Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában

Nincs olyan szitu, amit Chelsea Halloway ne tudna megoldani! Elvált szülők? Nem probléma. Az expasija belezúgott a gimi legbénább csajába? Csak idő kérdése, és észre téríti a srácot. De azzal még a rettegve bálványozott Menő-királynő sem tud mit kezdeni, hogy a szülei egy évre Kambodzsába (!) küldik tanulni, egy rakás stréber fősulis közé. A társai hígagyú libának tartják, ráadásul a tanára egy drogbáró fogságába kerül. Most Chelsea-re vár, hogy megszervezze a mentőakciót, és kijuttassa a csoportot az országból − lehetőleg élve. Még azt az idegesítő(en szexi és szuperokos) Houstont is, aki az beszólásaival az őrületbe kergeti.

 http://marnibates.com/

Mostanában egyre többször jött szembe velem a különböző médiumokban Marni nevető arca, ez a csaj szerintem vigyori pirulákat rejteget a táskájában, mert mindig mosolyog és vélhetően nem csak a fotózás miatt, legalábbis nekem az jött le abból, amit láttam és olvastam róla, hogy ilyen pozitív az alaptermészete. 

Kíváncsi lettem, hogy egy ilyen csupa mosoly csajszi milyen könyveket ír, mert ha feleannyira mosolyfakasztóak a könyvei, mint ő maga akkor nagy baj nem lehet. 

Lassan indul a suliszezon és én sajnos már jó ideje nem a padokat koptatom, ezért úgy gondoltam, hogy jól fog esni egy kis laza, vicces gimis történet, a régi szép idők emlékére.

Azt tudtam, hogy Marni-tól szeretnék olvasni, de vacilláltam, hogy melyik könyvét részesítsem előnyben mivel még nem olvastam tőle semmit. Végül nem is volt olyan nehéz a döntés, mert mekkora már, hogy a történetet Kambodzsába helyezte, gondoltam megnézem, hogy milyen is egy Kambodzsai suli, hát nem pont azt kaptam amire számítottam, de ez kit érdekel, ha valami ennyire laza és jó.
Sulis vonatkozásokban azért nem volt hiány, mert elég sokszor szóba került a gimi.

                                                                             
                                                                                                                                                      "Ami Kambodzsában történik,  Kambodzsában  is marad."

http://q-a.discoveryindochina.com/

Oly módon láttam neki az olvasásnak, hogy az előzményeket nem ismertem sem Chelsea, sem pedig a Smith Gimi vonatkozásában, ezért a nulláról indult az ismerkedés a szép szöszi lánnyal, akiről már a könyv elején - saját maga által elbeszéltek alapján - megtudhatjuk, hogy ész szempontjából még ő sem tartja magát sokra, de a mások manipulációjától nem riad vissza, ráadásul még büszke is rá, hogy mindenki fél tőle a gimiben elfoglalt pozíciója miatt.

A szülei talán, hogy mentsék saját magukat és viharos kapcsolatukat úgy döntetnek, hogy fékezhetetlen lányukat egy ösztöndíj segítségével és pár fősulis, valamint egy tanár társaságában elküldik Kambodzsába észhez térni. 

Chelsea már a reptéren leveri a saját kis műsorát, ezzel próbára téve a többiek, Houston, Ben, Amy, Liz és a tanáruk Neal türelmét, de nem pontosan úgy alakulnak a dolgok ahogy ő elvárná és ez arra készteti, hogy változzon és átértékelje a helyzetet, de ez a változás csak akkor veszi kezdetét, amikor az unalmasnak induló tanulmányút átcsap egy rémálomba, ahol fegyverek, drogbárók, szoborba rejtett drog, menekülés és a kényszer összefogás kerül előtérbe. 

A történet központi figurája Chelsea, aki szép, menő és tudja magáról, hogy mindenkit tud manipulálni a gimiben. Kambodzsába azonban kénytelen átalakulni és ezáltal megmutatni a valódi önmagát, mert sem a helyzet, sem pedig az emberek nem vevők az  ő gimis személyiségére. Chelsea ezt nagyon hamar felfogja és igazi szerethető főszereplővé válik, kézbe veszi a dolgokat és talán nem is olyan butuska, mint ahogy azt mások és ő maga is elkönyvelte.

Nekem Chelsea lett a kedvenc karakterem, mert igazán belevaló, valójában nem  is egy elkényeztetett királylány, mint azt elsőre gondoltam. A látszat néha csal és ez most is bebizonyosodott. 

Houston, aki a Férfi lenne a történetben, de nekem ő nagyon kevés volt, sokkal inkább a többiekkel egyszintű mellékszereplőként jelenik meg, nem pedig a romantikus hősként, talán a történet vége felé előlép, de a fontos részekben nem jut neki főszerep. Azt imádtam ahogy a nevével viccelődnek, poénos volt. 

Ben, hát igen a nőcsábász az elcsépelt poénjaival, de attól függetlenül, hogy a legyet is röptében típus mégis szimpatikus volt a maga egyszerű, de jóindulatú módján. 

Amy, a csendes lány, akiben kellemesen csalódtam a történet folyamán. Képes csatasorba állni, ha úgy hozza a szükség és nem hátrál meg a veszély elől. 

Liz, belevaló, higgadt csaj, aki nem mellesleg barátnővel rendelkezik, itt megjelent egy LMBTQ szál is.. 

Neal, a tanár, aki szerintem picit olyan, mint maga Marni a csupa pozitív hozzáállásával, de túl sok vizet nem zavar azon kívül, hogy a bonyodalom vele kezdődik.

Vajon Marni tényleg picit beleírja saját magát a történetbe, vagy csak én látom így?

Helyes kis társaság jött össze, fiatalok, lazák, még úgy hiszik, hogy övék a világ és nem történhet semmi rossz, de ha meg is történik ők segítség nélkül meg tudják oldani. Mindannyian voltunk ilyenek egyszer és ezt szuper így könyv formájában újraélni, szinte megfiatalított a történet, egy picit újra 18 évesnek éreztem magamat. 

http://www.kuoni.co.uk/

Összegezve

Nem mondom, hogy nem volt némi túlkapás a történetben, mert a valóság azért ettől picit messze áll, - gimis csajszi, mint túsztárgyaló, vagy egyenrangú partner egy drogbáróval? - de miután ezen túllépünk egy teljesen vicces és szerethető történetet kapunk, igaz a romantika megmarad a gimis szinten, azonban így sem volt rossz, sőt remek kikapcsolódás egy nyári délutánon. A végkifejlet kifejezetten tetszett. 
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a fiatalos, lendületes történetet és a humor sem áll messze tőle. Marni-t és a könyveit szerintem nem lehet nem szeretni, igazi energiabomba.