Holly Madison: Lenn, a nyúl üregében- A Playboy-villa bizarr világa egy szőkeség szemével

Ez a történet döbbenetes, eddig nem látott mélységekben mutatja be a Playboy-villa bizarr, belső világát és a titkait is annak a férfinak, akinél a villa kulcsa van.

Az oregoni kisvárosból származó Holly Sue Cullent egy huszonegy éves korában meghozott spontán döntés változtatta Holly Madisonná, Hugh Hefner első számú barátnőjévé. De miután beveti magát a nyuszi üregébe, Alice Csodaországához hasonlóan a Playboy-villa kívülről tündérmeseszerűnek tűnő életéről beleértve a leghíresebb sztárokkal rendezett bulikat és a saját négy évig tartó valóságshow-ját is gyorsan kiderül, hogy ez a világ nem más, mint a szigorú szabályok, a manipuláció és az ambiciózus, álnok nyuszilányokkal folytatott csaták színtere. Az élet a hírhedt villában messze nem álom, inkább rémálom. És miután mindent elveszít, nem marad reménye másban, csak az öngyilkosságban.

De ahelyett, hogy eldobná az életét, úgy dönt, hogy inkább a kezébe veszi.

Holly őszintesége megdöbbentő és megindító egyben. Vallomása a villában töltött időről, a drogokról, a szexről, a lelki és testi abúzusról, a hírhedt bulikról a felső tízezer színfalak mögött zajló valódi életéről letaglózó olvasmány. Nem véletlenül szerepelt a The New York Times, az Amazon és szinte minden más sikerlista élén, hónapokon át, és adtak el belőle több millió példányt. 

A könyvet a BookandWalk-nak kiadótól kaptuk értékelésre a Könyvfalók csapatával. Úgy gondoltam, hogy mivel az értékelésem meglepően magas látogatottságot ért el a Könyvfalók oldalon, ezért felteszem ide a saját blogomra is, hátha még valakinek felkelti az érdeklődését a könyv és szívesen olvasna erről a bizarr világról.

    http://www.nydailynews.com/

Nem is olyan régen egy magyar csatorna is műsorra tűzte a vad és zabolázatlan Playboy lányok nem mindennapi életét, oldalukon Hugh Hefnerrel, az idősödő Playboy guruval. Valahogy úgy adódott, hogy akarva akaratlanul belebotlottam a műsorba és ott is ragadtam szájat tátani. Na nem azért mert annyira lenyűgözően irigylésre méltóak voltak a lányok, hanem inkább a szituáció abszurditása ragadott magával. Számomra bizarr és érthetetlen volt az egész szituáció és valahogy, mint ilyen mindig is szerettem volna egy ilyen helyzet és a benne lévő személyek lelki világába belelátni. A könyv kapcsán végre lehetőségem is nyílt erre, Holly Madison betekintést engedett a saját és a villa privát szférájába, nem is akárhogy, de erről mindjárt írok.

Térjünk vissza picit a sorozathoz, tehát akkoriban azt gondoltam, hogy ennyi buta szőke nőt nem lehet egy helyre gyűjteni, így már akkor felötlött bennem, hogy annyira biztosan nem lehetnek naivak, hogy egy hetven fölötti, kicsit sem vonzó bácsika mellett töltsék a napjaikat egy szépen kivitelezett kalitkában pusztán a buli, a ruhák és a szállás fejében, mert azért hírnévről az ő vonatkozásukban közel sem lehetett beszélni. Tehát már akkor gyökeret vert a fejemben az a gondolat, hogy ezek a nők csak a pénz és a hírnév na meg az újságban való megjelenés reményében vannak vele (ok, ezt mindenki tudja, de mégis olyan nehéz elhinni, hogy vannak olyan nők akik a pénzért eladják a lelküket is), mely gondolat látszólag igen hamar be is bizonyosodott szinte az összes lány vonatkozásában ahogy pörögtek az epizódok. Mint tudjuk a kivétel erősíti a szabályt és ez most is bebizonyosodni látszott.

http://www.gourmet.com/

Egyetlen lánnyal kapcsolatban maradtak kétségeim, ő pedig Holly Madison volt. Látszólag egy csendes és nem túl különleges nő, legalábbis a többi nyuszilányhoz viszonyítva, azonban mégis ő lett Hef első számú barátnője, amihez vagy nagyon szerelmesnek, vagy nagyon számítónak és rafináltnak kellett lennie. Tehát ő egy talány volt számomra már a sorozat idején is, ezért a könyv nagyon érdekesnek ígérkezett. Reméltem, hogy egy ízig-vérig kitárulkozó vallomást kapok, egy-egy kulisszák mögötti, a nézők szeme elől rejtve maradt pikáns történettel fűszerezve, mert valljuk be, mi nők azért bírjuk a drámát. Nem állítom, hogy Holly egy ártatlan kis bárány, de mindvégig szimpatikus tudott maradni, olyan szomszéd lány benyomást keltette, akivel az olvasó végig együtt tud érezni és én magam is drukkoltam neki azért, hogy jól alakuljon az élete.


A kezdet egészen 1988-ig nyúlik vissza, amikor is a kis Holly még csak Marilyn Monroe-ról álmodozott és arról, hogy egy napon ő is olyan híres lesz. Amikor kicsit idősebb lett a csillogó életet a Playboy világán keresztül szerette volna megközelíteni és magáévá tenni, de talán közel sem így, ahogy történt. Nem éppen egy tündérmese a karrierje, emiatt is csodálom, hogy erős tudott maradni még akkor is, amikor a depresszióba süllyedt és már kezdte a Stockholm-szindróma tüneteit mutatni.


Az elbeszélés nagyon tetszett, logikusan volt felépítve, ami nagyon pozitív volt, mert teljesen követhető volt, nem csapongott az időben. Emellett nagyon örültem annak, hogy a borítóval ellentétben nem egy rózsaszín lányregényt kaptam, hanem egy sokkal mélyebb, már-már néha sötét életrajzi regényt egy erős és okos nőről, aki képes volt a rosszból kihozni a maximumot és saját tőkét tudott kovácsolni belőle. Holly meglepően őszintén vallott a legsötétebb eseményekről is, amik a zárt villában történtek. Nem leplezte el a saját depresszióját és kétségeit sem, illetve nem köntörfalazott sokat, leírta a véleményét a lányokról, Hefről és a látszólag csillogó világról. Volt ármány és intrika bőven, emellett mocskos kis titkok is napvilágot láttak, amik a világ előtt eddig rejtve voltak. Úgy gondolom, hogy sokkal többet megtudtunk a Playboy villáról és lakóiról, mint ami a tv műsorokból, vagy újságokból kiderült, de ettől függetlenül biztos vagyok abban is, hogy, ha a falak mesélni tudnának még lenne mit mondaniuk.


Ahogy elkezdtem az olvasást rögtön éreztem, hogy ez jó, kellemes stílusban megírt, összeszedett életrajzi könyv. Külön ki szeretném emelni, hogy Lewis Carroll, Alice csodaországban című művéből található egy-egy idézet a fejezetek előtt, ez az apróság nekem már a legelején megtetszett, igazán remekül belesimult Holly történetébe.


Holly is pont olyan volt mint Alice, bekerült egy bizarr világba, ahol elvesztette a realitását és ezáltal megjárta a poklot, míg végül....., de inkább olvassátok el. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne a csillogó világ és az ott látszat életet élő emberek lelkivilágának mélyére látni és emellett szeretnének egy nem éppen hagyományos memoárt olvasni.

Kordos Szabolcs: Turista from Hungary

A luxushotelek és a taxisok világa után a külföldre utazó magyar turisták – hírességek, hatalmasságok és egyszerű emberek – elé tart tükröt könyvében Kordos Szabolcs.
Hogyan mulatunk Dubaiban, Zanzibáron fillérekért, és miként szórjuk a pénzt egy last minute tunéziai nyaraláson? A hajnali nyugágyfoglalóktól, a botcsinálta bazártolvajokon át, a notórius műtárgytapogatókig a „Turista from Hungary” hasábjain találkozhatunk a legújabb kori magyar portyázók színe-javával. Hány ezer kilométert utazik egy téliszalámis szendvics? Hogyan jutunk be mi leleményes magyarok a WC-n keresztül a híres párizsi múzeumba? Hogyan rabolunk, fosztogatunk, csenünk, kölcsönzünk turistaként külföldön? Milyen különleges kívánságainkkal, hóbortjainkkal megyünk utastársaink vagy éppen vendéglátóink idegeire? Hogyan flörtölünk, mivel hódítunk egy nyaraláson? Hogy viselkednek hírességeink, színészeink, tévésztárjaink, politikusaink ott, ahol azt hiszik, senki nem ismeri fel őket?
A Turista from Hungaryban idegenvezetők mesélnek a szerzőnek arról, hogy mivé válunk mi magyarok, amikor minden értelemben átlépjük a határokat…

A magyar ha megindul.....

Engedjetek meg elöljáróban egy személyes élményt, ami után már bármit el tudok képzelni, a könyv elolvasása után pedig végképp. A történet nagyon röviden: társasutazás Velencébe, busszal. Az ital fogyott pár utas részéről, az idegenvezető az Alpok tetején kezdett idegesnek tűnni és ez csak fokozódott, hát kiderült, hogy kifogyott a benzin a buszból, mivel ez az utazás nem ma volt, így a régi buszt feltöltötték a megmaradt erősebb alkohollal és úgy sikerült csak legurulni a legelső benzinkútig. Mivel már szépen fogyott a szesz az út elején, ezért kérdéses volt, hogy a megmaradt alkohollal lejutunk-e, vagy fent ragadunk a magaslatokban. Volt a feldobott utazócsoport, akinek buli volt ez a csöppet sem veszélytelen utazás, mert már nem voltak szomjasak és voltunk mi, akik nem ittak és inkább rettegtek a kanyarokban. Azok a megboldogult kilencvenes évek, nem lettem volna az idegenvezetőnk helyében. 

A kis kitérő után jöjjön a könyv. 

http://nicolebasaraba.com

Kordos Szabolcs Turisa from Hungary című könyve a taxisok, a hotelek és a nagy magyar dinom-dánom után, - ami már szintén megjelent- arról rántja le a leplet, hogy milyen is a magyar, ha éppen utazik, ráadásul külföldre.

Azt talán tudjuk magunkról, hogy nem vagyunk mindig higgadtak, vagy éppen szeretünk egy jót mulatni, de azért legtöbbször itthon tartjuk a bizonyos határokat, de amikor átlépjük a tényleges országhatárokat vajon mennyire vetkőzünk ki magunkból? Erre ad választ a könyv, nem kendőzve el az igazságot, mert a vallatószékben most tapasztalt idegenvezetők ültek és bizony nem voltak kíméletesek sem az utazókkal, sem önmagukkal szemben. 

http://www.dailymail.co.uk/

Több részre volt osztva a könyv, ami nekem igazán tetszett, mert eleve átlátható és rendezett benyomást keltett, ráadásul nagyon jól elkalauzolta az olvasót A-ból Z-be. Elindulunk az egészen egyszerűtől, mint például az olcsó buszos utazás és szépen felépítve eljutunk addig, hogy a VIP részlegbe is betekintést nyerhetünk, mert bizony az idegenvezetőnek a rettegett VIP vendéggel is meg kell küzdenie. Az viszont garantált, hogy egyik rész sem lesz unalmas.

Az idegenvezetőknek nem elég a helyi adottságokat ismerni és profi előadást tartani, hanem egy picit pszichológusnak is kell lenniük, mert valahogy minden vendég őket találja meg apróbb, vagy éppen nagyobb gondjával és nekik helyt kell állniuk legyen az egy darázscsípés, vagy éppen egy haláleset. Nem mondom, hogy a könyv elolvasása után irigylem őket, inkább tiszteletet ébresztettek bennem, mert ember legyen a talpán, aki utánuk csinálja az utazásokat. Még, ha csak a fele lenne is igaz a leírtaknak, de meg merem kockáztatni, hogy betűről betűre úgy történt, ahogy elmesélték, akkor sem lenne egy egyszerű munkakör az övék. 

Sok utas azon az elven alapszik, hogy ami külföldön történt az külföldön is marad, ezzel nem kevés fejfájást okoznak az idegenvezetőknek, hihetetlen extrém kérésekkel állnak elő, ami az átlag embert pironkodásra készteti, de az idegenvezetőnek akár ilyen helyzetben is fel kell találnia magát. Sok utas kalandra vágyik, de nem is akármilyenre.

Ugyanúgy elindul a lottónyertes, a céges csoport, a makkos cipős útitárs, a nyugdíjasok, mint a politikus és a médiából ismert arcok, a feladat adott, mindenkit egyedien kell kezelni, mert külföldön senki sem az akinek itthon látszik. 

Nehéz úgy írni a könyvről, hogy a jobb poénokat ne lőjem le, de azt megsúgom, hogy volt egy két könnyfakasztó poén, amire azt mondtam, hogy ilyen nincs, mert annyira jó, hogy ilyet valóban csak az élet tud produkálni. A milliomosok szafarija, vagy a cicababa utazása sem volt poénoktól mentes, ilyen nincs és mégis van. 

A sok-sok vicces és elgondolkodtató, vagy éppen tanulságos eset mellett ott volt a bizonyos fekete rész, ami mindig egy nehezebb téma. 

"Elátkozott jutalomút- amikor tényleg a halál a nyolcadik utas" 

Számomra ez volt a legmegdöbbentőbb rész. Az agyam dobtam el, hogy milyen halálesetek történnek, hát ott és akkor legyen ember a talpán az idegenvezető.

Ki kell emelnem, hogy megismertük az érem másik oldalát is, amikor az utas a szenvedő fél és az idegenvezető nevet a markába. Egy kis mellékes mindenkinek jól jön, hát az idegenvezetők ezt remekül megoldják, apró kis trükköktől a nagypályás megoldásokig mindenfélével találkozhatunk. Innentől jobban fogunk figyelni egy-két dologra az utazásaink során.

http://www.zazzle.co.uk

Összegezve

Azt nem kötik az olvasó orrára, hogy a valóságban melyik irodát erősíti Dani, Glória, Orsi, Péter,  vagy éppen Géza, mert álnéven adták az interjút, de amikor befizetünk egy szervezett utazásra, vagy telepített idegenvezetővel találkozunk egy-egy egzotikusabb helyen nem tudhatjuk, hogy nem-e a könyvből megismert idegenvezető kalauzol-e minket. Úgy gondolom, hogy ez a kötet egy tükröt tartott elénk és talán el is gondolkodik az olvasó, hogy valóban ennyire gázosak vagyunk-e. Talán a következő utazáson eszünkbe jut, hogy attól, hogy nem kis hazánkba vagyunk nem felejthetjük el, hogy nem csak önmagunkat, hanem egy egész országot képviselünk, mely által megítélésre kerül a többi magyar utazó is. Nekem nagyon tetszett a könyv, remek szórakozás volt olvasni a vidám, szomorú, bosszantó, vagy éppen meghökkentő történeteket. Azt viszont kihangsúlyozták, hogy a többség rendes utas és nincs velük baj, itt és most a kirívó esetekre koncentráltak.

Én is biztos vagyok benne, hogy a legextrémebb eseteket mesélték el és nem minden magyar honfitársunk ilyen, de sajnos rajtuk is múlik a későbbi megítélésünk és ez a könyv a nem vagyunk piskóták kategória volt. 

A sorozat többi részét is olvastam, de bevallom számomra ez volt az abszolút kedvenc, végig remekül szórakoztam.  Ajánlom minden utazgató és utazni vágyó olvasónak.

Extra

Eddig megjelent kötetek:

A könyvért köszönet: Book&Walk