Móra Kiadó gyermekkönyvei, amelyeket szívből ajánlok

Fülszöveg: „Van kedved egy időutazáshoz?

Ebben a könyvben életre kel a történelem: több mint 40 színes térkép segít abban, hogy ne csak unalmas számok legyenek a történelmi események, hanem izgalmas kalandok, amelyeknek te is a részese lehetsz! Az Afrikát elhagyó első embertől a Holdra lépésig számos korszak, különleges helyszínek, különleges személyek népesítik be ezt a történelmi atlaszt, átfogó képet adva a világ alakulásáról – a kezdetektől napjainkig.” 

Utazás a múltba – Képes történelmi atlasz gyermekeknek

Ebben a színes, gazdagon illusztrált atlaszban a történelem valóban életre kel.

Gyermekként nagyon szerettem atlaszokat böngészni, igaz, korant sem voltak ennyire kidolgozottak, színesek, edukatívak. Ebben az atlaszban a történelem és a modern oktatás egyesül, a kislányommal hosszú ideig tudjuk lapozgatni, nézegetni és beszélgetni az egyes korokról, hiszen remek iránymutatást kapunk a kötetből.

Ez az atlasz nemcsak térképeket, hanem kalandokat is rejt: felfedezhetjük a fáraók világát, hajózhatunk a vikingekkel, menetelhetünk a római légiókkal és bepillantást nyerhetünk a nagy birodalmak mindennapjaiba, sőt, a jelen kor is képviselteti magát.

A kötet végén játszhatunk is a remek kvízkérdésekkel.

Tökéletes választás minden kíváncsi gyereknek és felnőttnek is, akik szeretne játszva tanulni és hajlandóak részt venni egy izgalmas időutazáson.

8 éves kortól már szeretettel ajánlom.

Fülszöveg: Lengyel Dénes régi magyar mondáin generációk nőttek fel. Ezekből válogattunk most 77-et: a honfoglalástól Mátyás király koráig tartó időszakból. A mondák gyerekbarát formátumban, Czuczor Eszter izgalmas illusztrációival jelennek meg.

Szeretném a figyelmetekbe ajánlani Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénesnek az összeállítását, amely a Királyok kora címet viseli.

A kötet 240 oldalon keresztül mesél a fiatal olvasóknak olyan letűnt korokról, ahol a királyok és fejedelmek voltak a szuperhősök, akiknek a tetteire érdemes volt odafigyelni. 77 magyar monda elevenedik meg a lapokon, melyek között vannak jól ismert mondák, mint Lehel kürtje és Nándorfehérvár ostroma, de voltak számomra is ismeretlen történetek, amelyeket jó volt olvasni, megismerni, ilyen volt a Lietavai csata vagy Beckó vára mondája.

A tartalmak között tematikusan is kereshetünk, mondakörök szerint: hun-magyar mondák, a honfoglalás és kalandozások kora, az Áprád-házi királyok mondái, a vegyes házi királyok mondái, illetve mondák Hunyadi Jánosról vagy éppen Mátyás királyról.

Az összeállítás nagyon röviden, meseszerűen foglalja össze a neves személyekhez köthető kiemelkedő eseményeket, mondákat és legendákat, nem kell attól tartani, hogy túl hosszú leírásokkal kell megbirkózni, közben elvesztve a lényeget, az átélés, megélés élményét.

Az idősík 433-1490 közötti mondavilágot öleli fel, Lengyel Dénes a gyermeki gondolatvilág figyelembevételével dolgozta át a nagy elődök írásait, hiszen korábban a gyűjtemények összeállításánál általában csak a tartalmi összefoglalóra figyeltek. Ebben az összeállításban és megfogalmazásban a gyermekek is örömüket lelik az olvasásban és át tudják élni gondolatban is az egyes történéseket, ami pedig a legjobb, hogy akár történelmi előképzettség nélkül is. Pont ezért is lehet a fiatalabb korosztály számára is olvasni, olvasásra átadni ezt a történelmi összefoglalót, de a nagyobbak is könnyedén kiegészíthetik, felfrissíthetik a történelmi tudásukat.

Szerintem egy kiváló tematikus összefoglaló a magyar vonatkozású mondák tekintetében. Könnyed, jól megválasztott nyelvezet és fogalmazásmód jellemzi a mondákat és a tartalom színes, jól válogatott.

Fülszöveg: A 4. b osztály néhány tagja kincskeresési lázban ég. Persze csak titokban, hiszen ha nem vigyáznak, még elszólják magukat, és akkor valaki előttük találja meg a kincset, helyettük lesz gazdag. Tomi, Feró, Dina, Gabi, Olgi és persze Mara biztosak benne, hogy a kisvárosban közismert „Bolond Béla” egyáltalán bolond, és amikor arról énekel, hogy „alattunk a kincs”, akkor igazat mond. A csapat egyik fele tehát nekiindul, hogy a város alatt húzódó pincerendszerben megtalálja a rejtélyes ládát, miközben a csapat másik fele odafent őrködik… Nógrádi Gábor új regénye nem csupán egy kalandos kincskeresés története, hanem egyúttal komoly dilemmát is feszeget: vajon kit illet meg a megtalált kincs? A gyerekeket, akik az életüket kockáztatták érte? Vagy inkább a várost, amely valóban rászorulna a támogatásra? És mi történik, ha felbukkannak az értéktárgyak eredeti tulajdonosai?

Nógrádi Gábor új, gyermekeknek szóló regénye egy izgalmas kalandregény, amely megidézi a békebeli – amikor még „kulcsos gyerekek” voltunk és sok érdekes, néha indokolatlanul veszélyes csínytevésbe kevertük magunkat - kalandregények hangulatát, kincskereséssel, bandázással és sok-sok vidám pillanattal. Egy régi titok lát napvilágot és persze a maréknyi gyerekcsapat nem hagyhat ki egy ekkora esélyt, hogy kincsre leljenek. Megindul a kaland föld felett és föld alatt, de a múlt nem adja könnyen magát.

Nagyon szerettem, hogy nem a modern kütyükre és szlengekre épült a regény, hanem fiatalos, de mégis olvasásra érdemes hangvételben szólalnak meg a karakterek és maga a regény is mindvégig megtartja ezt az élményt.

Szeretem azt, amikor a barátság teljesen befogadható formában van megjelenítve, itt pedig igazán jól sikerült a gyermekcsoport közti dinamikát megírni és bemutatni. A gyerekeknek példával szolgál, utat mutat ez a történet.

A karakterek kedvesek, gyermekien optimisták és szerethetők, de picit csibészek is, tehát könnyű velük azonosulni az olvasás során.

Tetszett, hogy ez a könyv gyermeket és szülőt egyszerre szórakoztat, megnevettet és elgondolkodtat.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek szánt könyvek értéket is átadjanak, beszélgetéseket indítsanak be és szórakoztassanak. Ennél a kötetnél egyértelműen ott van a dilemma és a tanulság, ráadásul könnyen észre is vehetik a kis értő olvasók, hogy mi az, ami igazán fontos.

Szerettem, hogy ott az a bizonyos időtlenség ebben a regényben, de mégis meg tudja szólítani a mai kor kütyümán gyermekeit.

Szerintem a regény nagyon jó alap lehet osztályban, gyermekközösségekben közös olvasáshoz, átbeszéléshez, akár osztályfőnöki óra keretében témázáshoz vagy egyszerűen otthon a barátokkal, szülőkkel egy könnyed beszélgetéshez.

Fülszöveg: Irinek nem könnyű: a teljes neve Szakács Irén, ami már önmagában is elég ciki, ráadásul megzabolázhatatlan, vörös, göndör haja van. Talán nem véletlen, hogy az új iskolájában sem zökkenőmentes a beilleszkedése.

Szerencsére ott van neki Hercegcsizma és Selyemsörény, a két csoda szép képzeletbeli paripája. De vajon milyen egy igazi lovat gondozni? Ez is kiderül, amikor a szomszédos lovarda boszorkányos gazdája megszólítja Irit…

Szakács Irén, Iri, hát, köszi, hogy megelevenedsz a lapokon!

Minden kisiskolásnak egy ilyen barátnőre lenne szüksége, mint Te vagy.

Ismét bebizonyosodott, hogy nem kell divatos név, tökéletes alak, szuper cuccok ahhoz, hogy jól érezd magadat, elegendő csak egy egyszerű, kedves és hétköznapi barátnő, némi (bű)bájjal és persze valamilyen szuper hobby, ami örömöt ad, lehet akár a lovak szerete vagy bármi más, lényeg, hogy feltöltse szeretettel a kiskamaszok lelkét.

Ez a mese pont ezt a támaszt és önbizalmat nyújtja a kis olvasóknak, egyszerre elvarázsol és elűzi a kirekesztettség érzését, hiszen senki sem átlagos, hanem értékes a maga módján.

Amikor a lovarda kapuján belépsz

Majoros Nóra írónő új kalandja tele van titokkal, humorral és egy csipetnyi boszorkánysággal, ahol a bátorság, barátság és fantázia megelevenedik.

Tökéletes olvasmány azoknak a gyerekeknek, akik szeretik a különleges helyszíneket és azokat a történeteket, amelyek útravalóul szolgálnak és még a lelket is simogatják az olvasás során.

Amikor becsukod a könyvet azt fogod érezni, hogy Te is megtalálod a helyed a világban, mint Iri, akivel könnyű volt azonosulni az olvasás során.

Én 8 éves kortól bátran ajánlom ezt a kedves, bűbájos történetet.