2014. szeptember 21., vasárnap

Adam Bahdaj: Az elcserélt kalap-Eltűnt könyvek nyomában





A delfin könyvek az 1960-as évek elejétől jelentek meg Magyarországon, a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. Több generációt végigkísértek a sorozat kötetei, de mire megtanultam olvasni, valahogy nem került a kezembe, pedig nagyon sok darab állt otthon a polcon, de a '90-es évek elején már más ifjúsági, tini könyvek voltak, így valahogy a feledés és a padlás homályába került ez  az értékes sorozat, mert nagymamám szinte az egész sorozatot megvette, hogy majd jó lesz az unokáinak olvasgatni, ezúton is nagyon hálás vagyok Neki, mert ma már igazi kuriózum egy ilyen terjedelmes delfinkönyv gyűjtemény- legalábbis Nekem biztosan-.   Így pakolgatás közben eldöntöttem, hogy idén igyekszem minden hónapban kézbe venni minimum egy kötetet a gyűjteményből. Majd a gyermekemet is erre fogom ösztönözni, amint megtanul olvasni.





Az első, ami a sor elején állt Adam Bahdajtól Az elcserélt kalap című ifjúsági regény.

Igazából örülök, hogy ez akadt először a kezembe, mert lényegében tetszett. Gyorsan, könnyen olvasható volt, kettő nap alatt kiolvastam (azért nem egyszerre, mert időhiányban szenvedek, bár nehéz volt letenni, mert tényleg elkezdett érdekelni a kalapok rejtélye).
      Az 1970-es években Lengyelországban egy nyaralóhelyen játszódik a történet, aminek a főhőse egy cserfes, minden lében kanál kislány, Kriszti.
Az unalom helyett úgy dönt, hogy detektívest fog játszani, csak úgy a saját szórakozására (ha már a mama kártyázik a klubban, a papa és a tesó meg horgászgatnak), ehhez társat is talál Matyi személyében.
    A Borostyán eszpresszóban elindul a kavarodás, amikor elcserélnek egy kalapot, ami százezret ér-de vajon miért is?- és a kék dosszié, hogy kapcsolódik mindehhez? A piperkőcnek, a gordonkásnak, a színésznőnek, a rokkantnak, a remetének vajon mi közük van a kalaphoz és a dossziéhoz? A kalapból is három lesz hirtelen és mindig másvalakinél bukkan fel, detektívlány legyen a talpán, aki ezt érti és kibogozza a kusza szálakat.
A történet végére persze kiderül, melyik kalap ér százezret, mit is rejt a titokzatos dosszié, és a bűnbanda is lelepleződik a kis detektíveknek köszönhetően.
   


   A történet helyes, vicces, talán még picit izgalmas is, de talán nem is annyira  a történet a lényeg, inkább a retro hangulat, ami olvasás közben ránk is átragad. A szülők még nem féltették annyira a gyermekeiket az idegenektől, benne van az emberekben a segítőkészség, a felnőtt-gyermek tiszteleten alapuló viszonya is remekül megnyilvánul.


Nagyon jó volt újra elolvasni, mert mint kiderült valamikor mégiscsak olvastam a könyvet, mert 1-2 részlet újra felidéződött, pedig nem is emlékeztem rá, hogy olvastam volna valaha

Nagyon kellemes kikapcsolódás volt pár órára.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy vegyen a kezébe delfin könyveket, mert érdemes, tanulságos, szórakoztató olvasmány.

Nincsenek megjegyzések:

Kövess e-mailben is