Katarina Bivald: Garantált hepiend

A huszonnyolc éves svéd lányban, Sarában és a hatvanöt éves amerikai Amyben az egyetlen közös vonás, hogy mindketten falják a könyveket – és az olvasmányaikról leveleznek egymással. Egyszer Sara meghívást kap Amytől Iowába, és némi hezitálás után ki is mozdul unalmas életéből, amelyben eddig csak a regények nyújtottak izgalmat.
Az első meglepetés érkezéskor éri: senki sem várja őt, Amy ugyanis váratlanul meghalt.
A zárkózott lány nehezen találja fel magát a számára idegen környezetben, a furcsa iowai emberek között. Hazamenne, hiszen a barátkozás eddig sem ment neki túl könnyen…
Végül mégis úgy határoz, ott marad egy kis időre Amy hazájában. Felfedezi levelezőtársa könyvespolcát, majd próbaképpen nyit egy kis könyvesboltot. Mivel a helyieknek nem erősségük az olvasás, Sara nagy kihívás elé néz.
Ám személyiségének köszönhetően a néha faragatlan, máskor inkább elfoglalt és egymással nem törődő helyiek lassan igazi közösséget alkotnak.
Már csak az a kérdés, hogy csupán a könyvesbolt polcain sorakozó regényekben, vagy Sara életében is bekövetkezhet-e garantált hepiend?

Sara utazásának története nemcsak a könyvmolyokat érinti meg: a humoros, kedves regény barátságokon, regényhősökön, szerelmen keresztül mutatja meg, hogy sosem késő kinyitni a szívünket és a lelkünket valami új előtt, és bár a boldog befejezést senki sem garantálja, mégis lehet egy kicsit segíteni a sorsnak.
Fejős Éva

Elöljáróban annyit, hogy bebizonyosodott, hogy a svédek nem csak krimit tudnak írni, hanem romantikus regényeket is. 

Egy olvasó szemszögéből megismerni a könyvek világát egészen érdekes. Sara, a svéd könyvesbolti eladó elkezd levelezgetni egy idős, de a könyvekért rajongó amerikai hölggyel, majd kilépve a levelek mögül Sara elindul Amerikába megismerkedni a nővel, akivel lelki társak és ugyanúgy bolondulnak a könyvekért. Amerikában viszont nem várt fordulat következik be és Sara válaszút elé kerül. Eközben remek regények is terítékre kerülnek, amit Sara is szeret és talán mi, olvasni szerető olvasók is szeretünk és ismerünk. Jó érzés, amikor a sok megemlített regény közül már jó néhányat olvastunk.

Broken Wheel egy álmos Iowai kisváros, ahol sosem történik semmi, sőt még talán Iowa is csak Dewey-val a könyvtári macsekkal szerzett hírnevet, na meg a sok-sok kukoricával. Sara ennek ellenére megpróbál a poros amerikai kisvárosba beilleszkedni és megtalálni a pozitívumokat, ezáltal felrázva az önsajnálatba süppedő lakosságot. Sara karaktere nem tudatosan "manipulálja" a kisváros lakóit, hanem tudat alatt, csak szimplán a lényével,  és ezzel egy jóság lavinát indít el. 

Sara egy nagyon szerethető karakter, igazából nincs is vele semmi baj. Annak ellenére, hogy igen visszahúzódó mégis egy teljesen független, elszánt csaj, aki példát állít a városka lakói elé, ezáltal elénk is. Nem kell mindent túlgondolni, hagyni kell, hogy a dolgok megtörténjenek és ehhez egy jó könyv nagy segítséget nyújthat. 

Mindenképpen pozitívum az ahogy a könyv amellett, hogy egy bájos történetet tár az olvasó elé még az olvasást is népszerűsíti. Biztos vagyok benne, hogy aki elolvassa ezt a könyvet egyből kedvet kap egy újabbhoz és nem lennék meglepve, ha azért a könyvért egyenesen a könyvtárba rohanna, hátha talál ott egy Sara-t, akit tudja, hogy az adott pillanatban milyen könyvre van szükségünk. Minden lelkiállapotra egy könyvet lehetne a mottó. Sara olyan volt, mint egy könyvtündér, mindenre volt egy jó könyve, de ő maga is a könyvekből táplálkozott és merített erőt. 

A mellékszereplők tipikus amerikai világvége városka lakói voltak, kicsit bárdolatlanok, kicsit furák, de teli jó szándékkal. Csupa érdekes karakter, akik által mi magunk is picit közelebb kerülhettünk az álmos amerikai kisváros belügyeihez, a lassú mederbe csordogáló életükhöz. 

A leírásokat nagyon szerettem, szinte láttam magam előtt a poros Broken Wheel-t és lakóit, vagy éppen a kukoricatáblákat és a könyvesboltot. Az írónő egy csepp Európát csempészet Amerikába és ettől egy tökéletes egyveleget hozott létre, amit nem lehetett nem szeretni. 

Egyetlen pici problémám volt csak a regénnyel, mégpedig a terjedelme. Nagyon tudtam volna élvezni egy picit rövidebb változatban, ezáltal elkerülhető lett volna, hogy elkalandozzak a történettől, mert bizony a vége felé ez már előfordult, úgy éreztem, hogy kicsit sok lett minden, mind a város, mind az ott lakók vonatkozásában.

A stílust és a témát nagyon szerettem, igazi amerikai feeling, egy jófajta könnyed romantikába hajló napfényes napokra való regényben.

Könyvmolyoknak, könyvtárosoknak, kisváros rajongóknak, sőt még állíthatom, hogy a romantika kedvelőinek is remek nyári olvasmánya lehet. 

Hepiend