A magánkiadók bármit kiadnak? Interjú az álomgyár két vezetőjével

A magánkiadók bármit kiadnak?

Interjú az Álomgyár Kiadó két vezetőjével

 

A focihoz mindenki ért, tartja a mondás. Már hallottuk ennek egy másik változatát is, miszerint mindenki ért a focihoz és könyvet is ír. Évente több ezer új szerző próbálkozik eljutni az olvasókhoz, de vajon milyen sikerrel? Erről kérdeztük az álomgyár kiadó két vezetőjét. 

Kérdés: Sokan azt gondolják, hogy a magánkiadásba olyan emberek vágnak bele, akiket a kiadók elutasítanak, így a könyveik gyenge minőségűek. Igaz ez?

Gönczi Péter (álomgyár kiadó): Ez abszolút nem igaz. De ahhoz, hogy ezt el tudjam magyarázni, fontos ismerni a könyvkiadás működését. A hagyományos könyvkiadásban a kiadó leszerződik a szerzővel, megfinanszírozza a kiadás költségeit (szerkesztés, gyártás, marketing), kifizet 6-8 % szerzői jogdíjat a szerzőnek és bízik benne, hogy az eladásoknak köszönhetően megtérül a kiadás. Mivel ez komoly kockázat, a kiadók teljesen kezdők könyveit a legritkább esetben merik megkockáztatni. Inkább nemzetközi könyveket keresnek, vagy olyan szerzőket, akik már akár az élet egyéb területein elértek valamit. Mivel a hagyományos kiadók a legtöbb esetben elolvasás nélkül utasítják el a beérkezett kéziratokat, így a lelkes kezdő íróknak nem marad más lehetőségük a könyvkiadásra, mint hogy a magánkiadás felé forduljanak.

Kérdés: Tehát a magánkiadók nem mérlegelnek, hanem mindent kiadnak?

Nagypál Viktor (álomgyár kiadó): Kétféle magánkiadás van. Vannak magánkiadók akik ingyen, vagy néhány ezer forintért ígérnek "kiadást". Mi ezt inkább "magángyártásnak" nevezzük, mert ilyen alacsony díjért nehezen elképzelhető, hogy profi szerkesztők, korrektorok vagy tördelők dolgoznának a könyvön. Ezen kívül léteznek magánkiadók vagy könyvkiadók, ahol a jelentkezők könyvei ugyanazokon a fázisokon esnek át, mint a hagyományos kiadók könyvei, csak a finanszírozó, ebben a modellben, maga a szerző. Természetesen, ebben az esetben is szigorú elbírálás alá esik a kézirat és csak a legjobbak kapják meg a lehetőséget a megjelenésre.

Kérdés: Be lehet jutni ilyen könyvekkel a nagy könyves hálózatokba?

Nagypál Viktor (álomgyár kiadó): Ez egy nagyon jó kérdés. Az emberek csak néhány nagy kiadót tartanak számon. Sokszor úgy vannak egy könyvvel, hogy nem is emlékeznek, hogy melyik kiadóé, de azt tudják, hogy hol vették. Így a kereskedőknek bizony figyelniük kell, hogy milyen könyvet raknak ki a polcaikra. A "magángyártásban" készülő könyvek nagy része sajnos soha nem kerül be a boltokba, de sok szerzőnek nem is ez a célja. "Írtam valamit és szeretném, ha az ismerősök kézbe fognák." 

Kérdés: Tudtok olyan ismert szerzőt mondani, aki magánkiadással kezdte?

Gönczi Péter (álomgyár kiadó): Elég sokat, itthon például Oravecz Nórát lehet említeni. Nemzetközileg is ismerünk nagy neveket, például Mark Twain, Stephen King vagy éppen John Grisham. A nagy könyvkiadók szívesen szemezgetnek a magánkiadók kínálatából, hiszen ha valaki már megmutatta, hogy mit tud és vannak olvasói, akkor már nem jelent akkora kockázatot a kiadóknak.

Kérdés: Mire érdemes figyelni, amikor valaki elküldi a kéziratot egy magánkiadónak?

Nagypál Viktor (álomgyár kiadó): Fontos, hogy csak kész kézirattal érdemes jelentkezni. A szerkesztők az első néhány fejezetből nem tudnak véleményt mondani egy kéziratról. Legalább egy egyoldalas szinopszist is kell csatolni. Szerencsés, ha a szerző az ismerősi körben megszondáztatja a kéziratot, mert az ő véleményük sokat segíthet. Ezen kívül nem csak az fontos, hogy a kézirat jó legyen, hanem hogy eladható is. Jó, ha a szerző átgondolja, hogy kiknek írta a könyvet, ki a célközönsége. Nincs olyan, hogy egy könyv mindenkinek szól.

Kérdés: Mennyi fogy a magánkiadásos könyvekből? Veszi ezeket egyáltalán valaki?

Gönczi Péter (álomgyár kiadó): Amennyiben színvonalas az elsőkönyves szerző könyve, úgy több száz is elfogyhat, olyanra is van példa, hogy a könyvesboltok sikerlistáit ostromolják. Akkor "sikeres" egy magánkiadásban készült könyv, ha egy átlagos olvasó nem tudja megmondani, hogy azt hagyomágyos kiadó készítette vagy egy magánkiadó. Egy ismeretlen szerző könyvét mindenképpen nehezebb eladni, éppen ezért fontos, hogy lehetőség szerint alacsony áron kerüljön a boltokba és hogy a kiadó marketinggel támogassa meg a könyvet. Megvannak azok a szakmai fortélyok, amelyeket nyilván egy kezdő szerző nem ismer, de egy tapasztalt kiadó igen.

 Az álomgyár kiadót 2012-ben alapította Nagypál Viktor és Gönczi Péter. Első évükben még csak 5, 2013-ban 10, tavaly pedig már 15 könyvük volt. Facebookon már több, mint 10 000 rajongójuk van. Saját könyveik mellet olyan ismert emberek könyveit is terjesztik a könyvesboltokban, mint például Növényi Norbert.

Az interjút a Kiadó bocsátotta a rendelkezésemre

www.facebook.com/alomgyar
www.alomgyar.com