő, de az
alkotói válság ebben azért erősen akadályozza. Az ügynökével egy étteremben
találkozik, hogy megbeszéljék a készülő krimijének a részleteit, de a szomszéd
asztalnál ülő hölgy félreérti a beszélgetést és egy furcsa üzenetet hagy Finlay
táskájában. Ő pedig emiatt egy egészen váratlan helyzetben találja magát és már
csak azt veszi észre, hogy egy olyan bűnügy főszereplőjévé vált, amivel eddig
csak a regényei lapjain találkozott és egyelőre nem látja a kiutat sem. A kicsi
üzenet pedig egy dominó effektust indít el és hőseink akarva akaratlanul, de
kénytelenek sodródni az árral, mert a tetteiknek egyre súlyosabbak a
következményei és minden szereplő más-más módon, de érintetté válik.
Természetesen Finlay is egyértelműen elveti a gyilkosság gondolatát, de egy
hulla valahogy mégis a csomagtartójában landol és tudja, hogy neki mindenképpen
meg kell szabadulnia tőle, még azelőtt, hogy a rendőrség a nyomába eredne. Persze
az élet nem áll meg egy ilyen „kis” apróságtól, a regényével haladnia kell, így
a saját életéből merít ötletet, de eközben ott lebeg a feje felett, hogy volt
férje és a menyasszonya elveszik a gyermekek felügyeleti jogát, ezért igyekszik,
hogy látszólag minden tip-top legyen az életében, de a sok titok miatt egyre
jobban csúszik ki a lába alól a talaj. Ha mindez nem lenne elég a maffia is
tiszteletét teszi hősnőnknél.
Valaki olyan női
főszereplőt vártam, mint A szingli fejvadász sorozat Stephanie Plum-ja. Nem is
kellett csalódnom, mert Finlay ugyanolyan vicces, szeleburdi és abszolút a szomszéd
lány karakter volt, mint Stephanie, csak éppen a ló másik oldalán ült, azaz a
bérgyilkos anyukák kicsit sem megszokott hétköznapjaiba csöppent. Az írónőnek
sikerült egy olyan karaktert megalkotnia, akivel annak ellenére is könnyű
azonosulni, hogy a morális határokat feszegetve egyensúlyoz a helyes és
helytelen cselekedetek között, sőt le is dönti azokat a bizonyos határokat. A
mellékszereplőkkel is teljesen elégedet voltam, Veron is jópofa, életrevaló
karakter volt, a gyerekek is igazi kis személyiségek, de a férfi karakterek is
nagyon jól hozták a hódító szerepüket, még annak ellenére is, hogy ez a szál
részemről nem teljes megelégedettséggel zárult és csak remélni tudom, hogy a
következő részekben még alakul a szerelmi vonal.
A regény a humoros és
könnyed hangvétele mellett súlyos morális kérdéseket feszeget és felkínálja az
olvasónak, hogy a tények ismeretében is kitart-e Finlay mellett. Nekem ez volt
az egyetlen olyan aspektusa a történetnek, ami miatt fél csillagot le tudtam
vonni, mert nem feltétlen mutat jó példát a regény, de azt is el tudtam
fogadni, hogy egy fikcióban olyan érzelmi és gondolati sík is megengedett
lehet, ami az etikai szabályok ellen szól. Végül is miért ne, ha az írás
ennyire szórakoztató tud lenni és úgy is közel tudtam érezni magamhoz a női
karaktereket, hogy egyáltalán nem értettem egyet a cselekedeteikkel. Nagyon
elgondolkodtató, hogy ilyen esetben mit tennénk, biztosak lehetünk abban, hogy mi
a józan eszünkre hallgatnánk? Tehát amellett, hogy remekül szórakoztam az
olvasás során, többször el is gondolkodtam azon, hogy én mit tettem volna
Finlay helyében.
Elle Cosimano ezzel a
regénnyel megalkotta egy olyan sorozat első részét, amely véleményem szerint
karakteres, pörgő, humoros, de ugyanakkor megvan benne az a rejtély faktor és
női sors is, amik izgalmassá teszik a történetet. Csak ajánlani tudom nyári
kikapcsolódáshoz és ne felejtsük el, hogy nem kell túl komolyan venni, elég
csak sodródni az árral.
Fülszöveg:
Finlay Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz. Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni.
Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell.
Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe.
Elle Cosimano az anyaság minden örömét és megpróbáltatását bemutató regénye pergő stílusú és őrülten szellemes, letehetetlenül szórakoztató olvasmány.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése