2017. június 1., csütörtök

Májusi zárás



Ismét olyan sebesen rohant el a hónap, hogy csak kapkodtam a fejemet, hogy már tizedike és jé, már huszadika is elmúlt. Eljött az első eper és már döngetünk is tovább. Hirtelen azt sem tudtam megmondani, hogy hány könyvet olvastam el és melyikből született bejegyzés. A május nekem elillant, miközben egyre közelebb kerülünk a nagy naphoz, ami miatt a jövő hónapban némi fennakadás is várható, de igyekszem minél jobban leküzdeni és továbbra is jelen lenni. 

A hónap talán legnagyobb eseménye könyves szempontból az volt számomra, hogy csatlakoztam a Kildara blogger csapatához. Remélem sok jó könyvet fogunk együtt olvasni, mert úgy tűnik, hogy egy remek kis csapatba kerülhettem. Helló innen is!

A másik nagy esemény a blog életében, hogy készült két rövid videó, amit itt és itt tudtok megnézni. Az egyik videó Csipikéhez köthető, a másik pedig egy unboxing videó. A jövőben kiderül, hogy hajlandó leszek-e megtanulni a videózás rejtelmeit, mert vágás és egyéb technikai csoda nélkül elég nehézkes a dolog. 

Aztán ott vannak az olvasások, amit most bevallom a Molyról néztem vissza. Mennyire jó, hogy ott vezetem rendszeresen az olvasásaimat, értékeléseimet és egyéb fontos dolgokat, ilyenkor elég csak kattintani és máris kész a kis listám. 

Elolvastuk a fiammal és pocaklakóval közösen Fodor Sándor Csipike történetét, amiről bejegyzés is született. 
Majd ezt követte egy rövid Agatha Christie regény a Harmadik lány, aminek borzasztó csúnya borító jutott, de Christie-hez kapcsolódó lelkesedésem továbbra is töretlen. Aztán sort kerítettem Margaret Durrell De mi lett Margóval? című elbeszélésére, amitől bevallom sokkal többet vártam, hát sajnos Margaret nem egy Gerald stílusú író, de egyszer mindenképpen érdemes elolvasni a történetét, mert volt benne egy-egy megmosolyogtató pillanat. A Ciceró Könyvstúdiótól érkezett hozzám Tahereh Mafi Illaberek című fiataloknak szóló fantasy regénye, amit nagyon élveztem és már olvasható a hozzá kapcsolódó értékelés, sőt még Moly-on is én lehettem az első, aki értékelést írt a könyvről. Illaberek mellett érkezett még Gwenda Bond Lois Lane története, amiről már szintén készült bejegyzés itt a blogon. A hónap vége felé elolvastam Lauren Graham Gyorsan elhadarom önéletrajzát, huhhh, gyorsan végeztem vele.Utána a komfortzónámból Csátvák Soma mozdított ki a Saltlands című disztópiával. Csak azért, hogy a sajátokkal is haladjak még befejeztem Katherine Webb Az angol lány című kaland regényét is. 

Aztán szégyen, de ott van a két korábban megkezdett kötet is, amit még májusban sem sikerült befejeznem Nyáry Krisztiántól az Így szerettek ők olyan régóta húzódik, hogy már nem is tudom mit kezdjek vele, mert összességében tetszik, de túl tömény és néha még érdektelen is a rengeteg információ számomra, amit nem tudok mindig csatolni a megfelelő személyekhez. Az Aranypinty a másik, ami a maga 800 oldalával és a témájával egy elég nehéz olvasmány, ki kell tapasztalni és meg kell ízlelni, ehhez pedig kell az idő.
Május utolsó vasárnapján elkezdtem olvasni a várva várt Ármány és kézfogót is, annyira imádom ezt a kort és a megelevenedő pezsgő Budapestet. 

Olvasásokkal tehát jelen pillanatban így állok:
Befejezett 7 kötet
Folyamatban maradt 3 kötet













Polcra kerültek


Az olasz kaland, A döntés és a Gyorsan elhadarom, illetve a Lurídiumtolvaj saját beszerzések, még a többi kötet a szerzőktől és kiadóktól érkezett hozzám. Az Ármány és kézfogó "gyermeknapi" meglepi nekem. 
A remény hajnala új köntösbe bújtatott, átdolgozott kiadása annyira friss és ropogós, hogy még szinte meg sem jelent, na jó pont a megjelenéssel egyszerre érkezett hozzám, ráadásul dedikált példány, ami külön öröm számomra, illetve nagy megtiszteltetés is egyben, mert a borítón az én ajánlásom is szerepel! Szuper hónapot zárhattam a polcra került könyveim vonatkozásában.







Nincsenek megjegyzések:

Kövess e-mailben is