Neil Gaiman: Szerencsére a tej - Apák napjára ajánlom

Szerencsére egy apa pontosan tudja, mi a kötelessége, ha megtörténik a katasztrófa, azaz elfogy a tej, s így a gyerekek nem tudják mivel enni a reggeli kukoricapelyhet. Megacélozza magát, és megkísérli a lehetetlent: tejet hoz a boltból.
Szerencsére az apák leleményesek, és mindig akad egy segítőtársuk, így még az űrbéli idegenek, vérszomjas kalózok és egyéb kekeckedők sem tudják meghiúsítani a küldetésüket, közben pedig egyik kaland a másik sarkára tapos.
Szerencsére a tej tejhatalmúnak bizonyul.
Szerencsére Neil Gaiman fejéből ismét kipattant egy „eszelős” történet, amelyben szerepet játszik az időutazás és az időjárás, énekelnek a dinoszauruszok és durcáskodik egy isten, valamint bizonyítékot kapunk arra, hogy apa csak egy van.

Apák napja környékére tartogattam Neil Gaiman gyerkőcöknek szóló kötetét, amit a fiammal közösen olvastunk el.

Ugye nem felejtettétek el, hogy június 18. Apák napja? Mivel is ünnepelhetnénk meg hatásosabban, mint egy jó könyvvel, ami a közös családi kikapcsolódáshoz is remek alap lehet?

Számítottam rá, hogy jó lesz, de ez brutálisan jó volt, ilyen apát követeljünk mindenkinek! 

A könyvecske egy fantasztikus képzelőerővel megáldott apuka tejért folytatott küzdelmét meséli el a gyerekeinek, akik csak egy reggeli pehelyre és némi tejre vágytak. A tejjel együtt azonban kaptak egy zseniális utazást időben és térben egy kreatív apukától és ráadásul mi olvasók is remekül szórakozunk közben. 

Alapvetően egy egyszerű történetnek látszik időutazásról, idegenekről, kalózokról, könyvet író dinoszauruszról és tejről, de ez még valami ennél is sokkal több, hiszen kalandok sorát éljük át nagyon egyszerű, de mégis elragadó formában. 

Ami külön fantasztikus, hogy ez a röpke utazás még jópofa rajzocskákkal is kiegészül, így valóban egy könnyed, de őrült képzeletbeli tortúra részeseivé válunk. Gaiman meséje és Skottie Young rajzai teljes összhangban kapcsolódnak össze és teszik kerek egésszé az utazást. A gyerekek is imádni fogják a rajzokat is, mert úgy érzik, hogy ilyet ők is tudnak rajzolni és ezáltal még jobban tudnak azonosulni a történettel, legalábbis a fiam nagyon imádta ezeket a kis kiegészítő szösszeneteket. 

Mutatom mire is gondolok:

Ugye ilyen pónit mindenki tud rajzolni? Félelmetes! Szivárvány a köbön. 

Teli van jópofa viccekkel és zagyvaságokkal is, de ennek ellenére valahogy nem tudtam nem megszeretni, ezt a kicsit kelekótya apakaraktert. Olyan aranyosan írt róla Gaiman , hogy valóban minden kisgyermek egy ilyen jópofa apáról álmodik, aki újságot olvas és látszólag nem is figyel a felesége mondandójára, de amikor felkel a fotelból, akkor nagyon ott van és szinte gyermeki képzelőerővel szórakoztatja a kicsiket. 

Ilyen és ehhez hasonló rajzocskákkal is találkozhattok! Hát nem aranyosak? 

Úgy érzem, hogy apák napja alkalmából apa-gyerek kikapcsolódásnak nem is lehetne jobb programot találni, mint ennek a könyvnek az elolvasása. Buzdítom is az apukákat és gyerekeket, hogy bátran vegyék kézbe, forgassák és szeressék Gaiman meseregényét. 

Eredeti mű: Neil Gaiman: Fortunately, the Milk

Eredeti megjelenés éve: 2013

Agave Könyvek, Budapest, 2014

102 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155442834 · Fordította: Pék Zoltán · Illusztrálta: Skottie Young