Hogyan olvassunk idegen nyelvű történeteket? Könyvet is ajánlok hozzá!

Szeretném veletek megosztani, hogy végre összegyűjtöttem minden bátorságomat és kikértem egy gyerekeknek szóló könyvet a Netgalley-től.

Nagyon szeretném gyakorolni az angol nyelvet, de eddig nem volt bátorságom túl sok könyvbe belekezdeni, legalábbis az elmúlt években nem, mert éreztem, hogy a tudásom, ami korábban is maximum a középfokon mozgott nem adott elegendő  magabiztosságot. 

Tegnap viszont gondoltam egy nagyon és úgy döntöttem, hogy ebből elég! Mi történhet legrosszabb esetben? Maximum egy szót sem fogok érteni szótár nélkül, vagy félbe kell hagynom, mert annyira le fog fárasztani. 

Azonban mindez nem így lett, a szótárra egyetlen egyszer sem volt szükségem, megértettem a történetet és remekül is szórakoztam, sőt ez adott némi magabiztosságot is, hogy merjek kikérni angol nyelvű könyveket, mert talán nem vagyok reménytelen eset. 

Mit tanácsolok, hogy Ti is merjetek idegen nyelven olvasni?

1. A tudásotoknak megfelelő nyelvezetű/szintű könyvet válasszatok

- ez az én esetemben - a nagyon régen használt középfokommal - egy gyermekkönyv volt. 

2. Ne aggódjatok, hogy nem értetek minden egyes szót, a szövegkörnyezetből nagyon jól ki lehet következtetni a szavak jelentését.

3. Rövidebb terjedelmű, illusztrált történeteket ajánlok kezdésként

4. Számotokra érdekes témáról szóljon a könyv

5. Akár gyerekekkel együtt is bele tudjátok vetni magatokat a nyelv felelevenítésébe egy szuper gyermekkönyv által

6. Ne gondoljátok túl, az egészet tekintsétek szórakozásnak!

Ennyi bevezető után szeretném a figyelmetekbe ajánlani azt a könyvecskét, amire az én választásom esett.

Jennifer Lane Wilson: Soaring in style 

How Amelia Earhart Became a Fashion Icon

A mesekönyv történelmi alapokra épít, a középpontba az első hivatásos női pilótát, Amelia Earhart-ot állítva. Ezúttal azonban nem a repülésre helyezte az írónő, Jennifer Lane Wilson a hangsúlyt, hanem a lányok szívét megdobogtató divatra. A 7-13 éves korosztály számára igazi régimódi mese, lenyűgözően stílusos, de 21. századi formába burkolva.

Amelia a leghíresebb női pilóták egyikévé tudott válni, emellett igazi stílust is tudott teremteni, neki köszönhetően kezdtek el a lányok, asszonyok nadrágot és igazán vagány ruhákat hordani. Azt a folyamatot meséli el a könyv, hogy Amelia miként szerelmesedett bele a repülőkbe, a repülésbe és a ruhák tervezésébe és vált úttörőjévé a saját stílusirányzatának.

 

Mindeközben remek önéletrajzi hátteret is nyújt a mese, persze csak nagyon kellemes formában, egyáltalán nem szárazon, hanem a kislányok számára igazán olvasmányosan, érdekesen. 

Nagyon tetszett az írónő stílusa, a történetvezetése, az, ahogy sikerült azokat a fontos momentumokat kiemelnie Amelia életéből, amitől azt éreztem, hogy ez az asszony korának egyik igazi icon-ja tudott lenni.

Nagyon tetszettek az illusztrációk is, amelyek remekül illettek a történethez, szinte önállóan elmesélték azt. Az illusztráció Lissy Marlin munkája. 

A könyv végén pedig az író jegyzeteit is olvashatjuk, amelyek további remek kiegészítéssel szolgálnak a történet hátteréhez, igaz ezek kevésbé meseszerűek, de nagyon hasznosak voltak. 

Nagyon szerettem ezt a könyvet, gyorsan olvasható, bájos és az angol nyelv gyakorlásához is kiváló.

Az angol nyelvet írásban még sokkal jobban kell gyakorolnom, mint az olvasást, ezért elnézést kérek az előforduló nyelvi hibákért. (akadnak bőven, ha jól sejtem). :) 

"Flying is so much more than just a quick way to traverse space. It's freedom and color and form and style." - Amelia Earhart

The storybook builds on historical foundations, focusing on the first professional female pilot, Amelia Earhart. This time, however, the focus was not on flying, writer Jennifer Lane Wilson, but on fashion that beats girls ’hearts. A true old-fashioned tale for 7-13 year olds, impressively stylish but wrapped in 21st century form.

Amelia was able to become one of the most famous female pilots, she was also able to create a real style, thanks to her the girls and women started to wear pants and really fancy clothes. The book tells the story of how Amelia fell in love with airplanes, flying, and dress design and became a pioneer of her own style. 

Meanwhile, the tale also provides a great autobiographical background, of course only in a very pleasant form, not dry at all, but really readable and interesting for the little girls. 

I really liked the writer’s style, her storytelling, the way she managed to highlight the important moments from Amelia’s life that made me feel like she could be one of the real icons of her woman’s age. 

I also really liked the illustrations, which fit the story perfectly, telling it almost independently. The illustration is the work of Lissy Marlin. 

And at the end of the book, we can also read the writer’s notes, which provide another great addition to the background of the story, though they were less fabulous but very useful. 

I really loved this book, it is quick to read, charming and also excellent for practicing English.

I have to practice English much better than writing than reading, so I apologize for any language errors that occur. (they are plentiful, if I understand correctly). :)

Thank you for the book Netgalley! 

Legyenek háziállataid! - Állati jó hajtogató

Fülszöveg: „Roppant szórakoztató” – Isniff Books 
Készíts és gyűjts 10 cuki hajtogatós papír állatkát! 
Rakd össze és játssz a papír kisállatokkal! 
Sabita, Dönci, Grace hercegnő és az ő puha, pikkelyes, tollas barátaik új társaságra vágynak – Rád! Minden állat magával hozza kedvenc ételét és kellékét, hogy minél otthonosabban érezze magát nálad.

Véleményem: 

Egy Állati jó(pofa) hajtogató érkezett hozzánk a napokban, amit nagyon vártunk. 

Ahogy azt sejteni lehet, ebből a könyvből bizony hajtogatni lehet, nem is akármiket, jobban írva, akárkiket, hanem rögtön egy egész állatfarmot. 

A kisállatok mindig elbűvölik a kisebb és nagyobb gyermekeket egyaránt, de sajnos nem minden esetben van mód arra, hogy otthon háziállatokat tartsunk. Ilyenkor kezdünk mi, szülők keresgélni az alternatívák között és bevetjük a különböző praktikáinkat, - akár egy könyv formájában is -, hogy gyermekünk boldog legyen. 

Azt persze nem állítom, hogy a papírból készült állatkáink is fel fognak érni az igazi szőrgombócokkal, de azt garantálom, hogy sok vidám percre elterelik majd a gyerekek gondolatait. Gyermekünk új kedvencei pedig újabb játékokra fogják őket sarkallni, tehát véleményem szerint ez a könyv igazán alkalmas fejlesztőjátéknak. Lehet történeteket kitalálni egyedül vagy társasággal, de elkísérhetik gyermekeinket az óvodába/iskolába is az új "barátaik". Biztos mindenki kíváncsi lesz, hogy honnan vannak ezek a helyes origami állatkák, a végén pedig egy egész állatkertet lehet majd összehozni.

Ami még érdekes lehet, leginkább a szülőknek: 

Általában mindig bajban vagyok, ha teszem azt egy születésnapi meghívó kerül elő a táskából. Sosem vagyok benne biztos, hogy mit kellene ajándékozni egy-egy zsúr alkalmával, aminek örül, akik kapja, de mégsem egy anyagi csőd a megvásárlása. Emellett mindig igyekszem figyelni arra is, hogy ne egy unalomig ismételt ajándék lapuljon a szatyorban, de bevallom ez sem mindig egyszerű. 

Most viszont eljött az a pillanat, amikor megtaláltam az egyik legjobb ajándékot. Ez az a kreatív, interaktív könyv és játék egyben, amit jó szívvel odaajándékozok a családban, baráti körben éppen ünneplő aprónépnek. 

Összegezve: 

Miért jó ajándék ez a könyv?

- Korosztályban egy széles spektrumot lefed (kb. 3-10 éves korig)

- Kreatív ajándék

- Az állatkákat a legtöbb gyermek szereti

- Az origami könnyebb változatával akár egyedül is el tudnak szöszmötölni a gyerekek

- A 10 állatka játékra csábít, akár egyedül, akár társaságban

- Esztétikailag is teljesen rendben van a könyv

- Egyéniségekként jelennek meg az állatok (nevük van, tudjuk, hogy mit szeretnek/nem szeretnek), amit a gyerekek tovább is gondolhatnak.

- Remek ajándéknak is
- Fejleszti a kézügyességet

Mely állatkákat találjuk meg a könyvben és kelthetjük életre?

- Sabita - cica

- Dulika - kutya

- Dönci - hörcsög

- Ubi - tengerimalac

- Karola és Karcsi - madarak

- Grace hercegnő - öleb

- Sugi - papagáj

- Fufi - nyúl

- Kitti - teknős

- Tuli, Bandita és Csillag - halak

A könyv és a benne található megelevenedő állatok remek szakemberek kezei alól kerültek ki. 

Ruby Taylor felelt a színes, játékos megoldásokért, mint grafikus, Richard Jewitt, pedig a papírok mágusaként az állatkák megelevenítéséért. 

Számomra nagyon kedves lett ez a kreatív könyv, annak meg különösen örültem, hogy még a kiskamaszomat is a székhez szegezte, utána pedig a 11 hónapos húgának elkezdett mesélni az állatokról, akinek szintén nagyon tetszettek ezek a színes kis papírból készült állatkák. Igaz, neki még picit korai a kezébe venni, de a polcon dísznek is megállják a helyüket, a mesékbe pedig azóta bevonjuk az új "barátainkat" is. 

Egy kis videóval szeretném Nektek bemutatni, hogy mennyire egyszerű is valójában elkészíteni ezeket a cukiságokat. Szülőként kipróbáltuk mi is, hogy milyen jó móka a hajtogatás, de bevallom a gyerkőcnek jobban ment. :) 

A könyvet köszönjük az Álomgyár Kiadónak! 

Kiadás éve: 2017 

Oldal: 68

Fordította: Barna Eszter

Warren Elsmore: Járművek építőelemekből

A két kötetből álló sorozat a legózás szerelmeseihez szól. Ha túl sok otthon a felhasználatlan építőelem, akkor érdemes kézbe venni ezeket a köteteket, hiszen az építőmester és csapata kötetenként negyven állat és jármű egyszerű elemekből álló modelljét varázsolja elénk. Kicsik és nagyok is bátran elkezdhetik, hiszen a lego világában nincs rossz megoldás, a legfontosabb, hogy jól szórakozzunk építés közben.

Nem tudom,  ki hogy van vele, de nálunk a Lego összerakásához szükséges füzetkék fogyóeszközök.

A Legohoz hiába csomagolják hozzá az építési útmutatót egy idő után vagy elszakadnak és darabjaira hullanak, vagy éppen eltűnnek a gyerekszoba mélyén ezek az útmutatók. Emiatt legtöbbször kínlódásba fullad, amikor a gyerek egyedül, vagy akár a mi segítségünkkel megpróbál összelegozni egy épületet, egy autót, vagy éppen egy űrhajót. Ezután vagy saját képzelet alapján építünk valami hasonlót, mint az eredeti volt - ez még a jobbik eset-, vagy hamar feladjuk és mindenki elkezd valami mással foglalatoskodni.

A gyerek szeret ragaszkodni a pontos építési útmutatókhoz, legalábbis még.
 Így nagyon örültem, amikor kézbe vehettük ezt a hasznos könyvet.

A könyv kimondottan járművekre specializálódott, és nagy erőssége, hogy elvileg Classic alapkészlet birtokában megépíthetőek a járművek.

Gyorsan elő is vettük a használaton kívüli Legokat és kinyitottuk a könyvet, hogy egy megfelelő járművet kiválasszunk, ami elsőre nem túl bonyolult, csak a próba kedvéért.

Nem is volt olyan egyszerű a választás, mert 40 jármű összeszereléséhez kapunk segítséget. A Hummertől a Rolls-Royce-on át egészen a holdjáróig, az egyszerűtől a bonyolultig. Egy kis ügyesség azért nem árt.

Hamar magával ragadott minket az összeszerelés élménye, és jöttek egymás után a járművek, egész estig elszórakoztatott minket, úgy családilag. 

Nem állítom, hogy minden alkatrész a rendelkezésünkre állt, de könnyen pótolható volt egy kis kreativitással egy másik, hasonló elemmel, tehát nem hátráltunk meg, és már a nehezebben összerakható járművekkel is mertünk kezdeni. 

A fiam mióta megérkezett a könyv, szinte napi rendszerességgel forgatja és építgeti a járműveket. 

Tetszett, hogy minden járműhöz egy kisebb leírás is tartozik, így tudhatjuk, hogy milyen járművet építünk össze. Megtudhatjuk például, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy kormányrendeletnek köszönhetően minden iskolabuszt egyforma sárgára festenek, hogy felhívják magukra a figyelmet, és különböző biztonsági követelményeknek is meg kell felelniük.  

Ezeket a kiegészítéseket hasznosnak találtam. 

Ahogy a könyv elején írják, nincs rossz megoldás, és ez így is van. Akkor sem kell félbehagyni az építést, ha éppen az építőkockáink színe eltér a könyvben megadottól, mert színesebben is jópofa alkotások készülhetnek, de akár szigorúan ragaszkodhatunk az útmutatóhoz is. A szórakozás mindenképpen garantált és az játék befejezése után a könyv a könyvespolcon pihenhet a következő Legozásig, nem tűnik el, mint a vékony kis papír útmutatók. 

Legozzunk együtt! 

A könyvet köszönjük a Napraforgó Kiadónak!

Oldal: 96

Műfaj: Ismeretterjesztés

Acsai Roland: A betondzsungel könyve - Állati jó kaland!

Egy nagyvárosi Maugli-történetet tartasz a kezedben.Az elárvult Felhőt és Holdat egy Budapestre erősen hasonlító város állatkertjének farkasgondozója veszi magához – aki maga is félig farkas –, és titokban felneveli őket. Az ikrek megtanulják az állatok nyelvét, és amikor nagyobbak lesznek, kimerészkednek a városba. Felhő szerelmes lesz egy fiúba, akit egy gonosz gyárigazgató elrabol. Felhőre, Holdra és társaira vár a feladat, hogy megtalálják és kiszabadítsák. Az izgalmas kalandban szerencsére segítségükre vannak az állatkert lakói is.Ha nem tudod, milyen egy zsiráf hátán, éjszaka vágtatni egy kivilágított sugárúton, akkor olvasd el a könyvet, és megtudod! Tarts velük a fergeteges kalandokban egy „állati jó” könyv lapjain!

Bevallom, szeretem felfedezni a kortárs magyar irodalmat és nincs ez másképpen a gyermekkönyvek vonatkozásában sem. 

Mindig nagyon örülök egy-egy ilyen jellegű felkérésnek és szívesen eleget is szoktam tenni a kérésnek. 

Most alkalmam nyílt még frissen, ropogósan elolvasni Acsai Rolandtól A betondzsungel könyve ifjúsági könyvét.

Ez alkalommal a 12 éves fiam személyében az értékeléshez segítőm is akadt, hiszem ki lehetne hitelesebb értékelő, mint maga a célközönség?! Együtt olvastuk, így hát részben az ő véleményét is olvashatjátok a bejegyzésben.

A történet szerint egy modern Maugli-mesével találkozhatunk, ami egy képzelt városban játszódik, de mivel mi ügyesek vagyunk, így tudjuk, hogy ez a képzelt város nagyon is közel áll Budapesthez, ami szintén már egy piros pontot érdemel, mert a fiam is mindig felkiáltott, amikor ráismert egy-egy általunk is látogatott helyszínre. Na, de térjünk is vissza a történethez. Adott két elárvult csecsemő, ikrek, egy fiú, Hold (Kornél) és egy lány, Felhő (Kincső), akikre az állatkert farkasgondozója,Gólem - aki maga is visszahúzódó életet él - talál rá. Gólem végül úgy dönt, hogy lesz, ami lesz felneveli a gyerekeket, titokban és nem máshol, mint az állatkertben, azon belül is a farkasok ketrecében egy anyafarkas és a falka segítségével.

Gondolhatjátok, hogy ez mit enged sejtetni, két kis vadócot, akik iskolába ugyan nem járnak, de kíváncsiak és szomjazzák a tudást, így a kalandok szinte borítékolhatóak. 

Annyit elárulok, hogy felnőttnek és gyereknek egyaránt érdemes az izgága ikrekkel tartani a város felfedezése és egy rejtélyes eltűnés kibogozása során, mert a nevetőizmaink alaposan munkára lesznek fogva. 

Szerettük ahogy egy klasszikus történet a városban átalakul valami egészen mássá, de mégis oly ismerőssé. A fiam annyira nem azonosította a dzsungel könyvével a történetet, ő inkább új és ismeretlenként tudta befogadni, én viszont a cím alapján is folyamatosan próbáltam hasonlóságokat gyűjteni, ami szintén jó móka volt. Az állatkert gonosz tigrisének, Lángnak a személyében már láttam is az egyik ilyen azonosítási pontot, de volt még több ilyen apró részlet, érdemes nyitott szemmel olvasgatni. 

Nagyon jó volt, hogy a történetben két gyermek is bekerült, mert így a lány és fiú olvasók egyaránt tudnak azonosulni a karakterekkel, ami 8-12 évesek számára nagyon fontos szempont lehet. Én úgy gondolom, hogy a célközönség talán leginkább ez a korosztály lehet, de biztos vagyok benne, hogy a kicsit kisebbek, vagy picit nagyobbak is jól el fognak szórakozni, mert mindenki megtalálja benne a mókát és a számára érdekes jeleneteket. 

A két gyermeki karakter teljesen eltérő személyiséget testesít meg. Jelen esetben a lány az irányító , de a fiú sem marad el nagyon tőle, ha egy kis csínytevésre kerülne sor. Nagyon helyesek és életrevalóak. A karakterek miatt is nagyon megszerettem ezt a mesét, mert egyszerre tudtak belecsempészni elevenséget, huncutságot és egy igazán gyermeki, ártatlan szemléletet. 

A gyerekek kis csínyeinek elszenvedői először az állatok, majd később a kaland során a történet gonosz karakterei voltak. Ezek a csínyek gyermekiek, de ugyanakkor nagyon szórakoztatóak tudtak lenni mindvégig. Mi ezeket a momentumokat élveztük a legjobban az olvasás során. 

Egy élvezetes pont volt még, amikor bekapcsolódott a történetbe a Reszkessetek betörők két rosszfiújára emlékeztető esetlen, kicsit bárdolatlan duo, Granyó és Menyhárt. Szerintünk velük volt teljes ez a vidám kis kompánia, nagyon jól illettek a történetbe, igazi színt vittek bele. 

A történet pedig felépítése szerint három fő részre tagolódott. Az első részben megismerkedünk a szereplőkkel, akik még kicsik és csak az állatkerti életet ismerik. Majd jön a második rész, amikor már 11 évesek és kezd kinyílni előttük a világ, meglátják, hogy a rácson túl is van élet, ezáltal meglódul a fantáziájuk és jönnek a miértek. A harmadik rész, mondhatni a történet csúcsa, a legjava, mert van benne bőven akció és a bájos gyermeki, első szerelem kibontakozásának is tanúi lehetünk. Nagyon tetszett, ahogy az első szerelem témaköre be lett építve a történetbe, hiszen valljuk be a kiskamasz korosztályt már ez is erősen foglalkoztatja. Én, mint szülő annak külön örültem, hogy picit a romantikusabb vonal is helyet kapott, de pont olyan formában, amitől még nem pirulnak a gyerekek sem, hanem természetesen tudják fogadni, hiszen egy vidám és eseménydús történetbe került bele, ezáltal oly nagyon fel sem tűnik, hogy ezen érzelmeikre is hat olvasás közben a cselekmény. 

Az akció jelenetből kiemelnék egy idézetet, amit mindketten imádtunk. Elárulom az ilyen és ehhez hasonló jópofa jelenetekből nem lesz hiány az olvasás során. 

"Vágtattak az utcai lámpák alatt, és a zsiráfok a végtelen szavannákra képzelték magukat. A kereszteződésben lelassítottak, és megadták az elsőbbséget az éjszakai taxisoknak. " 120. oldal

Még mielőtt zárnám a bejegyzést meg szeretném említeni a grafikát is. A rajzok magukkal ragadtak mindkettőnket, aranyosak, kedvesek és remekül illettek mindvégig a történetbe, annak fontos részét képezték. 

Mutatom is milyen rajzok kerültek a lapokra: 

Összességében egy nagyon is szerethető, modern mese bontakozott ki, ami tele volt humorral és a világot éppen felfedező gyermekek még megingathatatlan hitével. 

Ajánlom a kiskamaszoknak és szüleiknek, remek nyári élmény lesz ez a történet városban és vízparton egyaránt!

A bejegyzést pedig szintén egy idézettel zárnám:

"Nem kell mindenre magyarázat - gondolkozott el Hold. Néha jó, ha marad egy kis titok."
 137. oldal.

A könyvet köszönöm Acsai Rolandnak és a Kildarának!

Elizabeth Berg: Hol volt, hol nem volt.....

John és Irene Marsh valaha házasok voltak, most azonban az Amerikai Egyesült Államok két végében élnek. Látszólag csak egyvalami köti össze őket, pontosabban egyvalaki, a lányuk.
Amikor Sadie, a szülei tudomása szerint, hétvégi sziklamászásra indul, és nem jelentkezik időben, az anyja rögtön a legrosszabbra gondol, és értesíti a volt férjét. John haladéktalanul San Franciscóba repül, hogy vele legyen a nehéz percekben, de arra egyikük sem számít, hogy a váratlan együttlét mindannyiuk életében sorsfordító változásokat hoz.
Újrakezdhető-e bármi is az életben, amit valaha a félelem, az óvatosság, a közöny szakított ketté? Vagy tanulva a hibákból az ember képes átszabni a sorsát? Elvethetők vajon a régi megszokások, felülírhatók a bevett családi minták? Elizabeth Berg két generáció mindennapjait bemutató regénye ezeket a kérdéseket járja körül; érzelmes-bús könyve az újrakezdés, a saját történet megtalálásába vetett hit tanúbizonysága.

Nem is tudom hol kezdjem, volt benne potenciál, csak sajnos nagyon hamar kialudt. A borító igazán tetszetősre sikerült és a fülszöveg alapján a történet is nagyon ígéretes volt, szerettem volna szeretni, de most sajnos nem ment.  Ezzel a regénnyel letudtam az idei év eddigi leglaposabb olvasmányát is, sajnos, de nézzük, hogy miért gondolom így.

A témák, amelyekhez az írónő nyúl nagyon érdekesnek ígérkeznek, sok családot érintő problémával teszi mindezt és ezáltal kelti fel az olvasó figyelmét. Bár már eleinte is túl soknak tűnhetnek azok a témák, amelyeket érint, vagy amelyekről mesélni szeretne, úgy, mint a csonka családokról, elengedésről, gyermekkori emlékekről, szerelemről, párkeresésről, vívódásról, az éppen a felnőttkor küszöbén álló kamaszokról, a kihunyt lángokról, özvegységről, korai, vagy éppen késői házasságról és ez az érzés sajnos később is megmarad. Ahogy látszik a felsorolás alapján is, túl sok élethelyzetet próbál feldolgozni a regény és ezáltal valahol sajnos elveszett a fő mondanivaló, amit én nagyon sajnálok, mert szerettem volna egy izgalmas, ugyanakkor mondanivalóval bíró történetet olvasni az írónőtől, akiről már annyi jót olvastam. 

A történet szerint John és Irene 36 éves koruk körül házasodnak össze, majd a válás után 8 éves lányuk, Sadie az anyjával San Franciscoba költözik és éli a két szülő között ingadozó mindennapjait. A történet időpontjában Sadie éppen 18 éves és a szárnyait próbálgatja, a két szülő pedig próbál megbirkózni az egyedülálló szülőket érintő problémákkal, mint a magány, a párkeresés és a gyermekük függetlenedési kísérleteivel.  Egy váratlan, traumatikus esemény azonban mégis újra közelebb löki őket egymáshoz, az viszont már kérdéses, hogy egymásra találnak-e újra. Tömören ennyi lenne a történet, de ettől sokkal bővebb és ide-oda ingadozó elbeszélést kapunk.

Mindvégig úgy éreztem, hogy Sadie 18 évesen sok tekintetben érettebb, mint a két felnőtt együttesen. Sokszor voltak jó meglátásai, de a karaktere néha igazán furcsára sikeredett, főleg a traumatikus esemény röpke ideje alatt tapasztaltak alapján, amikor nem volt túl hiteles, hiszen egyáltalán nem követett semmi olyan viselkedési formát a karakter, mint ami a korához és az adott helyzethez képest elvárható lett volna. Sokszor tűnt inkább egy bő negyvenesnek, mint egy 18 évesnek. Nagyon kettős karakter volt bölcsességgel és gyermeteg meglátással. Számomra megdöbbentő volt, hogy olyan dolgot is cselekedett, amit már egy 10! éves sem tenne meg, néha pedig úgy beszélt, olyan gondolatvilággal rendelkezett, mint amit egy 40 éves, érett nő is megirigyelhetett volna,  szóval nem igazán értettem meg. Véleményem szerint most nem találtam meg az írónő azt a bizonyos arany középutat, amitől jó lehetett volna Sadie karakter ábrázolása. 

A két szülő karakterét egy kalap alá venném, hiszen egyik sem nőtt a szívemhez, nagyon furcsán kezelték a saját élethelyzetüket, legfőképpen Irene, aki sajnos többször idegesített, mint ahányszor nem és nagyon gyerekes maradt mindvégig, John pedig belenyugvóan elfogadta ezt a helyzetet és nem próbált az unalmas megszokottságból ő maga sem kilépni. Azonban, ha a két karakter közül kellene választanom, akkor azt mondanám, hogy John karaktere egy picit jobban sikerült, egy cseppet felnőttesebb volt és legalább némi próbálkozást éreztem rajta, főleg Sadie irányába, igaz kicsit lassan és nem éppen hagyományosan tette, emiatt pedig elég bizonytalannak éreztem őt is, mindvégig. 

Tehát az alap meglett volna egy nagyon érdekesnek ígérkező eseménnyel (direkt nem írom, hogy mi történt pontosan) fűszerezett történethez, azonban én úgy éreztem, hogy az összes szál nagyon elkapkodott és befejezetlen volt. Sajnos most úgy éreztem, hogy ez a történet lapos volt és egyáltalán nem tudott megérinteni, vagy érzelmeket felkorbácsolni. Talán pont emiatt is, de a szereplőkkel nem tudtam azonosulni, vagy éppen megkedvelni őket, sőt  erre az sem segített rá, hogy sokszor idegesített az események kuszasága is. 

A Molyon 5 csillagból 3 csillagot adtam, mert az írónő stílusa viszont tetszett, még akkor is, ha maga a történet most nem lopta be magát a szívembe, lehet kicsit később még megpróbálkozom majd másik regényével is.