A bejegyzés apropóját az adta, hogy június 30-án megjelenik, a Franz Ebrhofer sorozat 6. része, a Szilváspite-összeesküvés. Az utóbbi időben pedig nagyon rákattantam a sorozatra, így egymás után faltam a történeteket.
A sorozat első része után egészen mostanáig várólistán várakoztak a további részek, nem is tudom pontosan miért, mivel szerettem az első részt is.
A lényeg, hogy a karantén remek alkalmat teremtett ahhoz, hogy immár az elérhető 5 részt elolvassam, nem is akárhogyan. Visszafelé! Kezdtem az 5. résszel, onnan haladtam egészen a 1. részig. Egyáltalán nem volt zavaró, hogy megfordítottam a sorrendet, sőt, talán egy picit jobban élveztem így, hogy tudtam már egy-egy háttér-információt Franz-szal és a családjával kapcsolatban. A sorozat részről részre egyre jobban magába szippantott, annak ellenére, hogy sok olyan túlzással találkoztam az olvasás során, ami a való életben nem történhetne meg, de ez egyáltalán nem zavart, mert remekül szórakoztam, ami mindent felülírt.
Nagyon megszerettem a szereplőket, mert zseniálisan őrült nyomozóval van dolgunk, aki nem fél előkapni a fegyverét, ha egy kis rendfenntartásról van szó a többiek pedig, hát ők a többiek, akik imádnivalóak és nem kicsit őrültek.
Sajátos szereplők, problémamegoldások és olyan történetek, amelyek egy percig sem hagynak minket unatkozni, mert ebben az idilli bajor faluban zajlik az élet.
Szívből ajánlom ezt a sorozatot a pikírt humor kedvelőinek, személy szerint sokszor hangosan kacagtam a dilis bagázson, mert minden részben hihetetlen kalamajkákba keverednek és sajátosan oldják meg azokat.
Alig várom, hogy a 6. részt is megkaparintsam és ismét leutazzak Niederkaltenkirchen-be, egy brutál jópofa nyomozásra.
2016-ban olvastam el a sorozat első részét, a Télikrumpligombócot, amiről az alábbi értékelést ítam:
Kezdjük a borítóval, ami szerintem hűen tükrözi a tartalmat, és külön kiemelném, hogy az eredeti borító került átvételre hazánkban is. Amikor a borítót először megláttam még nem tudtam, hogy milyen jellegű könyvről van szó, de abban biztos voltam, hogy muszáj lesz elolvasnom, mert egy ilyen csendéletszerű, kicsit retro hatású borító, az asztalra dobott bilinccsel együtt mindenképpen érdekes tartalmat tartogathat.
A regény egy sorozat első része, melyet követ a már magyarul is megjelent Gőzgombóc blues és még további 5 kötet, ami egyelőre kizárólag német nyelven elérhető.
Olvasás közben rá kellett jönnöm, hogy a Télikrumpligombóc, egy korántsem átlagos krimi. Az író érezhetően nem a krimi vonalra helyezi a hangsúlyt, hanem a bohókás bajor rendőrre, Franz Eberhofer-re, illetve az őt körülvevő kissé habókos családjára, valamint az átlagostól eléggé eltérő kisvárosi légkörre.
Ahogy az olvasást elkezdtem egyből Mazur nagyi jutott eszembe, tudjátok a Szingli fejvadász sorozatból, sőt leginkább az a sok-sok kisvárosi krimi, amit az elmúlt időben olvastam és szerettem is.
A regényt Franz Eberhofer rendőr köré építi az írónő, általa ismerjük meg a közvetlen családját, a mamát, aki egy csúcs nénike. Imádtam, hogy képes mindenhol elaludni, de ennek ellenére erős kézzel tartja a gyeplőt és nem csak és kizárólag a családja vonatkozásában, olyan mindenki nagyija típus. Aztán ott van a füves cigit szívó, Beatles rajongó Eberhofer apuka, és Franz testvére, az nyálas Leopold, aki szintén nem egy egyszerű eset. Mind-mind izgalmas karakter, akikben van még muníció, kíváncsi vagyok a későbbiekben ezt az írónőnek milyen módon sikerül kiaknáznia. A városka lakóit pedig még meg sem említettem, pedig ott is van fura figura bőven.
Egy olyan városka jelenik meg, ahol a szomszéd mindent előbb tud, mint ahogy megtörténne, de aki kisvárosban él az pontosan tudja mit jelent mindez. Szegény Franzot néha már majdnem megsajnáltam, de aztán elvetettem ezt az ötletet, mert jól van ez így ahogy van, pont beleillik ebbe a fura környezetbe.
Ebbe a miliőbe történnek meg a kissé érdektelen gyilkosságok, amire Franz rá is harap, de akadnak "ellendrukkerei" is bőven, mint a rendőrségi pszichológus, aki mindenáron be akarja bizonyítani, hogy Franz nem százas, de erre a tubákot szippantgató bíró is rádob egy lapáttal.
Elsőre kicsit szokatlan volt a stílus és bevallom egy pár lapon túl kellett jutnom, mire valóban élvezetessé vált a történet és megszoktam a szereplőket, de ahogy el tudjuk magunkat engedni és be tudunk épülni a kisvárosi hangulatba egy remek kikapcsolódást nyújtó olvasmányt kapunk.
A nyomozást pedig még véletlen sem egy NCIS stílusban képzeljük el, a történetet pedig ne hasonlítsuk a skandináv krimikhez, mert itt és most nem a gyilkosság, a vér és az agyafúrtság fogja előrelendíteni a történtet, sokkal inkább a megfigyeléseken és beszélgetéseken alapuló nyomozgatás. Lassabb mederben folyt a felderítés, mint általában, de mindemellett mindig történt valami Franz háza táján, amitől érdekessé és energikussá vált a történet, sodort magával olvasás közben. A végén már el is kezdtem hiányolni, hogy nem tudom tovább követni Franz napi rutinjait és kissé lökött világlátását.
A nyomozást pedig még véletlen sem egy NCIS stílusban képzeljük el, a történetet pedig ne hasonlítsuk a skandináv krimikhez, mert itt és most nem a gyilkosság, a vér és az agyafúrtság fogja előrelendíteni a történtet, sokkal inkább a megfigyeléseken és beszélgetéseken alapuló nyomozgatás. Lassabb mederben folyt a felderítés, mint általában, de mindemellett mindig történt valami Franz háza táján, amitől érdekessé és energikussá vált a történet, sodort magával olvasás közben. A végén már el is kezdtem hiányolni, hogy nem tudom tovább követni Franz napi rutinjait és kissé lökött világlátását.
ÖSSZEGEZVE
Végre egy szingli nyomozó pasi szemével láthattuk a kisvárosi "idillt" aminek történetesen most Bajorország adott hátteret. Személy szerint szeretem ezt a fajta humort, amikor nem akarják az olvasót megtéveszteni, hanem kizárólag a szórakoztatás és az valóság elfogadása a cél, hiszen sok-sok mindennapi és mégis fura karaktert sorakoztatott fel az írónő. Személy szerint szerettem a karaktereket, nagyit pedig kedvenccé léptettem elő, remélem a többi részben is teret enged neki az író.
Mi sem mutatja jobban, hogy ebben a regényben több van, mint elsőre gondolnánk, hogy hazájában már meg is filmesítették. Inkább humor kategóriába sorolnám a regényt, mint krimibe, de én ajánlom mindenkinek, aki kellemes és szórakoztató kikapcsolódásra vágyik egy hamisítatlan bajor környezetben.
Nem utolsó sorban 1-1 bajor receptet is elcsíphet a szemfüles olvasó.
Ajánló:
Fülszöveg: Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr legújabb ügye egy varjúval kezdődik. Pontosabban egy lakkozott körmű női kisujjal, amelyet az előbb említett varjú pottyant le Franz barátja és egykori kollégája, Rudi Birkenberger új lakásának erkélyére. Nemsokára az ujjhoz tartozó holttest is előkerül, aztán még egy, és még egy… A három áldozat mindegyike fiatal ázsiai nő, mindannyian dirndlit viseltek, s mindannyian München hatalmas népünnepélye, az Oktoberfest idején vesztették életüket. A sorozatgyilkos utáni hajsza közepette Franznak még otthon is váratlan gondokkal kell megküzdenie: Niederkaltenkirchen békés mindennapjait teljesen feldúlja, a lakosságot pedig két ellenséges táborra szakítja egy szálloda építésének nagyszabású terve…
Rita Falk nagysikerű bajor krimisorozatának hatodik részében is a jól ismert morbid-fekete humorral átszőve folytatja Franz Eberhofer nyomozásainak történetét.
Kiadó: Magistra
Kiadás éve: 2020
Oldalszám:
Fordította: Balla Judit
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése