Anders De La Motte - Måns Nilsson, A halál színre lép

 A Google bugyrain szörfözve (használják még ezt a kifejezést vagy már kiment a divatból?!) írtam be keresőszóként a skandináv, regény és humor szavakat, arra várva, hogy valamilyen nagymamis-  nagypapis (Alkonypagony) vagy valamilyen jó kis Backman könyvet dobjon ki a kereső. Ehelyett valahogy eljutottam Anders De La Motte és Måns Nilsson, A halál színre lép című regényéhez. Először nem is értettem, mert egyértelműen krimi zsánernek tűnt a címe alapján, de a Moly oldalán gyorsan rákeresve kiderült, hogy ez bizony tényleg krimi, de humoros zöngével. Nem is kellett több, lecsaptam a regényre és október elején egy nap alatt elolvastam. 

A történet Svédországban, Österlen kisvárosában veszi kezdetét, ahol az ájulásos betegsége miatt szabadságolt nyomozó, Peter Vinston meglátogatja a lányát és volt feleségét, akik jelenleg mostohapával karöltve az idilli kisvárosban élnek, nem is rossz körülmények között. Peter csak egy egyszerű látogatásra készül, hogy megünnepeljék a lánya 16. születésnapját, de ő maga sem gondolja, hogy egy gyilkosság történik a környezetében és Őt, mint amolyan sztárnyomozót felkérik, hogy legyen a helyi erők, nevezetesen a zöldfülű rendőrnő, Tove Esping segítségére. A tét pedig nem kisebb, mint a szövevényes kisvárosi kapcsolatok mentén kinyomozni azt, hogy ki ölte meg a sztáringatlanost, Jessie Anderson-t, ráadásul elég csúful. Jessie építési projektje, sokakban ellenszenvet váltott ki, így szinte mindenkinek érdeke fűződött valamilyen módon a gyilkossághoz, de az csak a regény végére derül ki, hogy ki volt hozzá elég bátor.  

Azt tudom mondani, hogy egy klasszikus hangulatú krimiről van szó, amiben a szereplők egyedi módon értelmezik a körülöttük zajló eseményeket és mennek a saját fejük után, legyen az egy használható ötlet vagy éppen teljes bambaság. A szerzőpáros nagyon jól ki tudta használni azt a lehetőséget, hogy a kisvárosban mindenki ismer mindenkit, így néhol tévútra is tudták vinni a kisvárosi idill és Plútó  macska uraság rakoncátlankodásai között el-elkalandozó olvasót. 

Teljesen hiteles a kissé kiégett, elvált nyomozó és a kisvárosban élő különc lakók karaktereinek szempontjából a történet. A két rendőr felfogása merőben ellentétes, nagyon érdekes az, ahogy az írók a párost terelgetik, hol közelítenek, hol pedig távolodnak egymástól a nyomozás során, de egy idő után mindenképpen kénytelenek csapatban dolgozni. Peter kicsit különc, mint Monk, de emellett kellemes megjelenésű, mint Murdoch nyomozó, olyan intelligens, de kicsit fura figura, akit általában kedvelek, mint most is. Nagyon szerethető karakter, persze neki is vannak olyan dolgai, amitől mi nők fogjuk a fejünket, de mégis szerettem vele nyomozni. Talán Tove volt az a szereplő, akivel kevésbé tudtam szimpatizálni, igazából a regény végéig a semleges érzelmi vonalon maradtam vele kapcsolatban, sőt, bevallom, inkább bosszantott.

Az építkezés központi szerepet játszik ebben a történetben, ami igazi kisvárosi ellenállási mozgalmat váltott ki az ott élők körében. A mozgalom által megismerjük az idősödő meleg házaspárt, Jan-Eric Sjöholmot, egy nyugdíjas színészt, aki szeret a középpontban lenni, mint Lear király és férjét, Alfredo Sjöholm, aki inkább a háttérben tevékenykedik. Szerintem a különc Peter mellett ők is kellemes színfoltjai voltak a történetnek. De nem hiányozhat a túlbuzgó idősebb falusi hölgy, az ingatlanos és asszisztense, a szerelő,  a lótenyésztő, a volt feleség és új párja sem a képből, akik akarva akaratlanul, de mindannyian a történet részeseivé válnak és segítik vagy éppen gátolják a nyomozást, természetesen a saját érdekeiket szem előtt tartva. 

Szeretném kiemelni Plútót a macskát, bár nem vagyok cicás gazdi, de egyszerűen imádtam a kis "dögöt", szívesen olvastam volna több humoros részt a cica szereplésével. 

Igazából megkedveltem ezt a színes társaságot, azt, ahogy felvállalták a szerzők az LMBTQ szálat és a családon belüli erőszakot is, illetve picit görbe tükröt tartottak az olvasó elé, amihez remek keretet biztosított az idilli kisváros.

A történet folyamatosan pörgött, a szereplők nagyon élesen kirajzolódtak a környezetükben és a furcsa humor is egészen jól működött, de a krimi szál nem vetekedett egy hagyományos skandináv krimivel, viszont azt kell mondanom, hogy a lezárás nagyon is kedvemre való volt.

Összességében tetszett a koncepció, a karakterek, a leírások és a cselekmény levezetés is. A svéd és az angol krimikre jellemző mintázatot nagyon jól hozta a regény.

A sorozat első részéhez egészen helyes borítók születtek, de a magyar verzió a cicával nálam igazán betalált. 

Fülszöveg: Österlen kisvárosában gyilkos garázdálkodik. A helyi sztáringatlanost, Jessie Andersont holtan találják az egyik bemutatandó házban. Peter Vinston, a kissé bogaras felügyelő veszi kézbe a nyomozást, noha csak a kényszerszabadságát tölti az idilli svéd városkában. Tove Esping, a kissé zöldfülű, de rendkívül ambiciózus helyi rendőrgyakornok siet a segítségére. E sajátos kettősnek még azelőtt kell rájönnie, kinek a képében lépett színre a halál, mielőtt túl késő lenne.

Az Österleni gyilkosságok című sorozat első kötetében népszerű szerzőnk, Anders de la Motte ezúttal írótársával, Mans Nilssonnal alkot maradandót. Skandináv krimi sok humorral fűszerezve, gyönyörű környezetben, különc karakterekkel.

Jonas Jonasson - Édes a Bosszú Részvénytársaság

Jonas Jonasson új regényében egy kreatív svéd reklámszakember cége, az Édes a Bosszú Rt. vállalja különféle sérelmektől szenvedő ügyfelei részére a bosszúállás lebonyolítását – a törvényesség határain belül.

Egy fiatal fehér nő és egy fekete fiú a cégtulajdonos segítségével szeretne bosszút állni az életüket tönkretevő, gátlástalan neonáci műkereskedőn. De ahogy megszokhattuk már a svéd író történeteinél, ez nem olyan lesz egyszerű. A jonassoni fordulatokban gazdag cselekménynek rajtuk kívül fontos szereplője még egy afrikai javasember, továbbá Irma Stern, a világhírű dél-afrikai festőművésznő és egy nyugdíjazás előtt álló rendőrnyomozó. A szerző humora Kúnos László sziporkázó fordításában ezúttal is ellenállhatatlan, világszemlélete fájdalmasan aktuális és lényeglátó. 

Tudom, hogy picit későn, de elért hozzám is Jonas Jonasson munkássága. Rögtön bele is csaptam a lecsó helyett a svéd abszurditásba az Édes a Bosszú Részvénytársasággal.

 A történet több szálon indul meg. A szereplők látszólag esélytelen, hogy találkozzanak, de a bosszú nagy úr, az Édes Bosszú Rt. pedig remek alkalmat szolgáltat, hogy a szereplőink találkozzanak, sőt szövetségre lépjenek egy közös cél érdekében. A közös célt pedig néhány milliós festmény csak tetézi. A festmény miatt pedig nem kevés bonyodalom veszi kezdetét, ahol a szereplők abszurd és irreális helyzetekbe keverednek. 

Azt hiszem, hogy túlzott elvárásokkal kezdtem el a olvasást. Nagyon sok helyen dicsérték az író humorát, de számomra az irónia - amit nagyon vártam - nem jött át teljes mértékben.

Az alapkoncepció nagyon tetszett, miszerint egy cég segít az ügyfeleinek abban, hogy legális keretek között bosszút tudjanak állni azokon, akik valós vagy vélt sérelmeket okoztak nekik. Amikor azonban a megvalósításra került a sor számomra a humor nem teljesen jött át, néhol nagyon erőltetettnek éreztem. A szereplők is sokszor kerültek olyan szituációba, amit én magam nem tartottam humorosnak, az egyes szituációs megoldások sem ütöttek nagyon. Emiatt kicsit elkedvetlenedtem. 

Ezek voltak számomra a negatívumai a könyvnek, viszont amellett, hogy éreztem a történet gyengeségeit, mégis ott volt, hogy a szórakoztatás funkcióját betöltötte. Megpróbáltam elvonatkoztatni attól, hogy a valóságban abszurd lenne minden egyes leírt gondolat, de önmagában egy svéd abszurditásban teljesen elfogadható, szórakoztató és a karakterek által érdekes társadalmi fricska tudott lenni. 

Az egyértelmű, hogy a szarkazmussal nagyon jól operál a szerző, amitől kap egy pikáns beütést a történet. Ez  pozitívuma a könyvnek, továbbá az a humor, ami egyforma színvonalon volt jelen a könyvben, nem ingadozott, követett egy sémát, amitől nem tért el, egy állandó vonalat adott a történetnek.

A karaktereket pedig érdemes úgy elfogadni, ahogy vannak: különcöknek, egyedieknek. Ez az a tényező, amitől számomra mégis értékessé tudott válni ez a könyv. Annyira színes és eltérő szereplőket rakott össze, akik látszólag soha nem kerülnének egymás mellé, hogy itt abszolút jól kiegészítették egymást, sőt merem állítani, hogy erősítették is. 

Kedvencem Ole Mbatian volt, egyszerűen imádtam a fickót, a végére ízig-vérig egy svéd maszájt kapunk. Ahogy a száraz faleveleket, alias cornflakes imádja, hát meg kellett zabálni, de számos egyéb humoros húzása is volt. Szerintem ő volt, az, akit nem lehetett nem kedvelni, annyira ártatlan és mégis zseniális volt. 

A könyv erőssége biztos vagyok benne, hogy ezúttal a karakterekben rejlett, nem pedig a humorban, ahogy vártam volna. Pluszban még az is tetszett, hogy belecsempészett némi filozófiai mélységeket is, ezt sem bántam. 

Irma Stern további festményei a képre kattintva megtekinthetőek

kép forrása: Wikiart

Továbbá pozitívumként értékeltem, hogy eseménydús fejezetek követték egymást, miközben teljesen kiszámíthatatlan volt a cselekmény, csak gyanítottam, hogy merre fog zúdulni az eseménysorozat. Plusz pont jár azért, hogy a művészet egy valós festőnőn keresztül került bele a történetbe. Megnézve a képeit meg kellett állapítanom, hogy olyan képeket festett, amelyek remekül idomultak ebbe a történetbe. Jobb művészt választani sem választhatott volna az író.

A lezárás számomra kicsit összecsapott volt, többet vártam volna, akárcsak a könyvtől. Azonban nem maradtam érdektelen olvasás közben, mert kedvet kaptam elolvasni több regényt is az írótól. Biztos vagyok benne, hogy van olyan könyve ahol a humor és a karakterek találkoznak, mert a potenciált ebben a történetben is éreztem. 

 Összességében nem mondom, hogy hibátlan ez a regény, de van annyira abszurd, hogy érdemes elolvasni, illetve amennyiben picit is sikerül elvonatkoztatnunk attól, hogy mennyire furcsa valóságot fest, akkor biztos vagyok bennem, hogy kicsit ki fog zökkenteni a mindennapokból. Teszi mindezt a remek karakterábrázolásával, ami számomra kiemelkedő volt az olvasás során. 

Carl-Johan Forssén Ehrlin: Aludj el szépen, Bendegúz! Gyermekünk első önsegítő könyve

A könyv jelenleg több mint 40 országban jelenik meg, a magyar kiadás különlegessége, hogy a rajzokat Agócs Írisz készíti hozzá.
Világszerte anyukák ezreinek segít a könyv, hogy az izgága gyerekeket álomba ringathassák. Azt beszélik, Vilmos herceg és Katalin hercegnő kisfia, György herceg is erre a mesére alszik el…
Az Aludj el szépen, Bendegúz! megjelenése után nem sokkal világsiker lett. Ez az első magánkiadásban kiadott könyv, ami rögtön az Amazon sikerlistájának élére került, olyan címeket taszítva le, mint a Lány a vonaton, vagy Harper Lee-től a Menj, állíts őrt! Sikerét annak köszönheti, hogy pszichológus szerzőjének meséje tökéletesen alkalmas minden gyermek megnyugtatására és könnyű elaltatására a szerző azt ígéri, 10 perc alatt bárkit elaltat. A történet a bölcsőringatás verbális megfelelője, ami mindenkit álomba ringat – mondja Ehrlin.
Nem tudom, hogyan ér véget a történet, mert mindig elalszom. Remélem, sosem tudom meg. – írja az Amazonon egy hálás anyuka.

Előre szeretném bocsátani, hogy nem vagyok az agykontroll és egyéb, a tudatalattit előtérbe helyező terápia/technika elkötelezett híve, nem próbáltam nem ismerem ezeket a számomra mindig picit rejtélyesnek és hihetetlennek tűnő technikákat. Nem jártam agykontroll tanfolyamra, nem olvastam a témában egyetlen könyvet sem, sajnos ez van, eddig ez kimaradt. Így viszonylag elfogulatlanul tudtam nekikezdeni a könyvvel történő ismerkedésnek. 

Mivel a könyv egy nyereményjáték kapcsán került hozzám, ezért tudjátok ajándék lónak...., így nem igazán volt kérdés, hogy legalább egyszer letesztelem az amúgy is igen rosszul alvó fiamon a könyvet, hiszen veszteni valóm nincs vele, maximum kiolvassuk a könyvet és felkerül a polcra, ezzel pont. 

A könyvet egymás után több este is teszteltük, meglepően jó eredményekkel, amin én magam döbbentem meg a legjobban. 

A könyv tartalma hatékony relaxációs technikán, pszichológia módszereken alapul és ajánlott a mesét megszakítás nélkül az elejétől a végéig elolvasni. Elsőre valahogy ennyit sikerült leszűrnöm a bevezetőből. Ezt követően kezdtem kicsit jobban felfedezni miben is rejlik a technika varázsa, bár még itt sem voltam benne biztos, hogy nem egy David Copperfiel által képviselt, jó marketing mögé bújtatott szemfényvesztést fogok-e látni.

Nézzük, hogy mi a technika lényege. Először is a szülőknek a mese olvasása előtt érdemes áttanulmányozni a könyvet, azért, hogy este már gördülékenyen menjen az olvasás és sikeresen be tudják építeni az utasításokat. Ezek az utasítások többek között, hogy a vastagon szedett szövegrészt hangsúlyozni kell, a dőlt betűs részeket lassan, halkan viszonylag monotonon kell olvasni, valamint a zárójelben lévő részekbe nekünk kell beépíteni a gyermek nevét, vagy éppen egy jól irányzott ásítást, végül pedig Nyúl Bendegúz nevét jól elnyújtva kell felolvasni. 

Arra is felhívják a figyelmünket, hogy néha (folyamatosan) mi magunk is furcsának érezhetjük a szöveget, de ennek is megvan a maga jelentősége, mivel egy átgondolt módszer alapján épül fel az egész könyv. 

Miután a fentieket figyelembe vettük kezdődhet meg az esti olvasás, ami előtt érdemes a képeket átnézni, hogy a felolvasás közben a gyermek már ne erre koncentráljon, hanem adja át magát a szövegnek és a benne rejlő, gyakran ismétlődő utasításoknak, úgy, mint "Most gyorsan elalszol", "Most azonnal elaludjak" "Most gyorsan elalszol" és számos ehhez hasonló ismétlődő kántálásnak ható szövegrésznek. 

Először kicsit féltem attól, hogy az a szöveg, ami idegen nyelven működött az a magyar fordításban veszíteni fog a tudományos szerkezetéből és nem fogja tudni átadni a technikát. Erről azonban szerencsére szó sincsen, ha elég kitartóan és a leírtaknak megfelelően járunk el, akkor estéről estére mindig egy picivel könnyebben fog menni az elalvás. 

A mesekönyvet 10 éves fiamon próbáltam ki és azt kell, hogy mondjam, működött. Minden este csak nagyon nehezen ment az elalvás, hiba olvasott, vagy olvastunk mi neki történeteket. Most ezt a gyermekdednek tűnő történetet elővéve állíthatom, hogy lerövidült az elalvásra szánt idő és valamivel könnyebben is ment. Az első este kb. 20 perccel a történet vége után már aludt is, a hatodik alkalommal ez már 10 percre csökkent. Emellett én magam is a sok beépített ásítozástól nagyon elálmosodtam, szerintem a sok ásításra kényszerítésben is rejlik a technika egyik fő alappillére, biztos vagyok benne, hogy ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy álmosabbnak érezze magát az is, aki hallgatja és az is aki, felolvassa a mesét. 

Az illusztrációról inkább nem részletezném, mert egyrészt a technikához semmi köze, másrészt pedig eléggé gyermeki szinten maradt, nekünk nem jött be. 

Extra

Az író: Carl-Johan Forssén Ehrlin, svéd pszichológus, Neuro Lingvisztikus Programozás mestere, író, coach, előadó és fejlesztő tréner. Az író oldala

Összefoglalva

Talán a legjobban úgy jellemezhetném a könyvet, hogy gyermekünk első önsegítő könyve. Újszerű és egyben egyedülálló technika, mely segít az elalvás nehézségeivel küzdő gyermekeknek és szüleiknek. Szándékosan nem írok kisgyermekeket, mert az én fiam 10 éves és nála is használt, főleg akkor, amikor hajlandó volt rákoncentrálni az utasításokra és próbált tényleg mindent megtenni a könnyebb elalvás érdekében. Mindemellett nekünk szülőknek is igen hatásos altatónak bizonyult, mert a viszonylag monoton szöveg olvasása közben mi magunk is lelassultunk és a sok ásításnak köszönhetően valóban elálmosodtunk. 

A könyv egy gyerekkönyvsorozat első része, ami azt sejteti, hogy még van az író tarsolyában ötlet, amit én kíváncsian várok, mert nem árt a mai rohanó világban minél korábban megismerkedni az ellazító technikákkal, amelyek által egy picit könnyebb kikapcsolódni akár egy mozgalmasabb ovis nap, vagy egy zűrösebb iskolai nap után. A könyvet kb. 2 éves kortól egészen a 12 éves korig bátran ajánlom kipróbálásra. Szerintem miután már korán megismertetjük a gyermekünket a technika alapjával egyre könnyebben fog tudni ő maga is építkezni a fejlettebb agykontroll és egyéb technikák tekintetében, amennyiben majd érdekli, ha pedig nem így lenne, akkor is hasznosan töltöttünk pár estét, ami egyes gyermekekre igen jótékony hatással lehet.

Kolibri könyv
ISBN:9786155591365

30 oldal
keménytáblás
2990 Ft