2011. január 11., kedd

Leslie L. Lawrence, A teaültetvény I.-II.


Először is pár szót szeretnék mondani a borítóról. Hosszú idő óta szerintem ez a borító sikerült a legjobban, az I. és II. kötet borítója egyaránt igényes, szép kivitelezés, már ettől kedvet kap az ember, hogy elolvassa. Ez itt már rögtön egy plusz pont a könyv javára. A cím már csak hab a tortán, Teaültetvény, jól hangzik, egy kis forróság ebben a hidegben, legalább olvasás közben.
Be kell vallanom minden Leslie L. Lawrence könyvet elolvasok, nagyon szeretem őket, így mindig izgalommal várom az újabb megjelenést. Azért meg kell vallanom, hogy picit tartottam is tőle, mert elég sok hasonló megoldás volt egy-két regényben az utóbbi időben. Kimondottan örülök, hogy belevágtam az olvasásba, mert meglepően könnyen és gyorsan ment, mert tudott újat írni a szerző. Szerintem ebben a regényben megújult, visszatalált régi önmagához, így nem volt alapja a félelmemnek, ezt már az első rész vége felé éreztem, vártam az újabb és újabb fordulatokat.
Az alaptörténet-nagyon tömören-, Leslie L. Lawrencet felkeresi egy régi professzora( aki meghalt, vagy mégsem annyira…), hogy vigyen el egy gyűrűt Srí Lankára, az őslakos veddákhoz.  Gyorsan utána is néztem a veddáknak a neten, hogy ki is ők valójában és meglepően sok információhoz jutottam róluk, akinek az érdeklődését szintén felkeltették annak érdemes a neten molyolni velük kapcsolatban.
Srí Lankán aztán hősünk-mert ugye megint nem tudott nemet mondani a kérésnek- a szokásos események középpontjába kerül, gyilkosság, őserdő, levágott fejek egy mézzel teli edényben, ház a fa tetején és ez még csak a kezdet. Dzsajaszundara teaültetvényén a szállodában aztán csak még tovább bonyolódnak az események és rengeteg potenciális gyilkos, (és akiket csak annak hiszünk), szerető, csaló és áldozat kerül elő, bábu leng a házon, ami talán nem is annyira bábu, eltűnik egy kutya is, majd lenyilaznak egy tésztapávát és másokat is. Egyszóval szépen fogynak a szálloda vendégei, akik eredetileg egy közös cél érdekében érkeztek. Egy-két segítővel kell kinyomoznia hősünknek, hogy valójában ki is a gyilkos, a levágott fejek, hogy kerültek mézbe, miért gyűlt össze a szép kis társaság és vajon ő magát is ki akarja hidegre tenni, hol futnak össze a szálak Ebben segít neki a jó öreg 38-as Smith and Wesson (igaz kicsit hiányérzetem volt ebben a regényben, kevesebbet fogta a kezében, mint szokta) és a jól megszokott csavaros észjárása.
A végére kiderül ki, vagy kik gyilkolnak és az is, hogy a veddák is megnyugodhatnak-e, de addig sok fordulat és izgalom vár ránk, olvasókra.
Összességében szerettem olvasni, és várom a következőt regényt, A villogó fények kolostorát.

Studium Plusz Könyvkiadó Kft 2010.
736.o
össz ISBN 978-963-88446-9-9

Nincsenek megjegyzések:

Kövess e-mailben is