2012. május 10., csütörtök

Keith Floyd- A serpenyőn túl

Azzal kezdeném, hogy zseniális a könyv, egyébként is vonzódom a gasztronómiához és ez a kötet telibe talált.
Most olvastam másodszor a kötetet, a padlás takarítás alkalmával került elő, mert méltatlan módon egy költözés után valahogy oda került a polc helyett, pedig már többször kerestem, hát ezért nem találtam.

Receptek nincsenek benne, de nem is ezért vettem meg- még valamikor 2004 körül-, hanem kíváncsi voltam magára az emberre, aki a zseniális sorozatok mögött állt.
Talán sokan látták a Floyd Afrikában, a mediterrán fiestát vagy a 18 sorozat közül bármelyiket, mert tényleg mindegyik humoros, jól megszerkesztett műsor volt. A pasas pedig egyenesen zseniális volt, ahogy beszélt, főzött és kortyolgatott, szerintem rajta kívül ezt egyik televíziós szakács sem tudja utána csinálni azóta sem.






kép innen
Több, mint 20 szakácskönyvet írt, ami valljuk be nagyon szép teljesítmény.
Szinte hihetetlen, hogy egész életében anyagi problémákkal küzdött, éttermet nyitott, majd ment csődbe és valahogy mindig újra talpra állt, belevágott valami újba. Ezt a hozzáállást nagyon csodálom.
A könyv egészen a gyermekkorától végigkalauzol minket a televíziós sikerein túlra, a hullámvölgyeket sem hallgatja el.
 Elfogyasztott három feleséget, született két gyermeke,volt újságíró 17 évesen, katona, de legfőképpen vándorszakács. Bejárta a fél világot, ha nem az egészet főzött szinte mindenhol, de mégis valahogy nem boldogult az üzleti életben, pedig szinte végig a könyv olvasása folyamán szurkoltam neki, hogy végre sikerül-e egy rendes éttermet összehoznia, ahol nem csapják be és tényleg működőképes a dolog, de rá kellett jönnöm, hogy ő egy művész nem pedig üzletember.
 Úgy érzem a családjáról picit keveset írt, de valahol megértem, hogy nem mindenki szeret kitárulkozni és pontosan úgy képzelem el őt, mint aki ezt valahol tudatosan sosem tette meg, itt ebben a könyvben is ír saját magáról teljesen őszintén, a baklövéseit (mert volt neki jó pár üzleti, baráti melléfogása) sem hallgatja el, vagy nem próbálja másra hárítani. Folyamatosan folyik a sör, a whisky és a jó borok, szinte ki a könyv lapjairól, annyira átjön, hogy szeretett jókat enni, de főleg inni.
Igazán élménygazdag könyv, csevegő stílusban írja meg, őszinte, olvasható, szerethető.
Csak ajánlani tudom és nem csak a gasztronómia szerelmeseinek, hanem mindenkinek, aki szereti a remek önéletrajzi könyveket.

Keith Floyd - Serpenyőn túl


Nincsenek megjegyzések:

Kövess e-mailben is