Izolde Johannsen: A furfangos fivérek - Egy zseniális történelmi regény

1942. február. 

A Prinz Eugen a Rajna hadművelet egyedüli túlélőjeként végül épségben befutott Brestbe. A testvérhajók, a Scharnhorst és a Gneisenau már egy ideje az elfoglalt franciaországi kikötő viszonylagos védelmét élvezték. A hajókat megjavították, feltöltötték. Azonban Hitler parancsa véget vetett a látszólagos nyugalomnak.

A berlini Főparancsnokság elrendelte a három nagy hajó hazatérését. A parancs értelmében a La Manche csatornát jelölték ki a kockázatos és vakmerő hazaút helyszínéül. A hadművelet, az Alvilág háromfejű kutyája után, a Cerberus fedőnevet kapta…

Véleményem: 

2018.07.13. , pénteken jelent meg Izolde Johannsen legújabb regénye, A furfangos fivérek, amely a Birodalom tengeri bástyái sorozat 4. része. A sorozat a 2. világháborút helyezi a középpontba, ráadásul minden alkalommal valamilyen érdekes nézőpontból, eddig kevésbé ismert aspektusból. A regény egy lenyűgöző, részletes és olvasmányos összefoglaló nagyregénye a Scharnhorst és a Gneisenau csatacirkálók történetének és Erich Bey életrajzának.

Személy szerint engem mindig lenyűgöznek a történelmi háttérre rendelkező regények, a 2. világháború pedig kimondottan közel áll a szívemhez. Nagyon tetszik, hogy Izolde rengeteg izgalmas részletet, egy egész történelmi tanulmányt és haditechnikai tudást nyújt át nekünk, olvasóknak. Számomra továbbra is lenyűgöző, hogy egy női író tollából kerül ki egy ilyen fergeteges regényfolyam, amely mindig tud valami újat, valami izgalmasat mutatni. A regények olvasása során folyamatosan úgy érezhetjük, hogy mi is részeseivé válunk a csatáknak, a karakterek vívódásainak, örömeinek és bánatainak. Az írónő figyelmét egyetlen apró pici részlet sem kerüli el, ennek köszönhető, hogy minden alkalommal érezzük a rengeteg kutatómunka eredményét és azt a precizitást, amely az írónő munkásságát az elejétől kezdve övezi, melynek vonatkozásában abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az elejétől kezdve végigkövethettem és megismerhettem. 

Gneisenau

Az olvasással nem haladtam olyan gyorsan, mint ahogy gondoltam, mert muszáj volt teljesen elveszni a történetben, amit csak oly módon tudtam megtenni, hogy az olvasások előtt teljesen ráhangolódtam a történetre, a korra és a karakterekre. Azonban bátran állíthatom, hogy megérte a rászánt idő, mert egy zseniális regényt olvashattam, ami lekötötte a figyelmemet az elejétől a végéig és rengeteg olyan tudással gazdagodtam a témában, amelyek eddig nem voltak a birtokomban, hiszen az iskolai történelemórák soha nem mennek bele ilyen mélységekbe, illetve személy szerint még filmen sem láttam ilyen ismeretanyagot, hiszen ott kizárólag, vagy döntő hányadban a látványra szokták helyezni a hangsúlyt. 

Üdítően hat továbbra is az írói stílus, amiben nem tudok hibát találni, egyszerűen szeretem olvasni Izolde írásait, kellemes felüdülés. 

A történet szerint 1942-ben járunk a Scharnhorst és a Gneisenau csatacirkálók parancsnokait és legénységét, valamint a cirkálók addigi történetét ismerhetjük meg. Visszaemlékezés formájában elevenednek meg a cirkálók addigi dicső tettei és háborús szerepük. Azonban ebben az évben kezdett bebizonyosodni hogy Németország nem volt megfelelően felkészülve a tengeri hadviselésre és még nem rendelkezett megfelelő számú felszíni hajóegységgel ahhoz, hogy az ellenséges flották felett megszerezhesse a végső győzelmet. A hadihajók dicsőségének és vergődésének bemutatása egészen más színben tűnik fel a német hadi tengerészek szemszögéből. Maga a történet Németország kronológiai szemszögéből mutatja be és foglalja magába a kezdetekben dicső, később hanyatló majd vereséget szenvedő mivoltát. Egészen a hajók építésétől, felszerelésétől a végső csatáig. A történet, mivel történelmi regényről van szó előre eldöntetett, azonban mindenképpen dicséretre méltó annak levezetése és előadásmódja.

"- A Honi Flotta, ereje végső megfeszítésével próbál úrrá lenni a nyomáson. Az, hogy a kikötőnket ennyire támadták, azt jelenti számomra, hogy a hajóink elpusztítása élet vagy halál fölött dönt majd. Nem hagyhatják, hogy elmeneküljünk.- Ők azon tanakodnak, hogyan pusztítsanak el minket. A Führer pedig azon dolgozik, hogyan vigyen haza mindannyiunkat  felelte végül a tüzérfőnök. Dominik keserűen bólintott. "

Erich Bey ellentengernagy, hajórajparancsnok

A karakterek szépen kidolgozottak és folyamatosan fejlődnek. Minden karakter a maga kis történetével lép be a folyamatba. Érzékelhetők a kor sajátos gondolkodásmódjára jellemző tulajdonságok, melyek nagyot lendítenek a történet valós leírására való törekvésen. A kiemelkedő és folyton szem elé kerülő szereplők képesek a legmeglepőbb módon hirtelen belépni, majd ugyanazzal a mozzanattal kilépni az eseményekből, mindezt úgy téve, hogy ezen cselekedeteik nélkül az egész értelmét vesztené. Minden karakternek megvan a maga fontos szerepe. A korra jellemző viselkedés és elvárások, beleértve a katonai viselkedés írott szabályait is szépen megjelennek az egész történet alatt.

A regény atmoszférája sugározza a katonák érzéseit, a mindennapi teendők bemutatásával pedig a korszakra jellemző feszült, de izgalmas időszakot adja át. Érződik a kezdetekben jelenlévő bizalom és hit, majd felváltja a csüggedés és kétely, legvégül a belenyugvás az elkerülhetetlenbe. 

A haditechnikai részek véleményem szerint precízen kidolgozottak és a történelmi feljegyzéseken alapulnak, tehát teljesen korhűek. A hajók felszereltsége és különböző átalakításaik mindvégig végigkövetik a hajók valós életútját, sérüléseit és változtatásait. Bár egy külső szemlélődő részére nehezebben elképzelhető egy távolságmérő berendezés vagy egy nehéztüzérségi üteg amint éppen tüzet nyit és a másodlagos tüzérség is okozhat némi gondolkodást de összességében a kor haditechnikái teljesen hitelesen jelennek meg és mindvégig szerves részét képezik a történetnek.

Összességében

Egy szenvedélyes, kidolgozott és kiváló történelmi háttérrel rendelkező regény. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, azt hogy mennyire érezni lehet az olvasás során a regénybe fektetett munkát és törődést. Az regény attól válik igazán élvezetessé, hogy minden egyes kis mozaikdarab a helyén van,  a történet pedig továbbra is filmszerűen pereg a szemünk előtt.  

Bátran ajánlom olvasásra nem csak a téma kedvelőinek, hanem mindenkinek, aki szeretne picit elmerülni egy izgalmas történelmi korban, ahol a szereplők élnek, az atmoszféra mesteri . Zseniális időutazás, vissza egészen 1942-be, amikor fekete fellegek lebegtek a világ felett. 

Az íróról:

A regényt bármilyen meglepő is, egy hölgy írta, név szerint Dénesi Ildikó, aki Izolde Johannsen írói álnéven írja történelmi regényeit. Számomra lenyűgöző, hogy egy női író a történelem egy igen erős korszakáról ennyire alapos, felkészült és minden részletre kiterjedő írásokat tud az olvasók elé tárni. 

Dénesi Ildikó

2003-ban indult a Konkrét Könyvek Kiadó Országos Regényíró pályázatán, ahol ifjúsági regény kategóriában II. helyezést ért el és kiadási jogot kapott, így egy év múlva a Magyar Írók Könyvműhely Kiadó megjelentette regényét A tolvajfejedelem címmel.

2006 és 2011 között a Mercator Stúdiónál tevékenykedett, ekkor vette fel választott írói álnevét.

2013-tól az Underground Kiadónál jelenteti meg sorozatait.

2007-től a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TITHMHE) tagja, 

2015-től a Történelmiregény-írók Társasága (TRT)  tagja.

2015-ben létrehozta a Kriegsmarine-csoportot, melynek tagjai közt számos tanácsadó, történész, tengerészkapitány (köztük egy volt NATO-tiszt), hazai és külföldi hadászati- és modellező szakértők, grafikusok és fordítók segítik munkáját.

Történelmi regényeket íróként részese annak a nemzetközi rehabilitációs munkának, mely a német haditengerészet kötelékében tevékenykedő hajóparancsnokok életrajzának, munkásságának bemutatását tűzte ki célul. 

Forrás: wikipédia

Korábbi értékelésem:

A Birodalom tengeri bástyái 1. - A birodalmi kalóz

Interjúm Izolde Johannsen-nel

A könyvet köszönöm Izolde Johannsen írónőnek! 

A kötet facebook oldala

A téma kedvelőinek továbbá szívből ajánlom a regénysorozat Facebook csoportját, amely a tengerhajózási regénysorozatokkal - kiemelten a II. világháborús német haditengerészet nagy felszíni hadihajóinak története és parancsnokainak életrajzaival - foglalkozik.Ezen túlmenően, hírek a készülő kéziratokról, új megjelenésről,további tervekről.

Kiadó: Underground

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 458

ISBN: 9786150023762

Izolde Johannsen- Michal T. Marble: A birodalmi kalóz (A Birodalom tengeri bástyái 1. )

Az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó Hans Langsdorff parancsnok vezetésével a legnagyobb titokban elhagyta a wilhelmshaveni kikötőt. Ellátóhajója, az Altmark, Heinrich Dau kapitánnyal az élén már augusztus 6-án útnak indult. A két hajó fiatal, tettre kész legénysége izgatottan figyelte a hazai és a külpolitikai híreket. A két parancsnok kivételével egyikük sem sejtette, hogy mi a célja a kihajózásnak. Langsdorff és Dau parancsnoki kabinjának biztos rejtekén egy-egy lezárt, titkos boríték lapult, melyet csak a háború kitörésekor nyithattak fel…

Egy olvasmányos regény az Admiral Graf Spee portyázásáról, pusztulásáról, az Altmark történetéről és emellett emberi sorsok megelevenedéséről. 

Izolde Johannsenről eddig is tudtam, hogy maximálisan profi munkát ad ki a kezéből, olyat, amiben minden apró részlet a helyén van, de olvasás közben ismét meggyőződhettem a profizmusról. Mindezt jól példázza az is, hogy ahogy haladtam az olvasással, egyszerűen nem tudtam letenni és elengedni a történetet, ezáltal nagyon rövid idő alatt ki is olvastam a regényt. 

Egy olyan regényt olvashattam, amely témája egészen különleges és egy olyan helyszínt és cselekményt elevenít meg, amelyet a legritkább esetekben örökítettek meg a  ennyire részletesen és olvasmányosan. 

A II. világháború időszakába repít minket vissza a regény, egészen pontosan a tengerre. 

Annak ellenére, hogy Németország nem volt éppen a tengerek ura most mégis a németek szemszögéből ismerjük meg az Admiral Graf Spee páncéloshajó legénysége által a titokzatos tengeri hadműveleteket és a hajó titkos küldetését. Kiderül, hogy Hitler milyen szerepet szánt ennek a tengeri portyázásra épített hajónak a háború során, hiszen a vízrebocsátásakor már küszöbön állt a kitörni készülő háború. Anglia a nagy ellenség talán nem is számolt az Admirállal, így át kellett csoportosítania az erőket és erre a hajóra kellett összpontosítania. 

A regény maga  olvasmányos, fordulatos és sziporkázó a történelem egy darabkáját rejtve magában. 

A szemünk előtt elevenedik meg Hans Langsdorff és legénysége, felfedezzük a karakterek emberi oldalát és megismerjük a kitartásukról híres, a Német Birodalomban szolgáló matrózokat és tiszteket. Nagyon élvezetes módon szőtte át a történetet az emberség és barátság.

Számomra Langdorff kapitány karaktere volt kiemelkedő, a története megérintett, felemelt és megríkatott. Emberik sorsok, érzések a háború borzalmaiban, fontos momentum, hogy embertelen körülmények között is emberek tudtak maradni, bátrak és vakmerőek, leleményesek és sziporkázóak. Emellett az olvasó  és Matthias Pütz matróz karakterében sem fog csalódni, de a többi szereplő is igazi hús vér, érző személyiségjegyeket hordozva jelenik meg a lapokon. 

Megtudhatjuk, hogy ezek az emberek, legfőképpen a kapitány miként viszonyul a náci Németországhoz, amely számomra egy nagyon érdekes és tanulságos momentuma volt a regénynek. Megtudhatjuk azt, hogy az adott időszakban nem feltétlenül az elvakult gyűlölet mozgatta az embereket, hanem még létezett emberség és tisztelet. Ezt jól példázza a szemben állók magatartása is. Azonban olyan érdekességek is kiderültek, hogy több, mint 1000 fős volt a hajó legénysége, a kapitány irodájában pedig még növényzet és szőnyeg is helyet kapott, persze ez utóbbi adat inkább a női mivoltomnak esett jól. 

Számos érdekes adatot és információt tudunk meg a kor tengeri hadviseléséről és azokról a hajókról, amelyek részt vettek a tengeren zajló eseményekben. Ez is nagyon érdekes volt számomra, mert, mint írtam korábban nagyon ritkán foglalkozott egy-egy regény, vagy akár történelmi könyv a háború tengeri részével, legtöbbször a szárazföldre koncentrálódik az ütközetek és az események bemutatása. Azok a könyvek, amelyek eddig az olvasmányaim közé tartoztak, vagy éppen filmek, amelyek az szemem elé kerültek ennyire részletes és érdekes formában nem tudták megjeleníteni a háború ezen szegmensét.

Nagyon tudott hatni a történet az érzéseimre és érzékszerveimre, szinte láttam magam előtt a fedélzeten tüsténkedő, vagy éppen szaladó matrózokat, hallottam a lábdobogásokat és az elkiáltott parancsokat.

A regény végén pedig átfogó összegzőt kapunk a hajó személyzetéről, további sorsukról és magukról a hajókról is, nagyon hasznos összegzés, mely segíti az áttekinthetőséget.

Összegezve

A történelmi témájú regények egyik kiemelkedő darabja Izolde Johannsen és Michal T. Marble regénye. Átfűti a tisztelet, a becsület, az emberség és legfőképpen az izzó történelem. Bátran kötelező olvasmánnyá tenném ezt a regényt, mert jóval több, mint a történelem tényszerű bemutatása, a regény egyszerűen maga az eleven történelem. Igazi történelmi tiszteletadás egy nagyszerű ember, azaz Langsdorff kapitány és a hajó legénysége előtt, ezáltal akkor is érdeklődésre tarthat számot, ha nem tartozunk a háborúról szóló regények rajongói közé.

Az írópáros már készíti elő a sorozat következő részét, mely a Gránátok becsülete címet kapta és nem kevésbé izgalmas témát fog elénk olvasók elé tárni, mint a Bismarck története.

A könyvért köszönet Izolde Johannsen írónőnek

Kiadó: Underground Kiadó

ISBN: 9789631263497

Megjelenés:2016. szeptember

Oldal: 490

Kötés: puhatáblás

Izolde Johannsen: A Titokzatos felcser (A Kobzos éneke 1. )

Sebastian a városi felcser, korát messze meghaladó újításokon töpreng, amikor egy nem várt tragédia gyökeresen megváltoztatja addigi életét. Elindul, hogy megkeresse szerelmét, akit minden erővel tiltanak tőle. Charlotte, a szigorú törvények értelmében csak hóhérhoz mehet feleségül. Sebastian válaszút elé kerül: a szerelem oltárán feláldozza-e egész addigi életét, vagy az oly régóta várt boldogságról mondjon le hivatása kedvéért? Hiszen felcserként életeket ment, hóhérként viszont gyilkolnia kellene.

Egy nagyon kedves felkérés keretében olvastam el Izolde Johannsen Titokzatos felcser, azaz a Kobzos éneke sorozatként megjelenő romantikus kalandregényének első részét.

Engedjétek meg, hogy picit rendhagyóan az írónő bemutatásával kezdjem a bejegyzést, hiszen miután elolvastam a regényt úgy gondolom, hogy egy picit tisztelegnem kell ezzel is a tudása és a regénybe beletett kemény kutatómunkája előtt, mindamellett, hogy egy izgalmasan megírt kalandba csöppenhettem. 

Izolde Johannsen 1998-ban kezdte írói szárnypróbálgatásait, de akkor még nem igazán találta a hangját és elmondása szerint a kukában landoltak a tini-kémregény, illetve az orvosi krimi próbálkozása is. 

Szerencsére nem adta fel és 1998-2000 között a Kárhozat éjjele sorozatán dolgozott (Róma, Anglia, Franciaország). 2003-ban a Konkrét Könyvek Kiadó által meghirdetett Országos Regényíró versenyen II. helyezést ért el az ifjúsági kategóriában, ekkor még magyar szerzői néven, így a Tolvajfejedelem című munkájával kiadási jogokat nyert. 2013-ig számos irodalmi versenyen indult. 2011-ben vette fel az Izolde Johannsen írói álnevet és folytatta misztikus sorozatát Itália címmel. 

2014 nyarán jelent meg a Titokzatos felcser, amely a Kobzos Éneke sorozat nyitó része.

2015 február óta tagja a Történelmiregény-írók társaságának, melyet nagy megtiszteltetésként tart számon. 

A kobzos éneke egy 15 regényből álló sorozat, melynek én az első részével a Titokzatos felcserrel ismerkedtem meg. 

A rövid bemutató után szeretnék rátérni a regényre, ami számomra igen meghatározó olvasmány volt. A történet egy maghatározhatatlan világban játszódik, ami egy görbe tükör a XV. századra vonatkozóan. Úgy lehet talán a legjobban elképzelni, hogy a XV. század elevenedik meg, de mintha egy pici prizmán keresztül látnánk, hasonlít, de mégsem és ha elvesszük a szemünk elől valami egészen mást látunk. Tele titokkal és ismeretlen mozgatórugókkal. Ennek ellenére a szereplők nagyon  is élők, elevenek tele vágyakkal és tudásszomjjal. 

Sebastian a regény főszereplője felcser ebben a titokzatos világban, nevelőapjával azon fáradoznak, hogy az orvoslást olyan magas szintre emeljék amennyire a kor adottságai ezt lehetővé teszik. Sebastian a korát meghazudtoló tudással rendelkezik, melyet nem saját önös érdekeire használ fel, hanem az olvasó elé tárja az orvostudomány kialakulását és fejlődését olyan részletességgel, mint amilyet leírva én magam még nem láttam. Számos aprólékos részlet megelevenedik, egy egy eszköz kifejlesztésének is szemtanúi lehetünk, amellett, hogy a világot, melyben Sebastian él szintén művészien írja le az írónő. Én magam sokszor éreztem a könyv lapjairól kiáradó szagokat, annyira eleven volt egy-egy leírás, mivel alapvetően a komor, sötét légkör határozta meg a világot, ahol Sebastián a hóhérok és szegények között próbált meg mindent megtenni a betegségek legyőzése érdekében. 

Azonban történik egy nem várt esemény és Sebastian is válaszút elé kerül, amikor találkozik Charlotte-val, akivel sosem lehet együtt, hiszen a lány egy hóhér lánya, ami ebben  világban a legrosszabb, ami az emberrel megtörténhet. Hóhér csak hóhérral házasodhat, azonban Sebastian felcser, tehát legjobb lenne, ha elfelejtené a lányt, de, mint tudjuk a szerelem nem ilyen.... Emellett Sebastian egy olyan titok birtokába jut, aminek muszáj a végére járnia, hiszen ez akár megváltoztathatja az életét is, ezáltal elindul a kalandok felé. 

Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a regény sokkal inkább történelemmel átitatott kalandok sora, mint romantikus lányregény. Annak ellenére, hogy a regény megkapta a romantika jelzőt nem ez a fő irányvonal. Megelevenedik az orvoslás hajnala és Sebastian karakterén keresztül az a tudásvágy, ami az emberiséget előre hajtotta az ismeretlen tudás felé. Imádtam, ahogy feltalált egy szerkezetet, amivel megmentette egy nő életét azáltal, hogy lecsapolta a tüdejében felgyülemlett folyadékot. Ami akkoriban szánalmas kínlódás árán valósult meg ma már rutin és sokszor bele sem gondolunk, hogy milyen áron kaptuk meg ezt a tudást. Miután elolvastam a regényt számomra ez a tény is teljesen más megvilágításba került. Emellett egy olyan a valósággal kevert kitalált világba léphetünk, ahol a társadalmi osztályok határozzák meg a hatalmi viszonyokat, de egyben egyenlőek, a betegség nem válogat és a felcserek tudására mindannyiuknak szüksége van. 

Sebastian szemén át ismerjük meg az adott korban felbukkanó kórságokat, néha érezhetjük úgy, hogy túl sok betegség tárul a szemünk elé, de valahogy mégis teljesen beleillik a történetbe és mégsem taglózott annyira le, mint gondolhatnánk, hanem sokkal inkább felkeltette az érdeklődésemet. 

A XV. század társadalmához hasonlatos világ  ötvöződött a XVII-XVIII. századi orvoslással, érdekes esetek jelentek meg a lapokon, amik érezhetően a valóságot tükrözték. Egyetlen egyszer sem éreztem azt, hogy most az író túlzásba esett volna, vagy épp nem a valóságot adta volna vissza. Személy szerint mindvégig úgy éreztem, hogy hatalmas történelmi kutatómunka áll a regény megírása mögött, mindamellett, hogy az írónő remek képzelőerővel rendelkezik és a puszta tényeket át tudta ültetni olvasmányos formába.

Sebastian utazása során mindvégig kalandokba csöppen érdekes karakterekkel találkozik és néha még a humorával is brillírozik. Szerettem azt, hogy a szereplők valós emberi tulajdonságokkal bírnak és olyan jól simulnak a történetbe azáltal, hogy kiforrott és gondosan alakítgatták őket.

Nagyon kellemes meglepetés volt számomra ez a történelmi kaland, egy csepp romantikával ötvözve. Tanultam, szórakoztam és kellemesen töltöttem az időt, amíg ezt a regényt olvastam. Úgy gondolom, hogy országunkban remek írók vannak, akiknek nagyobb teret kellene kapniuk és több olvasóhoz kellene eljutniuk, mert olyan értéket képviselnek, ami szélesebb réteghez kellene, hogy szóljon. 

Személy szerint köszönöm Izolde Johannsen írónőnek ezt a történelmi utazást. Szerettem, élveztem és biztos, hogy újra fogom olvasni, mert annyi apró részlet van a könyvben, amit elsőre nem is biztos, hogy teljesen be tudtam fogadni, és többszöri olvasásra is mindig fogok új élményekkel gazdagodni.

A sorozat második része a Lamarr-ház átka 2015-ben jelent meg.

A kobzos éneke I. Dal: A titokzatos felcser
Kiadó: Underground
Szerződés kelte: 2014.07..
Borítót tervezte: Király Béla
Lektorálta: (Underground)
355 oldal
ISBN: 9789630898164

Az írónő tervei:

2016.

Tervek:

A kárhozat éjjele III/Franciaország

A kobzos éneke III. Dal/ Goran útja

Ebben az évben tervezei megjelentetni szerzőtársával - Michael T. Marble - a II. világháborús sorozat nyitó részét „A birodalmi kalóz” címmel.

2017.

Tervek:

A kárhozat éjjele IV/Itália

A kobzos éneke IV. Dal/ A Halál kapui

2018.

Ebben az évben tervezi megjelentetni szerzőtársával - Michael T. Marble - a II. világháborús sorozat második részét „Gránátok a becsületért” címmel.

Még több info: http://izoldejohannsen.ucoz.hu/