Örölnöm kellene, hogy vége ennek a hónapnak, de valahogy mégsem megy. Március a kedvenc hónapom, nem azért, mert születésnapom van, az a legkevesebb, idén kb. el is maradt, csak nagyon szűk körben volt némi örömködés.
Márciusiu számomra a virágbaborult fákat, a tavaszi illatokat, a madárcsicsergést és a napsütéses időszak kezdetét jelenti. Egyszerűen minden évben alig várom, hogy végre március 1. legyen.
Idén valahogy máshogy sikerült ez az örömködős hónap, mint ahogy szokott, vagy szerettem volna, a hónap így a #maradjotthon jelszóval telt.
Egy kis pozitívum, hogy közel lakunk az erdőhöz, ahol tudtunk picit kirándulni is.
A másik pedig, hogy szinte minden nap sütök házi pékárút a karanténban ragadt gyerkőcök örömére.
Az online oktatás nem mondom, hogy könnyű, de igyekszünk megfelelni az elvárásoknak, de nem mindig sikerül. Ez van, elengedtem.
Karantén+idegeskedés+bizonytalanság=március
Talán ezzel a képlettel lehetne leírni azt, amit idén ebben a gyönyörű hónapban éreztem, a hangulatom is ennek megfelelően ingadozott.
Olvasás terén azt mondhatom, hogy nem volt olyan rossz ez a hónap, kellemes és igazán kikapcsoló olvasmányok kerültek a szemem elé.
Julie Klassen, Az udvarház titka volt az a regény, amivel március elején nyitottam. Egy igazán kellemes meglepetés volt. Kicsit Jane Austen milliőbe ültetett rejtélyes, romantikus írás. Nem mondom, hogy máskor is ennyire jól tudott volna esni, de most illett valahogy a hónap elejéhez.
Aztán folytattam némi misztikummal, amiről már írtam is, ez volt Erich von Däniken, Istenek szemtanúja. Volt némi hiányérzetem, de érdekes témákat vetett fel.
Utána jött egy jó kis P. G. Wodehouse, Gyöngyök, nők és Monty Bodkin. Hamisítatlan Wodehouse stílus, légkör és nem utolsóként jó adag angol humor. A magam részéről nagyon kedvelem az írót, mértékkel fogyasztva nagyon jól tud esni egy-egy írása.
Hangoskönyvet is hallgattam, igazi klasszikust. Mindig megdöbbenek, hogy az olvasás és a hangoskönyvként való hallgatás mennyire más élményt tud nyújtani.
Ez a könyv pedig Agatha Christie, Fülemüle villája volt. Kellemes hangon történő felolvasás volt, így most nem aludtam el, persze ehhez hozzájárult az is, hogy viszonylag rövidebb novellákról volt szó. Misztikus, izgalmas, igazi jófajta Christie történet.
Emellett több elkezdett regény is várja, hogy áprilisben befejezzem őket:
| Brigitte Riebe: Az újrakezdés | 2020. március 19., 05:58 → | > | |
| Robert Galbraith: Halálos fehér | 2020. február 19., 11:41 → | > | |
| Agatha Christie: Tíz kicsi néger | 2020. március 27., 06:56 → |
Tervek áprilisra is vannak bőven, meglátjuk mit sikerül, de elsősorban a megkezdett olvasmányaimat szeretném befejezni.
A listámon pedig ott figyel:
Némi fősikolai jegyzet, mert várnak a beadandók.
Thomas Mann: Buddenbrook-ház
Angela Petch: A toszkán titok
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma
Emily Arsenault: Az eltört teáspohár
Agatha Christie: Az utolsó szeánsz
Ezekhez hangulattól függően még fog jönni sok egyéb, ahogy magamat ismerem.
Nálatok milyen volt március?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése