Jasper Fforde: A Jane Eyre eset

Jasper Fforde regénye egy másik lehetséges és meglehetősen bizarr 20. század végi Angliába vezet el – olyan világba, ahol mindennapos az időutazás, kihalt állatfajok házilag klónozott példányai sétálgatnak a kertekben, virágzó feketepiacuk van a hamisított verseknek, és a művészeti irányzatok harcias hívei utcai csatákat vívnak egymással.Ebben a világban él Thursday Next, a rettenthetetlen irodalmi mesterdetektívnő, aki élete legnagyobb kihívásával szembesül, mikor a zseniális bűnöző, Acheron Hades a hírnév és a busás váltságdíj reményében elrabolja Charlotte Brontë nagyszerű regényének hősnőjét, Jane Eyre-t… Jasper Fforde nemzetközi sikerű könyvsorozatának e darabját a Harry Potter-sorozat fordítója, Tóth Tamás Boldizsár magyarításában ajánljuk a Kedves Olvasónak.

Igaz, hogy a könyv 2008-ban jelent meg magyarul, de hiába találtam már korábban is érdekesnek a témát csak most jutottam el addig, hogy elmerüljek egy alternatív világban, ahol az irodalmi alakok ünnepelt hősökké lépnek elő és szinte minden körülöttük forog.

kép forrása

A történetről nehéz bármit is írni spoiler nélkül, ezért csak nagy vonalakban vázolnám. Tehát, javában zajlik a krími háború, akik éppen nem a háborúban vesznek részt azok a szabadidejüket az irodalommal töltik ki. Szinte minden az irodalom körül forog, Shakespeare, Brontë, Dickens, Poe és az angol irodalmat meghatározó írok mind-mind olyan népszerűségnek örvendenek, hogy szükség van egy különítményre, akik a műveiket védik az ártó erőktől. Az Irodet tagjai, - melynek Thursday Next veterán háborús hős is ügynöke - nem csak az íróasztal mögül harcolnak, hanem terepen, vagy akár bent a művekben is felveszik a harcot a gonosszal. Hades, aki a történet rosszfiúja célja elérése érdekében nem riad vissza attól sem, hogy irodalmi alakokat raboljon, vagy éppen az emberek akaratát manipulálja. Hadse-t eddig még senkinek sem sikerült megállítania, most Thursday-en a sor, hogy megmentse az angol irodalom rajongott szereplőit és ezáltal a klasszikus műveket, de Hadse erejével még ő sem számol. Izgalmas csata bontakozik ki, mely átível téren és időn. 

A történet számomra egy picit döcögősen indult, nem tudom azt mondani, hogy rögtön magába szippantott, de hamar ráéreztem és Thursday-jel együtt elmerültem egy kitalált világban, ahol az XIX. századi angol irodalom fő műveit meg lehet változtatni, ha nem vigyáznak rájuk eléggé. Abba a világba, ahol régen kihalt állatokat lehet otthon klónozni, mert miért is ne tarthatnának háziállatként saját dodót? Sőt az sem lehetetlen, hogy léghajóval utazzanak a szereplők, ami nekem kimondottan tetszett. Emellett még számos szokatlan, vagy éppen bizarr dologgal találkozhatunk, néha pedig annyira valóságos és emberi érzések bukkannak a felszínre, hogy magunk is meglepődünk, értem itt ezalatt a romantikus érzületet.

"Egy kis, hússzemélyes léghajóval repültem Swindonba. A járat félig üresen szállt fel, s az élénk hátszélben hamar megtettük az utat. Vonattal utazni olcsóbb lett volna, de mint olyan sokan, éni is szeretem a gázzsákokat. "

A fordítás remekül sikerült, olyan bravúros szójátékok vannak benne, amik elkápráztatják az olvasót, szerintem attól függetlenül, hogy ez egy remekül kitalált és aprólékosan kidolgozott világ, zseniális történetvezetéssel, jelen esetben a magyar fordítás sokat tett hozzá. 

Kedvenc szereplőm Thursday és Pickwick, a dodó volt, igaz, hogy a dodóról nagyon keveset tudunk meg, de valami zseniális egy ilyen klonózott háziállatot bevinni a történetbe, remélem a későbbi részekben még előkerül az állatka. Thursday pedig igazi belevaló csaj, aki nem riad vissza semmitől, képes önálló döntéseket hozni, igazából az ő karaktere viszi előre a történetet, mert az író teljes mértékben rá épít, annak ellenére, hogy rengeteg mellékszereplőt vonultat fel mégsem ismerjük meg egyikőjüket sem annyira, hogy komolyabb érzelmi kötődés alakulna ki bennünk. Emellett egy mellékszereplőt emelnék ki, Mycroft-ot, a kicsit kelekótya feltalálót, aki mindenféle furcsa találmánnyal borzolja a rokonság idegeit és nem riad vissza attól sem, hogy őket használja kísérleti alanyként, melyből nem kis bonyodalmak agdódnak. 

Összegezve

Egy csipet sci-fi, egy pici krimi, egy hangyányi irodalommal. A keverék most annyira jól sikerült, hogy az író megteremtett egy különleges világot, amibe az angol szépirodalmat kedvelők ugyanúgy el tudnak merülni, mint a sience fiction rajongói, de a krimi kedvelői sem fognak unatkozni. Nekem a romantikus szál egy picit lehetett volna erősebb, de azt kell mondanom, hogy e téren is volt miért izgulni. 

Élvezetes kikapcsolódás egy képzelt világban.  Szerintem sokunkban ott motoszkál, hogy mi lenne ha be tudnánk lépni a könyvekbe és megleshetnénk a szereplőket, Fforde erre az emberi kíváncsiságra építette a könyvét, miközben zseniálisan átszőtte izgalommal és egy lenyűgöző képzelt világ darabkájával. 

Véleményem szerint azok számára is érdekes lehet a történet, akik nincsenek otthon a XIX. századi angol irodalomban csak kikapcsolódásra vágynak, az viszont garantálható, hogy az irodalom rajongóinak igazi csemege lesz ez a történet.  

Csodás keveréke a modern és a régmúlt koroknak. 

A sorozat második kötete is elérhető Egy regény rabjai címmel és már csak reménykedni tudok abban, hogy valamelyik kiadó felvállalja a magyarul még meg nem jelent részek kiadását.

Extra

Külföldi borítók:

A dodós borítók a kedvenceim. 



Hangoskönyv: 



Kiadó: Láva (2008) Cor Leonis (2013)
Isbn: 9789638790705 és 9789638957238
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár
Oldal: 374
Honnan: saját példány