Dan Brown: A titkok titka

Fülszöveg: A világ leghíresebb thrillerszerzője új, lenyűgöző regénnyel tér vissza – egy lendületes, fordulatos, gondolatébresztő mesterművel, amely úgy szórakoztatja az olvasókat, ahogy arra csak Dan Brown képes.

Robert Langdon, a szimbolika professzora Prágába utazik, hogy részt vegyen egy meglepő előadáson, amelyet az a neves noétikus kutató, Katherine Solomon tart, akivel nemrég kezdett romantikus kapcsolatot. Katherine egy különleges könyv megjelentetésének küszöbén áll, amely forradalmi tudományos felfedezéseket ismertet az emberi tudat természetével kapcsolatban… és ezek a felismerések a több évszázados, beágyazott hitrendszerek szétrombolásával fenyegetnek.

Amikor egy brutális gyilkosság káoszba taszítja az egész utazást, Katherine hirtelen eltűnik, a kézirata pedig megsemmisül. Langdon kétségbeesetten próbálja megtalálni a nőt, akit szeret, és hátborzongató versenyfutás kezdődik Prága misztikus városrészeiben. Könyörtelenül vadászik rá egy nagy hatalmú szervezet, valamint egy ijesztő alak a város ősi mitológiájából.

Miközben a cselekmény kiterjed New Yorkra és Londonra, Langdon beleveti magát a futurisztikus tudományok és a történelmi tanok kettős világába, és a kódok és szimbólumok labirintusán keresztül felfedi a sokkoló igazságot egy titkos programról, amely örökre megváltoztathatja azt, ahogy az emberi elméről vélekedünk.

DAN BROWN nyolc sikerlista-vezető regény szerzője, egyebek közt A Da Vinci-kódé, amely minden idők egyik legtöbb példányban eladott könyvévé vált. A Robert Langdon-thrillerek – köztük Az elveszett jelkép, az Angyalok és démonok, az Inferno és az Eredet – világszerte elvarázsolták az olvasókat, és intellektuális vitákat, párbeszédeket, találgatásokat hívtak életre. Brown regényei 56 nyelven jelentek meg a világ minden táján, összesen több mint 250 millió példányban.

 Dan Brown Angyalok és démonok (Robert Langdon 1.) regényével kezdtem az ismerkedést a hosszabb terjedelmű szórakoztatóirodalommal és ennek már 26 éve, ha jól számolom. Az azóta eltelt időben vevő voltam az újabb és újabb Robert Langdon történetekre, bevallom kedvencem lett a jóképű szimbólumkutató professzor.

Nem is volt kérdés, hogy a megjelenéssel egyidőben szeretném beszerezni A titkok titka (Robert Langdon 6.) kötetet is. A nagy várakozással ellentétben kicsit félve kezdtem bele, mert az előző rész, Az Eredet megjelenése óta bő 8 év eltelt és azt gondolom nem könnyű visszahelyezkedni egy történetbe, sőt, nem könnyű ennyi idő után rátalálni újra a karakter dinamikájára és hangjára sem.

A karakterek intelligenciája tovább erősödött, de valami picit elveszett a szellemiségükből, a történetükből. Végig azon kattogtam, hogy egy jobb akciófilmben vagyok, csak éppen sokkal több tudományos csavarral és számomra kevés történelmi háttérrel. Bevallom, a történelmi részletességet nagyon hiányoltam, pedig a helyszín, Prága ezt annyira adta volna. A tudományos leírásoknál pedig a szakszavak miatt nagyon erősen kellett figyelni, ez néha ki is zökkentett a történetből.

A karakterek érzelmei és magánélete nem igazán bonyolódott tovább, amit szintén sajnáltam, nagyon elment a tudományos irányba a kettőjük kapcsolata is.

Összességében a történet jó lett, a felvetett tudományos téma megállja a helyét a mai korban és akár 10 év múlva is. Dan Brown tökéletesen elvégezte az írói munkáját, mint egy kisiparos, aki gyönyörű terméket gyárt, picit alakít rajta, de lényegében minden egyes terméket ugyanaz a magas színvonal és kivitelezés jellemez. A regény tehát jó volt, tetszett és szórakoztatott az olvasás közben, de egy kicsit úgy éreztem, hogy az egyes képeket már valahol láttam, olvastam, nem így és nem ebben a formában, de mégis ismerősen hatottak az egész. Ettől az érzéstől nem tudtam szabadulni, pedig tetszett a helyszínválasztás, a történetvezetés és a karakterek is.

Ajánlom mindenkinek a regényt, akik nyitottak a tudományos újdonságokra, titkokra és a pörgős jelentekre.

A.O. Esther - Frigg rokkája II.

Azt ​mondják, a szerelem az égben köttetik… De mi van azokkal, akik nem a dönthetnek a sorsukról? Vajon képes az ember ép lélekkel megúszni egy ráerőltetett házasságot?

Az idegenek érkezésével Syn lakóinak élete felbolydul, de csak Einarr családjának egy része tudja vendégeik kilétéről a teljes igazságot. Sonja szervezetét rejtélyes betegség támadja meg, ami – tekintve, hogy a többiekkel ellentétben ő még nem halhatatlan –, a középkorban számára akár végzetes is lehet.

Einarr arra gyanakszik, ugyanaz akar ártani Sonjának, aki előző életében megölte a lányt, ezért fáradhatatlanul kutat az egykori gyilkos kiléte után. Egy öreg látó segítségét kéri, hogy mágikus varázslatával felszínre hozza Sonja emlékeiből a legsötétebb titkok titkát, ám nem számít arra, hogy végül legközelebbi rokonai egyikével találja magát szemben, akit – hogy teljesítse vérbosszúját, meg kell ölnie.

Mindeközben a Sigurdsson család két esküvőt is meg akar ülni a nyári hónapi hónapok folyamán: Einarr mellett ugyanis húga, Asa is házasodni készül. Választottja a király legjobb harcosa, Ralf Knutsen, aki bár a helybéliek szerint igencsak vonzó férfi, könyörtelen, vérszomjas, szadista ember hírében áll.

A vendégségbe hívott násznép elárasztja a várost, ám nem mindenkinek tetszik Sonja és Einarr boldogsága. A férfi egykori szeretője, a király rokonságába tartozó Corina személyes sértésnek érzi Sonja puszta létezését, és úgy dönt, egyszer s mindenkorra elsöpri a zenészlányt az útjából…

Alex, James és Leif merőben új környezetben találják magukat, ahol, bár zenészként sikerül beilleszkedniük és megtalálják az elveszettnek hitt Sonját, szembe kell nézniük a viking kor minden nehézségével, és azzal, hogy az öröklét ára bizony nagy áldozatot követel mindannyiuktól.

Frigg rokkája tovább ragyog, s mágiájának erejével örök életet ad a Brennához hűséges alattvalóknak. Az életért azonban tetszik vagy sem, életekkel kell fizetni… De vajon meg lehet-e bocsátani a gyilkosságot? Feledni lehet-e az éveken át tartó hazugságot? Túlélhetik-e a szerelmesek, ha mással kell összekötni az életüket, miközben a szívük az igaziért dobog?

A történet ott folytatódik, ahol az első rész befejeződött. Syn városa felbolydul Alex és a fiúk érkezésével, a testvérek pedig újra egymásra találnak. Tovább tekerednek a szálak és természetesen ismét szembe kell nézniük a viking élet nehézségeivel is, valamint a szűnni nem akaró ármánykodással. Szerelmek szövődnek, konganak az esküvői harangok, a kérdés az, hogy milyen ára van a szerelemnek. Frigg rokkája pedig minden eddiginél fényesebben ragyog.

Ahogy az első részben már megtapasztalhattam az atmoszféra és a világfelépítés továbbra is mesteri, ezen nincs is mit tovább ragozni.

Szerettem, hogy a szereplők tudtak tovább fejlődni, erősödni és még pozitívabban tudott alakulni a jellemábrázolásuk az előző részhez képest. Nagy örömömre leginkább - ahogy korábban vártam - Einarr volt az, aki hatalmas jellemfejlődésen ment keresztül, pozitív értelemben. Most sokkal inkább A pasinak éreztem, - így nagybetűvel -, mint korábban. Alex ezzel ellentétben egy picit visszaesett, de tényleg csak egy keveset és ezt az érzést leginkább a regény elejére tenném. 

Asa volt az, aki most több térhez jutott, aminek szintén örültem, mert ismét egy kedvenc karakterrel bővült a listám. Leginkább egy kis madárkához tudnám hasonlítani, aki szárnyalni próbál, viszont az erősebbek nem hagyják, de ő továbbra sem fogja feladni, legalábbis reményeim szerint. 

Sonja karaktere ugyanúgy hozta azt a színvonalat, amit elvárok egy központi karaktertől. Továbbra is szerethető, bájos és életteli női karaktere volt a regénynek és most végre éreztem, hogy Einarral egy az egyben kiegészítik egymást, jó volt olvasni ahogy egyre jobban egymásba habarodnak.

A testvéri szeretet megjelenése továbbra is nagyon erős szál tudott maradni, amit ismét a regény nagy erősségének érzek. 

Amit még nagyon fontosnak tartok kiemelni, mivel a korábbi értékelésemből méltatlanul hagytam ki, az a reinkarnáció témaköre, ami egy érdekes pontja a történetnek. Akár hiszünk benne, akár nem most érezni fogjuk, hogy ha két léleknek egymásra kell találni, akkor nem létezik idő és tér, amin ne tudnának átmenni, hogy beteljesítsék a sorsukat. 

Emellett sokkal több ármány és vadság kapott szerepet ebben a részben, ami szintén előre vitte a történetet, így egy percig sem hagyott unatkozni. Pont az ilyen eseménydús és körömrágós regényeket szeretem, itt pedig még egy csipet misztikum is megjelenik, már amennyiben a viking birodalom és korszak nem lenne elég titokzatos számunkra. 

Itt említeném meg, hogy egyedül némi negatívum volt számomra, hogy nem minden apró részlet volt teljesen korhű, de ettől függetlenül szerettem ahogy a 21. század összemosódott a vikingek korával. Ennek ellenére biztosítok mindenkit, hogy mindez nem vont le az olvasás élvezeti értékéből.

Ha már a két század találkozását említettem akkor elmondom, hogy személy szerint engem mindig is foglalkoztatott, hogy mi lenne akkor, ha valóban vissza lehetne vinni egy-egy modern vívmányt a régi időkbe, vajon az ott élők mennyire tudnának ehhez alkalmazkodni? Az olvasás során ismét alkalmam nyílt ezen is egy picit eltöprengeni, ahogy a vikingek például megtanultak szlengben beszélni. Ezt az aspektusát is élveztem a regénynek és örülök, amikor alkalmam adódik olyan regény olvasni, ami amellett, hogy szórakoztat, még töprengésre is késztet. 

Zárásként szeretném megosztani veletek a kedvenc leírásomat, ami nem más, mint amikor Asa a tó fölé millió pillangót varázsol a hajnali derengésben Alexnek, majd esőcseppekként hullanak vissza rájuk. Ezt a jelenetet szinte mozivásznon megjelenő képként láttam, annyira hangulatosra sikerült. 

"Szivárványszínű, víztestű  pillangók, amik úgy ragyogtak a horizonton felbukkanó napsugarak fényében, akárcsak a gyémántok. Könnyedén repkedtek körülöttük, megcsillantva a szárnyukon a szivárvány minden egyes árnyalatát, s a testükön csillogó fényektől úgy tűn, mintha aranyszínűvé vált volna körülöttük a világ..."

Apropó, a sorozat megérdemelne egy megfilmesítést, mert van benne lehetőség, tudom, hogy itthon erre kevés az esély, de hátha, én drukkolok. 

Összességében ismét elmondhatom, hogy nagyon nehezen tudtam elengedni a szereplőket, szinte hiányérzetem támadt, ahogy becsuktam a könyvet. A befejezés pedig, te jóóó ég! Hol van a 3. rész?  A történet pedig továbbra is briliáns volt a történetszövéssel együtt, a karakterek pedig izgalmasak tudtak maradni, emellett folyamatosan volt miért izgulni és együtt örülni, vagy rettegni a szereplőkkel. 

Érzelmes, vad és misztikus, ez Frigg rokkája.

A könyvet köszönöm A.O. Esther írónőnek és a Kildarának

A.M. Aranth: Cleadur Dobszó a ködben-Holdárnyék-sorozat I.

Lehet, hogy lassan YA rajongó leszek? Nézzük is, hogy miért mondom ezt.

A Cleadur Dobszó a ködben egy misztikus és rejtélyes YA regény, mondom ezt annak ellenére, hogy az első pár oldal után azt hittem valamilyen horror regénybe csöppentem, jegyzem meg engem egyáltalán nem zavart, sőt adott némi alaphangulatot. Köd és rejtély, egy pici, de tényleg csak pici horrorisztikus szállal átszőve. Kicsit furcsa, de szerethető szereplőkkel és mellékszereplők hadával ismerkedhetünk meg így a kezdetek kezdetén. 

Egy sorozat első részeként remekül megállja a helyét, újszerűen ötvözi a valóságot és a misztikumot, néhol elmosódik a határ, mindeközben megtudjuk a lényeges információkat, amitől végül összeáll a kép, igaz csak a vége felé, de addig is megismerjük a szereplőket, a ködöt, a kisvárost és az iskolát. Mindezt egy olyan köntösbe burkolva, ahol a feszültség folyamatos, a figyelmünk nem lankadhat egy pillanatra sem. Amikor már éppen éreznénk, hogy most biztos nem fog történni semmi, akkor jön egy HUHA!, ez meg mi a fene volt? rész és máris peregnek a lapok, mert egyre többet és többet akarunk megtudni a rejtélyről. 

Először nem voltam benne biztos, hogy én leszek a könyv célközönsége, de ez az érzés az első 10-20 oldal után teljesen elmúlt, egyre jobban űzött a kíváncsiság, hogy haladjak előre és végre eloszoljon a köd, mert az bizony volt eleinte, sőt mondhatni a végéig nem jöttem rá, hogy mi és miért történik a szereplőkkel.  Elsőre nem tudtam hova tegyem a rejtélyt és végig próbáltam kitalálni, hogy vajon mi lehet az ikrek Amy és Gary, valamint a családjuk és környezetük titka. Be kell vallanom, hogy nem sok sikerrel, mert teljesen rossz felé gondolkodtam, így egészen a regény végéig kellett várnom arra, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, de még így is maradt sok-sok nyitott kérdés, ami nem is meglepő hiszen egy sorozat első részéről beszélünk. 

A szokásos amerikai tinédzser mindennapok, bál, pia, zene  itt is megvolt, de ahogy ezen túllendültem (főleg a sok pián) már tudtam a misztikus és izgalmas eseményekre koncentrálni, az apró elszólásokra, a rejtélyes üzenetekre és a titokzatos kék köpenyesekre. Volt pár momentum, mint pl. zenekar, a sok bor, vagy amikor 14 évesen autóval "kirándulnak"szerintem elbírt volna egy picit erősebb szerkesztői belenyúlást a leírásba, mert volt egy-két dolog, ami nem állt arányban a 14 évesek világával, vagy éppen kicsit kuszák voltak az időbeli utalások, (itt bevallom, hogy a koncertezős részt át is ugrottam, mert nekem egy kicsit túl volt már a zenekar ajnározva és elvonta a lényegről a figyelmemet, de ez legyen az én bajom),  de ettől eltekintve nagyon tetszetős maga a történet és biztos vagyok benne, hogy leköti és elszórakoztatja a megcélzott korosztályt, sőt állítom még minket felnőtteket is. Akár fiúnk, akár lányunk van és már nyitott a kicsit erősebb fantasy YA könyvekre (14-16 éves) bátran adjuk a kezébe, mert nem csöpögős, nincs tele bugyuta klisékkel, amitől a fiatalok is a falra másznak, hanem igazán remek  szórakozást nyújt. 

Az viszont nem árt ha jó a névmemóriánk, mert sok-sok nevet kell észben tartanunk, főleg a végén, hogy tudjuk ki, hova, hogyan és miért. Ez nem árt, mert vélhetően a következő rész a most megismert szereplőkre fog épülni.  Tudom ez egy picit így rejtélyes, de érdemes belevetni magunkat a sorozatba, mert szerintem még sok izgalmat fog tartogatni számunkra. 

Az igazgató volt számomra a legérdekesebb, legsokoldalúbb karakter, nagyon el volt találva az, ahogy félelmet és szimpátiát kelt egyszerre, a többiek nem sok fejlődést mutattak, igazából a srácok picit egyformák voltak, de attól függetlenül az ikrekkel szimpatizáltam és drukkoltam, hogy végre a szemük elől eltűnjön a köd és rájöjjenek a titokra, ami érezhetően körüllengi őket és környezetüket. 

Tank, a macska volt még aki remekül belesimult a történetbe és megjelenésével fokozta az izgalmakat. 

Az iskoláról is kell ejtene pár szót, mert annyira érdekes, hogy nem lehet elmenni mellette csak úgy. Az amerikai oktatási rendszerbe beágyazva, prefektusokkal, bálokkal és szinte már-már Harry Potter szerű karakterekkel, vagy éppen épületekkel. A suliban még gázlánggal világítanak, ódon épületek között tanulnak a diákok és a hagyományokhoz megrögzötten ragaszkodó tanárok okítják őket, sőt ők talán többek is, mint egyszerű tanárok, mert már-már valószerűtlen az oktatási rendszerük. Azt várnánk, hogy egyszer csak megjelenik Harry és elkezd csapkodni a varázspálcájával, de ettől nem kell félni, erre nem vetemedik az író, mert ide valahogy nem is illene a csiribi-csiribá, ennél sokkal jobban a misztikum felé hajlik a történet, nem pedig a varázs irányába. Varázsolni tehát senki nem fog, de minket elvarázsol a történet, és a köd világa elkezd összeolvadni egy álmos, ködös kisváros lakóinak életével. 

Egy remekül kitalált történet első része -ráadásul magyar szerzőtől!-, ami fokozza az izgalmakat és arra késztet, hogy minél előbb elolvassam a második részt is, mert felkeltette az érdeklődésemet és elkalauzolt egy misztikus világba, ahol a kék köpenyesek és a köd az úr, ahol a feszültség folyton nő és újabb izgalmakat várnak ránk olvasókra, mert érezzük, hogy ez még csak a kezdet.

Fülszöveg

Amy Soleil élete nem egyszerű.

Nem elég a kamaszkor nehézségeivel vívott, nyomasztó állóháború, az is megkeseríti életét, hogy szinte évente új városba költöznek, új iskolákban kell bizonyítania.

Viszont azzal, hogy nem elég talpraesett, senki sem vádolhatja: amikor valami titokkal vagy rejtéllyel találkozik, azonnal fejest veti magát a megfejtésébe.

Moonshadow viszont, ahol idén kikötöttek, igazán különleges hely: az iskola ódon kastélyra emlékeztet, szinte mindig fenyegető köd gomolyog csipkés tornyai között, a portás kardot visel, az igazgató leginkább egy hatalmas, fekete pókra emlékeztet, eltűnik egy közkedvelt tanár… Sőt, még Amy szülei és nővére is máshogy emlékszik a múltra, mint ahogy az megtörtént, furcsa, sosem volt eseményekről és ismeretlen helyekről beszélnek. De legnagyobb örömére a lány hamar egy zenekar dobfelszerelése mögött találja magát, és végre bandájával a vágyott hírnév közelébe jut.

Amikor ijesztő, kék köpenybe burkolózó emberek kezdenek ólálkodni az iskola körül, akiknek valahogyan minden titokhoz közük van, Amy pedig rálel saját magára egy közösségi oldalon, újdonsült barátaival kockázatos nyomozásba kezd, hogy megtalálja az egyre sokasodó rejtélyek kulcsát… amíg még lehet.

Bizony, Amy Soleil élete egyáltalán nem egyszerű.

A Holdárnyék-sorozat első részével kezdetét veszi az izgalmas, az egész világon és történelmen átívelő kaland.

Főnix könyvműhely

360 oldal

Ya, urban fantasy

Isbn: 9789637051746