Fülszöveg: Milyen messze mennél el, hogy bosszút állj az exeden?
A válások gyakran elég mocskosak. Ez alól Imogené sem kivétel. Phillip rossz ember, zsarnokoskodó, és kellően eltökélt ahhoz, hogy amennyire csak lehet, megnehezítse Imogen dolgát. Ezért a férfi ultimátumot ad: Imogen vagy elhagyja a családi házat két héten belül, vagy elveteti a nő felügyeleti jogát közös fiuk felett.
Egy őrült pillanatban Imogen valami elképzelhetetlen dolgot tesz. Olyat, amitől végre átveszi az irányítást, hosszú évek óta először. Elég elszánt ahhoz, hogy megvédje a fiát bármi áron, kiharcolja magának a tiszteletet és megbüntesse a férjét.
De Imogen nem számolt a férfi volt feleségével, sem az új szeretőjével. Vajon mi történik akkor, ha a két nő alaposan összekuszálja a terveit?
Jo Jakeman fordulatos pszichológiai thrillere egy izgalmas bemutatkozó regény a bosszúról és az emberi kapcsolatok átértékeléséről.
„Egy zseniális debütáló regény” – Fiona Cummins, írónő
„Bódító, fordulatos, egy kis fekete humorral fűszerezve” – Roz Watkins, írónő
Véleményem:
Jo Jakeman bemutatkozó regénye, a Megtörhetelen rögtön egy olyan társadalmi problémát - családon belüli erőszak - feszeget, amiről mindenki "szeret" hallgatni. Jakeman bátran nyúl a témához és természetesen nincs hiány semmiből, ami a családon belüli erőszak témaköréhez tartozhat. Pszichés bántalmazás, fizikai erőszak, fenyegetés, hazugságok mind-mind szerves részei az elbeszélésnek.
Úgy érzem, hogy az író a regény megírása előtt alapos kutatómunkát végzett a témában, és ezáltal nagyon jól sikerült megragadnia a kulcskérdést, miszerint el kell, el lehet-e mondani a családon belül, zárt ajtók mögött történteket. Hisznek-e majd az áldozatnak, ha nincs konkrét bizonyíték? Hisznek-e akkor, ha az egyik fél köztiszteletnek örvend a saját környezetében? Ezek mindig nagyon nehéz kérdések egy ilyen szituációban, pont ezért örülök, hogy azt tudom írni, hogy a téma alaposan körbe lett járva és ki lett aknázva az összes fontos aspektusa ebben a regényben.
Emellett egy erős társadalomkritika is ott lappang a háttérben. A társadalomnak egy olyan szegmense kerül ábrázolásra, ahol az elnyomó fölényben van a pozíciója, a rangja miatt, még az elnyomott(ak) halkan elszenvedik a napi szintű zaklatást, de senkihez nem tudnak fordulni. Sőt, megjelenik a szégyen, a magány egy bizonyos formája is, amikor inkább eltűrik a szenvedést, mint még az elején fellépnének a kínzóval szemben, miközben remélik, hogy megváltozik az adott személy, vagy ami még rosszabb, hogy önhibáztatás lép a helyébe.
Nagyon jól kiteljesedik a brutalitás legenyhébb és legsúlyosabb formája is ebben a regényben. Áldozat és elkövető egy nagyon furcsa viszonyba kerül, ami ritkán, de meg is fordulhat. Ebben a regényben most ezt a furcsa helyzetet követhetjük végig. Lassan haladunk a lépcsőfokokon, de egyre magabiztosabbá válnak azok a karakterek, akikről elsőre azt gondolhattuk, hogy igen labilisak, sőt inkább ellenszenvesek.
A regény felépítése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elbizonytalanítson minket annak vonatkozásában, hogy valójában hol van a határa a zaklatásnak, mikor fordul meg a kocka, mi kell ahhoz, hogy egy - vagy több - áldozat átlépje azt a lélektani határt, amikor már minden mindegy a számára. A regény egy igazán érdekes fordulattal kezdődik, amikor megtudjuk, hogy ki van a koporsóban, így nem is igazán tudjuk először elhelyezni a szereplőket a jó-rossz skálán. Ezt követően ahogy a temetés előtti 22. napon elindul az események felgöngyölítése úgy bonyolódunk bele egyre jobban ennek a furcsa kis társaságnak az életébe, ahol a középpontban egyetlen férfi áll. A 22 nap történéseivel párhuzamosan kicsit mélyebbre is visszaáshatunk az időben, hogy megértsük az ok és okozati összefüggéseket a maguk nyers valójában.
Számomra ez a furcsa, a végéről indító megközelítés nagyon tetszett, mert annak ellenére, hogy úgy tűnik spoileres a könyv az eleje miatt, mégsem fog tudni elvenni a történet éléből, a szereplők motivációjának feltárásából semmi lényegeset. Ettől függetlenül szerintem az a megoldás egy hajszállal jobb lett volna és egy csöppet még jobban tudta volna fokozni a feszültséget az író, ha az 1. fejezet a történet végére kerül, de, mint írtam nekem így is, ebben a hagyományostól eltérő megközelítésből is tetszett. Ahogy elgondolkodtam rajta, arra jutottam, hogy talán azért is került ilyen formában felépítésre a történet, hogy leginkább a pszichére tudjon hatni, és folyamatos kérdéseket ébresszen bennünk olvasás az során, hiszen a koporsóban fekvő személy mindig valahogy együttérzést vált ki, így már a történet elején érdekes hangulatban kezdjük meg az olvasást.
További nehezített pályaként megjelenik egy rossz anya-lánya viszony, elhagyatottság, egy gyermek, akit meg kell védeni, és olyan érzelmi sérülések a három nő részéről, amelyek várhatóan egyszer ki fognak törni, csak a kitörés nagysága és kimenetele kérdéses mindvégig.
"Egykor Phillip a megváltóm volt. Azt ígérte, kiszabadít egysíkú életemből, de csak azért mentett ki az egyik toronyból, hogy egy másikba zárjon."
Karakterek:
Annak ellenére, hogy viszonylag kevés szereplő van a középpontban nagyon gyorsan pörgő leírást olvashatunk, ami a négy kiemelkedő karakternek köszönhető. Folyamatosan mozgásban tartják a cselekményt.
Kezdeném Phillip Rochester-rel, aki egy nagyon összetett személyiség, amely összetettséget az író kiválóan meg tudott ragadni. Apróságokkal tette izgalmassá a karakter leírását, kiteljesedését. Folyamatosan gondolkodásra és érzelmek kiváltására ösztönzi az olvasót a karakter minden egyes cselekedete, amit hangsúlyossá tesz a kiszámíthatatlanságával. Számomra ez a karakter volt a legizgalmasabb, leginkább elemzésre érdemes.
Imogen a feleség karaktere a legfontosabb női karakter, köré összpontosul a másik két nő, Naomi a jelenlegi barátnő és Ruby, a volt feleség. Imogen anyaként jelenik meg, és ez a fő irányvonal a cselekedeteinek mozgatórugója, amolyan anyatigris, aki néha elveszíti a realitását és kicsúsznak a kezei közül az események. Néhol éreztem némi bizonytalanságot az ő részéről, sőt ki merem jelenteni, hogy vele egy picit átesett a ló másik oldalára az írónő. Imogennel túl sokat szeretett volna nyújtani, de néha ez vált a karakter hátrányára.
Naomi a sajnálatraméltó, de ugyanakkor legelevenebb karakter, a leginkább emberi reakciókkal. Nekem ő lett volna a kedvenc szereplőm, ha a kicsit butácskára beállított szerepet nem hangsúlyozták volna túl. Valójában a végéig nem tudtam eldönteni, hogy a magyar fordítás lett túl alpári beszédstílusban előadott, vagy az írónő direkt így képzelte el, amin egy picit csodálkozom a többi karakter kidolgozottsága mellett, de nekem ez a beszédmodor elég zavaróvá vált a a 393. oldal végére. Sajnos egy picit ez elvitte a karakterben rejlő lehetőséget, mert nem lehetett rá és a cselekedeteire rendesen koncentrálni.
Ruby teljesen semleges, sőt egy picit idegesítő volt számomra, ő volt a totál bizonytalanság és naivitás tökéletes megtestesítője. Úgy gondolom, hogy mivel nagyon idegesített, ezért vele is valamit jól csinált az író, tehát alkalmas volt az érzelmeimmel való játékra.
Összességében nem volt gondom a karakterekkel, első, bemutatkozó regény szereplőiként teljesen rendben voltak.
Összegezve:
Az egész történet olyan volt, mint egy hullámvasút, egyik pillanatban magasan ívelt, de utána lerántott a mélybe. Olvasás közben többször legszívesebben csak sikítani tudtam volna, hol a félelemtől/féltéstől, hol attól, hogy miért nem tudják racionálisan látni a szereplők saját helyzetüket. Tetszett, hogy a mélység után rögtön jött egy emelkedő, amikor én magam is úgy gondoltam, hogy mégis az volt a helyes döntés, amit ebben a helyzetben meghoztak a karakterek. Folyamatos bizonytalanság, feszültség jellemzi a regény vonalvezetését.
Összességében, ahogy felültünk erre a hullámvasútra az elejétől a végéig gyors száguldásban és ijesztő magasságokban és mélységekben robogtunk, nagyon élvezetes olvasmány volt.
Erős pszichológiai thriller, ami folyamatos analizálásra és kíváncsiságra ösztönöz egy ígéretes elsőkönyves írótól.
A könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak!
Eredeti cím: Sticks and Stones
Fordította: Gálvölgyi Judit
Oldalszám: 400
ISBN: 9786155763533
Megjelenés éve: 2018
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése