Orosz Bettina: Az útitárs

 

Fülszöveg: Egy utazás. Két idegen. Egy titok, ami mindent megváltoztat. Kiss Izabella és Farkas Emma gyerekkoruk óta elválaszthatatlan barátnők, akik a világot járják, és közös közösségi média oldalukon osztják meg élményeiket egyre növekvő követőtáborukkal. Amikor azonban Emma váratlanul lemondja az olaszországi útjukat, a szponzoráció megmentéséért Bella kénytelen egy ismeretlennel elutazni – a sorsolás nyertesével: Fodor Mátéval. Máté zárkózott, cinikus fiú, akit titkok vesznek körül, és akivel Bellának már korábban is volt konfliktusa. A közös utazás nehezen indul, a bizalom messze van, a feszültség kézzelfogható. De Olaszország napfényes utcái és az együtt átélt kalandok lassan ledöntik a falaikat. Ahogy Bella megismeri a fiú mögött rejlő érzékeny lelket, saját démonjaival is kénytelen szembenézni – az apjával való kapcsolat, az elvárások nyomása, és az örökös harc a boldogságért. Máté titka azonban, amely végül napvilágra kerül, újra mindent felborít. Képes-e a szív megbocsátani? Vajon a bizalom újraépíthető, ha egyszer összetört? Orosz Bettina Az útitárs című regénye egy érzelmekkel teli, fájdalmasan szép történet önismeretről, megbocsátásról és arról, hogy néha épp egy ismeretlen vezet el önmagunkhoz.

MEGJELENÉS: SZEPTEMBER 25. 

Az a megtiszteltetés ért, hogy előolvasója lehettem Orosz Bettina, Az útitárs című romantikus regényének.

A történet középpontjában Bella és Máté állnak, akik fiatalok, szabadok és mégis sok akadályt gördít a sors kettejük kapcsolata elé. 

A történetüket váltott szemszögből ismerjük meg, így 30 fejezeten át izgulhatunk a nagyon is szimpatikus szereplőkért. Egy váratlan megismerkedés és utazás a fő szál, de természetesen némi intrika és szuper mellékszereplők adják meg a történet frissességét és izgalmát. 

Szerettem váltott szemszögből olvasni a regényt, úgy érzem, hogy ezáltal Bella és Máté is közel tudott kerülni hozzám. Bella kicsit introvertált személyisgé, aki szereti a könyveket, az utazást és a barátaival töltött időt. Igazi kedves, a lány a szomszédból típus, aki számomra mindig hozza, hogy lelkileg is tudok azonosulni a karakterrel. Az nagyon kellemes volt, hogy kicsit én is kicsit újra átélhettem az egyetemi élet szépségeit és nehézségeit. Ezek azok az évek, amikor már sem gyerekek, sem felnőttek nem vagyunk, miénk a világ, de érzelmileg nagyon meg tudunk élni dolgokat. Ezt az érzést nagyon jól hozta az írónő. 

A párbeszédek hol csipkelődő, hol kedvesen romantikus hangvételűek, de sosem unalmasak, ez is szerintem a regény egyik nagy erőssége. Szeretem azt, amikor egy regény a párbeszédek visznek előre és a leírások pedig kiegészítőként megadják a regény hangulatát. Ezzel sem volt semmi probléma, pont jók voltak számomra a párbeszéd és leíró részek aránya, nem volt túlírva és ez mindenképpen  nagyon pozitív.

Tetszett, hogy csodás helyekre utaztak, amiből mi is kis ízelítőt kaptunk, de csak pont annyit, hogy ne vigye el a fókuszt a szereplők közötti kémiáról. A megismerkedésüktől kezdve izzott a levegő a két fiatal között, szerintem Betti pont eltalálta azt az egyensúlyt, amitől nem vált túlzóvá a romantikus szál, hanem pont élvezhető volt a történet szempontjából. 

Emmát is nagyon bírtam, igazi friss jelenség volt, talán egy picit többet szerettem volna a karakterből, mert Ő is nagyon vidám jelenség volt. Szívesen olvasnám Emma történetét, akár egy külön regényben is.

Ami még egyértelműen a regény pozitív része, hogy tudott kicsit mélyebb érzéseket is karcolgatni, mint a családi dinamika, szülő-gyermek konfliktust, így a romantika mellett kicsit komolyabb témák is előkerültek, ami számomra mindig pluszt tud adni egy történethez. 

Az Olasz városok pedig a szívemnek kedvesek voltak, szerettem a szereplőkkel kalandozni Velencétől Capri csodás tájaiig.

A történet vége pedig az utószóval került megkoronázása, szeretem, amikor a szereplők utóéletébe is pici betekintést kapunk, számomra minden esetben megnyugtató lezárása egy alapvetően is kellemes történetnek. 

Léleksimogató történet a romantika és az utazás kedvelőinek. 

Szívből ajánlom ezt a friss hangvételű, kedvesen romantikus, de ugyanakkor mélyebb gondolatokat is tartalmazó regényt. 

A könyv szeptember 25-től elérhető a Legendarium Kiadó webshopjában.

Klasszikus kortárs romantika rajongóinak ajánlom! - Sophie Irwin, Hozományvadász ​hölgyek kézikönyve

Fülszöveg: Kitty ​Talbotnek, akire az apja tekintélyes adósságot hagyott, mihamarabb pénzre van szüksége. Pontosabban egy vagyonos férjre. Mindössze négy hónapja maradt, hogy megmentse a családját az anyagi csődtől.

Miután Kitty soha nem riadt vissza a kihívásoktól, ebben a szorult helyzetben is feltalálja magát: összecsomagol, és elindul egész Anglia legkíméletlenebb hadszíntere, a londoni bálok világa felé.
Műveltségben és kifinomultságban talán elmarad a többi ifjú hölgy mögött, de az eltökéltsége, a csökönyössége és a leleményessége minden akadályon átlendíti őt. Bízik benne, hogy még a báli szezon vége előtt megkérik a kezét, egyvalakivel azonban nem számol: Lord Radcliffe-fel. A nagyvilági, kissé tartózkodó Radcliffe átlát a szitán, azonnal rájön, hogy Kitty egy mindenre elszánt, pénzéhes hozományvadász, ezért elhatározza, hogy keresztülhúzza a számításait, kerül, amibe kerül.
Vajon sikerül Kittynek megmentenie a családját a teljes kiszolgáltatottságtól? Egy perc vesztegetni való ideje sincs, és senki, még egy lord sem állhat az útjába.

„A főhősnő hihetetlenül modern: sziporkázóan szellemes, stílusos és tele van energiával. A történet minden tekintetben Austent idézi. Alig győzök betelni vele!” – JANICE HALLETT

„Merész, szellemes, vidám… A Bridgerton-rajongók odalesznek érte.” – NITA PROSE

„Ritka gyöngyszem ez a regény. Mint egy Georgette Heyer-könyv egy csipet huncutsággal megbolondítva. Csupa érzelem, csupa romantika.” – BETH MORREY

„Ez a regény a leggyönyörűbb főhajtás Georgette Heyer előtt, ugyanakkor különleges, modern érzékenység hatja át… Remek olvasmány!” – HARRIET TYCE

 

Napjainkban az írók körében is egyre nagyobb divat lett visszatérni, visszanyúlni a 18-19. századba, ezzel is megidézve a korszakra jellemző karaktereket, helyszíneket és atmoszférát. Általában figyelemmel szoktam követni a témához kapcsolódó megjelenéseket és kiválasztom azokat, amelyek érdekesnek tűnnek, esetleg olyan írók jegyzik, akiktől még nem olvastam. Tekintve, hogy nagyon szeretem a korszak irodalmát és újragondolását, ezért nem tudhatom, hogy mikor bukkanok valamilyen gyöngyszemre, így folyton próbálkozom. 

Jane Austen az az írónő, akit a legtöbben megpróbálnak leutánozni, ezzel néha elnyomva saját írói stílusukat, ami szerintem nagy kár. Kíváncsi voltam, hogy a Hozományvadász hölgyek kézikönyve tetszeni fog-e, mert a tartalom alapján egészen kiválónak ígérkezett és Sophie Irwin-t, mint író nem ismertem korábban. 

Közben el is gondolkodtam, hogy miért nyúlnak vissza ennyien a korszakhoz, annak ellenére, hogy írhatnának a modern világról is, amit jól ismernek. Aztán arra jutottam, hogy a korszak kínálja a legjobb lehetőséget a szereplők vonatkozásában a szabályok általi kipellengérezésre, az intrikák  széles spektrumának bemutatására és a nőket mindig annyira elbűvölő divat megjelenítésére. Talán ebben a formában lehet leginkább bemutatni a leírások által egy letűnt kort, amiről mindenkinek csak másodkézből szerzett információi vannak, ezáltal valóban a fantázia kerülhet a középpontba. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a korszakot mindenki a romantikával azonosítja, így az íróknak valóban kicsit megkönnyíti a helyzetét, hogy már egy olyan alapra építkezhetnek, ami kipróbált és szeretik is az olvasók, általában. 

A regényben Kitty Talbot-ra hárul az a feladat, hogy a csupán nőkből álló családját megmentse a teljes elszegényedéstől és lakhatásuk elvesztésétől. A tét tehát nem kicsi. Ehhez azonban egyetlen út kínálkozik, mégpedig, hogy gazdag férjet fogjon, bármi áron. Így kerülnek húgával 1818-ban Londonba, hogy a báli szezon alatt Kitty férjet kerítsen, ami nem is bizonyul olyan egyszerű küldetésnek. A pletykák, az intrikák nem kerülik el hősnőnket sem, akinek az ideje egyre jobban fogy, miközben Lord Radcliffe nem könnyíti meg a helyzetét, mert egyértelműen Kitty tudtára adja, hogy a hozományvadászok szálkák a szemében, márpedig Kitty tagadhatatlanul közéjük tartozik. Kettejük személyes ellentéte megszínesíti a párkeresés nehézkes perceit, de vajon meddig hajlandóak elmenni a felek a céljuk elérésében és szövetséget tudnak-e kötni úgy, hogy senki ne sérüljön közben?

A regény azt a témát járja körül, hogy meddig hajlandó és tud elmenni egy nő annak érdekében, hogy megmentse a családját, de a saját becsületén se essen túl nagy csorba. Elsőre ez a koncepció számomra kissé furcsának tűnt, mivel a hősnőt egy kellemetlen, ellenszenves szituációba helyezi az írónő. Nehéz azonosulni egy olyan szereplővel, aki bár a jó cél érdekében cselekszik, de közben folyamatos negatív kicsengése van a tetteinek. Kitty annak ellenére, hogy nehezített helyzetből indul mégis fel tud nőni a hősnői szerepkörhöz, mert éleseszű, talpraesett, sziporkázó és nem riad vissza a rázósabb helyzetektől sem. Nekem az első ellenszenv után sikerült megkedvelnem, mivel folyamatosan azt éreztem, hogy fejlődik a karakter és a jó irányba mozdítja el az írónő a jellemét. 

Nagyon szerettem olvasni Kitty és Lord Radcliffe szócsatáit, mindkét szereplő jól felépített, tipikus jellemvonásokat kapott, amelyek annyira ellentétesek voltak, hogy ettől izgalmassá, pezsgővé és színessé tették a történetet. Némi akció és nyomozás is belefért a szereplők táncrendjébe, ami nálam pluszpontot jelentett. 

Az ítélkezést nagyon jól sikerült beépíteni a történetbe, az általa okozott károk pedig végigkísérte a szereplőket. Ez az emberi gyarlóság nagyon éles kontrasztot alkotott a látszólag finom társasági normákkal. A fényűzés és a szegénység hangsúlyos társadalmi problémája is kibontakozik a történetben, ami nagyon jól passzolt a szereplők közti ellentéthez is. 

Egyszerűen az írónő megtalálta azt az egyensúlyt, ami olvasmányossá, gördülékennyé és szerethetővé tette ezt a regényt, a narratív játékossággal erre még rá is erősített. Egyedül a cím választás volt kicsit furcsa, mert valójában kézikönyvhöz illő tanácsokkal nem látták el az olvasót, de ez legyen a legnagyobb baj, mert ezen kívül rendben voltak a történet és a karakterek is. 

Ajánlom mindenkinek, aki egy gyorsan olvasható, bájos, de ugyanakkor csalafinta regényt szeretne olvasni a vintage és a modern elemek keveredésével.