Fülszöveg 1. rész: "Egy elvarázsolt vár, sötét titkok és heves vágyak. Mintha ismerné ezt a helyet… Lexie Cavendish, a fiatal lakberendezőnő a főnöke megbízásából Írország viharos északi vidékére utazik, hogy előkészítse a Dunmore-kastély felújítási munkálatait. Az egykor bizonyára méltóságteljes épületet és a környékét furcsán ismerősnek érzi. Lehet, hogy kisgyerekként már járt itt? Mivel szülők nélkül kellett felnőnie, régóta szeretne többet megtudni a múltjáról. Miközben lassanként visszatérnek az emlékei, gyötrelmes rémálmokkal próbál megküzdeni. Vigaszt és segítséget pedig éppen Grayson Fitzgeraldnál talál, aki a várkastély urának a fia, és Lexie főnökének a legnagyobb vetélytársa is egyben. De vajon tényleg megbízhat a férfiban? "
Fülszöveg 2.rész: Vad, kiszámíthatatlan és csábító…
Lexie Cavendish minden fenntartása és kétsége ellenére szenvedélyesen beleszeretett a jóvágású Graysonba – de vajon valóban megbízhat a férfiban? Nem sikerül parancsolnia az érzéseinek, noha Grayson családjának ősi fészkében, a Dunmore-kastélyban minden oka megvan arra, hogy aggódjon a biztonságáért, sőt akár az életéért is. Van ugyanis valaki, aki az eszközökben nem válogatva próbálja megakadályozni, hogy Lexie kiderítse, mi történt az édesanyjával, aki húsz éve nyomtalanul eltűnt. Lehet, hogy Grayson is benne van az álnok mesterkedésben? Amikor a férfi váratlanul azzal vádolja Lexie-t, hogy meg akarja fosztani a családját az otthonától, a lány sorsdöntő elhatározásra jut: egyedül fogja felvenni a harcot a múlt árnyaival…
Kathryn Taylor fordulatokban gazdag, kétkötetes családregény-sorozatának második részét tartja kezében az olvasó.
Még áprilisban kezdtem el a Fény a sötétben című Kathryn Taylor regény olvasását. Nem tudom, hogy a figyelmem merre kalandozott, de akkor és ott nem vettem észre, hogy egy két részből álló regény első részének az olvasását kezdtem el. A történet Írország egy csendes kisvárosába kalauzol minket, azon belül is kiemelt szerepet kap egy régi, de napjainkban is lakott kastély, a Dunmore-kastély. A helyszín már az olvasás elején felkeltette az érdeklődésemet, illetve a regény is egy nagyon izgalmas jelenettel indított, ami jó alapokat adott a történet további olvasásához.
A történet annak ellenére, hogy két idősíkon játszódik mégsem a régmúltba repít minket vissza, hanem kb. 20-25 évvel korábbi történések keverednek össze a jelennel. Az egészet pedig Lexie Cavendish, a fiatal belsőépítész személye köti össze, aki a kulcskaraktere mindkét regénynek. Köré épül a rejtély és a szerelmi szál is, ami szerkezetileg nekem tetszett, nem bonyolította túl sok főszereplővel a regényt az írónő.
Lexie egy olyan titok nyomába ered, ami alapjaiban változtatja meg az életét, azt amiben korábban hitt, miközben számos intrika és veszély leselkedik rá, amit ő némiképpen naivan észre sem vesz, ez a tény viszont többször megzavarta az olvasási élményt. Emiatt néhol azt éreztem, hogy a karaktere nem eléggé élettel teli, a mai világban élő nő némiképpen hiányzott belőle, de valójában elég jól beleillett ebbe a chick lit történetbe. Meg kell említenem, hogy ott bújkált mindkét részben az a bizonyos érzelmes, hol erősebb, hol gyengébb szerelmi szál is, amire a romantikus témájú regények olvasói vágynak.
Ebben a történetben a szerelmi szálat izgalmasabbnak tartottam, mint a rejtélyt, amit sajnos elég hamar sikerült megoldanom, annak ellenére, hogy az írónő próbálta jól összekuszálni a szálakat. Sajnos nem igazán jött össze ez a része a történetnek, amit nagyon sajnálok, mert egy titok és egy zseniális megoldás nagyon meg tudta volna dobni a történetet.
Ami nagyon meglepett az az volt, hogy az első rész döbbenetes függővéggel ért véget, amikor leesett, hogy jönnie kell a folytatásnak, ekkor még csak remélni tudtam, hogy minél hamarabb érkezik a következő rész. Nem is kellett valójában sokáig várnom, mert nemrégiben megjelent a regény második része, ahol a szálak picit hosszadalmasabban, mint azt ildomos lett volna, de elvarrásra kerültek.
Véleményem szerint a két regény nem volt rossz, sőt igazán kellemes nyári olvasmánynak mondanám őket, viszont érzésem szerint egyetlen regénybe sűrítve sokkal szerethetőbb lett volna.
A szereplők külön-külön nem kerültek hozzám közel, nem tudtam egyikükkel sem azonosulni, de összességében jól kiegészítették egymást, néhol naivak voltak, néhol kizökkentek a szerepükből, de mégis azt kell mondanom, hogy együtt nem voltak rosszak.
A leírások azok, amik jelen esetben jobban tetszettek, mint a történet. Talán a különleges helyszín volt az, ami vonzott magához. Az atmoszféra kellemes volt, igazán illett egy romantikus, rejtélyes történethez.
Az első részt kicsit izgalmasabbnak, több potenciállal bírónak érzékeltem, a második részben viszont a leírások, a szereplők éledtek fel jobban. Tehát mindkét részben van olyan tényező, ami miatt várhatjuk a cselekmény kibontakozását, ez mindenképpen pozitív attitűd. A két rész elolvasását követően nem maradt bennem hiányérzet, nem kaptam többet, se kevesebbet, mint amit vártam ettől a regénytől.
Egy kellemes nyári olvasmányként mindenképpen ajánlom, főleg úgy, hogy már nem kell várni a függővég után a következő részre sem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése