Júliusi zárás

Júliusban is sikerült nagyon kellemes, izgalmas könyveket kiválasztanom. Egyre tudatosabban próbálom felfedezni az olvasmányaimban azokat a részleteket, amelyek számomra valami pluszt nyújtanak, igyekszem minden írásban meglátni a pozitívumokat és úgy tekinteni miden könyvre, mint egy lehetőség egy újabb utazásra az ismeretlenbe. Tehát ezen a szemléletmódon is tudatosan dolgozom az olvasás vonatkozásában is.

A július mindenki számára hozott nem várt „meglepetéseket”, úgy gondolom, hogy ezt nem is kell kifejteni, mert szerintem az elmúlt hetek történései mindenkit valamilyen szempontból a padlóra küldtek. Gondolom az újratervezés, spórolás, kiadások felülvizsgálata stb. szavak napi szinten ott pörögnek sokunk gondolataiban, természetesen ezeket senki nem fogja tudni kizárni, de érdemes ilyenkor is egy jó könyvhöz nyúlni, talán egy rövid időre el tudja terelni a figyelmünket.

Az idei nyár szlogenje a „Nyaralj a kertben”, legalábbis nálunk, amit én egyáltalán nem bánok, mert nagyon jól le tudja foglalni magát az egész család, sőt ebből a szempontból szerencsésnek érzem magunkat, hogy van egy kertünk, még akkor is, ha kicsike. Összességében egy felállítható medence, pici veteményes, csirkeudvar, játszórész, a virágaim és egy kis kávézós/olvasós sarok pont elférnek, ami nekem már elég is a boldogsághoz, ehhez tényleg csak annyi kell, hogy a hely adottságait maximálisan kihasználjuk és némi ötletességgel egész kicsi helyen is megvalósíthatjuk a saját oázisunkat.

A kirándulásokról viszont nem szeretnék lemondani, így a hónapban például voltunk Győrben és megnéztük az állatkertet, ami szuper élmény volt, a kisebb állatkertek közül állíthatom, hogy egyértelműen a kedvencünk lett, egy fél napot biztosan, de akár egy egészet is el lehet tölteni a parkban. Emellett hetente több alkalommal mentünk szabadstrandra, gyönyörű környezetbe, ahol lehet homokvárat építeni, picit pancsolni és remek strand kajákat enni, boboztunk, várat néztünk, fagyiztunk, megálltunk egy fotó kedvéért a napraforgómezőnél is, ami már régi vágyam volt, de eddig minden évben lemaradtam a virágzásról.

Ismét gyerekek lepték el a kertet egy szülinapi buli keretében, amikor legkisebb 5 éves lett, szerencsére nagyon jól sikerült a buli, bár azért izgultam. Jöttek rokonok látogatóba és mi is mentünk, volt egy meghívás játszóházas szülinapi buliba, a kicsi bakancslistájáról ez is kipipálva.

Szerintem programok szempontjából igazán tartalmas volt a július.

Ami még napi öröm, az a kis labradorunk, aki egyre okosabb, de ezzel párhuzamosan egyre több rosszaságon is töri a fejét. Elkezdtük levinni a Dunához, ahol már egész szépen elpancsol, szerencsére ő is szereti a vizes mókákat. Vele is igyekszünk minél többet foglalkozni, tanítgatni, de rágcsálni azt nagyon szeret, így ez elég nagy kihívás elé állít minket.

Feszegettem a határaimat, mert ebben a hónapban nyelvvizsgáztam, online, ami a technikai háttér miatt igencsak kihívásokkal teli volt, nem tudom újra vállalnám-e ebben a formában, de ez is egy új tapasztalás.

Ez volt a személyes kitérő és át is térek a könyves júliusra.

Polcra kerültek

A Kossuth Kiadótól kaptam egy meglepetéscsomagot:

Manuela Inusa: Teázó a boldogsághoz

Jenni L. Walsh: Bonnie és Clyde

Sophie Villard: Madame Exupéry és az égbolt csillagai

Mina Lindgren: Nyomozás az Alkonypagonyban

Julie Heiland: Diana, a szívek királynője

A mi nagy napunk – Esküvőtervezés lépésről lépésre

Saját beszerzés:

Elle Cosimano: Finlay Donovan Knocks’em dead

Linda Holmes: Flying Solo

Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton

Sue Roberts: Igazából Görögország

10 kötet került a polcomra, amiből mindösszesen 4 regény sikerült elolvasnom, azt hiszem valahogy javítanom kell a beszereztem/el is olvastam arányt.

Elolvastam

Lisa Jewell: A fenti lakók

Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás

Elle Cosimano: Finlay Donovan Knocks’em dead

Minna Lindgren: Nyomozás az Alkonypagonyban

Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton

Linda Holmes: Flying Solo

Agatha Christie: Szentivánéji krimik

 

Az olvasásaim száma a hónapban végül 7 könyv lett, viszont ezt a számot a kettő angol nyelven történő olvasás miatt egészen jónak tartom. 

Személyes

Kimozdultam a komfortzónámból, angolul olvastam, ráadásul nem is egy, hanem mindjárt kettő angol nyelvű regényt.

Egyrészt a nyelvvizsga miatt kezdtem bele, másrészt nem bírtam kivárni a Finlay Donovan sorozat második részének magyar megjelenését. Én voltam szerintem a legjobban meglepődve, hogy mennyire gördülékenyen ment az olvasás, a Kindle olvasóm szótárának köszönhetően pedig az általam nem ismert szavakat könnyen kiszótároztam, nem akasztott meg az olvasásban, hogy egy másik készüléken keresgessek, komolyan egy áldás ez a funkció. Minekután ilyen remekül sikerült az olvasás gyorsan bele is vágtam a következő angol nyelvű regénybe. Linda Holmes, Flying Solo című regénye a romantikus kategóriából került ki, a nyelvezete ennek a is egyszerű volt, olvastatta magát. Mindkét regényt bátran ajánlom nagyjából a középfokú nyelvtudás elérésének az első szintjétől, mert remek nyelvgyakorláshoz és új kifejezések elsajátításához is, amellett, hogy mindkét regény kellemes olvasmány is.

Képekben

 

 

Zajácz D. Zoltán: Haragos Balaton

Fülszöveg: Két keletnémet lány a Balatonra utazik autóstoppal 1980 nyarán. Balatonfüreden megismerkednek egy magyar egyetemistákból álló társasággal, akik meghívják őket a fővárosba. Így aztán autóstoppal Budapestre indulnak újdonsült barátaikhoz, ám sohasem érkeznek meg…

Három évvel korábban egy csepeli gimnazista lány Zuglóba indul a barátnőjéhez, hogy együtt készüljenek fel egy másnapi dolgozatra. A Boráros téri HÉV-megállóban látják utoljára, aztán feltehetően beszáll egy autóba, és nyoma vész.

Vajon ugyanaz az ember rabolta el őket? És ha igen, miért? Egyáltalán: mi lett velük? Életben vannak még?

A nyomozást vezető Adorján Máté főhadnagynak ezekre a kérdésekre kell megtalálnia a választ. Ebben most is segíti a kedvese, a szépséges pszichiáter, Lendvay Laura, aki a rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik megrajzolni az elkövető (vagy elkövetők) bűnügyi profilját.

A végkifejlet azonban mindannyiukat meglepi…

 

 Kettő olyan regényt is olvastam júliusban, amelyek a krimi-thriller vonalon mozogtak, valahogy a nyári nagy melegben kellemes kikapcsolódást nyújtanak a borzongatóbb történetek, így ebből a zsánerből is szoktam csemegézni a könnyedebb olvasmányok mellé.

Az első könyv, amit szeretnék ajánlani, az Zajácz D. Zoltán, Haragos Balaton című regénye, amely a Véres Balaton trilógia 2. része.

A történet szerint két német lány érkezik a Balatonhoz a keleti blokkból, akik a nyarat utazgatással és nyári élmények gyűjtésével szeretnék tölteni. A balatoni sátorozás után azonban nyomuk veszik, de mire felfedezik az eltűnésüket és fény derül a személyazonosságukra, addigra a nyomozás szempontjából hosszú idő eltelik, így a nyomok hűlnek és egyre kevesebb az esély, hogy a gyilkos nyomára találjon Adorján Máté főhadnagy és maroknyi csapata, kiegészülve Lendvay Lendvai Laura pszichiáterrel. A nyomozók nagyon hamar kapcsolatot látnak egy korábbi, budapesti eltűnési eset és a német lányok ügye között, így egyszerre több szálon indítják meg a nyomozást, sőt egy nem várt segítséget is kapnak Lipótmező egyik lakójától. A szálak összekuszálódnak, a lényeges és a lényegtelen információk csak úgy ömlenek, így a kis csapatnak nincsen egyszerű dolga, mert ahogy minél mélyebbre ásnak, úgy bukkan fel egyre több elfeledett borzalom is, az idő és a nyomozó énjük pedig hajtja őket a megoldás irányába.

A történet alapjaiban nagyon tetszett, érdekes volt, hogy külföldi áldozatokat állít az író a regény középpontjába, azonban a lányok eltűnésével együtt elhagyjuk a Balatont is. Nagyon sajnáltam, hogy ezúttal Budapestre kerül a nyomozás során a hangsúly, még úgy is, hogy Kaszás Rita korábbi eltűnésével mindenképpen Budapestre vezetnek a szálak és igazából ez a vonal adja a keretet a német lányokkal kapcsolatos nyomozásához is. Nagyon tudtam volna szeretni, ha az előző részhez hasonlóan a balatoni vidék és emberek kerülnek a középpontba, de így is élvezetes olvasmány a regény, mert egészen a történet végéig jól felépítetten követhettük a nyomokat és együtt gondolkodhattunk a nyomozókkal. A végén természetesen megvolt a csavar, meg összességében minden összeállt, de mégis maradt bennem egy olyan érzés, hogy az utolsó részt az író gyorsan be szerette volna fejezni, ezért összetömörítette a cselekményt és ezáltal számomra túl gyorsan pörögtek fel az események a regény többi részéhez képest. Nagyon tetszett ezen kívül, hogy a krimi szál mellett helyet kapott egy kicsi misztikus vonal is, ami nagyon feldobta a cselekményt, de még nem vitte el egy másik irányba.

A karakterek érdekesek és szerethetők voltak, Laurával és Mátéval elfogult vagyok az első rész óta, de a csapathoz tartozó rendőröket mindenképpen szeretném kiemelni, mert nagyon szimpatikusak, intelligensek és ezáltal egy következetes, ügyes kis csapat került Máté mellé, az összetartozás érzése végig áthatotta a szereplők egész lényét. Laura továbbra is nagyon impulzív, okos nőként jelent meg, ő áll legközelebb hozzám, nagyon tudok azonosulni a gondolkodásával. Szerettem ahogy Máté és Laura között az összhang szinte felforrósítja a lapokat, kedvenc magyar könyves karaktereimmé váltak és nagyon elégedett voltam a jellemfejlődésükkel is.  A mellékszereplők kiválasztása és megjelenítése szintén nagyon jól sikerült, tipikus karakterei a korszaknak, akár a megjelenésük, akár a gondolkodásmódjuk tekintetében. Véleményem szerint a leírások mellett az író egyik erőssége továbbra is a karakterábrázolás.

A retro életérzést ismét remekül hozta a regény, a társadalmi szereplők nagyon hangsúlyosan érzékeltették a korszakot. A regényben használt kifejezések, a leírások, a helyszínek egyaránt hozták a 80-as évekre annyira jellemző, ma már nehezen megragadható atmoszférát.

Összességében nagyon szerettem a történetet, annak ellenére, hogy maradt bennem egy olyan érzés, hogy a kevesebb több lett volna. Gyorsan olvasható, remekül megírt, igazi csemege a krimi rajongói számára. A regény az első résszel együtt adja az igazi élményt, de önállóan is bátran olvasható.

Csak jelzem, hogy szeptemberben várható a trilógia harmadik része, a Dermesztő Balaton, amit személy szerint alig várok, hogy elolvashassak és új retro nyomozási élménnyel gazdagodjak. Utoljára talán Böszörményi Gyula, Ambrózy báró esetei kapcsán éreztem ilyen izgatott várakozást a megjelenés előtt. 

Minna Lindgren: Nyomozás az Alkonypagonyban (Helsinki nagyik akcióban 1.)

 Fülszöveg: Ki ​gondolná, hogy a helsinki Alkonypagyony Idősotthonban mindenféle bűncselekmények történnek: gyanús halálesetek, hamisítások, lopások, gyógyszerügyletek? Az otthon két 90 év fölötti lakója, Siiri és Irma biztosan nem.

A barátnők élete, ahogy a többi lakóé is, leginkább abból áll, hogy vörösborozással, villamosozással és az egyre gyakoribb temetésekkel próbálják agyonütni az időt. Az Alkonyligetben történt szokatlan dolgok felderítése azonban érdekesebbnek bizonyul számukra, mint a kártyaparti a Nagykövettel, Anna-Liisával és a Kalapos Hölggyel – nem is beszélve az örökös kézimunkázásról, tornázásról és tangóharmonika-estekről, amelyeken inkább csak a személyzet iránti szánalomból vesznek részt az otthon lakói.

Minna Lindgren kíméletlenül humoros trilógiájának első kötetében megismerhetjük a lélekben nagyon is fiatal, minden lében kanál Siirit és Irmát, akik korukat meghazudtoló energiával vetik bele magukat a gyanúsabbnál gyanúsabb ügyek felgöngyölítésébe. Irma néniék kedvenc időtöltése, a villamosozás révén szinte elénk tárul a finn főváros, miközben a csetlő-botló nagyikkal együtt sírunk és nevetünk – leginkább nevetünk! – elképesztő kalandjaikon.

A Nyomozás az Alkonypagonyban szívmelengető történet öregkorról, barátságról és magáról az életről, egy teljesen átlagos idősotthonban, ahol a halálnál is rosszabb, ha a demenciaosztályra kerül az ember gyógyszeres kezelésre, és a legélesebb eszű öregnek sem sikerül teljesen kibogoznia az összekuszálódott szálakat.

A trilógia első része egyenesen Helsinkibe kalauzol minket, az Alkonypagonyba, ahol az idősek számára fenntartott lakások mellé ellátást és szolgáltatásokat is biztosítanak. Azonban az időseket könnyű kihasználni, így szereplőink számos akadályba, sőt egyenesen a sérelmükre elkövetett bűncselekményekbe ütköznek, amit a maguk sajátos módján próbálnak kezelni és megoldani. Egy kisebb tűzeset pedig egész lavinát indít el, ahol csak egymásra és Mika-ra a fiatal „angyalukra” számíthatnak.

Egy könnyed, humoros olvasmányra vágytam, de sokkal többet kaptam. Minna Lindgren egy remek társadalomkritikát tár elénk, mégpedig egy méltatlanul mellőzött társadalmi rétegen keresztül bemutatva. Az írás az idős korosztályra koncentrál, az ő mindennapi gondjaival és saját kis világuk bonyolult történéseivel. A regény sokszor volt humoros, aranyos, de leginkább elgondolkodtató és néhol szomorkás. Az írás valójában az idős emberek késői éveinek egy szatírája, viszont nagyon olvasmányos stílusban megírva, tetszett az atmoszféra és a kusza történetvezetés sem tudott megingatni az olvasás során.

A főszereplők 90 felettiek, Siiri Kettunen a főszereplő, akinek megismerhetjük a gondolatait, érzéseit, félelmeit és rajta keresztül a többi lakó mindennapjait. Sokszor nem értik az ok okozati összefüggéseket és össze is zavarodnak, de valahogy a halálvárás mellett mindig kibogozzák a dolgokak, közben folyik a bor és csilingel a villamos.

A narráció néhol ahogy írtam zavaros, de ez is csak azt az érzést hivatott erősíteni, hogy egy 90 fölötti karakter elbeszéléseiből ismerjük meg a történéseket. Több olyan pont van, amire nem találunk megoldást, de lényegében inkább egy teljes folyamatot figyelhetünk meg, amikor nem feltétlen a cselekmény a fontos, hanem maguk a karakterek és az ő belső vívódásaik, gondolataik, kapcsolati hálójuk.

A személyzet is jellemző képet mutat, a belefásult, saját boldogulásával törődő és minden mást zavaró tényezőként megélő karakterek által bemutatva. Bennük is ott van legtöbbször a jószándék szikrája, de nem tudják, akarják megélni. Ez is tipikus társadalmi probléma, amivel bárki szembesülhet a világ minden táján.

Siiri, Irma és Anna-Liisa triója nagyon kedvesen és humorral, alázattal mutatja be az időskort, annak minden nyűgjével együtt. Nagyon furcsa belegondolni, hogy milyen evidenciákra nem is gondolunk, miközben éljük a rohanó életünket. Eközben az idősek a halált várják, mert nehezen múlik az idő, miközben nem foglalkoznak már velük és a társadalom nyakán is inkább nyűgnek érezhetik magukat.

Számomra nagyon átjött a könyv üzenete, miszerint attól, hogy idős valaki még nem bolond, csak kicsit máshogy látja már a világot, benne a történéseket és még több odafigyeléssel méltó és tevékeny életet élhetnek.

Nem pont azt kaptam, amit vártam, de nagyon örülök, hogy elolvashattam a könyvet, mert olyan gondolatokat ébresztett, amivel igenis foglalkozni kell.  Lényegében a karakterek adták meg a történet magját, nagyon kedveltem, hogy önmagukhoz is a kellő, szarkasztikus humorral álltak, ez volt az, ami folyamatosan lendített a történeten. Szívből ajánlom a regényt, mert példát állít mindannyiunk számára alázatból, szeretetből és elfogadásból. 

A könyv megrendelhető: Kossuth Kiadó

Júniusi és féléves zárás

 Június

Egy hosszabb összefoglalóval készültem, mivel ebben a bejegyzésben nem csak a június hónapról lesz szó, hanem félévi összegzést is szeretnék belesűríteni.

Júniusban ismét volt pár kötet, amelyeknek nem tudtam ellenállni (milyen meglepő), a leginkább Musso, A brooklinyi lány című regény keltette fel az érdeklődésemet, így rögtön lecsaptam rá, de az olvasás még várat magára, szeretnék kellőképpen ráhangolódni az író stílusára. Probst regényét viszont gyorsan el is olvastam a KönyVakáció kihívás keretében és meg sem álltam a következő kötetig, ami a kihívás közös könyve, Nyáron a párom. Probstról annyit, hogy igazi meglepetés volt számomra, azt hiszem a hónap kedvence ez a könyv lett.

Beszereztem

Guillame Musso, A brooklinyi lány

Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában

Emily Henry, Nyáron a párom

M. C. Beaton, Ha egy üzlet beindul

Naomi Krupitsky, A Család

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Leslie L Lawrence: A jakfarkas zászló

Julie Caplin, Az Északi Fény Panzió

Heidi Swanin, A napsütötte Nightingale tér

Szlávicsek Judit, Hullmásír

Dinah Jefferies, A toszkán grófnő

Megint időszerű elgondolkodnom, hogy több a beszerzésem (11), mint az olvasási kapacitásom és mostanában a klasszikusokat is szeretném picit előtérbe helyezni, mint például Jane Austen újrázások. Sőt a könyvtár is nagyon tervben van, legalább a nyári zárás előtt jó lenne beszerezni egy szép kis polcnyit. Egyetlen pici mentségem, hogy a Könyvhétre nem jutottam ki, de valamivel mégis kárpótolni szerettem volna az olvasó énemet.

Elolvastam

Natalie Jenner, A Jane Austen társaság

A hivatalos Downton Abbey ötórai tea szakácskönyv

Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában

M. C. Beaton, Ha egy üzlet beindul

Emily Henry, Nyáron a párom

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Georeg Orwell, Állatfarm

Agatha Christie, Halál a felhők között

Az olvasásaim száma a hónapban így 9 regény lett.

A szakácskönyv annyira megtetszett, hogy már több receptet is elkészítettem és gyakran bele-bele lapozok.

A kedvencem ez a citromos sütemény volt:

M. C. Beaton-nal új vizekre eveztem Agatha Raisin után szabadon. Habár ezzel a történettel annyira nem vett meg magának az írónő, de a stílus és az alapötlet miatt mégis úgy gondolom, hogy fogom folytatni a fura, szegény rokon társasággal a kalandokat.

Jane Austen újraolvasásnak nagyon örülök, mert mostanában hanyagoltam a klasszikusokat, viszont úgy gondolom, hogy A Büszkeség és balítélettel egy kis erőt kapok, hogy kizökkenjek a mostanában bejáratott zsánereim karmaiból (romantika, krimi, thriller).

A Könyvhétre nagyon készültem, de sajnos egy fránya vírus azt mondta, hogy idén ez elmarad, legalábbis számomra. Annak viszont nagyon örültem, hogy a közösségi médiumokat elárasztották jobbnál jobb fotókkal és videóval a könyvszerető Molyok.

Facebookon csatlakoztam a Klasszikus Könyvklubhoz, ahol a tagok megoszthatják egymással a kedvenc klasszikus irodalomhoz tartozó olvasmány élményeiket, valamint közös könyvek is lesznek, cél pedig egy év alatt minimum 12 klasszikus regényt elolvasni.

Személyes

Összeszedtem a bátorságomat és bejelentkeztem egy online nyelvvizsgára, amitől a technikai háttér miatt még tartok egy kicsit.

Instagramon továbbra is igyekszem aktívan jelen lenni. Kedvenc insta képem a hónapban egy klasszikus túrós zsemle lett, amit megbolondítottam némi vaníliával és lekvárral.

A legszuperebb, hogy lett egy labrador kiskutyánk, aki 1 hét alatt szobatiszta lett és erre nagyon büszke vagyok. Az instán ebben a témában is osztottam meg pár – remélem – hasznos tanácsot.

Voltunk vidéken rokonlátogatóban, ahol egy csepp faluban gyönyörű levendulákat láttam, egyszerűen ez az a virág, amit nem tudok megunni. Fotózni és szagolgatni is imádom.

Több kirándulás is belefért a hónapba, aminek nagyon örülök és szeretnék minél többet túrázni a nyáron.

A nyár nálunk a kerti nyaralás jegyében fog telni, így felállítottuk a medencét, igaz csak hónap végén, de lehet fürdeni, remélem az idő is így gondolja majd. A medence mellett az olvasáshoz pedig egy kis sarkot is kialakítottam, ahol a boldogsághoz elég lesz egy jó könyv és egy pohár jeges tea.

Félév

A félévben nem mondom, hogy annyit tudtam olvasni, mint amennyit szerettem volna, de nem vagyok elégedetlen, majd az őszi hónapokban igyekszem behozni. Június utolsó napjáig összesen 23 kötetet olvastam el, de voltak félbehagyások is, nem is kevés, igyekszem elengedni a görcsös kényszert, hogy mindent muszáj befejeznem, amit elkezdek.

Oldalszám szempontjából nagyjából 7416 oldalnál járok.

Legnagyobb meglepetés

Chris Carter, A hívás

Egyértelműen egy átlagos thrillert vártam, de sokkal durvább (jó értelemben) történetet kaptam, biztos, hogy fogok még olvasni az írótól.

Legjobb friss megjelenés

Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna

Nagyon jól szórakoztam az olvasás során, végre egy író, aki humoros és tabukat is döntöget, sőt az erkölcsi normáknak ellentmondó cselekedetre bírta rá a hősnőjét, úgy, hogy közben az olvasó számára kedves tudott maradni a karakter. Nekem nagyon tetszett az első része a történetnek.

Legtöbbször olvasott műfaj

Továbbra is a krimi vezet, még dolgozom rajta, hogy színesebb legyen a zsáner listám.

Leghosszabb és legrövidebb könyv

Leghosszabb könyv Jane Austen, Büszkeség és balítélet című regénye volt. A legrövidebb olvasmányom pedig George Orwell, Állatfarmja

Legszebb borítójú könyv

Kedvenc könyv a szórakoztató irodalomból

Ide is Elle Cosimano, Finlay Donovan ölni tudna regényét hoznám

Kedvenc kiadó

A 21. Század Kiadó

Kedvenc könyvcím

Agatha Raisin és a nagy veteményesviszály

Kedvenc könyves kihívás

Könyvelem Csaba KönyVakáció című kihívása

Kedvenc könyv, amelyből adaptáció is készült

Poirot történetek közül A titokzatos kék vonat, de az Agatha Raisin sorozatot is kedvelem, leginkább Ashley Jensen alakítása miatt

Kedvenc fülszöveg

M. C. Beaton: Ha egy üzlet beindul

Ha ​egy üzlet beindul! – Az Agatha Raisin sorozat kedvelőinek

Az élet nem egyszerű, ha arisztokratának születsz, de nincs egy vasad sem. Így van ezzel Lady Fortescue is. Csakhogy neki zseniális ötlete támad: mi lenne, ha londoni, egykor pompás, mára megkopott házát elegáns szállodává alakítaná?

Tervéhez kiváló segítőket talál: csupa hozzá hasonló, elszegényedett előkelőt. Például belép a csapatba Sir Philip – mondjuk úgy, kreatív ügyvezetőként. Tőle egy kis tolvajlás sem áll távol, ha a szálloda érdekei úgy kívánják. A felszolgált ételekért pedig Miss Harriet James, egy vagyontalan kisasszony lesz a felelős, akire pár éve még francia szakács főzött. És az üzlet csodásan beindul. Kár, hogy semmi sem lehet tökéletes…!

Vicces félreértések, ravasz cselszövések és meglepő kalandok sora vár a lelkes csapatra ebben a fordulatos és romatikusan szórakoztató regényben a nagysikerű AGATHA RAISIN és HAMISH MACBETH sorozatok szerzőjétől.

Kedvenc magyar szerző

Böszörményi Gyula továbbra is nagy kedvencem, de Zajácz D. Zoltán stílusát is megkedveltem a retro krimije által.

Kedvenc külföldi szerző

Agatha Christie, ez szerintem nem is nagyon fog változni

Legkedveltebb könyv

A félévben nagyon szerettem Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában című regényét, ahol egy család három nőtagja kalauzol minket végig az egymásratalálás és önmaguk megismerésének folyamatán.

Három könyv, amelyet biztosan elolvasok az év hátralévő részében

Heidi Swain, A napsütötte Nightingale tér

Deborah Feldman, Exodus

Guillaume Musso, A brooklyni lány

Friss/későbbi megjelenések, amiket nagyon várok

Marie Benedict, Victoria Christopher Murray: Belle, a könyvtár királynője

R. Kelényi Angelika: Manna Marina

Robert Galbraith: A koromfekete szív

Elle Cosimano: Finlay Donovan ölni tudna (Finlay Donovan 1.)

 

Elle Cosimano Nemzetközi Thriller Díjat nyert YA regényével, a Nearly Gone-nal, emellett számos fiatal felnőtteknek szóló írása került kiadásra, sőt, több irodalmi díjra is jelölték, de a Finlay Donovan ölni tudna volt az első olyan regénye, amely kimondottan a felnőtt korosztályt szólította meg.

A regény Szabados Ági, Nincs időm olvasni kihívásának júniusi közös könyve. A fülszöveg nagyon ígéretes volt és a borító is igazi vidám kikapcsolódást ígért, ezért rögtön felkeltette a figyelmemet. Az pedig adott némi lökést, hogy az Instagramon lépten-nyomon szembejött velem a regény ajánlója és az a sok fotó, amiket a borítóról készítettek a csoport tagjai. Minekután mostanában amúgy is rá vagyok kattanva a közösségi közös olvasásokra, gyorsan be is szereztem e-book formában a regényt. Az e-bookot olyan esetekben sokkal célszerűbbnek találom, amikor nem ismerem az írót, esetleg valamilyen impulzus hatására szeretném elkezdeni a regény olvasását és nincs elegendő háttérinformációm ahhoz, hogy biztosan szeretném a polcomon tudni a fizikai példányt. Így történt ezzel a regénnyel is, de miután elolvastam és tudom, hogy egy sorozat első része, már nem vagyok biztos benne, hogy a második rész megjelenésével egyidejűleg nem szeretnék-e ebből is egy fizikai példányt, mert nagyon éltem a történetet.

A történet szerint Finlay Donovan éli az elvált, gyermekeit egyedül nevelő szülők kicsit sem könnyű életét, közben pedig a karrierjét is próbálja építgetni, mint írónő, de az alkotói válság ebben azért erősen akadályozza. Az ügynökével egy étteremben találkozik, hogy megbeszéljék a készülő krimijének a részleteit, de a szomszéd asztalnál ülő hölgy félreérti a beszélgetést és egy furcsa üzenetet hagy Finlay táskájában. Ő pedig emiatt egy egészen váratlan helyzetben találja magát és már csak azt veszi észre, hogy egy olyan bűnügy főszereplőjévé vált, amivel eddig csak a regényei lapjain találkozott és egyelőre nem látja a kiutat sem. A kicsi üzenet pedig egy dominó effektust indít el és hőseink akarva akaratlanul, de kénytelenek sodródni az árral, mert a tetteiknek egyre súlyosabbak a következményei és minden szereplő más-más módon, de érintetté válik. Természetesen Finlay is egyértelműen elveti a gyilkosság gondolatát, de egy hulla valahogy mégis a csomagtartójában landol és tudja, hogy neki mindenképpen meg kell szabadulnia tőle, még azelőtt, hogy a rendőrség a nyomába eredne. Persze az élet nem áll meg egy ilyen „kis” apróságtól, a regényével haladnia kell, így a saját életéből merít ötletet, de eközben ott lebeg a feje felett, hogy volt férje és a menyasszonya elveszik a gyermekek felügyeleti jogát, ezért igyekszik, hogy látszólag minden tip-top legyen az életében, de a sok titok miatt egyre jobban csúszik ki a lába alól a talaj. Ha mindez nem lenne elég a maffia is tiszteletét teszi hősnőnknél.

Valaki olyan női főszereplőt vártam, mint A szingli fejvadász sorozat Stephanie Plum-ja. Nem is kellett csalódnom, mert Finlay ugyanolyan vicces, szeleburdi és abszolút a szomszéd lány karakter volt, mint Stephanie, csak éppen a ló másik oldalán ült, azaz a bérgyilkos anyukák kicsit sem megszokott hétköznapjaiba csöppent. Az írónőnek sikerült egy olyan karaktert megalkotnia, akivel annak ellenére is könnyű azonosulni, hogy a morális határokat feszegetve egyensúlyoz a helyes és helytelen cselekedetek között, sőt le is dönti azokat a bizonyos határokat. A mellékszereplőkkel is teljesen elégedet voltam, Veron is jópofa, életrevaló karakter volt, a gyerekek is igazi kis személyiségek, de a férfi karakterek is nagyon jól hozták a hódító szerepüket, még annak ellenére is, hogy ez a szál részemről nem teljes megelégedettséggel zárult és csak remélni tudom, hogy a következő részekben még alakul a szerelmi vonal.

A regény a humoros és könnyed hangvétele mellett súlyos morális kérdéseket feszeget és felkínálja az olvasónak, hogy a tények ismeretében is kitart-e Finlay mellett. Nekem ez volt az egyetlen olyan aspektusa a történetnek, ami miatt fél csillagot le tudtam vonni, mert nem feltétlen mutat jó példát a regény, de azt is el tudtam fogadni, hogy egy fikcióban olyan érzelmi és gondolati sík is megengedett lehet, ami az etikai szabályok ellen szól. Végül is miért ne, ha az írás ennyire szórakoztató tud lenni és úgy is közel tudtam érezni magamhoz a női karaktereket, hogy egyáltalán nem értettem egyet a cselekedeteikkel. Nagyon elgondolkodtató, hogy ilyen esetben mit tennénk, biztosak lehetünk abban, hogy mi a józan eszünkre hallgatnánk? Tehát amellett, hogy remekül szórakoztam az olvasás során, többször el is gondolkodtam azon, hogy én mit tettem volna Finlay helyében.

Elle Cosimano ezzel a regénnyel megalkotta egy olyan sorozat első részét, amely véleményem szerint karakteres, pörgő, humoros, de ugyanakkor megvan benne az a rejtély faktor és női sors is, amik izgalmassá teszik a történetet. Csak ajánlani tudom nyári kikapcsolódáshoz és ne felejtsük el, hogy nem kell túl komolyan venni, elég csak sodródni az árral.

Fülszöveg:

Finlay ​Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz. Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni.

Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell.

Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe.

Elle Cosimano az anyaság minden örömét és megpróbáltatását bemutató regénye pergő stílusú és őrülten szellemes, letehetetlenül szórakoztató olvasmány.

Jennifer Probst: Egy nyár Itáliában

 

Csaba nyári kihívásához, a KönyVakációhoz kerestem megfelelő könyveket, amikor megakadt a szemem Jennifer Probst, Egy nyár Itáliában című regényén. A regény a kihívás kettő kategóriájához is megfelelő lett volna, de én a „víz a borítón” szempontot választottam, mivel a borítón egyértelműen megjelenik a tenger.

Az írónőtől korábban még semmit sem olvastam, de felkeltette az érdeklődésemet, hogy a regény női sorsokat állít a középpontba és valójában az írónő és az ő női családtagjai által közösen megélt utazás adta az inspirációt a regény megírásához.

A történet három generáció nőtagjait mutatja be, akik eltérő életszakaszban járnak, de mégis összeköti őket a vér és a szeretet egymás iránt, amit ki-ki eltérő indokokból, de nehezen mutat ki a másik irányába. Emiatt egy bonyolult családi kapcsolat bontakozik ki a szemünk előtt, már a regény elejétől fogva. A szereplők annak érdekében, hogy még azelőtt rendezzék a kapcsolatukat mielőtt késő lenne, elutaznak Olaszországba, ahova Sophia-t, a nagymamát a szíve szólítja. Az utazás a fizikális úton kívül mindhármuk számára belső utazás is, amely során újra megismerik önmagukat és egymást is, átértékelik az életüket és személyes fontossági sorrendet állítanak fel, ezzel próbálva rendezni az érzéseiket.

Elindulnak tehát egy varázslatos, nehézségekkel, örömmel és bánattal teli utazásra, a gyönyörű Olaszországba. Innentől mi is felülhetünk a szereplőkkel együtt egy érzelmi hullámvasútra, amely gyönyörű tájakon robog, de sokszor kell attól tartani, hogy végül kisiklik.

Francesca egyedülálló anya, nagyon független, de sokszor a magánélete rovására megy a saját cégének a vezetése, amit a családja elég rosszul visel, ezáltal az anyukája, Sophia és lánya, Allegra szorosabb kapcsolatot alakítottak ki, ő pedig folyamatosan távolodik tőlük. Az utazás az, amikor szép lassan, de kinyílnak a szereplők és egyre jobban betekintést engednek az olvasóknak és egymásnak is az érzéseikbe.

Kedvenc karakterem Sophia volt, akit egyértelműen egy stabil és józan gondolkodású nőként ismertem meg, számára a szerettei mindennél többet jelentenek, ezáltal ő volt az a láthatatlan kapocs, aki a családot megpróbálta összehozni és felébreszteni az egymás iránti elfojtott érzéseiket is. Nagyon szerettem az élethez való hozzáállását, azt, ahogy reagált a felmerülő problémákra, de ugyanakkor megélte az élet apró örömeit is.

Allegra is kellemes, üde személyiség volt, aki nagyon sokat fejlődött a regény során és igazán szerethető volt mindvégig.

Francescával álltam egyedül picit hadilábon, mert nála végig ingadozást éreztem és néha már nagyon sok volt az, amikor a munkája körül pörgött. Azt is éreztem, hogy ő volt az, aki a legkevésbé kívánt a változásokat, még akkor is, ha magában mindvégig bizonygatta az ellenkezőjét. A regény során nála kellett a legtöbbet várnom arra, hogy találjak benne valamit, ami megfog, amitől megkedvelhetem, de legalábbis jobban megértem a mozgatórugóját.

Enzo és Ian pedig a tökéletes férfi kiegészítői voltak a történetnek, nem vették el a show-t a női karakterektől, hanem mindvégig pont annyit kaptunk belőlük, ami elég volt ahhoz, hogy a regény előre tudjon lendülni anélkül, hogy a fókusz elmozdulna a lényegi szereplőkről.

A regény központjába egy igazán élvezhető tanulási folyamat került, ahol az érzelmek teljes spektruma megjelent, de a karakterek mellett mi, olvasók is sokat tanulhattunk önmagunkról és

lehetőségünk nyílt amellett, hogy jól szórakoztunk még a saját életünk egyes részleteit is átértékelni.

Nagyon régen vágytam már egy ilyen szívmelengető regényre, ami építi és táplálja a lelkemet, emellett nagyon szórakoztató is. Az elszalasztott lehetőségek, a második esély és az érzelmek teljes spektruma nagyon szépen, kerek egészként került megírásra, nagyon olvastatja magát a történet. A női karakterek nagyon jól illettek egymáshoz, a helyszínek gyönyörűek voltak és az elgondolkodtató, néhol szomorkás témák mellett sok-sok vidámság is fűszerezte a történetet. Úgy gondolom, hogy hamarosan fogok még olvasni az írónőtől.

"-Egyszerűen nem tudom megoldani. Iszonyú sok mindent kell csinálnom, és alig van időm.

-Egyszer majd rájössz, Francesca, hogy nincs több időd. És, hogy nem kellett volna hagynod, hogy a munkád így elárulja az életedet."

"Túl vagyunk a körutazás felén, és olyan csodás dolgokat láttunk, amelyek örökre rabul ejtettek. Bár a buszutak néha végtelen hosszúnak tűntek, folyamatosan ki-be pakolásztuk a bőröndjeinket, a tűző napon pedig olykor úgy éreztük, hogy összeesünk a kimerültségtől – Olaszország elvarázsolt, és arra kért, hogy szeressük viszont.

Én megtettem."

Fülszöveg: 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az élet rövid. Edd meg a cannolit.

Miközben beutazzák Olaszország gyönyörű tájait, a Ferrari-család nőtagjainak lelki sebei apránként begyógyulnak. Francesca munkamániás, a karrierjének megszállottja. Végletesen független, és a családi életet leszámítva minden területen nagyon sikeres. Nehezére esik, hogy elég időt szakítson tizenéves lányára, Allegrára, akivel apránként egészen elidegenedtek egymástól. Amikor a lánya rossz társaságba keveredik, és kábítószer-birtoklás miatt rendőrségi ügye lesz, Francesca beadja a derekát. Az édesanyja, Allegra nagymamája már régóta unszolja, szánjanak rá egy teljes nyári vakációt, és hármasban térjenek vissza a gyökerekhez, Olaszországba, ahonnan a család származik. Francesca álmában sem gondolta volna, hogy ez a nyár válaszút elé állítja, amely egész jövőjére kihatással lesz.

A hivatalos Downton Abbey ötórai tea szakácskönyv

Fülszöveg: Szeretettel ​meghívunk egy…

…ínycsiklandozó ötórai teára

Kötetünk a délutáni teázást, az elegáns étkezést ünnepli, receptekkel, történelmi érdekességekkel és illemszabályokkal.

Az átfogó kalauzban található több mint 150 fényképet a sorozat öt évadjának epizódjaiból, illetve a 2019-es, egész estés filmből válogattuk. A gyűjtemény hetven ínycsiklandozó receptet tartalmaz, amelyek jóvoltából az olvasó éppen úgy teázhat, ahogyan Granthamék tették hőn szeretett sorozatunkban.

Az előszót Gareth Neame, a Downton Abbey producere írta. A kötet betekintést nyújt a tea mint étkezés történetébe, tárgyalja eredetét és különféle változatait. Részletesen bemutatja az etikettet, amelyet az angol arisztokraták teázás közben követtek, ezenkívül kitér arra, hogy milyen szerepet játszott a tea mint étkezés a sorozatban, az emeleten, illetve az alagsor hétköznapjaiban.

A hetven recept sütemény, ízletes falat, édes és sós nyalánkság, amelyeket a teával együtt szolgáltak fel.

Külön fejezetet kaptak:

A sütemények, tészták és kekszek, köztük az olyan klasszikusok, mint a tejszínkrémes scone, a Chelsea-zsemle, vagy az olyan különlegességek, mint a málnás habcsók és az ekler fánk.

Torták, kosárkák és pástétomok: színpompás Battenberg-torták, citromos kosárkák, melengető, fűszeres sötét mézeskalács, ragacsos karamellfelfújt… ellenállhatatlan sütemények mindenféle ízlésvilág számára.

A teához kínált szendvicsek és sós falatok: mini sertéshúsos pite, cornwalli batyuk, gondosan formára vágott szendvicsek, amelyeket finom kencék egészítenek ki.

A gyümölcsdzsemek és egyéb finomságok: zamatos eper-rebarbara lekvár, ribizlizselé, citromkrém, amelyeket mind frissiben, odahaza készíthetünk el.

A gondosan megválogatott receptválaszték Downton világának minden szegletét bejárja, a társalgóban elfogyasztott meghitt délutáni teától a kertben rendezett fényűző teapartiig.

A fényképekkel és a Downton szereplőitől vett idézetekkel teli könyv böngészése közben minden olvasó újrateremtheti és átélheti Downton Abbey ötórai teázásának pompás hagyományait és valódi zamatát.

 

Egy szakácskönyv, ami megragadja az angol teázás és a hozzá tartozó elegancia lényegét.

A könyv a legnépszerűbb PBS sorozatra épül, így köthetők hozzá illusztrációk, idézetek, de ez egyáltalán nem feltételezi a sorozat ismeretét, egyszerűen csak remekül kiegészíti azt. A sorozat rajongói számár a gyönyörű filmes fotók felidézhetik az egyes részeket, azok számára pedig vizuális élményt nyújtanak, akik nem ismerik a történetet. Remekül használják a szerzők a filmes utalásokat, úgy, hogy azok számára is élvezhetően simuljon bele a szakácskönyvbe, akik nem rendelkeznek semmiféle tudással a Downton Abbey sorozatról. Ezeket a tényeket mindenképpen szerettem volna hangsúlyozni, mert talán többeket eltántorítana a könyvtől, akik nem rajongói a korszaknak és a sorozatnak.

Át is térnék magára a szakácskönyvre, amely olyan klasszikus édes és sós recepteket kínál, amelyek az asztalra kerültek a Downton Abbey korában (1912-1924) is, de máig megtartották a népszerűségüket.

Rögtön a kötet elején megismerhetjük a teázás történelmi hátterét, a hozzá kapcsolódó tradíciókat és a teázás csínját-bínját, melyet majd mindvégig pazar illusztrációk tesznek teljessé, akár a Downton Abbey világáról legyen szó, akár az elkészítendő süteményről vagy szendvicsről. Egyszerűen csábító a tálalás és az az igényesség, amely a könyv lapjain megjelenik.

Az olvasók elhozhatják a kertjükbe vagy a nappalijukba azt a hamisítatlan angol életérzést, amit a sorozat sugárzott, de azok, akik nem is ismerik a sorozatot pont úgy meg fogják találni azokat a recepteket, amelyeket érdemes kipróbálni otthon is, hogy elkápráztathassák a családjukat, barátaikat.

Olyan sós és édes klasszikusok jelennek meg a lapokon, mint a scone, walesi sütemény, hot cross bun, skót keksz, walesi herceg keksz, crumpet, mini Viktória-torta, sajtos bouchée, cornwalli batyu, a teázás elmaradhatatlan kellékei a szendvicsek és nem utolsó sorban a lekvárok és zselék.

Természetesen még sok-sok recept gazdagítja a szakácskönyvet, az illusztrációk pedig a luxus érzetét idézik, ráadásul egyből kedvet is csinálnak ahhoz, hogy a saját konyhánkból kerüljenek ki ezek a fenséges falatok.

Nem kell megijedni, mert egyáltalában nem bonyolult receptekről van szó, bárki könnyedén elkészítheti őket és legtöbbször nagy bevásárlásra sincsen szükség, mert teljesen átlagos alapanyagokkal dolgoznak.

Ahogy átnéztem a recepteket az egyszerűség és az elegancia kéz a kézben járnak, mert semmi bonyolult, de az eredmény mégis megadja a luxus érzetét, ezt sem győzöm elégszer kiemelni, mert szerintem ez az, ami ezt a könyvet megkülönbözteti a többi szakácskönyvtől.

Természetesen én sem tudtam megállni, hogy gyorsan ne készítsek el egy receptet, így nem sokkal a könyv megérkezése után már készült is a csurgatott citromtortát. Nagyon örültem, hogy mindösszesen kb. 20 percet vett igénybe az elkészítése, egyetlen tállal megoldható volt a sütemény összeállítása és a sütési idő is csupán 40 perc volt. Annyi pici észrevételem van az egyébként tökéletes recept vonatkozásában, hogy a citrom frissességétől függően a mázhoz a 60 g porcukor mellé kicsit több citromlé kellhet, de egyébként nem találtam hibát a receptben.

A család pedig azóta már kétszer is kérte, hogy készítsem el a süteményt, azt hiszem ez sokat elmond arról, hogy mennyire finom volt, annak ellenére, hogy rém egyszerű is.

Az én csurgatott citromtortám:

 

Bátran ajánlom ezt az ikonikus szakácskönyvet akár kezdő, akár gyakorlott háziasszonyoknak, sőt szakácsoknak és cukrászoknak is, mert biztos vagyok abban, hogy amellett, hogy a polcuk éke lesz a gyönyörű borítójú könyv, nem mellékesen pedig még sok újdonságot is fog tartogatni.

A könyvet köszönöm szépen a 21. Század Kiadónak! 

KönyVakáció - nyári kihívás ajánló

 A Moly nevű oldalon nagyon sok könyves kihívással találkozhattok. Régebben én magam is indítottam kihívást és egyszerre akár több kihívásban is aktívan részt vettem. Mostanra sajnos ezeket muszáj volt szelektálnom, mert néha követhetetlenné vált a sok olvasás és kihívás párosítása, illetve már a plecsnik sem hoztak annyira lázba. Lényegében két biztos kihívási pont maradt, az egyik Lobo várólista csökkentése, amit sajnos az utóbbi években elbuktam, a másik pedig Suba Csaba, évszakokhoz köthető kihívásai, ezek közül pedig egy kivételével mindet teljesítettem.

A nyári kihívás tehát KönyVakáció címmel startolt el. Most zanzásítva szeretném bemutatni a kihívást, de lent be fogom linkelni az összes elérhetőséget, ahol jelentkezni tudtok és a részletekről bővebben tájékozódni is.

Az olvasásokat - szám szerint 6 darab - június 1. és augusztus 31. között lehet teljesíteni.

A teljesítés meghatározott szempontok szerint történik, de saját magunk tudjuk az egyes pontokhoz a könyveket társítani.

A 6 könyv elolvasása után nem csak egy Moly-os plecsnivel (bár ez is csábító) lehetünk gazdagabbak, hanem egy nyereményjátékon is részt tudunk venni, ahol egy friss megjelenésű könyv kerül kisorsolásra, természetesen csak a kihívást sikeresen teljesítők között.

Mutatom, hogy melyek azok a könyvek, amelyeket én választottam a kihíváshoz:

1. Egy könyv, amelyen szerepel a NYÁR, a NYARALÁS vagy SZÜNIDŐ címke:

2. Egy könyv, amelynek borítóján megjelenik a VÍZ (tó, tenger, óceán, úszómedence, stb.) mondjuk egy pohár víz itt nem lesz megfelelő, erre érdemes figyelni!

3. Egy KISREGÉNY vagy NOVELLÁSKÖTET, melyet külföldi szerző írt:

4. Egy IFJÚSÁGI könyv, melyet magyar szerző írt:

5. Egy könyv, amelynek cselekménye (egy része vagy egésze) HAJÓN, REPÜLŐN vagy VONATON játszódik.

6. Egy könyv Csaba csatornáján nyári hónapokra meghirdetett könyvei közül

A három lehetőség:

Én ezt választottam:

További részleteket és a kihívás sikeres teljesítéséhez szükséges információkat az alábbi elérhetőségeken találtok:

https://moly.hu/kihivasok/konyvakacio

https://www.youtube.com/watch?v=NeMnsq-6Sm4

Kellemes olvasást kívánok!