Fülszöveg: Pezsgő lokálélet és szenvedélyes szerelem a századforduló romantikus Budapestjén.
1901 tavaszán a Nyugati pályaudvar füstös peronjára érkezik egy ártatlan, vidéki lány, Eliza, akit magával ragad a nagyvárosi élet forgataga. Egy véletlen találkozás gróf Madarassy Andrással örökre megváltoztatja a hajadon addigi életét, míg végül az elveszett, tiszta lelkű szakácslány a Kék Macska nevű kétes hírű lokál konyháján talál menedéket.
A buja mulató kalandor életű tulajdonosa, Somossy Károly mindent az irányítása alatt tart, a konyhától a kéjbarlangon át a lokál exkluzív fogadóteréig. Alkalmazottai marionettbábuként ugrálnak előtte, kivéve Carola Cecíliát, a Kék Macska díváját, akinek szenvedélyes természetével még az Európa-szerte elismert üzletember sem bír. Eliza élete összeforr a Kék Macska lokál buja mindennapjaival. Vajon sikerül megőriznie tisztaságát ebben a fényűző, mégis romlott világban?
A romantikus kalandregény szövevényes szálai a Monarchia elfeledett botrányait és botrányhőseit vonultatja fel, igazi hamisítatlan Hamupipőke-sztoriba ágyazva.
Borbás Edina, MTA SZAB-médiadíjas és Los Angeles Cinefest-díjas forgatókönyv-írónő története, melyet valós események ihlettek, ezúttal a boldog békeidőkbe repíti vissza az olvasót.
Igazság szerint eléggé gondolkodóba estem, hogy elolvassam-e a könyvet, vagy sem, mert a borítója nem igazán tudott megfogni. Igen, tudom, tudom, nem ítélünk a borító alapján...
A másik megingás pedig annak tekintetében következett be, hogy a korszakhoz, azaz a századfordulóhoz kapcsolódó regényeivel Böszörményi Gyula nagyon magasra tette azt a bizonyos lécet.
Viszont mégsem tudtam kihagyni a regényt, hiszen rajongok a korszakért, azokért a történelmi alapokkal rendelkező regényekért, amelyek Magyarországon játszódnak és korhűek tudnak lenni, úgy, hogy közben a történet is érdekessé tud válni.
Kíváncsi voltam, hogy a Kék Macska mindezt nyújtani tudja-e számomra?
A Kék macska fülszövege is izgalmasnak tetszett, egy kellemes, érdekes milliőben játszódó regénynek ígérkezett. Elárulhatom, hogy mira az olvasás végére értem be is bizonyosodott, hogy helyes volt a megérzésem a regénnyel kapcsolatban.
Adott egy Budapestre került vidéki leányzó, Eliza, aki egy véletlen találkozásnak köszönhetően megismerkedik gróf Madarassy Andrással, aki bizonyos érzéseket ébreszt a lányban, amit ő maga sem tud hova tenni. Úgy hozza a sors, hogy Eliza egy nem éppen feddhetetlen lokál, a Kék Macska konyháján talál munkát. A lokált Somossy Károly irányítja ,vaskézzel és akarattal, legyen szó a konyháról, vagy az úrak által látogatott titokzatos barlangról. Szép lassan megismerjük a lokál házanépét, kivel szimpatizálunk, kivel nem annyira, de talán elmondhatom, hogy nagyon nehéz lett volna közömbösnek maradni a karakterekkel szemben.
A nagy kérdés viszont folyamatosan nyitottan tátong előttünk: Eliza élete hogyan alakul a sötét alvilág és a fényűző Budapesti csillogás határán egyensúlyozva?
Borbás Edina egy remek századfordulós Budapestetet rajzolt meg, néha szinte festményként jelentek meg a jelenetek, nagyon szerettem elmerülni a lokálok világában éppen úgy, mint a főuri mindennapokban.
Eliza remekül kalauzolt minket a városban uralkodó két végletet képviselő karakterek és díszletek között. Minden egyes szereplő a helyén volt, megfelelően megjelent a jellemvonásuk, fejlődtek és éltek. Pont olyanok volta, mint amilyeneknek elképzeltem a kor emberét, további plusz pont, hogy nagyon szemléletesen jelent meg a ranggal járó kiváltság is.
A regény középpontjába állított erkölcs köré egy kiválóan felépített sötétebb világot ismerhettünk meg. Eliza, akárcsak Böszörményi Gyula Millije remekül belesimult a szerepébe és a korszakba.
Nagyon szerettem a hangulatos leírásokat, a néha elemi erővel lecsapó kegyetlenséget és a korszakra jellemző kettősséget, ami mindvégig hangsúlyos volt az olvasás során.
Folyamatosan izgultam Elizáért, meg a többi szereplőért, nagyon vártam, hogy miként alakul a sorsuk. Egy olyan furdulat került a regény végére, amit bevallom, sejtettem előre. Az, hogy én magam is hasonló csavarral zártam volna a történetet nem csorbította az érdeklődésemet és magát az élményt, amit a regény adott.
Nagyon tudtam értékelni, hogy valós alapokon nyugodott az írás, tehát történelmileg teljesen rendben volt Borbás Edina regénye. Éreztem, hogy alapos kutatómunka előzte meg a mű megírását, számomra ez mindig kellemes élmény.
Ezek után muszáj lesz elolvasnom az írónő másik nagyon ígéretes regényét, A szerájt is. Alig várom, hogy ismét fejest ugorjak egy remek történetbe, és egy remek időutazáson vegyek részt. Remélem ebbe a történetbe is érkezik némi csavar és legalább ennyire életszerű karakterek fognak elvarázsolni.
A regényt nem kizárólag a romantika kedvelőinek ajánlom, mert sokkal többet tudott nyújtani, mind történelmileg, mind a karakterábrázolás és a leírások szempontjából.
| Borbás Edina | |
 | |
| Borbás Edina 2018-ban | |
| Született | Borbás Edina 1980. február 27. (40 éves) Hódmezővásárhely |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Nagy Richárd |
| Gyermekei |
két gyermek:
Nagy ViktóriaNagy Georgina |
| Szülei | Borbás Lajos, Kenéz Irma |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola és Gimnázium Szegedi Tudomány Egyetem |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése