Fülszöveg: Titkok, melyeket csak egy gyilkosság tisztázhat
Nora vonatra száll Londonban, hogy meglátogassa vidéken élő nővérét. De ezúttal nem várja őt az állomáson, ahogy eddig mindig. Így egyedül megy Rachel házához és mikor belép az ajtón, ráeszmél, hogy testvére gyilkosság áldozata lett.
A zaklatott Nora maga kezd a gyilkos utáni kutatásba. Rachelt korábban már megtámadták. A rendőrök akkori tehetetlensége és részvétlensége miatt, már nem tud hinni a nyomozókban. Egyre kísértik a gyilkosságot övező titkok, a szálak összekuszálódnak. Veszélybe kerül ő maga is és már nem is tudja, vadász-e vagy űzött vad. Ahogy félelmei rögeszmévé fejlődnek, megváltozik, rá sem lehet ismerni – ahogy arra a Rachelre sem, akit Nora nyomozása felderít.
Flynn Berry írása egy figyelemre méltó rajt, egy rendkívüli, új szerző első regénye. Egy a magával lélektani dráma a két nővér különleges kapcsolatáról, egymás iránti feltételek nélküli szeretetéről. Folyamatos meglepetésekkel festi meg a sötét múlt félelmetes erejét, a gyász torzító hatalmát.
A lány a vonaton és a Holtodiglan rajongóinak – The New York Times
EDGAR – DÍJAS regény
„Izgalmas cselekménye magával ragad az első oldaltól kezdve.” – The Huffington Post
„Magához láncoló és meglepő.” – The New York Times Book Review
Véleményem:
Az utóbbi időben tényleg belevetettem magam a thrillerek világába, és többet olvastam közülük olyat, amelyek egyben debütáló regények is voltak. Ezek közül egy volt Flynn Berry regénye, a Nővérem nevében is.
A legtöbb thrillert mostanában "A lány a vonaton" című -
Miután ezen az apróságon túllendültem rögtön az szúrt szemet, hogy Edgar-díjas regényről van szó, ami már egy picit nagyobb garancia a stílusos, igényes munkára. E tekintetben nem is csalódtam, mert egy intelligens írással találkoztam.
A történet szerint Nora, aki Londonban él rendszeresen látogatja vidéken, Marlow-ban Rachelt, a nővérét. Egy ilyen látogatás alkalmával, Rachel nem várja az állomáson, ehelyett az otthona csupa vér és Nora holtan találja a nővérét. Fura sokkos állapotba, került, amely végig is kíséri a történetet. A helyszínen pedig szinte semmiféle bizonyíték nincs, így Nora a nyakába veszi a gyilkos megtalálásának terhét, hiszen nővére múltját nála jobban senki sem ismerheti. Vannak dolgok, amikről már csak ő tud. Azonban nem várt nehézségek, régi sebek nyílnak meg, és Nora rögeszmésen egyre mélyebbre és mélyebbre merül nővére titokzatos életében. Emellett természetesen semmi sem az, aminek látszik elsőre.
A vonatos rész szerencsére abban ki is merült, hogy Nora vonattal utazik Londonból az álmos kisvárosba, ahol maga a cselekmény játszódik. Azonban az alkohol mostanában valahogy mindig megjelenik az ilyen jellegű történetekben, furcsa módon leginkább a női karakterek vonatkozásában. Tehát néhol azért tudtam párhuzamot vonni a vonatos regénnyel, de szerencsére önálló történetvezetést kaptunk, nem koppintást.
Berry narratívája annyira kemény és jól kézben tartott, hogy számomra olvasás során mindvégig megadta az alaphangulatot. A szereplők a remekül felépített elbeszélés mellett másodlagossá is váltak. Az írónőnek kétségkívül van egy sajátos, komor stílusa, ami nagyon jól illik egy lélektani regényhez.
Ahogy a lassan mozgó képek peregnek - akár egy filmben -, az atmoszféra úgy lesz egyre sötétebb. Egy lassú kisváros, csendes élete jeleníti meg, amit még a gyilkosság sem képes annyira feldúlni, hogy kimozdítsa azt az álmosságából, és Nora ebbe a helyzetbe helyezkedik maga is bele. Néha már magunk sem tudjuk eldönteni, hogy mit gondoljunk a városról, annak lakóiról, a nyomozókról és magáról, Noraról. Egyedül annak ténye, hogy Angliában játszódik a történet számomra nem jött át, bárhol játszódhatott volna a regény, mert sajnos az, hogy Berry nem angol, hanem amerikai érezhető volt a regényen.
Egy nő eltűnt East Ridingban. Hedonból, azon a környéken, ahol fenőttünk. Ha Rachel értesül majd az esetről, azt fogja hinni, hogy ő volt.
A krimi része a regénynek annyira nem volt aprólékos és erős, hogy a regény húzóerejét megadja, de a lezárás ettől függetlenül nem az volt, amire számítani lehetett. Számomra elég gyorsan és kevésbé tetszetős formában került pont az i-re. Ennek ellenére nincsen hiányérzetem.
A karakterek még nem teljesen kiforrottak, de annak örültem, hogy azért Nora karaktere mindenképpen érdekesre sikerült, tudott is némiképpen fejlődni is, előremozdítani a történéseket. Emellett Nora még Rachel karakterét is jól be tudta vonni a sodrásba, aki ezáltal eleven szereplőként jelent meg. Berry olyan érzést keltett az írásával, hogy az olvasás során úgy éreztem, mintha két női szereplő vívódna, néha külön-külön, néha pedig egymással. Ez a megoldás nagyon érdekes volt, mert olyan szereplőt sikerült bevonni a történetbe, aki élő szereplőként egyetlen pillanatig sem jelent meg, még a történet elején sem, mégis sokat megtudtunk a gondolatairól, szokásairól, sőt még a jellemrajza is jól kirajzolódott.
A nyomozók karakterei számomra szegényesek voltak, néhol azt kell mondanom, hogy némiképpen bugyutának és kontárnak is tűntek, annak ellenére, hogy a hivatalos nyomozás mindvégig ott zajlott a háttérben. Nem éreztem őket elég erősnek Nora és Rachel karaktere mellett.
A két nővér kapcsolata, annak ellenére, hogy egyikük már a regény elején halott volt nagyon különleges és egyben furcsa volt. Érdekes volt a gyilkosság mellett ezt az izgalmas testvéri kapcsolatot is kifürkészni.
Véleményem szerint ennek a regénynek nem a gyilkossági szál volt az erőssége, hanem a két testvér kapcsolatának ambivalenciáját.
Összességében
Méltán Edgar-díjas pszichológiai trhiller-ről van szó. Az író stílusa intelligens, az atmoszféra sötét, a levezetés elegáns. A krimi szál kevésbé erős, de a nővérek kapcsolata által egy érdekes szálat követhetünk nyomon. Remek bemutatkozó regény, amely tud hatni az érzelmekre és olvasásra ösztönöz, egészen az utolsó sorokig.
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 304
ISBN: 9786155875441
Fordító: Moldova Júlia
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése