2025. szeptember 14., vasárnap

3 könyvről röviden - őszi kuckózáshoz ajánlok olvasnivaló

 Fülszöveg: Csíkszentmihályi Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.


A hűvösebb időjárás néha egyenesen megkívánja, hogy valamilyen mélyebb tartalommal bíró, ismeretterjesztő kötetet vegyek a kezembe.

Itt a hűvösebb idő, egy tea, meleg takaró és mi más kellene a mai flow-hoz?!
Vannak könyvek, amik nemcsak olvasnivalók, hanem társak is, elgondolkodtatnak, néha picit elbizonytalanítanak, de mindenképpen utat mutatnak. Nos, Csíkszentmihályi Mihály írása pont ilyen. Nem muszáj sorrendben haladni a fejezetekkel, elég néha kedvünk szerint fellapozni az egyik fejezetet és belefeledkezni az adott témába.
Az öröm művészete – Flow a mindennapokban rávezet arra,hogy miként találhatjuk meg a jelen pillanat szépségét, és hogyan élhetjük meg azt teljes intenzitással. Utat mutat a fásultság, az önsajnálat és a megszokottból való kitöréshez, melyhez a flow életszemléletet veszi alapul.
9 fejezeten keresztül kalauzol minket az író személyes és az általa dokumentált tapasztalatokon keresztü az életszemlélet megváltoztatásának útján. Nem száraz tananyagjellegű az írás, de aki statisztikákat is szeretne látni nem fog csalódni, mert remekül osztja fel az író az egyes fejezeteket a tudományos és a tapasztalati megállapítsok között.
Nekem egyedül a zömében amerikai példákkal volt egy kis problémám, örültem volna kicsit szélesebb, reprezentatívabb skálának, hiszen nemzetenként is sok eltérés van akár az örömforrások tekintetében, akár a gondolkodásmódokban.
Számomra a 4. fejezet hozta a legtöbb érdekességet, ami a munka paradoxonát boncolgatta.
Összességében egy, a témájában kiváló önfejlesztő kötet, amit szívből tudok ajánlani.
Nem nagy szavak, nem elérhetetlen célok – csak apró, tudatos pillanatok, amikből végül összeáll az öröm művészete. Elérjük a teljes flow-t.
Ti mikor érzitek, hogy igazán "flow"-ban vagytok?

Penelope Slocombe: A Napsugárház

A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz, így nem kerül fel, aki szeretné Moly-on utána tud nézni.


Penelope Slocombe Gyönyörűen megírt utazásokkal, bánattal teli fejlődésregénye, amely a végső feloldozás felé kanyarog és elröpíti az olvasót egy másik létezésbe, egy ismeretlen világba.
Egyszerűen letaglozó, varázslatos és elemi erővel bíró írás Indiáról, emberi sorsokról, a gyermekkor és a felnőtt lét bizonytalanságáról, a küzdelemről, a túlélésről és a sors kifürkészhetetlenségéről.
Egy fejlődésregény, ahol bár a karakterek számomra közel sem voltak szerethetőek, de megérintett az anya, mint nő, az apa,mint férfi és a gyermek, mint fiú, fiatal felnőtt küzdelme önmagukkal és az élettel.

Szerettem ezt a furcsa hajszát a bizonytalanságban, ahol minden illékony és törékeny.

A lezárás korántsem azt hozta, mint amit váram volna, de a madarak éneke, a remény végig elkísérte az olvasás során

Egy szépen megírt, érzelmes, karizmatikus és fontos témákat feszegető regény.

Erő sugárzott minden oldalról, így azt gondolom a nyár kedvenc regénye lett számomra.

Repült az idő az olvasás során, várom az írónőtől a következő olvasási élményt és szívből ajánlom mindenkinek, akinek bátorításra, kitartásra, érzelmekre és egy kiváló regényre van szüksége.

Vivian Conroy: Rejtély Provence-ban

Fülszöveg: Egy buja francia birtok, egy esküvő és egy rejtélyes haláleset. A harmincas évek csillogását idéző detektívtörténetben a tanárnőként dolgozó Miss Atalanta Ashford egy csapásra bekerül az előkelő társaságba, amikor megörökli nagyapja tekintélyes vagyonát. Ám a villákkal, partikkal és autókkal együtt jár a nagyapáról unokára szálló, szokatlan foglalatosság is: diszkrét nyomozómunka Európa elitjének.

Atalanta egy szempillantás alatt megkapja élete első megbízását, amely Provence szépséges levendulamezőire, egy grófi esküvőre vezeti. Miközben az amatőr nyomozónő egy múltbéli haláleset nyomába ered, újabb holttest kerül elő, és az események váratlan fordulatot vesznek. Az idő fogy, Atalantának pedig az ügy végére kell járnia, mielőtt a kétségek közt vergődő menyasszony kimondja a mindent eldöntő igent…




Itt az ősz és vele együtt a hűvösebb idő, így vágyom a cozy mystery történetekre. Ezúttal Miss Atalanta Ashford-dal nyomoztam Provence gyönyörű tájain, ahol még a nyár színei visznek át könnyeden az őszbe, így egy kiváló hangolódás volt a kuckózáshoz..
A történet szerint Miss Ashford egy váratlan örökségnek köszönhetően kiléphet a tanítónői állásából és folytatva nagyapja örökségét utazhat, de közben meg kell oldania pár rejtélyt, ha úgy hozza az élet.
A helyszínek festőiek, Atalanta kellemes, intelligens és kicsit álmodozó is egyben, de mégis van benne valamilyen mély erő. Minden apró mozzanatnak jelentősége van, egy igazi 20. század eleji történet, amely minden sorával hozza a korszakra jellemző bájt.
Nem feltétlen viszek magammal nagy sorsfordító gondolatokat ebből a történetből, sőt, meg merem kockáztatni, hogy a következő részeknél majd újra át kell futnom akár ezt a kis ajánlót, hogy bele tudjak helyezkedni a történetbe, de nem is ez a lényege a regénynek, hanem az, hogy szórakoztasson, megnyugtassa az ember idegeit és kicsit ki tudjon lépni általa a hétköznapokból, miközben szép tájakon kalandozik és együtt nyomoz Atalantával.
Esküvő, levendulamezők és egy kellemes nyomozás az 1930-as évek csillogásával vegyítve.
Nem is kell több ahhoz, hogy szívből ajánljam a műfaj kedvelőinek ezt a kötetet, én pedig várom a következő kalandot Miss Atalanta Ashford-dal. A borító pedig hab a tortán, szerintem tökéletes.

Gregus Gábor: Az esszencia urai

Fülszöveg: Világunkat mérhetetlen vagyonok felett rendelkező, a valóságot formálni képes emberek titkos társasága hálózza be. Csupán egymással való viszálykodásuk vet gátat annak, hogy mindent bekebelezzenek, illetve az a maroknyi elszánt illető, aki felesküdött a megállításukra. A csapat azonban szélmalomharcot vív, hisz a cégbirodalmakat igazgató, dúsgazdag entitások talpnyalói már mindenhova beszivárogtak, a rendőrségtől egészen a kormányzati szervekig.

A művészet sötét gyermekei, a kicsinyes játszmáikat luxus felhőkarcolók legfelső szintjéről irányító Alkotók számára semmi se szent, ha a hatalomról van szó, hiszen mi más lenne képes még örömet okozni rideg szívüknek, mintsem egy másik halhatatlan társuk összeroppantása?


Lélek, hatalom és az esszencia összefonódása egy nem mindennapi urban fantasy történetben. A regény új távlatokat nyit a hétköznapi valóság és a misztikum világába, ahol titkok, szövetségek és árulások hálózzák be a szereplők útját.


Egy olyan világba repít, ahol a mágia és az átlagos élet határai elmosódnak, és minden döntésnek súlya van, kihat a világra, a történésekre.

A történet tele van titkokkal, feszültséggel és azzal a kérdéssel, vajon meddig mehetünk el a hatalomért.

Gábor ezúttal is egy zseniálisan megalkotott világba repíti az olvasót, ahol az Adunatio, az Alkotók szervezete áll mindenek felett, ahol a Szervitorok, vVndikátorok, Defenzorok és Prefektorok uralják a teret és a harcolnak a hatalomért, miközben minden és mindenki csak porszem a gépezetben. Az Alkotók harca lenyűgöző méreteket ölt.

Adam, - az egyik mágikus erővel bíró Alkotó leszármazottja- és még maroknyi mellékszereplő felveszi a küzdelmet, amelynek eredményeként a városi környezetben rejtett kapuk nyílnak egy másik világra, ahol a döntések nemcsak a saját sorsukat, hanem az egész emberiség jövőjét alakítják.
Nagyon szerettem azt, ahogy Gábor megalkotta a világot. A története most is élénk, erőszakos, eredeti és különös módon mégis hihető. Olyan erővel csavarja meg a szereplők cselekedeteit, hogy valóban elhisszük, hogy a gondolatnak teremtő ereje van. A szereplők olyan elemi erővel jelennek meg a lapokon, hogy a cselekmény ettől filmszerűvé válik és észre sem vesszük, de a könyv végére értünk.
Nem rövid a kötet, de olvasmányos és gondolatébresztő elemeket tartalmaz, amitől kedvünk támad utazni a szereplőkkel, megvívni a harcokat, hogy végül a végső összecsapásnál már együtt izguljunk a karakterekkel és leessen az állunk. Bevallom, nem erre a végkifejletre számítottam, de átgondolva tetszett.

Amennyiben egy lassan építkező, karakterközpontú urban fantasy-re vágysz, ami fokozatosan építkezik és az izgalom fokozására épül, ami a végén ledönt a lábadról, akkor ez a regény Neked szól.

Gunnar Helgason: Anya megkattant

Fülszöveg: A 12 éves Stella úgy érzi, anyja „megkattant”. (Való igaz, hogy anyja mindenről nyíltan beszél, szétszórt, kelekótya, de végtelenül szereti a gyerekeit.) Ezért azt tűzi ki célul, hogy megváltoztatja anyját. Erre három hete van a 13. születésnapjáig, ha el akarja kerülni, hogy „leégesse” őt a barátai előtt.
A regényt abszurd, mulatságos helyzetek, sok fura, ellentmondásos – és ezért életszerű – szereplő, jókora adag humor, valamint laza, könnyed, egy mai tizenéveshez illő nyelvezet jellemzi. Az olvasó – főként egy mai tizenéves – könnyen tud azonosulni az én-elbeszélő Stellával.
Mindvégig ott lebegnek a levegőben ezek a kérdések: Ki normális? Ki nem az? Milyen korlátokat állítunk magunk elé? Vállaljuk-e magunkat? Kell-e (egyáltalán: lehet-e) bárkit megváltoztatni? Nem bolond-e mindenki egy kicsit? A könyv bohókás, ugyanakkor szeretetteljes és elfogadó légköre azonban önmagában is például szolgálhat sok gyerek és felnőtt olvasó számára.
A kötetet az izlandi gyerekolvasók az év legjobb könyvének választották, elnyerte az Izlandi Könyvkereskedők Gyerekkönyvdíját, az Izlandi Irodalmi Díjat, jelölték a Nyugat-skandináv Irodalmi Díjra, és az IBBY beválogatta az „Outstanding Books for Young People with Disabilities” kategóriába. 9 éves kortól ajánljuk (kb. 14-16 éves korig).


Gunnar Helgason izlandi író könyve, az Anya megkattant joggal nyerte el 2015-ben az Izlandi Irodalmi Díjat. Meglepő módon hozzánk 10 év késéssel érkezett meg a kötet, de milyen nagyszerű, hogy a Figura Könyvkiadó felkarolta, hiszen egy remek ifjúsági sorozatról van szó, melynek ez a kötet volta az első része.




A történet főszereplője Stella, egy kamaszlány, aki teljesen átlagos életet élne, ha nem lenne egy apró „probléma”: az anyja, aki egy szép napon úgy dönt, hogy kifordul önmagából, új hóbortjai lesznek és léptem nyomon kellemetlen helyzetbe hozza Stella-t.


Szerettem, hogy az író generációk számára élvezhető regényt írt, a legkisebbektől a nagyszülőkig mindenki életszerű, szerethető karakterekkel tud azonosulni, a regényt pedig humor és érzelmi mélységek egyaránt jellemzik, amitől olyan, mint egy hullámvasút.
A regény könnyen olvasható, kortalan, hiszen a problémák bármely évet is írjunk hasonlóak. Olyan komoly témákat érint az író, mint a testi fogyatékosság, az első menstruáció, a szülő-gyermek kapcsolat, iskola, barátság, viták és még hosszan sorolhatnám.
Annak ellenére egy üdítő, kellemes könyv, hogy a témák valóban komolyak, de annyira jól szórakozunk az olvasás során, hogy észre sem vesszük, hogy közben keményen érzékenyít és elgondolkodtat a szerző.
A sorozat már a 9. résznél tart és én szívből remélem, hogy a kiadó folytatni fogja a többi rész kiadásával, mert ez egy igazán életigenelő ifjúsági regény, amelyben a probléma megoldása csak hozzáállás kérdése. Számomra teljesen pozitív élményt tudott nyújtani ez a történet, üde, bátor, humoros és magával ragadó.
A kötetet 10-12 éves kortól szívből ajánlom az egész család számára.

Orosz Bettina: Az útitárs

 

Fülszöveg: Egy utazás. Két idegen. Egy titok, ami mindent megváltoztat. Kiss Izabella és Farkas Emma gyerekkoruk óta elválaszthatatlan barátnők, akik a világot járják, és közös közösségi média oldalukon osztják meg élményeiket egyre növekvő követőtáborukkal. Amikor azonban Emma váratlanul lemondja az olaszországi útjukat, a szponzoráció megmentéséért Bella kénytelen egy ismeretlennel elutazni – a sorsolás nyertesével: Fodor Mátéval. Máté zárkózott, cinikus fiú, akit titkok vesznek körül, és akivel Bellának már korábban is volt konfliktusa. A közös utazás nehezen indul, a bizalom messze van, a feszültség kézzelfogható. De Olaszország napfényes utcái és az együtt átélt kalandok lassan ledöntik a falaikat. Ahogy Bella megismeri a fiú mögött rejlő érzékeny lelket, saját démonjaival is kénytelen szembenézni – az apjával való kapcsolat, az elvárások nyomása, és az örökös harc a boldogságért. Máté titka azonban, amely végül napvilágra kerül, újra mindent felborít. Képes-e a szív megbocsátani? Vajon a bizalom újraépíthető, ha egyszer összetört? Orosz Bettina Az útitárs című regénye egy érzelmekkel teli, fájdalmasan szép történet önismeretről, megbocsátásról és arról, hogy néha épp egy ismeretlen vezet el önmagunkhoz.

MEGJELENÉS: SZEPTEMBER 25. 


Az a megtiszteltetés ért, hogy előolvasója lehettem Orosz Bettina, Az útitárs című romantikus regényének.



A történet középpontjában Bella és Máté állnak, akik fiatalok, szabadok és mégis sok akadályt gördít a sors kettejük kapcsolata elé. 
A történetüket váltott szemszögből ismerjük meg, így 30 fejezeten át izgulhatunk a nagyon is szimpatikus szereplőkért. Egy váratlan megismerkedés és utazás a fő szál, de természetesen némi intrika és szuper mellékszereplők adják meg a történet frissességét és izgalmát. 

Szerettem váltott szemszögből olvasni a regényt, úgy érzem, hogy ezáltal Bella és Máté is közel tudott kerülni hozzám. Bella kicsit introvertált személyisgé, aki szereti a könyveket, az utazást és a barátaival töltött időt. Igazi kedves, a lány a szomszédból típus, aki számomra mindig hozza, hogy lelkileg is tudok azonosulni a karakterrel. Az nagyon kellemes volt, hogy kicsit én is kicsit újra átélhettem az egyetemi élet szépségeit és nehézségeit. Ezek azok az évek, amikor már sem gyerekek, sem felnőttek nem vagyunk, miénk a világ, de érzelmileg nagyon meg tudunk élni dolgokat. Ezt az érzést nagyon jól hozta az írónő. 
A párbeszédek hol csipkelődő, hol kedvesen romantikus hangvételűek, de sosem unalmasak, ez is szerintem a regény egyik nagy erőssége. Szeretem azt, amikor egy regény a párbeszédek visznek előre és a leírások pedig kiegészítőként megadják a regény hangulatát. Ezzel sem volt semmi probléma, pont jók voltak számomra a párbeszéd és leíró részek aránya, nem volt túlírva és ez mindenképpen  nagyon pozitív.

Tetszett, hogy csodás helyekre utaztak, amiből mi is kis ízelítőt kaptunk, de csak pont annyit, hogy ne vigye el a fókuszt a szereplők közötti kémiáról. A megismerkedésüktől kezdve izzott a levegő a két fiatal között, szerintem Betti pont eltalálta azt az egyensúlyt, amitől nem vált túlzóvá a romantikus szál, hanem pont élvezhető volt a történet szempontjából. 

Emmát is nagyon bírtam, igazi friss jelenség volt, talán egy picit többet szerettem volna a karakterből, mert Ő is nagyon vidám jelenség volt. Szívesen olvasnám Emma történetét, akár egy külön regényben is.

Ami még egyértelműen a regény pozitív része, hogy tudott kicsit mélyebb érzéseket is karcolgatni, mint a családi dinamika, szülő-gyermek konfliktust, így a romantika mellett kicsit komolyabb témák is előkerültek, ami számomra mindig pluszt tud adni egy történethez. 

Az Olasz városok pedig a szívemnek kedvesek voltak, szerettem a szereplőkkel kalandozni Velencétől Capri csodás tájaiig.

A történet vége pedig az utószóval került megkoronázása, szeretem, amikor a szereplők utóéletébe is pici betekintést kapunk, számomra minden esetben megnyugtató lezárása egy alapvetően is kellemes történetnek. 

Léleksimogató történet a romantika és az utazás kedvelőinek. 

Szívből ajánlom ezt a friss hangvételű, kedvesen romantikus, de ugyanakkor mélyebb gondolatokat is tartalmazó regényt. 





Szacsvay László - Vajda Katalin: Féltem, amíg éltem

 

Fülszöveg: Szacsvay László nemcsak fantasztikus színész, mesélőnek is megejtően rokonszenves. Szépítgetés nélkül kíséri végig az olvasót az életén: a gyerekkori emlékein, a főiskolai, majd a Nemzetiben és a Katonában töltött évein és mai, keserédesen elbeszélt mindennapjain. Az ő szemével kukkanthatunk be a színfalak és a forgatási helyszínek mögé, a színészlegendák világába. Nem lehet meghatottság nélkül nélkül olvasni tragikus sorsú feleségéhez és a nemrég elveszített legjobb baráthoz, Benedek Miklóshoz fűződő kapcsolatáról és mindarról, amit a színészetről, a kutyáiról és mai világunkról gondol. A könyv megalkotásában régi barátja, Vajda Katalin segítette.


A jó életrajzi kötetnél egy jobb dolog létezik, a gazdagon illusztrált életrajzi írás.

A kötet Vajda Katalin tolmácsolásában látott napvilágot a Corvina Kiadó gondozásában.
1947-től, tehát Szacsvay László születésétől kezdődik az életrajz, majd kalauzol végig minket a fontosabb életállomásokon, barátságokon, szerelmen és a színházon innen és túli életen.

Nagyon színesen, ízesen és érzékletesen megírt önéletrajz. Szerettem azt, ahogy visszarepített a múltba és csak úgy áradtak a művészből a történetek, mint a vad folyó egy esőzés után.
Számomra a legkedvesebb részek a gyermekkor és a kutyusaihoz fűződő kapcsolatának bemutatása volt.
A gazdag, fényképes illusztrációknak köszönhetően még közelebb éreztem magamhoz Szacsvay Lászlót, az embert. Igazán különleges, korábban nem látott fényképek is megjelennek a kötetben.

Az írás emellett igazi korrajz is a maga szépségeivel és nehézségeivel, legyen szó az '56-os eseményekről vagy éppen a jelenről.
Számos nehéz életszakasz is a kötet részét képezi, amelyek eddig a nyilvánosság számára valószínűleg nem voltak ismert tények. Ezekről az időszakokról is jó volt olvasni a maga puritán őszinteségében.

A 111. oldalra lapozva találtok egy szenzációs fotót Bajor Imre társaságában látható Szacsvay László, egyszerűen abban az egy fotóban benne van a művészet esszenciája, az életigenlés és maga a Művész, imádtam.
A másik kedvenc témám a kutyás téma volt, egyszerűen az ahogy eljutunk a kutyák iránti félelemtől a kutya, mint társ életstílusig, hát szenzációs része a könyvnek. Az egész könyv lényegében egy életút szépen megírt krónikája.
Amennyiben idén ősszel egyetlen életrajzi kötetet tervezel elolvasni, akkor szerintem ez legyen az.
Stílusos, beszédes és elgondolkodtató.

 

Könyvlelő Published @ 2014 by Ipietoon