Nyaranta általában nagyon sokat olvasok és sokféle zsánert forgatok. Álljon itt most egy rövid ajánló, ami arra az esetre született, amikor éppen nem tudjátok mit olvassatok és valami biztos befutó olvasmányt kerestek a nyári kikapcsolódáshoz.
Carol Matthews ezúttal Milton Keynes-be kalauzol el minket, a kisváros pedig a zegzugos csatornarendszerével, hajóival és életszerű leírásaival hamar a szívünkhöz nő, ezúttal a szereplőkkel együtt. A kis kávézó pedig amolyan hab a tortán, ami a regény biztos vázát adja. Nagyon megkedveltem Fay-t, aki nagyon emberi tudott lenni egészen a regény végéig, persze voltak hibái, de kedves, bájos és higgadt szereplő volt. A regényben megjelenik a szuper pasi, Danny, a biztos, megszokott jó öreg, Anthony, Faj a vidám csaj, a zord anya Miranda és az agyament testvér is, Edie. A regény annak ellenére sem csupa cukormáz, hogy a cím ezt sugallja, nem, sokkal inkább zavaros, érzelmileg instabil, de egyben bájos és szerethető is. Nagyon tetszett a könyv felépítése a rövidebb fejezetek remekül illettek a történethez és ezáltal gördülékenyen tudtam olvasni.
Remek nyári olvasmány, ajánlom!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A negyvenes évei elején járó Fay Merryweather mennyei tortákat és fenséges süteményeket készít saját kertjében található cukrászdájában, ahol a vendégek a csodálatos édességek mellett a gyönyörű virágok illatát is élvezhetik. A cukrászda, a kert és házsártos édesanyja gondozása Fay minden idejét leköti, no de ki más csinálná meg mindezt rajta kívül? Ám Fay kénytelen összes addigi döntését újra átgondolni, miután Danny Wilde belép az életébe. Carole Matthews szívmelengető új regényében elemi erővel csap össze a család, a kötelesség és a szerelem.
Már nagyon kellett a lelkemnek Böszörményi! Ezúttal sem kellett csalódnom. Nem is igazán tudom mit kellene írnom, mert egyszerűen csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Ez az a sorozat, amelyet bárkinek jó szívvel tudok ajánlani. A nyelvezet zseniális, nem zökken ki a korhű stílusból az író, a történet magával ragadó és a rejtély is remekül kitervelt, mint eddig mindig. A cirkusz volt nálam egy picit félelmet keltő, általánosságban nem szeretem a cirkusz világát, nagyon ritkán olvasok a témában, de ezúttal kivételt tettem. Milyen jól tettem! Egyáltalán nem volt zavaró a helyszín, mert a szereplők ezúttal is remekül elvonták a figyelmemet, folyamatosan aggódtam értük és velük együtt nyomoztam, belemerültem a századfordulós Budapest világába. Egyedül Márikát és Ambrózy bárót keveslettem, mert ők most véleményem szerint picit mellőzve voltak, pedig mennyire szeretem őket (is)! Az iskolában Böszörményi Gyula regényeit tegyék kötelező olvasmánnyá, ilyen csodáktól lehet egy életre megszeretni az olvasást!
Az Ambrózy báró esetei egy ízes, látványos és csodálatosan érdekes sorozat. Ha egyetlen sorozatot kell választanod, akkor ez legyen az!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
1901. április 3-án hatalmas tömeg gyülekezik a Monarchia ékköveként emlegetett magyar székesfővárosban, Budapesten, a külső Kerepesi úton. A többezres csődületben inasoktól az arisztokratákig mindenféle rendű és rangú ember képviselteti magát. Reggel 6 óra 20 perckor aztán az izgalom a tetőfokára hág. A tömeg felmorajlik, a rendőrök sorfalat állva próbálják az izgága embereket hátrébb szorítani. A cinkotai vasútállomás különvágányára ekkor pöfög be az első hatalmas teherszerelvény, mely Budapestre hozza az amerikai „humbugkirály”, Barnum és Bailey kerekeken gördülő „városát”, a Greatest show on earth-öt, vagyis a Föld legnagyobb cirkuszi látványosságát. A tömegben ott van egy fiatal hölgy is, a Marosvásárhelyről származó Hangay Mili, a hírneves magánzó detektív, Ambrózy báró hitvese. És ahol ennyi ember verődik össze, ott bűnözők is akadnak szép számmal. A bűntettre pedig, mely sokkal hajmeresztőbb, mint a cirkusz bármely csodája, nem is kell sokáig várni. Szerencsére kéznél van a kor legkiválóbb „szoknyás detektívje”, Mili báróné, aki rögvest nyomozásba kezd. Tessék betérni! Jó szórakozást, különleges izgalmakat!
Ez afféle kicsit szomorkás, sírós történet, de csodás elbeszéléssel, némi modern romantikával és egy-egy vicces jelenettel tarkítva. Új kedvencet avathattam a regénnyel.
Andalító nyár estékre nem is kell jobb olvasmány!
Éber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres műfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétköznapok mókuskerekéből. Környezete legnagyobb döbbenetére vidékre költözik, hogy birtokba vegye a nagymamájától örökölt, mesébe illő házat. A titokzatos Nagyi azonban, akiről faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi körül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház vagy valaki más? üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a különös dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán? Mi minden rejtőzhet az ódon, sokrekeszű szekreterben? Kinek a horoszkópját őrizgette féltett kincsként a Nagyi és miért? BAUER BARBARA generációkon átívelő regénye arra keresi a választ, honnan jövünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenőink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük őket? Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól? Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy időtlen szerelem felemelő és szívszorító története bontakozik ki, saját sorsa is gyökeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi de lehet, hogy egy kicsit még annál is több. Mielőtt közös jövőjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy történetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak össze, mint azt bármelyikük is gondolta volna.
Ahogy már többször említettem nálam Agatha Christie etalon, legalábbis, ami a krimi vonalat illeti. Állíthatom, hogy az összes, magyarul megjelent regényét olvastam, de úgy gondolom, hogy az írónő könyvei pont olyanok, hogy újra lehet őket olvasni. Amikor újra elolvasom a regényeket, még akkor is találok valami újdonságot, ha éppen tudom, hogy ki a hunyó, de sokszor előfordul, hogy a régebben olvasott könyveknél már nem emlékszem a csavaros megoldásra. Ezek azok a regények, amelyek örökzöldek, mindig aktuális olvasmányok. Ez a regény az első, amelyben Miss Marple karaktere megjelent. igaz itt még egyáltalán nem lehet érezni, hogy mennyire csavaros az észjárása, milyen aranyosan kis kotnyeles nénike ő, az csak a későbbi kiforrott Miss Marple regényekben jön el. A.C. még bevonta Slack felügyelőt, gondolom, hogy még ő is csak incselkedett az idős női karakterrel, aki később a regények egyik legkedveltebb karaktere lett, de itt még csak ismerkedtek egymással az író és az általa életre hívott karakter. A leírások ezúttal is nagyon hangulatosak, a szereplők továbbra is érdekesek és a végkifejlett is jellemzően zseniális. Nagyon szeretem ezt a regényt, akár első ismerkedő regényként is merném ajánlani az új olvasóknak. A krimi mellett pedig ezúttal is érdekes korrajzot kaptunk a vidéki Angliáról.
Krimi? Akkor Agatha Christie!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Amikor a közutálatnak örvendő veterán hadfit a paplakban holtan találják – kétség nem férhet hozzá, hogy gyilkos kéz fegyverétől –, voltaképpen senki sem csodálkozik. Hiszen maga a galamblelkű pap is kijelentette, méghozzá népes társaságban, hogy ha valaki netán meggyilkolná Protheroe ezredest, ugyancsak nagy szolgálatot tenne az emberiségnek. Bizony, sokan örültek volna, ha az ezredes nem áll az útjukban – kezdve fiatal feleségén, aki első perctől fogva boldogtalan volt mellette. Vagy nézzük például az első házasságából való lányát, aki szerint, ha apjában volna annyi tisztesség, hogy beadja a kulcsot, megoldódna minden probléma, nem beszélve a sikkasztással és pápista szimpátiákkal vádolt ifjú káplánról, akit az ezredes nyilvánosan megszégyenített, avagy a fiatal festőművészről, aki Protheroe lánya körül legyeskedik, de a feleségét szeretné megszöktetni.A rejtélyes gyilkosság kivizsgálásával megbízott Slack felügyelő roppant rossz modorú ember; nem is megy semmire a kihallgatott falubeliekkel. A nyomozás már-már zsákutcába jut, amikor közbelép Miss Marple, a finom, törékeny öregkisasszony, az emberi lélek nagy ismerője. Előbb derűsen közli, hogy legalább hét olyan személyt tud, aki nagyon örült volna, ha Protheroe ezredes jobblétre szenderül, majd (a tőle megszokott finom tapintattal) kezébe veszi a dolgot, és nem is nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot, ám a tettes leleplezésének dicsősét átengedi Slack felügyelőnek: hátha ettől egy kicsit megjavul a modora.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése