Kisiskolás könyvajánló - Lackfi János: Aranyalma, zsák zsizsik; Miért vagyok gyerek?; Kányádi Sándor: A világlátott egérke

Iskolakezdés idején szerintem sokunkban felmerül a kérdés, hogy milyen könyveket érdemes forgatnia a gyermeknek. Amiatt is fontos kérdés ez, mivel ebben a fogékony életszakaszban érdemes még kiemeltebben odafigyelni, hogy mik azok a könyvek, amit kételyek nélkül adunk gyermekünk kezébe, mit olvashat egyedül, mi az, amihez még kell a szülői segítség és azért számunkra is hozza az olvasás örömét. Ilyenkor a gyermekek még tele vannak kérdésekkel, szeretik a rövid meséket, verseket és a gazdag illusztrációkat. Ez utóbbi szempontjából nem elhanyagolható, hogy legyen úgy kivitelezve, hogy esztétikusan jelenik meg és meg is tudja ragadni a gyermeki képzeletet. Valljuk be ez nem egyszerű küldetés. Ebben a bejegyzésben három, iskolába induló, kimondottan a kisiskolás korosztálynak szóló kötetet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. 

Lackfi János munkásságát követem és szeretem is, ezért nagyon örültem, hogy megjelent a vicces ÁBÉCÉ -je Aranyalma, zsák zsizsik címmel. 

Szerintem itt már eleve elmondhatjuk azt, hogy maga a cím is figyelemfelkeltő, ezért kislányommal együtt érdeklődve kezdtük lapozgatnia  könyvet, melynek borítójáról egy vicces béka és csiga szemezett velünk.

Ahogy az előszóban is visszaköszön, úgy nekem is sikerült egyből Móra Ferenc, Zengő ABC-jére asszociálnom, mert bizony, én még kisiskolásként azt forgattam és emlékeim szerint nagyon is szerettem. 

A könyv az ABC betűit követve halad A-Zs-ig. Minden betűhöz kettő vers tartozik, majd ezt követi egy játékos feladat. 

A versek megfelelnek a hagyományos elvárásoknak, mindent tudnak, amit egy verstől elvárunk, így ezekre nem is térnék ki.  Sokkal inkább a versek tartalmát szeretném kiemelni. Vidáman, viccesen és a gyermekek nyelvén szólnak ezek a versek, mégis egytől egyig mindegyik tartalmaz valami olyan pluszt, amitől a gyerekek érzik rajta a modern világlátást, azonosulni tudnak a verssel és sajátjuknak érzik azt. 

Az illusztráció, a színvilág, a tartalom végig azt éreztetik a gyermekkel és felnőttel egyaránt, hogy ilyen könyvekből lenne érdemes tanulni, mert figyelemfelkeltőek, elűzik az unalmat és garantáltan jókedve lesz a kis olvasóknak. 

Úgy gondolom, hogy az alsós korosztálynál nem lehetet mellé lőni ezzel a könyvvel, biztos vagyok abban, hogy mindenki megtalálja a maga kedvenc versét és feladatát, miközben játszva gyakorolja a betűket. A Móra Könyvkiadó a kor igényeit figyelembe véve méltó folytatását adta gyermekeink kezébe Móra Ferenc munkásságának. Bátran állítom, hogy az ilyen könyvektől lesz izgalmasabb, szerethetőbb a gyermekek számára az olvasás és írás készségének elsajátítása és tökéletesen előkészíti a későbbi értő olvasást is. 

Át is térnék a második ajánlóra, amely egy versválogatás, Miért vagyok gyerek? címmel. Iskolásoknak ajánlott, vagány versekről van szó, itt már a felső tagozat 5.,6. osztálya is kedvére tud majd válogatni. Tehát, ez a válogatás egy picit tágabb korosztályt céloz meg, így nagy előnye a könyvnek, hogy sokáig tudjuk forgatni.

Olyan híres költők versei is helyet kaptak benne, mint Áprily Lajos, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, de, hogy napjainkból is említsek Varró Dániel, László Noémi és Szabó T. Anna és Finy Petra. Ezt a remek sort még sokáig folytathatnám, mert megközelítőleg 50 költő verse köszön vissza a lapokról. 

A kötet nagyobb témakörök köré szerveződik, úgy mint: 

- A világ és én

- Legyek, verebek és többiek

- Ilyen is a családunk

- Viszonyok

- Amilyen kedvem van

- Egyszervolt, holnemvolt

Ami igazán érdekesség volt számomra, hogy olyan versek is szép számmal helyet kaptak, amiket még én sem ismertem, ezt plusz pozitívumként említeném.

Az időben korábban íródott versek közül is több újdonságot jelentet, de biztos vagyok benne, hogy vissza fogok térni hozzájuk, mert szeretem a kötetben helyet kapó költők munkásságát. 

Ilyen új kedvencem lett Ranschburg Jenő: Barátság, szerelem rövid verse vagy éppen Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja (ezt valamikor már hallottam, de a feledés homályába mertült, pedig nem kellene, mert érdekes vers) és ott van például Havasi Attilától A csótány veszése, ami igazán újszerű és biztos, hogy imádni fogják a gyerekek, mert ugye milyen menő, ami picit undi bogár?. 

Emellett az illusztráció is vidámságot sugall, még rakéta mászóka is megjelenik a lapokon (nem tudom emlékeztek-e még rá kedves olvasók?).

Összességében egy nagyon használható kötetről van szó, ami sokszor lekerülhet a polcról és esetleg a versmondó versenyek világában is szerepet kaphat, ha merünk végre kilépni a kötelező klasszikusok árnyékából, mert bizony megérne egy misét. Ez egy olyan gyűjtemény, ami könnyen megszeretteti a versek világát, mert egyszerre hagyományos és újító, tehát minden témához megtaláljuk azt a verset, ami leginkább passzol és feltölt. Nálunk már hetek óta az éjjeliszekrény szerves része lett és még szerintem sokáig az is fog maradni, esténként jó egy-egy verssel lazítani gyermeknek és felnőttnek egyaránt. 

A harmadik olvasmány pedig nem más, mint egyik kedvenc költőm, Kányádi Sándor, az Alma, alma című verse, ami egyszerűen belém ívódott, bármikor el tudom mondani, mert rövidsége ellenére, tartalommal teli és eleven. Pont ezt vártam ettől a meseregénytől is. 

A Világlátott egérke című állatmesét szeretném a figyelmetekbe ajánlani. A mese nagyjából kettő perc alatt elolvasható fejezetekre osztott, ezért a kezdő olvasók számára is teljesen jól olvasható, megérthető. 69 oldalon 20 fejezet során kalandozhatunk a kisegérrel és társaival.

Az író remekül keveri a régi mesék jellemzőit az újakkal. Kányádi számomra egy újító, mindig valami frisset tudott mutatni a költeményeivel, meséivel. A főiskolai vizsgáim során is többször hoztam fel példaként munkásságát, a gyermekirodalomra való hatását, újításait. 

Kislányommal estéről estére remek kalandokban volt részünk a mezei és a városi egérrel. Az ellentétek itt is nagyon jól voltak megjelenítve. A szereplők kedvelhetőek, a történet a társadalom egy, a gyermekek számára is befogadható lenyomata, amit számukra a szereplők tesznek életszerűvé. Az iskola megjelenítése pedig remek feszültségoldó azon kis olvasók számára, akik nemrégiben lépték át az iskola küszöbét. 

Az eredeti írás 1985-ben látott napvilágot. Azt hiszem az is jelzi a kötet sikerét, hogy már nem ez az első kiadás, sőt, fel is újították, hogy még élvezetesebb köntösben jelenhessen meg. 

Úgy gondolom, hogy egy mese attól sikeres, hogy a gyerekek mellett a felnőtteket is megszólítja, számukra is tud jófajta olvasási élményt nyújtani. Amikor a felnőtt úgy olvas fel, hogy nem élvezi azt, amit olvas, nos, az áthat a mesére és a gyermekre is. Ebben az esetben viszont ettől nem kell tartani, a kis állatok szülőt és gyermeket egyaránt elszórakoztatnak estéről estére. A versek és az illusztrációk pedig tovább fokozzák az amúgy is kellemes olvasási hangulatot. 

Mi itthon nagyon szeretünk mesét olvasni és mindig örülök, amikor egy kiadó igényes gyermekirodalmat jelentet meg, olyat, amibe a szívük és lelkük is kicsit belekerül. A Móra Kiadónál egyértelműen érzem azt, hogy törődnek a kiadványaikkal és törekednek azt olyan formában átnyújtani a családoknak, amitől élmény lesz az olvasás az egész családnak. Én magam szeretettel ajánlom a kiadó összes kötetét, de, ha a 6-10 éves korosztálynak kerestek valamit, akkor feltétlenül nézzétek meg ezeket a köteteket is. (a címekre kattintva elérhetőek a könyvek)

A köteteket köszönöm a Móra Könyvkiadónak!