Agatha Raisinnek meggyűlik a baja egy túlbuzgó rendőrrel, aki megszállott bírságoló, és őt is megbünteti két „súlyos” vétségért. Agatha nem sokkal az eset után Winter Parvában, a hagyományőrző kis faluban látja viszont a bosszantó rendőrt, csakhogy egyenruha nélkül, mi több, egy nyárson forgatva anyaszült meztelenül a tűz fölött. A malacsütésnek indult szabadtéri mulatság igazi horrorba fordul, amikor a mindig éber detektívnő felfedezi a szörnyű gyilkosságot. Még furcsább, hogy a Raisin Nyomozóirodát a halott rendőr volt felesége keresi fel, és megbízást ad nekik, találják meg exférje gyilkosát. A nyomozással egy idő után még a rettenthetetlen Agathának is le kell állnia, mert olyan fenyegetést kap, ami a nyársra húzott tetem borzalmán is túltesz. Ám amikor Agatha volt férje, James hazatér utazgatásaiból, és mint mesteri „betörő” felajánlja segítéségét Mrs. Raisinnek, az nem tud ellenállni, és tovább folytatja a szimatolást. Mindeközben el kell simítani egy csúnya tettének következményeit is: a nyomozóirodába korábban felvett fiatal Simon Blacket egy ravasz húzással távolította el a csinos és tehetséges detektívlány, Toni közeléből, de nem számolt azzal, hogy mit lép erre a fiú.
Nagy Agatha Raisin rajongó vagyok, így nem volt kérdés, hogy amilyen hamar csak lehetséges elolvasom Mazsola Ági (én csak így hívom magamban, mert durva fordításban valahogy így hangzik a híres, vagy inkább hírhedt nyomozónő, ex-pr főnök neve) legújabb kalandját. Szeretem a szemléletes elnevezéseket, így picit sajnálom, hogy a magyar fordításba ezt nem lehetett valahogy beleépíteni, bár akkor lehet megbontja a történet szerkezeti egységét. Ez csak egy kis plusz elmélkedés volt a részemről, de nézzük, hogy miért is rajongok immáron 22. rész után is a sorozatért.
Tehát ahogy írtam is, elérkeztünk a szám szerint 22. részhez a sorozat vonatkozásában, melyet az Erawan Kiadó karolt fel. Ezt igazán üdvözítőnek találom, mivel úgy gondolom, hogy szükség van az ilyen szórakoztató kikapcsolódást nyújtó krimikre is. Ez pontosan az a kategória, amit nem kell túlgondolni, egyszerűen csak élvezni kell az atmoszférát és a karaktereket, hiszen ennek a sorozatnak ez a két dolog az adu ásza.
Nem is tagadom, hogy M.C Beaton skót írónő az egyik kedvenc alkotóm a chick-lit krimi műfajában, úgy gondolom ő a műfaj koronázatlan királynője.
Igazán élvezetes chick-lit krimit tudott teremteni, amelynek cselekményét elhelyezte egy angliai kis faluba, Carselybe illetve egy a vidéki Angliára jellemző atmoszférát épített köré, a falu tipikus karaktereivel ötvözve. A tipikus karakterek mellé, - úgy, mint Mrs Bloxby a lelkész felesége, a bejárónő, a lelkész és még sorolhatnám - izgalmas szereplőket is fel tud vonultatni, úgy, mint Charles Fraith, Roy, James Lacey, Toni Gilmour, Bill Wong, akik ugyan, mindannyian különbözőek, más-más életszakaszban tartanak, más a céljuk, de Agatha iránti elkötelezettségük és vonzalmuk közel sodorja őket egymáshoz, és ezáltal mindvégig ott keringenek Agatha körül, mint bolygók a Nap körül.
Így a 22. részben fokozódnak az izgalmak, és egy minden eddiginél eseménydúsabb és töményebb történetet kapunk, amit vérpezsdítésként is felfoghatunk. A történet spoiler nélkül - ami elég néhéz feladat - nagyjából annyi, hogy Agatha összetűzésbe kerül egy hétköznapi eset kapcsán a nem éppen egyenes úton járó, azonban látszólag a szabályok rabjaként megjelenő rendőrrel, aki Agatha-val sem bánik kesztyűs kézzel. Ezt követően a szókimondó Agatha nyilvánosan elátkozza a rendőrt, aki később nagyon hasonló halált hal, mint, amit Aggie mérgében előirányzott számára. Mindezt csak tetézi, hogy Aggie fedezi fel a rendőr élettelen testét, szintén vitatható körülmények között , így elszabadulnak az események. Agatha minden eddiginél izgalmasabb szituációkba keveri önmagát és kis csapatát. A háttérben továbbra is a saját nyomozóirodáját vezeti, ahol kedvenc alkalmazottja Toni is alaposan kiveszi a részét a nyomozásból, ezáltal az életük most egy fabatkát sem ér. Emellett James Lacey, Charles Fraith és Roy is az események sűrűjében találja magát, sőt Simon is visszatér a színre, aki továbbra is Toni körül legyeskedve tovább keveri az amúgy sem egyszerű történet menetét, sérülések, tűz, megfigyelés és sziporkázó szócsaták továbbra is szerves részei a történetnek, úgy, ahogy csak M.C. Beaton tudja elmesélni.
Az előző részeknél éreztem némi megtorpanást, vagy nevezzük kiégésnek, de most úgy érzem annak ellenére, hogy túl sok eseményt próbált az írónő besűríteni ebbe a részbe mégis főnixmadárként tudott feléledni a történet.
A karakterek továbbra is jól kidolgozottak, szórakoztatóak és egyedik. Minden karakter tudta hozni a ráépített sémától elvártakat, nem mozdultak ki a szerepükből, ott voltak esetlenek, ahol kellett és továbbra is remekül szórakoztatják az olvasót, ki-ki a maga módján. A vidék színe java felvonul a karakterábrázolások során, Agatha pedig továbbra is remek átmenetet képez a vidéki idősödő szingli és a rámenős pr guru között, ami tovább színesíti a történetet. Azzal pedig, hogy bevonta Simont és Tonit a történetbe a fiatalabb korosztályt is meg tudja szólítani, bár itt érzek a karakterek vonatkozásában némi bizonytalanságot, hiszen az írónő egyértelműen a középkorú, vagy éppen idősödő korosztály szakavatott ismerője, bár nagyon igyekszik a fiatalokkal is lépést tartani, de itt talán van még egy kis csiszolni való. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ebben a részben is kihozta a karakterekből a maximumot, az összes karaktert felruházta olyan tulajdonságokkal, ami miatt egyszerre vonzanak és taszítanak minket olvasókat.
Tetszik, hogy a történet atmoszférája hiteles és izgalmas, megragadott egy olyan szegmenst, a Cotswolds vidéki életét és tájait, ami korosztálytól függetlenül vonzza az olvasókat. Van olyan, akit a vidéki élet attitűdjei vonzzanak olvasás során, de lesz olyan olvasó, akit a "kukkolás" a zárt ablakok és a függöny mögött zajló cseppet sem átlagos vidéki élet vonz, de biztos, hogy lesz olyan olvasó, akik a karakterek miatt fogja a következő részt is elolvasni. A krimi szál továbbra sem igényel túl sok odafigyelést, de kellemes kikapcsolódást és egy pluszt ad a mindenki fantáziáját megmozgató vidéki angliai és lakói titkos élete köré.
A történetet bátran ajánlom elolvasásra, hiszen a chick-lit krimi kiemelkedő sorozatáról beszélünk, amelyben átérződik az írónő tapasztalata és kora, mely rányomta jó értelemben a bélyegét a sorozatra és egy valóban szórakoztató kikapcsolódást tud nyújtani a műfaj szerelmeseinek. Itt jegyezném meg, hogy a sorozat összes része önálló regényként is olvasható, hiszen a visszautalások nem zavaróak, akár bátran kezdjük a 22. résszel is.
Egy sorozat, ami színes, izgalmas és kimagasló karakterábrázolással csábít olvasásra.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése